Árpád-kori templomaink - Szent Mihály római katolikus érseki székesegyház - Gyulafehérvár - Erdély
Árpád-kori templomaink - Szent Mihály római katolikus érseki székesegyház - Gyulafehérvár - Erdély
A gyulafehérvári érseki székesegyház a Szent István király által alapított erdélyi püspökség, majd az 1991-ben érseki tartomány rangjára emelt egyházmegye székhelye.
1991 óta az épület a Gyulafehérvár történelmi központja helyszín részeként a Világörökség javaslati listáján szerepel.
Hunyadi János kormányzó, a nagy törökverő hadvezér és Bocskai István erdélyi fejedelem síremléke is a székesegyházban található.
Az erdélyi püspökség alapítását 1009-ben a pápai legátus látogatásakor véglegesítette a király. Az ókeresztény bazilikák mintájára felépített templom háromhajós volt, főhajója széles, félköríves apszisban zárult.
Ez az első székesegyház valószínűleg a Vata-féle pogánylázadáskor pusztult el. 2011-ben az ásatásokat végző román régésznő kijelentette, hogy ez Erdély legrégebbi temploma.
A második székesegyházat Szent László király idejében kezdték el építeni. A homlokzati részt két torony ékesítette, melyek a mai tornyok második emeletéig értek. A templomból több részlet a mai napig megmaradt, ilyenek a kereszthajók homlokívei, a diadalív, a mellékszentélyek félköríves záródásai és a mellékapszisok keskeny ablakai.
Ebből a templomból származik a sekrestye, a hosszhajó keleti része, az északi előcsarnok és a fejedelmi kapu. A templom a tatárjáráskor pusztult el, amikor az ide menekült lakosságra rágyújtották, boltozatai beszakadtak és a hajók találkozásánál épített központi torony leomlott.
Visszaépítették a kereszthajó és szentély első négyzetét, melyhez karcsú kora gótikus szentélyt építettek. Alig fejeződött be az újjáépítés, amikor 1277-ben a szászok feldúlták és felgyújtották a templomot, miután ismét nagy anyagi áldozatokkal állították helyre.
1439-ben egy török betörés alkalmával a templom ismét károkat szenvedett. Az ekkori helyreállításhoz az esztergomi érsek mellett Hunyadi János is hozzájárult, akinek a nevéhez a szentély gótikus stílusú meghosszabbítása fűződik.
Ő építtette a díszes nyugati főkaput és a két torony közé épített erkélyt, melyet később háromszögű oromfallal zártak le. A nagy hadvezér ekkor hagyta meg, hogy őt is a templomba temessék el.
kattints a képekre - érdemes!
2016. February 23. 00:00
Árpád-kori templomaink - Görög katolikus körtemplom – Gerény – Kárpátalja
A kárpátaljai középkori templomok egyik kiemelkedő példánya a gerényi rotunda. A körtemplomot valószínűleg a XI. században építették, és a XV. században alakították át. Ekkor épült hozzá egy téglalap alapú hajó. A templom külseje dísztelen, csak néhány román-kori ablak található rajta. Érdekessége, hogy a kör alakú épületnek belül egy hatszög mentén hat félköríves fülkéje van. Felbecsülhetetlen értéke a templombelsőt díszítő középkori freskókban rejlik. Az 1360-as években festett freskókat Drugeth György készítette itáliai mesterekkel. A festmények újszövetségi jeleneteket ábrázolnak: az Angyali üdvözlet, a Háromkirályok látogatása, a Betlehemi gyermekgyilkosságok, a Menekülés Egyiptomba, az Utolsó vacsora, Jézus Pilátus előtt, Jézus a keresztfán, Jézus feltámadása jelenetei láthatóak.
