Az öngyilkosság nem lehet a civilizáció vezérlő csillaga
Bogár László szerint alapvető fontosságú annak a kérdésnek a tisztázása, milyen mechanizmusok vezetnek oda, hogy számos, Giulio Tremontihoz hasonló karriert befutó, egész életükön át ezt a rendszert szolgáló neves személyiség radikálisan szembefordul a fennálló renddel. Tremontit neveltetése, iskolái és egész életútja a világot irányító hatalmi struktúrához kötötte, mégis átfogó bírálat tárgyává teszi a világ pénzhatalmi rendszerét A pénzvilág előbb bennünket pusztít el, azután saját magát.
El kellene tűnődnünk tehát azon, hogy vajon mit és hogyan kellene tennünk azért, hogy ne uralkodjon el az egész emberi létezésen a „végfelszámolás” szelleme. Amit például a Magyarországon ma szintén végzetes rövidlátással „sztárolt” Ronald Reagan úgy fogalmazott, hogy „Miért tennék én bármit is a jövő nemzedékéért, tettek-e ők bármit értem?”
Ez a kétségtelenül frappáns gondolat a végső pusztulás legbiztosabb receptje. Hinnünk kellene abban, hogy lassan a világon élősködő globalista hatalom is képes lesz megérteni a kialakult helyzet végtelen veszélyességét. Az öngyilkosság nem lehet a civilizáció vezérlő csillaga.
Magyar Hírlap
A demokrácia alapját képező középosztály gyengül Amerikában és Európában is
, az American Interest című társadalompolitikai folyóirat szerkesztőbizottság-elnöke azt elemezte, hogy a globalizálódó gazdaság egyre inkább növeli a jövedelemkülönbségeket az Egyesült Államokban és Európában, úgy gyengül a középosztály, amely pedig a politikai demokrácia alapját képezi. Walter Russel Mead, a folyóirat szerkesztője arra keres választ, mi az oka annak, hogy az amerikai Demokrata Párt által képviselt társadalmi és gazdasági modell elveszítette vonzerejét. Árva László emlékeztet rá, hogy a háború után nem volt importverseny az amerikai piacon, így a nagyvállalatok és képesek voltak megfizetni a szakszervezetek által kiharcolt magas béreket is.
Az államapparátus jóléti kiadások révén igyekezett gondoskodni minden polgárról. A középosztály gyorsan bővült és gazdagodott, és a munkásosztály előtt nyitva állt az emelkedés útja. A demokrata társadalmi-gazdasági modell azonban a nyolcvanas évektől összeomlott.
Az importverseny megrendítette az amerikai nagyvállalatok helyzetét a piacon. Az állam egyre kevésbé működött hatékonyan. Az Egyesült Államok folyamatosan túlterjeszkedett lehetőségein külpolitikai és katonai téren egyaránt.
Ugyanakkor világos, hogy a gazdaságot magára hagyó, a szupergazdaságokat erősítő, az Egyesült Államok hegemóniáját fegyveres beavatkozásokkal megvalósítani igyekvő neokonzervatív áramlat, amely módosult formájában az EU-n belül is létezik, szintén nem jelent működőképes alternatívát. Az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak újra ki kell találnia magát, de arra is szükség van, hogy a polgárok ezekkel az elképzelésekkel azonosulni tudjanak.
Magyar Nemzet
HetiVálasz.hu - Egy bukás anatómiája
Gyurcsány Ferenc felsőoktatásban töltött idejét nem pusztán a plágiumgyanús tanári szakdolgozat fémjelzi, egyetemi KISZ-titkári pozíciója révén felvételi nélkül került be a pécsi egyetem közgazdasági karára – derül ki a Heti Válasz ma utcára kerülő számából.
Egy devizaadós pert nyert a bank ellen
Első alkalommal nyert pert egy devizaadós egy bank ellen. A Szegedi ítélőtábla helyben hagyta a Békés Megyei Bíróság tavaly decemberi döntését, amely szerint az OTP Bank tisztességtelenül járt el, amikor devizavételi árfolyamon folyósította a hitelt, de a törlesztéseket magasabb, eladási árfolyamon számolta ki.
Magyar Nemzet
A pénzügyi felügyelet becslése szerint a két árfolyam közötti különbség a bankszektornak éves szinten 10-20 milliárd forint bevételt jelentett, míg a Magyar Bankszövetség szerint inkább 20-30 milliárd forintról lehet szó.
Népszava
Jó pályán Magyarország!
Az IMF-tárgyalások megkezdésének lehetősége hatására a CDS felár 600 pont feletti értékről 500 alá csökkent, a tízéves állampapírok hozama a hét eleji 8,9 százalékról 7,7-re mérséklődött. Suppan Gergely szerint év végére a forint árfolyama 270-280-as szintig csökkenhet, miközben a CDS-idex 420 bázispontig mehet le, ha a második SzéllKálmán-tervet sikerül végrehajtani, és az eurózóna válsága sem mélyül tovább. Előfordulhat, hogy a költségvetési hiány a várnál jobban teljesül. A kabinet az euró árfolyamát 299 forinttal számolta az idei költségvetésben, ám ha az árfolyam tartósan ez alatt marad – márpedig jelenleg úgy tűnik, így lesz, az év végén még az is előfordulhat, hogy a hitelminősítők törlik Magyarország besorolásában a negatív kilátást.
