Programozott népirtás zajlott Felvidéken és Délvidéken, amelyek csak a zsidó holokauszt tragédiájához mérhető - negyvenezer magyar embert mészároltak le csak a Délvidéken
Programozott népirtás zajlott Felvidéken és Délvidéken, amelyek csak a zsidó holokauszt tragédiájához mérhető - negyvenezer magyar embert mészároltak le csak a Délvidéken
1945 augusztusában a felvidéki magyarokat kollektíven megfosztották csehszlovák állampolgárságuktól. 39 ezer, elsősorban értelmiségi magyart ítéltek el jogerősen háborús bűnösként.
Megfosztották őket földjüktől egyéb ingatlanjaiktól. 73 ezer felvidéki magyart deportáltak a Szudéta-vidékre. Katonai akció keretében a magyar falvakat felfegyverzett katonai egységek zárták le, és előre elkészített névjegyzékek alapján közölték az egyes családokkal, hogy mindenüket elkobozták, majd katonai teherautók vitték a vasútállomásra őket, és indultak Csehországba.
Amennyiben a korábban csehszlovák állampolgárságuktól megfosztott magyarok szlovák nemzetiségűnek vallották magukat, visszakaptak mindent, ha nem kiutasították őket Csehszlovákiából.
A Felvidék 719 községében 423 264 magyar ember kérvényezte szlovák nemzetiségének elismerését. Már hónapok óta üldöztetésnek voltak kitéve, a legcsekélyebb megélhetési feltételeiktől is megfosztották őket.
A Jugoszláviában meghozott jogszabályok is „kollektív bűnösnek” nyilvánították valamennyi délvidéki magyart, de fizikai megtorlások és megsemmisítések itt sokkal kegyetlenebbek voltak.
Ott negyvenezer magyar embert mészároltak le.
És akkor még egy szót sem ejtettünk az erdélyi és a kárpátaljai rémségekről, vérengzésekről!
kattints a képekre - szívszorító!
2017. May 23. 00:00
Nyugati temető – Az 1944-1945-ös Szerb Vérengzések Magyar Mártírjainak Emlékműve - Temerin - Délvidék
Főhajtás a nemzet mártírjai előtt!
Temerin a "magyar holokauszt egyik színhelye volt!
Soha nem feledkezhetünk meg a "magyarírtásokról"!
Nyugati temető – Az 1944-1945-ös Szerb Vérengzések Magyar Mártírjainak Emlékműve - Temerin - Délvidék
A temerini nagy temetőben, tömegsírban nyugszanak a második világháború utáni magyarellenes megtorlások áldozatai.
Miről tanúskodnak a kőtáblák?
A feltüntetett születési adatok alapján a részben "célzott válogatás alapján" illetve a vaktában lemészároltak átlagéletkora 32 év volt.
Gondoljunk csak végig! A családalapítás és nemzetgyarapítás szempontjából legvitálisabb generációt tizedelték meg.
Az összes áldozat között a legfiatalabb: egy, a legidősebb, kilencvenéves volt.
A tömeggyilkosságokat a legfelsőbb vezetés jóváhagyásával, előre megszervezve követték el. Ezt a tényt a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság által feltárt és feldolgozott dokumentumok egyértelműen alátámasztják.
fotó Bagyinszki Zoltán
kattints a képekre!
2017. May 15. 00:00
Kárpátia együttes - Csángó himnusz - VIDEÓ!
Kárpátia együttes - Csángó himnusz - rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=qrpu0TtmjOY
2017. May 09. 00:00
A híres csónak alakú fejfák a református temetőben - Szatmárcseke - Alföld
A híres csónak alakú fejfák és Kölcsey-síremléke a temetőben - Szatmárcseke - Alföld
Európa-szerte egyedülálló a csónakos-fejfás református temető. Sorokba rendezve több mint 600 tölgyfából faragott sírjel áll: stilizált emberfejet, illetve csónakban fekvő embert szimbolizáló sötét fejfával.
Eredetükről megoszlanak a vélemények. Egy verzió szerint a csekeiek a halászatból éltek, s ezért úgy vélték, a halálban is szükségük lehet a csónakra, amit a fejfa jelképez.
Mások szerint azért temetkeztek így, mert a falut körülvevő vizek áradásakor a halottakat csak ladikkal lehetett a temetőbe vinni, így errefelé a bárkás és deszkás temetés volt a hagyományos.
A kátránnyal és korommal konzervált fejfák mindegyikén ott a felirat: A.B.F.R.A. Olvasata: A boldog feltámadás reménye alatt.
Több helyütt az elhunyt életének legfőbb eseményeit rövid versikékbe szedték, ezt is a fejfákra vésték.
A temető legmagasabb helyére építették Kölcsey Ferenc síremlékét.
A hat köroszlopos, felül párkánnyal egybefogott síremlék közepén hasábtalapzaton áll egy Kölcsey feliratos, címeres urna.
1938 végén a mátészalkai Kölcsey Társaság halálának 100. évfordulóján exhumáltatta a nagy költő földi maradványait, és a fehér márványból készült klasszicista síremlék kriptájában helyezte örök nyugalomra.
Kölcsey Ferenc 1815-ben került ide, az öröklött birtokra, és 23 évig lakott a községben, itt hunyt el 1838-ban.