2016. February 22. 00:00
Gyilkos tó és legendája - Hagymás-hegység - Székelyföld - Erdély
Gyilkos tó és legendája - Hagymás-hegység - Székelyföld - Erdély
1837-ben (amely rendkívül csapadékos év volt) a keletre emelkedő Gyilkoskő (1401 méter) oldalából az agyagos lejtőtörmelék kellően megázva hegyomlásként zúdult alá és elgátolta a Békás-patak vizét, amelynek fő táplálói a Vereskő, a Hagymás, Likas és a Cohárd patakok voltak.
Tehát nedves lejtőmozgás következtében alakult ki a földtani-földrajzi irodalomban ismeretes természetes elgátolású tó vagy torlasztó.
Mások a tó keletkezését az 1838. január 11.-i földrengéssel hozzák kapcsolatba. A hegyomlás után megindult a mészkőréteg aprózódása, mely nagy mennyiségű agyaggal keveredett. Ennek vízzáró hatásaként rövidesen megszűnt a folyóvíz szivárgása és így fokozatosan kialakult a torlasztó.
Régi neve Veres-tó. Az egykori völgyet borító fenyőerdő maradványai, megkövesedett rönkjei, csonkjai még ma is kiállnak a tó vizéből. A vasoxidos, meszes víz konzerválta a fák csonkjait. A tó felülete szép időben visszatükrözi a partok vörös mészkőszikláit. A torlasztó véglegesen 1838 nyarára alakult ki.
Ekkor vízállása magasabb volt és kb. 1 km rel hosszabban felnyúlt a Hagymás-patak völgyébe. A hagyomány szerint a "gyilkos" elnevezés onnan ered, hogy a katasztrófa idején pásztorok legeltették juhaikat a lejtőkön, amikor hirtelen elnyelte őket a föld.
Más vélekedés szerint a fenyőerdőt "gyilkolta meg" és "ma a vízből kimeredező csonkok, mint valamely székely község elhagyott temetőjének koradó kopjafái figyelmeztetik a vándort a mulandóságra.
A Kis-Cohárd hegység tömegének tükröződése a tó vizében számos festőt ihletett alkotásra.
A Gyilkos-tó a Nagyhagymás-hegycsoport szerves része: a Kis-Cohárd (1352 m) és a Nagy-Cohárd (1507 m) valamint a Gyilkoskő (1381 m illetve 1406 m) között terül el.
Jellemző, hogy a mészkő-rétegösszlet ÉK-i irányban megdőlt, így a hegycsúcsok DNY-i oldalai meredekebbek.
kattints a képekre . érdemes!
2016. February 19. 00:00
Magyar népviseletek - Mária -lányok viselete - Doroszló - Délvidék
Magyar népviseletek - Mária -lányok viselete - Doroszló - Délvidék
“Mária-lány csak az első áldozásban részesült, tiszta erkölcsű, vallásos, imádságos és rendszeresen templomba járó lány lehet.
A férjhezmenetelig, ő hordhatja a Mária-lány viseletet, amely a hagyományos doroszlói népviselet tiszta fehér változata.”
Áll Gellér Enikő doroszlói diáklány tanulmányában, melyet a TUDOK-diákköri konferenciára készített.
2016. February 18. 00:00
Magyar népszokások - Borica a hétfalusi csángók tánca - Erdély
[
Magyar népszokások - Borica, a hétfalusi csángók tánca - Erdély
A boricajárás régen, a XIX. század első feléig a barcasági magyarok farsangi mulatságának a része volt - vízkeresztkor, azaz január 6-án járták, s ez a nap valóságos ünnepként, egyfajta körmenetként volt számon tartva, mivel a kitűzött napon a falu minden nemű és korú lakója kisereglett az utcákra, így várták a boricás sereg érkezését.
A borica a hétfalusi csángóink jellegzetes tánca. A téli napforduló rítusaihoz tartozó legénytánc. Aprószentek napján (december 28-án) járják, de a farsangba is áthúzódó népszokás.
A táncosok színes szalagokat és zajkeltő eszközöket - csörgőket, sarkantyúkat - viselnek. Kezükben csákányt, vagy lapockát tartanak.
