Hazát nem alkot holt föld, hanem élő ember

...hazát nem alkot holt föld, hanem élő ember.

Széchenyi István

Békemenet lesz 2013. október 23-án - MEGHÍVÓ - VIDEÓ!

                  kattints a rövid VIDEÓRA! http://www.youtube.com/watch?v=dtX-oaNImvk&feature=youtu.be

Egy szenzációs fotó az aradi Szabadság-szoborról - Partium

                        Az aradi Szabadság-szobor Zala György alkotása, amelyet 1890-ben avattak fel Aradon az aradi vértanúk emlékére.

Felhívás a Nagy Menetelésre az egységes, önálló, autonóm Székelyföldért - a Székelyföldet a nem hagyjuk a román nacionalizmus prédájává tenni!

                              Kedves Barátaink!  Ismételten közzétesszük a Székely Nemzeti Tanács felhívását, amely az október 27-re tervezett történelmi jelentőségű össznemzeti megmozdulásra szólítja a világ magyarságát. Kérem osszuk meg ezt az anyagot! A cél, hogy minél több honfitársunk értesülhessen a Székelyföld védelmére meghirdetett , a világ magyarságához címzett Felhívásról. A Budapestre tervezett demonstrációnkról rövidesen külön felhívást teszünk közzé. Barátsággal: Mészáros László A kiáltvány: Látva Románia kormányának a székelyekkel szemben ellenséges, az ország nemzetközi kötelezettségvállalásait sértő közigazgatási tervét, amelynek egyetlen célja a székely nép maradék döntéshozó intézményeinek, a székelyföldi megyéknek az elsorvasztása és felszámolása, a Székely Nemzeti Tanács tiltakozó felvonulásra hívja a székelyeket október 27.-ére, Háromszékre. Alakítsuk ki minden idők leghosszabb tiltakozó menetoszlopát Bereck és Kökös, Gábor Áron szülőfaluja és hősi halálának helyszíne között. Gyülekezzünk Kökös, Uzon, Szentivánlaborfalva, a rétyi útkereszteződés, Eresztevény, Maksa, Dálnok, Csernáton, Kézdivásárhely, Nyújtód, Lemhény, Bereck kijelölt helyszínein, hogy ökumenikus istentisztelet után, déli 12 órakor a huszonkét menetoszlop megindulhasson a szomszédos település felé. Egy órán belül, tizenhárom órakor össze fog állni az a 45 kilométer hosszú menetoszlop, amely székely zászlók ezreivel és tiltakozó feliratokkal üzeni a bukaresti kormánynak: a székelyek szembeszegülnek erőszakos asszimilációs tervével. Elsősorban az itt élők kétszázezres közösségét kérjük, mutassa meg ismét a világnak: Háromszék nem alkuszik! De jöjjenek a csíkiak, a gyergyóiak, a marosszékiek, az udvarhelyiek és egész Erdély magyarsága, megmutatni, hogy nem félünk, és nem hátrálunk, ha a jövendő a tét! A Székely Nemzeti Tanács megalakulásának tíz éves évfordulójára is emlékezve mondjuk ki együtt: Székelyföldet nem hagyjuk sem felosztani, sem beolvasztani! Felkérjük az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit és gyülekezeteit, a magyar pártokat és szervezeteket, odaadással vegyenek részt a tiltakozó megmozduláson, akárcsak márciusban a Székely Szabadság Napján, Marosvásárhelyen tartott tiltakozó nagygyűlésen. Felkérjük a nagyvilág magyar közösségeit, szervezzenek tüntetéseket Románia külképviseletei előtt egy időben a Székelyek Nagy Menetelésével, és vetítsék ki, szemközt a külképviseletekkel a háromszéki tüntetés részleteit, amelyet interneten fogunk közvetíteni. Legyen jelmondatunk a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés állásfoglalása: Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni Románia számára is, amelynek megfelelően, a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell. Marosvásárhely 2013. augusztus 8. Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács elnöke

Aki önkéntes tűzhalálával tiltakozott hazája megszállása ellen

                            Aki önkéntes tűzhalálával tiltakozott hazája megszállása, a kommunista diktatúra ellen 1969. január 20-án Budapesten, a Nemzeti Múzeum kertjében felgyújtotta fel magát a 17 éves Bauer Sándor. Búcsúlevele tanúsága szerint, azért, mert úgy vélte bár szeretne élni, „de most szénné égett holt testemre van szüksége a nemzetnek”. Mikor a szemtanúk Bauert kérdőre vonták, hogy miért tette, azt válaszolta, hogy hazaszeretetből, tiltakozásból az orosz megszállók ellen. A fiatalembert harmadfokú égési sérülésekkel szállították be a Központi Honvéd Kórház égési osztályára. Még élt néhány napig. Ott a haldoklót előzetes letartóztatásba helyezték, majd nyomozók faggatták, vallatták, ki akarták belőle szedni egy nagyobb összeesküvés részleteit. Talán meg akarta dönteni a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt? Tényállás az volt, hogy „gyalázó kijelentéseket” tett a hatalomra. 1969-et írtunk, élénken élt a kelet-európaiakban a prágai tavasz emléke, és az akkori, ’69-es budapesti tél sem tűnt rózsásabbnak. Bauer Sándor nem kívánt a diktatúrában, megalkuvóként élni, ő másik ösvényt választott, a cselekvés útját - az életét adta a hazáért. kattints a képekre - szívszorítóak!