Magyar Nemzet
Napi Gazdaság
Csak a kettős mérce ne lenne…
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség által működtetett MÁV-telepi iskola csaknem kétszáz – döntően halmozottan hátrányos helyzetű, cigány – tanulót nevel. A családok kilátástalan nyomorban élnek, a gyerekek számára mindennapos élmény a drog, a bűnözés. Gondolhatnánk, hogy a jogvédő szervezetek elvileg éppen az ilyen „iskolai szegregátumok” felszámolását szeretnék elérni. A MÁV-telepi iskola azonban az átlagosnál jobb feltételeket kínál a diákoknak, a gyerekek kis létszámú osztályokban tanulnak. Térítésmentesen napi háromszor étkeznek, a konyha hétvégén is üzemel.
Az igazgató szerint tragédia lenne, ha az iskola bezárásával szétszórnák a gyerekeket. Itt szemmel láthatóan jól érzik magukat. Máshol kiközösítenék vagy elküldenék magántanulónak őket.
Népszabadság
Iványi Gáboréknak – tevékenységük minden elismerést és támogatást megérdemel – nem kell tartaniuk Mohácsi Erzsébet alapítványának pereitől; ők nem szegregálnak, hanem felzárkóztatnak (ahogy valóban). Csak a kettős mérce ne lenne…
Izland sikeres gazdasági szabadságharca
Hargitai Miklós szerint a világgazdasági válság egyik legnagyobb veszteséből mára nyertessé vált a sikeres gazdasági szabadságharcot megvívó Izland. A szigetország számos pénzügyi és politikai dogmát megcáfolt, és a részvételi demokrácia eszközeivel kezelte a krízist. Szakértők szerint az izlandi gazdaságot a korona, vagyis a leértékelés lehetősége mentette meg. Ha eurót használnak, a következmények sokkal súlyosabbak lettek volna. A társadalom tudomásul vette, hogy életszínvonalból engedni kell, amihez az is hozzájárult, hogy Izlandon kicsik a társadalmi különbségek erős a szolidaritás és persze a szociális háló is.
Nagyobb visszaesés inkább csak a luxusfogyasztásban és az autópiacon következett be, ami azt mutatja, hogy a terheket nem az alul lévőkre hárították. A kilábalási stratégia egyik pillére az idegenforgalom fejlesztése lett, a másik pedig a megújuló energia alkalmazása, illetve a megújulós technológiák exportja.
A gazdasági szabadságharc – amelynek lényege nem az IMF elkergetése volt (hanem a pénzügyi önrendelkezés kivívása, illetve a lakosság terhelésének korlátozása – gyakorlatilag elsöpörte az elitet. A legizgalmasabb fejlemény az alkotmánycsere volt. Az izlandi lakosság választotta meg azokat az egyszerű polgárokat, akik bekerültek az alkotmányozó bizottságba.
Népszabadság
Demográfiai krízishelyzet alakulhat ki Magyarországon
A KSH Demográfiai Intézete kutatása szerint a 30 éves nők csaknem fele, a 30-34 évesek több mint egyharmada még gyermektelen. Pongrácz Tiborné igazgatóhelyettes szerint az elmúlt években a volt szocialista országok többségében megindult a születések számának emelkedése, míg Magyarországon ez nem következett be. Nagy valószínűséggel állítható, hogy a gyermektelenné váló nők emelkedő aránya és a gyermektelenséget elfogadó közvélemény együttesen – már a közeljövőben – a tudatos gyermektelenség megjelenését fogja eredményezni. Egy olyan népességcsökkenési spirált indíthat el, amely az ország demográfiai krízishelyzetéből történő kilábalását teljesen reménytelenné teszi.
MN
Az öngyilkos EU politikáról
Boros Imre szerint az EU azért adott zöld jelzést Dél-Amerika genetikailag módosított agrártermékeinek európai forgalmazására, hogy cserébe a globalizált bankok vehessék birtokukba a térség pénzpiacait. A bankok, amelyek a latifundiumok laboratóriumaiban kikísérletezett biotechnológiák meghonosítását, s nagyarányú terméktömegek kevés élőmunkával történő előállítását finanszírozták, megtérülést követelnek a tőkéknek. A szabad kereskedelem áldásaira hivatkoznak, a dereguláció útjában lévő uniós mezőgazdasági támogatási rendszerről pedig azt állítják, hogy torzítja a versenyt.
MH
Fel kell mérni, mit tud a magyar gazdaság termelni
Charles Seaford, a londoni NEF Jólléti Központjának vezetője szerint a megszorítások helyett arra kellene inkább koncentrálni, hogyan lehetne biztonságos és fenntartható munkahelyeket teremteni, akkor is, ha az gazdaságilag nem hatékony. Meg kell vizsgálni, melyek azok az importtermékek, amelyet Magyarországon is gyártatni lehetne. Ez egy sikeres ipar alapja lehet a jövőben, ami még akkor is megérné, ha kezdetben közgazdaságilag kevésbé hatékony lenne a termelés, mert ezzel munkahelyeket teremtenénk. Hosszú távra érdemes tervezni, nem pedig a pillanatnyi üzleti érdeket figyelembe venni. A másik dolog az, hogy nem szabad a nemzetközi vállalatokra hagyni, hogy ők döntsenek helyettünk: fel kell mérni, mit tud a magyar gazdaság termelni, ami nemzetközi szinten is verseny- és exportképes lehet.
Vasárnapi Hírek