Március 15.-én Kárpátalján is ünnepeltek a magyar közösségek

Kárpátaljai hungarikumok - felhívás!

                    A harmadik évezredbe lépve a magyarság elkezdte számba venni nemzeti értékeit. Felvetődik a kérdés: mi a magyar, mi az, ami megkülönböztet minket a környező népektől? A 2012. évi XXX. törvény szerint a hungarikum olyan kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. A hungarikumokat a jövőben védjegy jelöli. Nemzeti értékeinket a Hungarikum Bizottság által működtetett Nemzeti Értéktár tartja nyilván.    A magyar nemzeti értékek körébe sorolhatók a magyarsághoz kapcsolódó tárgyak, a szellemi és kulturális javak, a szokások, a jelképek, a nemzettudatot megtestesítő alkotások Magyarország jelenlegi határain belül és azokon túl. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a Kárpát-medencei összmagyarsággal együtt élő nemzetiségek értékeit is a megőrzendő örökségek közé soroljuk. A magyar folklór is kimerítetlen tárháza őrzendő értékeinknek. Szokásaink, hagyományaink, a tradicionális népzene, mind-mind a magyar szellemiséget testesítik meg. Alulról felfelé épülő rendszer, az úgynevezett „Magyar Nemzeti Örökség Piramis” alapján gyűjtik és választják majd ki az arra hivatott bizottságok nemzeti értékeinket és a hungarikumokat. Az értékek felkutatása, azonosítása, gyűjtése a településeken kezdődik, hiszen a helyi értékeket az adott helyen élők ismerik a legjobban. Győjtőmunkát magyarországi és határon túli társadalmi szervezetek, csoportosulások is végezhetnek, de magánszemélyek is tehetnek javaslatokat. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola is „HUNGARIKUM”- gyűjtésre kéri fel tanárait, munkatársait, diákjait. A saját lakóhelyükhöz közeli értékek mellett javaslatot tehetnek KÁRPÁTALJA egészére vonatkozóan is. A hungarikumok körébe sorolható csoportosítások, kategóriák: Magyar személyek - írók, költők, műfordítók; - magyar és magyar származású sportolók, olimpiai bajnokok és sportteljesítményeik; Művészeti alkotások Irodalom - magyar népmesék és mondák; - magyar nyelvű könyvek és más írott dokumentumok; Zenei alkotások - népdalok, népzene; - kortárs dal, zene; Színház- és filmművészeti alkotások - színpadi előadások; - magyar film; Kézművesség, iparművészeti tárgyak - szőttesek, kerámiák, faragások stb.; Épített környezet - múzeumok; - színházak; - templomok, - várak, kastélyok, kúriák; - hidak stb.; Találmányok, alkotások - magyar feltalálók találmányai; - kézművességben, kézműiparban használt egyedi megoldások; - a sportban alkalmazott egyedi megoldások; Néprajzi hungarikumok - viselet - népi hangszerek; - népi munkaeszközök, - hagyományos stílusban épült lakóházak, malmok és más gazdasági létesítmények; - bútorok; - népművészet; - hitvilág; - népi ünnepek; - népszokások; - hagyományőrző rendezvények; Élelmiszerek - ételek; - italok; - gyógyhatású hungarikumok; Őshonos és nemesített állatok Őshonos és nemesített növények Tájegységek Természeti képződmények - sziklák; - források, - hegyek stb. Mivel a határidő záros, kérjük, javaslataikat az alábbi címen tegyék meg: https://docs.google.com/forms/d/1zefYlDMiqgcovfzjywUhMlCoKcJ97rQnwG0N-XpvCXk/viewform KárpátaljaMA, Patrióta Európa Mozgalom  

Milyen a világ, ha a szeretet mozgatná az emberek szívét?

                                          Egy nagyon fontos dologra jöttem rá az elmúlt közel húsz év alatt: hogy jót tenni jó. Tiszta, nemes öröm. De jó lenne, ha egyre többen mernénk ajándékká válni egymás számára! Hihetetlen, szédületes távlatok lennének az emberiség előtt, ha minél többen rá mernénk lépni a szeretet útjára! Egy új és magasabb rendű emberi civilizációt lehetne megteremteni. Verne Gyula még csak álmodott arról, hogy milyen lenne, ha repülnének az emberek, és ez akkor lehetetlennek tűnt, mégis megvalósult. Miért ne lehetne arról álmodni, hogy milyen lenne ez a világ, ha a szeretet mozgatná az emberek szívét? Böjte Csaba

