Magyar címer - szlovák címer - magyar népdal - szlovák himnusz - VIDEÓ!
Magyar címer - szlovák címer - magyar népdal - szlovák himnusz - VIDEÓ!
A szlovák politikai és közéleti elitnek végre fel kellene ismernie, hogy a magyar nem ellenség, hanem testvérnép.
Az együttélés, az egy hazához tartozás évezrede alatt oly módon összeforrtak szokásaink, identitásunk, hogy még a nemrégen önálló állammá vált Szlovákia állami címerét is a magyar állami címer fő elemeiből alakították ki, a szlovák állami himnuszt pedig, egy Bartók Béla által 1908-ban gyűjtött magyar népdal dallamára írták 1919-ben.
Mindez nem is lenne baj, de be kellene végre fejezni Szlovákiában a magyar ellenes állami politikát és az nemzeti gyűlölködés szítását a magyarok ellenében!
A következő évszázadokban is egymásra lesz utalva a magyar és szlovák nemzet. Szokásaink, kultúránk hasonlóak, olykor-olykor azonosak is - a keresztény közösséghez tartozunk mindketten, az EU tagja mindkét állam - szövetségesek vagyunk.
Érdekeink is azonosak, egy térségben, a Kárpát-medencében éltünk, s élünk.
Miért nem élhetnénk szépen, egymás mellett, egymás javára is? Szlovákok, nem kellene megpróbálni?
A hitelesség és a tényszerűség kedvéért, nem pedig az ellentét szítása okán, de kattints a videóra: https://www.youtube.com/watch?v=6rBvo_3_kKA
Fogjuk hát meg végre egymás kezét!
2024. July 01. 00:00
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat! térkép - Kárpát haza
Ismerjük meg jobban Kárpát-hazánkat!
Újra és újra elő kell vennünk térképeinket!
Vegyük szemügyre Kárpát-hazánk tájegységeit ábrázoló térképet, melyet időről időre tanulmányoznunk kell, és osszuk is meg, hogy mások is megismerhessék!
kattints a térképre - érdemes!
2024. June 07. 00:00
Magyar népszokások - Február 24 - Mátyás nap, Jégtörő Mátyás napja
Magyar népszokások - Február 24 - Mátyás nap, Jégtörő Mátyás napja
Február 24. Jégtörő Mátyás napja. A néphagyomány úgy tartja, ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát, vagy ha jeget nem talál, akkor csinál.
Főleg időjárási regulák fűződnek a naphoz.
„Mátyás ront, ha talál (jeget), ha nem talál, csinál (akkor faggyal köszönt be).
Mátyás apostol vértanúságának eszköze és ikonográfiai jelvénye a szekerce. A nép képzelete a Szent ünnepe és a közeledő tavasz között kapcsolatot teremtett: mintegy az apostol szekercéje töri meg a tél hatalmát.
Így tartja az alföldi Apátfalva népe is. A székelyföldi Csíkszentmártonban az a tréfás hiedelem járja, ha nem indul meg a jégzajlás, akkor Mátyás a jégtörő csákányát pár hétre még éleztetni adta.
Szent Mátyás apostolt Krisztus feltámadása után választották maguk közé a hűtlen Júdás helyére, hogy az Úrtól rendelt tizenkettes szám teljessé váljék. Júdeában, majd Etiópiában hirdette a hitet. A pogányok megkövezték, majd bárddal lefejezték.
Míg Dorottya neve a görögöknek "Isten ajándéka", addig Mátyás a biblia nyelvén jelenti ugyanezt. Amikor névnapja van, akkor lép a nap a halak jegyébe, és töri meg a jeget, hogy immár jöhet a tavasz.
Egyes magyar falvakban úgy tartják, ekkor osztja ki a madarak sípjait.
Mátyás feltöri a jeget; ha nem talál, akkor csinál, ha meg talál, akkor ront. A gazdálkodók, a természet közelében élő szőlősgazdák előtt ismert volt az időjárás és a termés szoros összefüggése. Azt is mondták, ha esik az eső, akkor elveri a jég a termést, a szőlő pedig savanyú lesz.
A halászoknak is jeles napja, ekkor kezdenek ívni a csukák. Az ezen a napon fogott csukát a nép "Mátyás csukájá"-nak nevezi, és egész évre bő hal-fogást ígér.
Régóta, az emberek, hirtelen időjárás változást vártak ettől a naptól. Egyes vidékeken azt tartják a Mátyás-napkor kikelő kiscsirke verekedős lesz.
2023. February 24. 00:00
Mészáros László: Édes haza, édes anyanyelv
Az édes anyanyelv – az édesanya-nyelv
Ha a nemzet összetartó elemeit kutatnánk, nyilván a nyelv lenne az első a sorban. Az édes anyanyelv – az édesanya-nyelv.
A magyarság számára a nyelv alapkérdés: a kultúráját is ez adja, a lelkét is ez határozza meg. Mivel álnok, igazságtalan békediktátumok szétszabdalták országunkat, mi, magyarok immár egy „kulturális nemzet” vagyunk, ahol a legfőbb értékünk éppen a nemzet kohézióját jelentő anyanyelv.