Jókai Anna írónő Emberi Méltóságért kitüntetést kapott

                            „Azt tartom értelmiséginek, aki megérti, hogy annak, aki többet kapott, többet is kell adnia” A nemzeti önbecsülés olyan önbecsülés, amely másokat nem becsül le, és nem becsül alá – ez szintén fontos elemét képviseli irodalmi tevékenységének – hangzott el Jókai Annáról. Az író ugyanis az Emberi Méltóságért kitüntetést vehette át. Lapunknak a díjazott elmondta: az emberi méltóság elkopott fogalom lett zűrzavaros, gyűlöletre szoktatott világunkban. Megtudtuk azt is, hogy jelenleg emlékiratának előkészítésével foglalkozik.   „Az igazság szeretet nélkül csupán sebet ejt, de a szeretet igazság nélkül tévútra vezet. Jókai Anna művészetét ez a bölcsesség hatja át, és ezért lett ő a magyarság élő lelkiismerete” – kezdte köszöntőbeszédét Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.  „A nemzeti önbecsülés olyan önbecsülés, amely másokat nem becsül le, és nem becsül alá – ez szintén fontos elemét képviseli irodalmi tevékenységének” – tette hozzá a fővárosban rendezett ünnepségen az elnök. Jókai Annai lapunk kérdésére, hogy mit jelent neki az emberi méltóság, kifejtette: ez a fogalom elkopott a zűrzavaros, gyűlöletre szoktatott világunkban. „Különlegesen fontosnak érzem tehát hangsúlyozni, hogy az ember az egyedüli lény, amelynek szabad akarata van, abban a különleges megbecsülésben részesül, hogy a jót és rosszat választva is részt vehet a világ munkájában. Nem azt jelenti tehát mindez, hogy gőgösnek kell lenni, hanem tudnunk kell, hogy mindannyian, akik itt élünk a nehéz sorsú, de nagyra hivatott Földön – és ezen belül a mi hazánkban –, valójában egy közös emberi feladatra érkeztünk” – tette hozzá. Úgy fogalmazott: nem csak írásainak szellemiségében, hanem mindennapi megszólalásaiban, a magatartásában, a cselekedeteiben ott kell lennie a méltóság tiszteletének. „Amikor együtt tesz azért a közösség, hogy sem magyarságában, sem hitében ne alázhassanak meg senkit, akkor isteni parancsot teljesítünk” – vélekedett. Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom  

Ezeréves határ - Hit, Élet és a Nemzet Kapuja - Gyimesbükk - Erdély

                        A tizenegy két méter magas oszlopon Is­ten, Haza, Család, Anya­nyelv, Oktatás, Jog, Kultúra, Hagyomány, Egység, Szabadság és Jövő szavak, valamint a magyar történelem egy-egy fontos évszáma olvasható. Az oszlopokon látható jelek: hit, Föld, Hold, anya, víz, apa, Nap, lány, fiú, tűz és csillag.

Hazámat védem és fegyverem nincs más - A szabadság betűi - Hungarica együttes - VIDEÓ!

                                        "... hazámat védem és fegyverem nincs más, csak egy szélrojtozta zászló, mit neked kell majd egekig emelni, ha kezemből egyszer kihull, ha kezemből kihull..." kattins a VIDEÓRA! http://www.youtube.com/watch?v=GAPK3Zmz1BI      

A magyarság joggal hivatkozhat...

                                  "A magyarság joggal hivatkozhat nemzetiségei és a világ előtt a cáfolhatatlan tényre és igazságra, hogy a legválságosabb időkben is hűséges maradt létezésének történelmi igazságához és alapjaihoz, a Szent István-i állameszméhez, az ezeréves türelmi gondolathoz, melynek legfelső kifejezése a magyar alkotmány." Röpirat a nemzetnevelés ügyében - részlet Márai Sándor (1900-1989) - író, költő, újságíró

Intelmek

                            Elmondhatjuk neked, Urunk, hogy mi mégis magyar módra akarunk élni, és csak azért is tisztelni akarjuk atyáinkat. És ez a legnagyobb győzelmed, Urunk Királyunk. Hogy ezen a napon terád emlékezünk, és te itt jársz közöttünk, annak jele, hogy ezer esztendeje atyáink nyomában járunk. S bár olykor tékozló fiak vagyunk, olykor elszédítenek bennünket hamis álutak, de végül valahogyan mindig visszatalálunk a helyes ösvényre. Az atyák ösvényére, a te ösvényedre, Nagy Király. Bayer Zsolt  - Magyar Hírlap