Életművének nagy részét itt alkotta: 1823. január 22-én itt írta a Himnuszt.
kattints a képekre - érdemes!
2017. May 09. 00:00
Magyar népviseletek - Csökölyi fehér gyászviselet - Ormánság - Dunántúl
Magyar népviseletek - Csökölyi fehér gyászviselet - Ormánság - Dunántúl
Csököly Kaposvártól 27 kilométerre a helyezkedik el. Ez a zárt, jellegzetes belső-somogyi település Nagybajom és Kadarkút között található.
Csököly népe a díszes viseletét sokáig megőrizte. Jeles alkalmakkor néhányan még ma is viselik.
Legszebb darabjai a különböző díszítésű kontyok, s leghíresebbje a fehér gyászruha, melyet párját ritkító viseletként tartunk számon, s amelyből ma már alig lelhető fel egy-egy teljes öltözet.
2017. April 27. 00:00
A nagysallói csata emlékműve - Nagysalló - Felvidék
A nagysallói csata emlékműve - Nagysalló - Felvidék
1849. április 19-e aranybetűkkel került be a magyarság és a község történelmébe is. Ez volt a dicső tavaszi hadjárat egyik legvéresebb csatája.
A nagysallói ütközetben Görgey Artúr parancsnokságával győzelmet aratott Ludwig von Wohlgemuth altábornagy császári csapatai felett. A nagysallói diadal főhőse Klapka tábornok volt, a csata teljes tervezése az ő érdeme.
A nagy viadal színhelye tele volt a szörnyű élethalálharc megrázó nyomaival: több mint 1400 halott és sebesült. Halomban feküdtek a holtak és a sebesültek mindenfelé, ellőtt lovak, tört szekerek, vér mindenütt.
A csatában elhunyt hősök a nagysallói és a lévai református temetőben , tömegsírban lettek eltemetve. A csata emlékére Bars vármegye közössége 1876.április 19-én gránit obeliszket emeltetett.
Ez a műemlék 10 méter magas, a felirata:
„ Az 1849. április 19-én vívott Nagy-Sallói győzelmes csata és az abban elvérzett vitéz honvédek emlékére. Bars megye közönsége 1876. április 19.”
Az emlékmű ma is eredeti helyén az emlékparkban található.
kattints a képekre - érdemes!
2017. April 19. 00:00
Bélavár - Gyalui-havasok - Aranyosszék - Erdély
Bélavár - Gyalui-havasok - Aranyosszék - Erdély
Bélavára a Gyalui-havasok déli peremén található. Torda felől a legkönnyebb megközelíteni, az Aranyos völgyén felfelé haladva.
A Runki-szoros és a Podsági-völgy után érünk a Bélavári-völgybe. Innen turistaösvényen lehet felkapaszkodni a mészkőmagaslat tetejére.
:D
2017. April 09. 00:00
Tamási Áron mondta
"Az ember a szíve mélyén örökké oda való, ahol született."
Tamási Áron (1887-1966) - író
2017. March 25. 00:00
A magyarokat másod-, harmadrangú nemzetté alázni kívánó nagyhatalmak és a szomszéd államok tisztelt figyelmébe ajánljuk a valóban tiszta lelkű, szent ember gondolatait!
A magyarokat másod-, harmadrangú nemzetté alázni kívánó nagyhatalmak és a szomszéd államok tisztelt figyelmébe ajánljuk a valóban tiszta lelkű, szent ember gondolatait!
"Le kell tehát győzni a nemzeteket elválasztó gyűlölködést, el kell ítélni minden mesterkedést és hazug propagandát, vissza kell adni a szerződések és az adott szó hitelét, el kell fogadni, és a nemzetközi életben kötelezővé kell tenni az elvet, hogy az erőszak nem lehet jogalkotó tényező."
Márton Áron (1896-1980) - erdélyi katolikus püspök
2017. March 21. 00:00
Benedek Elek Emlékház - Kisbacon - Székelyföld - Erdély
Benedek Elek Emlékház - Kisbacon - Székelyföld - Erdély
Kisbacon Sepsiszentgyörgytől 28 kilométerre, a Barót-patak két partján fekszik Kovászna megyében.
Benedek Elek emlékét, életművének népszerűsítését, számos kiváló író igyekezett újra és újra megóvni a feledésbemerüléstől.
Életével, munkásságával többen foglalkoztak, hiszen Elek Apó halála után is a legnagyobb magyar mesemondó, a székelyek jelképe és Erdély szimbóluma maradt. Élettörténetét ő maga írta meg az Édes Anyaföldem című regényében.
A halála után nem sokkal első életrajzírója fia, Benedek Marcell volt. Elek apó halála után a kúria egy ideig üresen állott, a család csak a nyári hónapokban látogatta Kisbacont. A család távollétében a falubeliek vigyáztak az értékekre.
A változás 1944 tavaszán történt. Benedek Elek lánya, Flóra, hazaköltözött a családi kúriába, hogy a továbbiakban egész életével Elek apó életművét népszerűsítse. 1969-ben, Benedek Elek születésének 110 éves, és halálának 40 éves évfordulójára, nagy ünnepség keretében avatták fel a Benedek Elek Emlékházat Kisbaconban.
kattints a képekre - érdemes!
2017. March 18. 00:00