Zrínyi várkastély - Csáktornya – Muraköz

Bukarestbe kellene vinni a székely jelképeket

                        Három termet betöltő, székely jelképekből álló nagy ­szabású címer-, pecsét- és zászlótörténeti kiállítás nyílt március idusa előestéjén Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban. Az alkalomra három, Sepsi­szentgyörgyön már bemutatott kiállítást ötvöztek.   Egyik a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum által, Zepeczaner Jenő kurátorságával összeállított Üzenet a múltból – Székelyföldi címerek és pecsétek – székelyföldi múzeumok (köztük jelentős mértékben a Székely Nemzeti Múzeum) anyagából válogatott pecsétnyomók, címerek, céhes zászlók és a tárlat ékessége: a székely nemzet napot és holdat ábrázoló ezüst pecsétnyomója. Felhasználták továbbá a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport – Mihály János, Pál-Antal Sándor, Szekeres Attila István és Zepeczaner Jenő – munkáját, a Címer és pecsét a Székelyföldön című vándortárlatot és a Székely Történelmi Zászlósort. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója elmondta, a felújított Mikó-várnak nem hivatalos avatója is egyben a kiállításmegnyitó, s felhívást intézett, hogy szeptember 15-ig minél többen látogassák meg az értékes tárlatot. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere felhívta a figyelmet, a kiállított székely jelképeket minél nagyobb közönségnek kell megmutatni, reményét fejezte ki, hogy a fél év alatt sok turista és székelyföldi diák tekinti meg, s külön meghívta a román sajtó képviselőit. Hozzátette, a kiállítást át kellene vinni a Kárpátokon, egészen a fővárosig, Bukarestig hogy lássák a történelmi bizonyítékokat azok, akik kétségbe vonják a székely jelképeket. Ferencz Salamon Alpár Hargita megyei önkormányzati képviselő hangsúlyozta, amit a székelység történetét bemutató alternatív tankönyvben rajzban és szövegben megjelentettek, az most itt megtekinthető. A kiállítást rendező Csergő Tibor muzeológus azt hangoztatta, hogy miután bejárta a Székelyföldet, a tárlatot be kell mutatni Bukarestben is. Pál-Antal Sándor történész, akadémikus a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport munkáját ismertette, s bemutatta annak frissen megjelent, harmadik tanulmánykötetét: Címer és pecsét a Székelyföldön.   Madarasi István Háromszék, erdély.ma, Patrióta Európa Mozgalom

Zenóbia, a nyugati magyarok székely nagykövete

                            A színészeknek kell megkeresni a közönséget, állítja Zorkóczy Zenóbia előadóművész, aki alkotói szabadságáért vállalja az önálló estékkel járó nehézségeket. Ő ma egyszemélyes színházi intézményként járja előadásaival Erdélyt, és a nagyvilágot, ezért is tartják őt a nyugati magyarok székely nagykövetének.   A szabadúszó színésznő arról beszélt, hogy az életben nagyon leredukálódnak a dolgok, és a színpadon lehetőség van olyan dolgokat elmondani, megmutatni, amiről az életben nem beszélünk. A szív dolgairól sem beszélünk eleget, vallja Zenóbia, ezért állított össze egy műsort a magyar irodalom szerelmi lírájából. A színésznő előadásaival bejárta Európát, a szabadságharcról készült darabot, pedig elvitte a kanadai magyarokhoz is. A sok munka, az utazás megtérül, a közönség nagyon hálás, nagyon fel tudják őt tölteni, mondja Zenóbia. Szerinte a szabadság a legfontosabb ezen a pályán, hiszen a dramaturgiától, a jelmezekig és a díszletig, minden az ő alkotása, és ez jelenti számára a színészi munka örömét. erdély.ma, Patrióta Európa Mozgalom  

Ismét bírálja a román Adevarul a Székelység története című kézikönyvet

                        Újabb cikkben bírálta a román Adevarul című román lap a Székelység története című iskolai kézikönyvet, amelyet szeptember óta használnak segédeszközként az azonos nevű választható tantárgy oktatásához a székelyföldi általános iskolák felső tagozatán.   A Ciprian Stoleru és Oana Craciun által jegyzett cikk címe szerint „a Székelység története tankönyvet Budapestről írták". Magyarázatképpen a szerzők hozzáteszik: a könyv egyik szerzője, Pál-Antal Sándor történész a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja. Az írás meg is szólaltatja a kutatót, de nem árulja el az olvasóknak, hogy – a címben szereplő állítással ellentétben – Pál-Antal Sándor Marosvásárhelyen él és dolgozik, fél évszázados szakmai tevékenységét a marosvásárhelyi levéltárban fejtette ki, és ennek elismeréseképpen választották 2010-ben az MTA külső tagjává. Az Adevarul már korábban is több cikket közölt arról, hogy a kiadvány állítólag úgy mutatja be a székelyföldi románokat, mint a székelyek szolgáit. A lap román történészeket idézve azt is történelemhamisításnak nevezte, hogy a román hadsereg az első világháború idején, erdélyi bevonulásakor kirabolta és megrongálta volna a székelyek házait. Az Adevarulban a csíki születésű Pál-Antal Sándor kifejti, a székelyföldi plébániákon fellelhető dokumentumok igazolják a könyv állításait; dédnagyapját is falutársaival együtt civilként hurcolták kényszermunkára a román csapatok. A levéltáros-történész – akit a budapesti akadémia képviselőjeként emlegetnek a szerzők – leszögezte, hogy a Székelység története nem tankönyv, hanem választható tantárgyak oktatására és szakkörökben használható kézikönyv, így kiadásához nem volt szükség a bukaresti oktatási tárca jóváhagyására. erdely.ma, Patrióta Európa Mozgalom  

