Ady Endre: Az Idő rostájában

Kedves Barátaink! Az Idő rostáján hulljanak hát ki a méltatlanok ! Mi, magyarok - mint a történelem során oly sokszor - most újra megmutatjuk - ugyancsak Adyval szólva - a magyarok érdemesek  életre, jövőre.

Barátsággal: Mészáros László  

Az Idő rostájában - részlet   "Kezében óriás rostával Áll az Idő és rostál egyre, Világokat szed és rostál ki Vidáman és nem keseregve S búsul csak az, akit kihullat. ... Óh, aszottak és be nem teltek S óh, magam is faj-sorsom osztván, Be igazság szerint hullunk ki A kegyetlen óriás rostán, Kedvét nem töltvén az Időnek." Ady Endre  (1877-1919) - költő

Hazámba vágy

                          "Hazámba vágy A szívem, és az ott vagyon, hol a Holtteste nyugszik annak, akinek Az életem s lelkem felébredését Köszönöm." Katona József (1791-1830) - író

Édes Hazám, fogadj szívedbe

                                  "S mégis, magyarnak számkivetve, lelkem sikoltva megriad - édes Hazám, fogadj szívedbe, hadd legyek hűséges fiad!" József Attila (1905-1937) - költő

Ki magosra néz, nem látja meg a rögöt lába alatt

                                "Ki magosra néz, nem látja meg a rögöt lába alatt, s ki másra bízza földjét, elveszíti azt. Ami legfontosabb pedig: akié a föld, azé az ország!" Wass Albert

Sylvester János a hazáról

                                      "Itt pillantottam meg a napvilágot, s mindenemet neki köszönöm." Sylvester János (1501-1550) - humanista tudós, bibliafordító, a magyar esszéirodalom megteremtője

Adjátok vissza az én hegyeimet!

                                  "Ne mondjátok, hogy keressek magamnak máshol helyet a világban, mert nincsen ennek a világnak helye, ami az enyém volna azon az egyen kívül. Ne mondjátok, hogy befogadtok ebbe vagy abba az országba, mert nincsen nekem azokban az országokban semmi keresnivalóm. Ne mondjátok, hogy lelek magamnak hegyet a Kordillerrákban, vagy a Sierra Nevadán: mert a más hegyei azok, nem az enyimek. Az én számomra nincs szépségük és nincs békességük azoknak a hegyeknek. Adjátok vissza az én hegyeimet!" Wass Albert (1908-1998) - író, költő

Ajánljuk, a nyelvünket egyre nagyobb számban elhagyó felvidéki magyarjainknak szeretettel, tisztelettel és nem kis aggodalommal!

kész a mém, csak ezzel a címmel még nem volt fent!

Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! - mert haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog.

Kölcsey Ferenc (1790-1838) - költő

Tudjátok-e, mi a haza?

"Tudjátok-e, mi a haza? Erdő, mező, berek, liget, A mormoló habok közül Ránk mosolygó tündérsziget, Kárpátoknak büszke bérce. A Tisza és Duna tája, Minden kicsi rögöcske. Árpád vére hullott rája. - Bárhová visz szerencsétek, Ezt a hazát szeressétek!" Pósa Lajos (1850-1914) - író, dalszerző

Ez jó mulatság, férfi munka volt!

                                  "Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből S a szellemharcok tiszta sugaránál Olyan magasra tettük, mint lehet, Mondhatjuk, térvén őseink porához: Köszönjük élet! áldomásidat, Ez jó mulatság, férfi munka volt!" Vörösmarty Mihály (1800-1855) - író, költő

Türelemmel kell élnie egy nemzetnek is

                                          "Csendes szerénységben él a cédrus, ezredekre kiható türelemmel - türelemmel kell élnie egy nemzetnek is, amíg a koronáját nem éri el." Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) - festőművész