A táncosokat négy álarcos „kuka” kíséri, melyeknek kelléke a derékra erősített kolomp, fakard és a kézben tartott korbács. Vonuláskor a csoport élén haladó „tebetartó” viszi a tebét, amely egy fenyőfa levágott hegye aranyozott gyümölcsökkel díszítve.
A vezér és az első legény vezetésével mennek udvarról udvarra. Pantomimikus játékukban megjelenik a jelképes meghalás és életre fújás.
kattints a képekre - érdemes!
2016. February 02. 00:00
Csángó himnusz - Székelyföld - Erdély - előadja: Pendely Együttes - rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA - és a képekre!
https://www.youtube.com/watch?v=L6HI_3BbsWM
2016. February 02. 00:00
Örmény római katolikus templom - Gyergyószentmiklós - Székelyföld - Erdély
Örmény római katolikus templom - Gyergyószentmiklós - Székelyföld - Erdély
A Gyergyószentmiklósi örmény római katolikus templom a város északkeleti részén, a Gyilkos-tó felé vezető út jobb oldalán található.
Az örmények 1688-ban telepedtek le Gyergyószentmiklóson. Kis közösségüknek kezdetben nem volt temploma, mert a korabeli törvények nem engedélyezték kőtemplom építését. Később kérelmezéseik eredményeként kijelölték azt a területet, amelyet Ferentzi György esperes az idegenek temetkezési helyén, 1637-ben alapított.
Az időpontot jelző szöveg a templomkerítés bejárata felett olvasható.
1717. április 6-án Mártonffy György erdélyi püspök jelenlétében az örmények tulajdonába került az 1450-ben épült kis gótikus kápolna.
A megvásárolt kápolnát több alkalommal is nagyobbították, szentélyét növelték. A gyülekezet lélekszámának emelkedése nagyobb templom építését tette szükségessé.
A mai örmény római katolikus barokk templom 1730-34 között épült Theodorovics Simon kezdeményezésére.
A szépen kivitelezett, díszesen párkányozott templomot 1733. augusztus 24-én Bajtay Antal erdélyi püspök szentelte fel.
Tornyát 1734-ben Lukács János építtette, a templom kapubástyákkal ellátott várfala 1748-ban készült. 1899-ben a műemléképületet felújították, belsejét barokk stílusú freskókkal díszítették.
kattints a képekre - érdemes!
2016. January 31. 00:00
Így hangzott a "Nélküled" a DAC-Slovan meccsen - Dunaszerdahely - Felvidék
Egy vérből vagyunk!
Így hangzott a "Nélküled" a DAC-Slovan meccsen - Dunaszerdahely - Felvidék
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=wHw-k9epP-I
2016. January 27. 00:00
Erdély legszebb barokk református temploma - Magyarigen
Erdély legszebb barokk református temploma - Magyarigen
A mai Gyulafehérvár környéki szorványvidék egykori templomát a XIII. század elején építették, amelyet új templomépítés céljából 1781-ban lebontottak.
Helyébe épült 1781-1783 között a ma is látható kívül klasszicizmusba áthajló barokk templom. A templomtornyot csak 1792-ben fejezték be.
Enzt Géza 1971-ben így vallott: “Erdély talán legszebb barokk református templomát 26 év után ismét nagy élvezettel néztem meg.”
A parókia műemlék épület (1485-ben épült), Bod Péter építette át 1753 őszén, barokk csejsüveg- és dongaboltozatokkal látva el szobáit a kor ízlésének megfelelően.
A templomban láthatóak az összehúzó feszítővasak, amely az 1848-as esztendő templomfelégetés utáni repedéseit szerette volna összehúzni.
A templom régi harangját 1752-ben cserélték ki, ugyanis a régi harang megrepedt. Magyarigenhez református egyházközséghez tartozik Borosbocsárd, Sárd, Zalatna, Boroskrakkó települései.
kattints a képekre - érdemes!
2016. January 26. 00:00
Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz! - VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA: http://www.youtube.com/watch?v=NJxEzF8zf1g
2016. January 25. 00:00