Elárasztották Orbán Viktor hivatalos Facebook oldalát a külföldről írt, miniszterelnököt biztató hozzászólások Orbán menekültpolitikájával, illetve Brüsszeli nyilatkozatával kapcsolatban.
Több száz külföldi hozzászóló írt támogató bejegyzést Orbán mai Kossuth rádiós, közösségi oldalán megosztott nyilatkozatához is.
Rengeteg hozzászóló állt ki a magyar miniszterelnök mellett Németországból, Ausztriából, Lengyelországból, de köszönetét fejezte ki a Fidesz elnökének Facebook oldalán több spanyol, szlovák és horvát hozzászóló is.
A kommentelők leginkább hálájukat és köszönetüket fejezik ki azért, hogy „végre valaki kimondja, amit mi is gondolunk” és arra kérik Orbánt, hogy „harcoljon Európa iszlamizációja ellen”.
Az egyik német hozzászóló például azt írta, hogy „folytassa tovább azt a politikát, amivel megment minket, németeket is, amihez a mi kancellárunk túl hülye”!
pestisrácok.hu
Orbán Viktor: Akit lerohannak, az senkit nem tud befogadni - Elhibázott az EU bevándorláspolitikája
"Akit lerohannak, az senkit nem tud befogadni" - áll Orbán Viktor miniszterelnöknek a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) csütörtöki számában megjelenő vendégkommentárjában, amelyből a konzervatív német lap szerdán közölt részleteket online felületén.
A FAZ ismertetése szerint a miniszterelnök írásában figyelmeztetett, hogy "robbanás" fenyegeti egész Európát, és védelmébe vette az ideiglenes műszaki határzár felépítését. Orbán Viktor azt írta, hogy az Európai Unió "elhibázott bevándorláspolitikát" folytat, és "felelőtlen minden európai politikus, aki a jobb élet reményével kecsegtetve arra bátorítja a bevándorlókat, hogy mindent hátrahagyva, életük kockáztatásával Európa felé vegyék az irányt".
Hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a külső határok védelme. "Ezért fontos az a kerítés, amit mi, magyarok építünk. Nem jókedvünkből tesszük, hanem mert szükség van rá" - írta a kormányfő.
Hozzátette: "eléggé lehangoló, hogy rajtunk, magyarokon vagy éppen a spanyolokon kívül senki nem akarja megvédeni Európa határait".
A FAZ online felületén megjelent előzetes szerint Orbán Viktor vendégkommentárjában kiemelte, "az emberek azt akarják, hogy urai legyünk a helyzetnek, és védjük meg a határainkat". Minden egyéb kérdésről "csak azután érdemes beszélni, ha feltartóztattuk az áradatot" - írta a miniszterelnök.
Orbán Viktor az előzetes ismertetés alapján aggasztónak nevezte, hogy az európai eszme kisebbségbe kerülhet saját kontinensén.
Vagy nem aggasztó-e önmagában is, "hogy az európai keresztény kultúra már arra is alig képes, hogy saját keresztény értékrendjében tartsa Európát?" - vetette fel a kormányfő a német lapban csütörtökön megjelenő írásában.
MTI
"A jövőben az életképtelenné vált államok, amelyek saját polgáraik boldogulását nem mozdítják elő, hanem a lakosságnak akárcsak kisebb, de számottevőbb részére tűrhetetlenné teszik az életet, oly fokú bomlásnak indulnak, hogy a világ közvéleménye ezt a folyamatot nem nézi közömbösen és változásokat fog kicsikarni.
A közvéleménynek ez a változása olyan, mint a légnyomás; öt érzékünkkel felfogni nem tudjuk és mégis hihetetlen súllyal nehezedik egyénekre és népekre egyaránt."
Klebelsberg Kuno (1875-1932) - jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, miniszter
„Soha irodalomra és tudományra - kultúrára - olyan szent feladat nem várt, mint ma, nemzetünknek ebben a lelki válságában.