„Izzó gyűlölet”: magyar iskolásokra támadtak Ungváron

                              Szombaton dél körül helyi ukránok magyar diákokat támadtak meg Ungváron, az Ung folyó hídjánál. Ugyanezen a napon egy másik súlyos magyarellenes incidensre is sor került a városban. Varju Zoltán, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum kollégiumi igazgatója az esetről az MNO-nak elmondta, hogy egyre több a magyarellenes megnyilvánulás Kárpátalján.   A miskolci Selyemréti Általános Iskola tanulói, és a Határtalanul program keretében látogattak Kárpátaljára. A 7-8. osztályos iskolások március 15-e alkalmából kirándultak Kárpátaljára, így mindenki kokárdát viselt. A közelben tartózkodó, megvadult ukrán nacionalisták, akik aznap a mindössze egy napig fennálló Kárpát-Ukrajna nevű bábállam megalakulásának 74. évfordulóját „méltatták”, valamennyiükről letépték a kokárdákat. Egy másik súlyos incidensre is sor került ugyanaznap, ugyanott, szintén magyarországi iskolások sérelmére. Varju Zoltán, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum kollégiumi igazgatója az esetről elmondta, hogy a Győri és a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumból érkeztek a vendégeik. Pedagógus családokról van szó, akik nemzeti ünnepünk alkalmából Kárpátalja nevezetességeit tekintették meg – tette hozzá. A csoportban 7 felnőtt és 5 kiskorú gyermek (9-től 16 éves korig) volt. Egy 16 éves lány sírva fakadt „Úgy találtuk legbölcsebbnek, mivel gyermekek is voltak velünk, hogy megpróbálunk a bazilikába menekülni. Ekkor már, látva a felfokozott hangulatunkat, nem állták utunkat. A bazilika lépcsőjéről visszatekintve a kanyarból még egy darabig figyeltek, majd eliszkoltak” – ismertette az eseményeket a kollégium vezetője. A támadást követően mindenki döbbenten meg volt dermedve, egy 16 éves lány sírva is fakadt. Ezt követően Varju felhívta Tóth István beregszászi főkonzult, s bejelentést téve elpanaszolta a történteket. „Ő rögvest értesítette az ungvári magyar konzulátust, ahonnan néhány perc elteltével személyesen felkerestek bennünket, felajánlották a konzuli védelmet, mellyel nem kívántunk élni” – közölte az igazgató. Varju az MNO-nak azt is elmondta, hogy a konzulátuson rögvest cselekedtek és minden segítséget megadtak, amit külön megköszönt nekik. Szólt arról is, hogy szombat este a Szvoboda nevezetű ukrán szélsőséges soviniszta párt egy százfős tüntetést tartott a beregszászi Petőfi-szobornál, ahol összetűzésbe keveredtek a rendőrséggel is. Reméli, hogy a jövőben nem kerül sor hasonló eseményre, „mivel jól tudjuk, hogy az ukránok többsége nem azonosul ezekkel a nézetekkel”. Varju elmondta, hogy hamarosan közleményt adnak ki az eseményekkel kapcsolatban, amiben arra kérik az ukrán közvéleményt, ítélje el ezeket a cselekményeket. A kollégium igazgatója beszámolt arról is, hogy a Szvoboda egyáltalán nem leplezi magyarellenes politikáját, és minden nagyobb kárpátaljai akciójuk után a helyi magyarság felháborodik. Ezek az akciók nagyrészt a Vereckei-hágónál lévő emlékmű ellen irányulnak. A Szvoboda akciói és viselkedése a Szovjetunió legsötétebb múltját juttatja a kárpátaljai magyarság eszébe – zárta szavait Varju. mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom

A nap verse - Füzesi Magda: Gondban

                                  Gondban   Napsugárral hímzik a sorsom: reggel madár, délben kötél, este hétsingnyi szemfedél, ha árnyék lép rá, elszakad.   Behintem hajnallal magam: nem bujdokolhat szüntelen a lelke rejtelmeiben kinek hazányi gondja van.   Füzesi Magda   Forrás: Füzesi Magda: Táj gesztenyékkel című kötete, Hatodik Síp Alapítvány-Mandátum kiadó, Budapest-Beregszász, 1998  

Erő, hűség és remény – piros, fehér, zöld, a Délvidéken

                        Szabadkán a Népkör Magyar Művelődési Központ és a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar közös megemlékezést tartott március 15-én a kar dísztermében, majd a Vajdasági Magyar Szövetség, a Magyar Nemzeti Tanács és az önkormányzat képviselőivel együtt megkoszorúzták a Kossuth-szobrot. A megemlékezésen a leendő tanítók és óvodapedagógusok egy tantermi jelenetben elevenítették fel a szabadságharc jelképeinek és mozzanatainak történetét, versekkel, kórusművekkel és hangszeres zenével adtak keretet a néptáncosok összeállításának. Gyermekeink identitástudatának megerősítésében nemzeti ünnepeink méltó megünneplése komoly szeret játszik, így a pedagógusok szerepe ebben a tekintetben a kisebbségi oktatás terén még jelentősebbé válik – vallják a hallgatók. VajdasáMa, Patrióta Európa Mozgalom