Őrizzétek, mint az életet adó lángot! Nyelvünk a legfontosabb közösségképző erőnk, a múltunk, az identitásunk, de a jövőnk záloga is, és nemzeti tudatunk közvetítője.
A nyelvünk nem elválaszt másoktól, inkább erőssé, méltóvá teszi nemzetünket az önálló életre, s így megtartja azt a világ számára.
Jól jegyezzétek meg: Kárpát-hazánkban csak úgy, s csak akkor van létjogosultsága a magyarnak, ha nyelvét megtartva erős nemzet marad. Csak így lehet méltó, hogy más népek fiaival: szerbekkel, románokkal, szlovákokkal, ruszinokkal, cigányokkal, horvátokkal együtt belakja a közös kárpáti hont.
Amelyik világban magyart a magyartól államhatárok választanak el, ahol más népek jogot formálhatnak arra, hogy magyarokat a szülőföldjükön másod-, sőt harmadrendű polgárokká fokozzanak le, ott közös hazánk az édes anyanyelvünk, ott jogaink visszaszerzéséért folytatott küzdelmeink elsőrendű célja az anyanyelv védelme, a kulturális autonómia kiharcolása.
Ne felejtsétek el, hogy csak magyarul „izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája”, miközben minden más nemzet fia is pontosan tudja, hogy a galagonyabokor ősszel piroslik.
Nyelvünk végtelen gazdagsága a nagy lehetőségünk, hogy szépen élhessük meg összetartozásunkat egymással, más népekkel, a világgal, a természettel. A nyelv a közvetítője annak, ahogyan élünk, ahogyan gondolkodunk.
A nyelv - nemzeti lelkünk tükre.
A ránk zúduló kultúrmocsok világában a tisztán beszélt, őrzött nyelv az egyetlen kincsünk, a tiszta forrás. Abban a globalizált világban, amelyben a minden értéket, minden tradíciót szétrágó gondolkodásmód, életideál, beszédmód a meghatározó, ott életet adó oázis, a nemzetet megtartó erő csak az a nyelv lehet, amelyen a költő ilyen hexametereket vethetett papírra:
"Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már,
elfeketült kupacokban a jég elalél, tovatűnik,
buggyan a lé, a csatorna felé fodorul, csereg, árad.
Illan a könnyű derű, belereszket az égi magasság
s boldog vágy veti ingét pírral a reggeli tájra."
Ezzel a gyönyörű anyanyelvvel lehet s kell nemzetet menteni, megtartani, őrizni.
Örökségül - részlet - 2008
Mészáros László - Patrióta Európa Mozgalom - alapítója
2022. September 23. 00:00
A Nándorfehérvári diadal napja - A vár ahol Magyarország megvédte Európát – 1456. július 4–22.
Már akkor is Magyarország védte meg Európát a muszlim invázió elől!
A Nándorfehérvári diadal napja - A vár ahol Magyarország megvédte Európát
A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4–21. között a keresztények Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték Nándorfehérvár várát II. Mehmed török szultán több mint tízszeres túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd július 22-én Hunyadi János vezetésével a vár melletti csatában legyőzték a törököket.
Az eseményt a hadtörténelem – tekintettel kivívásának körülményeire, hosszú távú következményeire, illetve nemzetközi jelentőségére – az egyik legjelentősebb magyar győzelemként tartja számon.
A győzelem mintegy 70 évre megállította a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását.
A déli harangszó az egész keresztény világban azóta is a nándorfehérvári diadalra emlékeztet, a pápa a déli harangszóval hívta fel az emberek figyelmét arra, hogy imádkozzanak a szabadságukért – amit egyébként nem mellékesen a magyarok vívtak ki számukra – Európa számára.
2022. July 22. 00:00
Most akkor Munkács milyen város? Melyik országban van?
Most akkor Munkács milyen város? Melyik országban van?
1867 – 1918 Osztrák–Magyar Monarchia
1918 – 1938 Csehszlovákia
1938 – 1944 Magyarország
1944 – 1991 Szovjetunió
1991-től Ukrajna
fotó: képp Most akkor Munkács milyen város fotómontázs Fesztnyitva Webbót
2022. May 23. 00:00
Az osztrákok ezeket a nemzeti kincseinket is elorozták - és eszük ágában sincsen visszaadni! - Nagyszentmiklósi kincsek - Nagyszentmiklós - Bánság
A nagyszentmiklósi kincseket 1799-ben Magyarországon találták, Nagyszentmiklós - Bánság - határában. Egy szőlősgazda árokásás közben huszonhárom aranyedényre lelt. Összsúlyuk majdnem 10 kg. Előkerülése óta eredete heves viták tárgya volt, mivel az edények többségét nem egyazon időben és műhelyben készíthették. Valószínűleg az avar fejedelmi kincstár része lehetett, melyet a kaganátus végnapjaiban rejthettek el. 1799.-benI. Ferenc magyar császár Bécsbe, a Császári és Királyi Régiségtárba vitette. Jelenleg a bécsi Szépművészeti Múzeumban őrzik az elorozott kincseket.. Magyarországon a kincset először 1884-ben állították ki, majd a Magyar Nemzeti Múzeum alapításának 200. évfordulóján, 2002-ben volt ismét látható Budapesten. Legutóbbi szakszerű feldolgozása Bálint Csanád nevéhez fűződik. Az aranyedényeken számos rovásfelirat látható.