Megmutatni nemzeti múltunkban, nemzeti géniuszunkban az örök értékeket, enne révén növelni az önbizalmat, az önbecsülést, figyelmeztetni a nemzeti hibákra, fejleszteni a nemzeti erényeket, saját értékének öntudatára ébreszteni a magyart: ez a szent feladat.”
1920
Klebelsberg Kuno (1875-1932) - jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, miniszter
Én nem mehetek el innen soha-sehova,
Nekem nincs útlevelem, nincs gazdag rokonom, nincs pénzes barátom,
millió sárbaragadt paraszt a szomszédom.
Ezeknek sorsa az enyém, s az is marad örökre.
Nekem csak térkép a nagyvilág,
talán sohase látom Párizst, Rómát,
sohase látom Amerikát, sem a déltengeri szigeteket;
barnás folt marad számomra a sziklás spanyol föld,
és zöld folt marad a szibériai steppe.
Azt mondta egyszer valaki, úgy mondják, egy görög bölcs:
,,adj egy szilárd pontot és kifordítom sarkaiból a világot."
Én megtaláltam azt a pontot, legalább is önmagam számára.
Ez a föld, amelyen élünk:
a sziksós puszta, a ragadós televény, a szaladó homok
és zöldellő dombok földje: Magyarország.
És a tízmillió magyar, aki benne él.
Hogy szép e a mi hazánk, szebb-e, mint másoké,
nem tudom, nem is keresem:
hogy fegyverrel hódítottuk, vagy munkával szereztük,
beköltöztünk-e, vagy a földből nőttünk:
mindegy ma már - egyek vagyunk vele.
Napunk közös a többiekkel, de a mi csíráinkat is felébreszti,
a felhők elszállnak, de esőjüktől a mi füveink is nőnek:
a mások szép és gazdag földjét én hát nem irigylem.
Lábammal bokáig járok a magyar sárba,
arcomat kicserzi az éles pusztai szél,
szemeimet kicsire húzza a kemény sivatagi napfény;
gondjaim lehúznak a földre, vágyaim fölemelnek a felhők fölé,
nincsen más számomra, mint emésztő töprengés, forró vágyak és kemény akarat:
ide kell hoznunk a nagyvilágot,
ide kell hoznunk mindent, ami szép, ami jó, ami nemes és amit érdemes.
Veres Péter (1897-1970) - író
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=y13W6NVajHM
Felhívás!
Tisztelt Barátaink!
"Kocsis Máté pedig ma ismét olyan alpári és elfogadhatatlan dolgot tett, ami tökéletesen bizonyítja az alkalmatlanságát bármilyen vezetői tisztségre. Józsefváros polgármestere ma nemzeti színűre cserélte profilképét”.
Ez a mondat a Demokratikus Koalíció honlapján közölt elnökségi közleményben jelent meg.
A közlemény eredeti témájával nem érdemes foglalkozni, de ez mondat mindent magában foglal ami immár száz esztendeje kifejezi a hazai baloldal nemzetellenes, nemzetáruló politikáját.
Ami pedig Kocsis Máté barátunkat illeti, neki gratulálunk, köszönjük jelképes gesztusát, melyet sokan fogunk követni!
Felkérünk minden nemzeti érzésű polgártársunkat, fejezzük a nemzethez, a hazához való kötődésünket, elkötelezettségünket, hűségünket oly módon is, hogy profilképünket nemzeti színűre változtatjuk!
Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!
Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
Francesco Nitti olasz miniszterelnök 1924 szeptemberében úgy fogalmazott: Trianonban egy országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint Magyarországot. De ezt az országot lélekben erős emberek lakják, akik nem nyugszanak bele hazájuk rombolásba. Magyarország megcsonkítása annyira becstelen, hogy senki nem vállalja érte a felelősséget. Mindenki úgy tesz, mintha nem tudna róla. A népek önrendelkezési jogára való hivatkozás csak hazug formula. Nincsen olyan francia, angol vagy olasz, aki elfogadná hazájuknak azokat a feltételeket, amelyeket Magyarországra kényszerítettek. David Lloyd George brit miniszterelnök pedig 1928-ban elismerte: A teljes dokumentáció, amit egyes szövetségeseink a béketárgyalásokon nekünk átadtak, hazug és hamisított volt. Nem vettük észre a szövetségeseink által elénk terjesztett statisztikák valótlanságát, amelyek végül a diplomácia történetének legigazságtalanabb békéjét hozták létre, és amelynek következménye a nemzetközi törvények és a nemzetközi jogok legdurvább megsértése volt. Egy másik brit miniszterelnök, Neville Chambarlain szerint a trianoni szerződés következménye Európában nem béke, hanem az új háború kirobbanásának a kódolása volt. Stanley Baldwin ugyancsak brit miniszterelnök szintén erre az álláspontra jutott: az európai béke a trianoni békeszerződés napján szűnt meg. Pilhál Tamás újságíró kérdése hogyan lehetséges, hogy Romániában éppen most tüntettek a Moldvával való egyesülést követelve? Igen, nem tévedés: Romána revíziót követel, vissza akarja szerezni, amit a második világháború után elvettek tőle. Ez revízió ez a javából, mégsem szisszen föl senki. Sőt, a jobboldali román államfő és a baloldali miniszterelnök is üdvözölte a tüntetőket. Japán még elszántan követeli vissza a Kuril-szigeteket az oroszoktól. Ha 1918-ban a gyulafehérvári gyűlésen az erdélyi románoknak joguk volt az önrendelkezéshez, az elszakadás kimondásához, akkor majd száz évvel később a felvidéki, délvidéki, székelyföldi, partiumi és kárpátaljai magyarságnak is joga van hozzá. Természetes hát hogy a tömbben élő magyar közösségek területi önrendelkezését békésen, de határozottan támogathassa az anyaország. Magyar Nemzet
"Aradi vértanúk" összefoglaló néven őrzi a magyar nemzet emlékezete az 1848–49-es szabadságharc 13 hős katonai vezetőjét, akiket 1849. október 6-án Aradon végzett ki az elnyomó, gyarmatosító hatalom. * Aulich Lajos honvéd tábornok (1793–1849) * Damjanich János honvéd tábornok (1804–1849) * Dessewffy Arisztid gróf, honvéd tábornok (1802–1849) * Kiss Ernő honvéd altábornagy (1799–1849) * Knezić Károly honvéd tábornok (1808–1849) * Láhner György honvéd tábornok (1795–1849) * Lázár Vilmos honvéd ezredes (1815–1849) * Leiningen-Westerburg Károly gróf, honvéd tábornok (1819–1849) * Nagysándor József honvéd tábornok (1804–1849) * Poeltenberg Ernő lovag, honvéd tábornok (1813–1849) * Schweidel József honvéd tábornok (1796–1849) * Török Ignác honvéd tábornok (1795–1849) * Vécsey Károly gróf, honvéd tábornok (1807-1849)
"Divatos lett a mai világban, hogy mindenki mindenhez felületesen, de nagyon határozottan hozzászól. Félelmetes az a bátorság, ahogyan biztos próbák nélkül megszólnak, elítélnek, sárral dobálóznak az emberek!
Ezek a felületes kirohanások mély sebeket okoznak! Az ilyen stílus nemcsak az evangéliumtól van fényévekre, hanem a holnapot építő, normális emberi kommunikációtól is! Ez az ítélkező, mindent leszóló, nyafogó vírus feltartóztathatatlanul ott burjánzik a közösségeinkben, mondhatni, szívesen látott vendég lett.
Az ebola vírus is támad, de ellene összerándulunk, védekezünk, próbáljuk bölcsen legyőzni azt! A büntetés nélkül társait elítélő, megszóló, kigúnyoló ember társadalmunk ebolája, mely biztosan szétrágja, megöli közösségeinket, ha nem védekezünk ellene!
Régebben azt mondták, egy tisztességes polgár, egy úriember, nem beszélve keresztényről, nem engedhet meg magának bármilyen stílust, mert aki nem tud vigyázni a modorára, az nem való tisztességes emberek közösségébe, azzal nem ülünk le egy asztalhoz!
Jó lenne megtanulni ezt őseinktől!"
Böjte Csaba(1959) - Ferences szerzetes