2021. July 05. 00:00
Aki gyáva, aki rest, aki alkudni akar, az nem közénk való, mert az a mi igazi ellenségünk; a mi árulónk
Aki gyáva, aki rest, aki alkudni akar, az nem közénk való, mert az a mi igazi ellenségünk; a mi árulónk
“Valóságokat akartam láttatni, igazságokat akartam kiáltani. Valóságokat és igazságokat, amik fájnak a gyávának, elnémítják az árulót, megrontják az ellenséget, megállítják az elnyomni akarót.
Amik bátorságot adnak a csüggedőknek, világot gyújtanak a sötétben tévelygőknek, fegyvert adnak a védteleneknek.
Ezt akartam kiáltani, és lehet, hogy kiáltó szó leszek a pusztában… Mégis kiáltok!
Neked: Erdély, Bánság, Körös vidéke és Máramaros ezeresztendős magyarsága: Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk át a munkára.
Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája. De kiáltom még egyszer azt is: aki gyáva, aki rest, aki alkudni akar, az nem közénk való, mert az a mi igazi ellenségünk; a mi árulónk. Ezt kiáltom, és hinni akarom, hogy nem leszek mégsem pusztában kiáltó szó csupán…"
Kiáltó Szó - részlet – 1921. január.
Kós Károly (Temesvár, 1883 – Kolozsvár, 1977) – építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus
2021. June 07. 00:00
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Körösi Csoma Sándor (Csomakőrös, 1784 – 1842, Dardzsiling- India)
Nyelvtudós, világjáró. Gyalog elindult Ázsiába, hogy a magyarok őshazáját és őstörténeti forrásokat keressen. 20 nyelven beszélt. 16 európai és keleti nyelven állított össze szójegyzéket. Elképzelhetetlen nélkülözések árán, lámakolostorokban tanulta és rakta le a tibeti nyelvészet alapjait. Elkészítette a világ első tibeti nyelvtanát és a tibeti-angol szótárt. A keleti nyelvészet történetében úttörő jelentőségű Calcuttában megjelent két műve: Grammar of the Tibetan Language, és Essays towards a Dictionary Tibetan and English. Halála után jelent meg szanszkrit-tibeti-angol szótára. 1982-ben Budapesten felavatták Európa első buddhista emlékművét, a Csoma-stupát.
2021. February 19. 00:00
A madéfalvi vérengzés emlékműve - Madéfalva - Székelyföld - Erdély
A madéfalvi vérengzés emlékműve - Madéfalva - Székelyföld - Erdély
A madéfalvi vérengzés vagy madéfalvi veszedelem - latinul a Siculicidium, azaz székelygyilkosság - a székelyek ellen elkövetett tömeggyilkosság volt 1764-ben, Mária Terézia királynő uralkodása alatt.
A bécsi udvar 1763-ban megbízta Adolf Buccow tábornokot, hogy szervezzen Erdélyben három székely és két román határezredet. A székelyek azonban meg akarták őrizni évszázados katonáskodási hagyományukat, kiváltságaikat és ellenálltak a székely ezredek erőszakos felállításának, ami megszüntette a különállásukat. Buccow tábornokot ekkor Mária Terézia leváltotta.
A Buccow helyébe lépő báró Siskovics József altábornagy parancsot adott katonáinak Madéfalva megtámadására, ahol a székelyek vezetői találkoztak. Egy havas téli éjszakán (1764. január 7-én, a Vízkereszt utáni hajnalon, akárcsak később Nagyenyeden), vad ágyútűzzel indított támadásban mintegy 400 embert (köztük ártatlan gyermekeket és asszonyokat) mészároltak le.
Ezt követően elfogták a székelyek vezetőit és bűnvizsgáló bizottságot hoztak létre. A mészárlás és az erőszakos katonasorozás következtében kezdődött meg a székelyek kivándorlása Moldvába, ahol elrejtőzve megélhetést találtak a már évszázadok óta ott élő csángók falvaiban.
1774-ben Bukovina a török fennhatóság alól osztrák kéz alá került. Hadik András gróf közbenjárására megkegyelmeztek a székelyeknek, és behívták őket az újonnan megszervezett, elnéptelenedett tartományba, ahol 1786-ig megalapították falvaikat.
Az alapított falvak: Istensegíts (1775), Fogadjisten (1776), Hadikfalva (1776), Józseffalva (1785,), Andrásfalva (1786).
2021. January 07. 00:00