Wass Albert (1908-1998) - író költő
Wass Albert (1908-1998) - író költő
kattints a teljes albumra, ahonnan az kívánság szerint meg is osztható!
https://www.facebook.com/pg/patriotaeuropa/photos/?tab=album&album_id=1262498033869013
Az erdélyi Válaszúton született, és az amerikai Floridában halt meg kiváló képességű író és költő.
Magyarországon csak halála után fedezték fel Wass Albertet, mint az erdélyi magyar irodalom nagyját.
A magyar irodalomtörténetet is "meghatározni óhajtó liberális erők" tudomást sem kíván róla venni, miközben a magyar olvasók a legnagyobbak között tartja számon.
Masszív, politikai felhangoktól sem mentes ellen-kultusz alakult ki körülötte mind Romániában, mind Magyarországon.
Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet, 1050-től egészen a jelenkorig, a saját, ősi nemzetségének történetén keresztül.
Wass Albert 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt.
Nicolae Ceaușescu zsarnoksága éveiben Romániában betiltották a könyveit,1985 őszén pedig értesítést kapott az Interpoltól, hogy a „Kárpátok Géniusza” Securitate-ügynököket küldött át az Amerikai Egyesült Államokba diplomataként a washingtoni nagykövetség és a clevelandi konzulátus mellé.
Az értesítés szerint „Ezeknek egyik feladata az, hogy engem eltegyenek láb alól" – írta Wass Albert.
Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban itt szinte ismeretlen volt.
Irodalmi munkásságának kritikai feldolgozása ma is folyik. Népszerűsége az 1990-es évek végétől az erdélyi mellett a magyarországi olvasóközönség körében is folyamatosan növekszik.
2005-ben A Nagy Könyv című magyarországi felmérésben az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult: A funtineli boszorkány című művét[ az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza.
Művei:
1934 Farkasverem
1940 Csaba
1940 Mire a fák megnőnek
1940 Jönnek!
1941 A titokzatos őzbak (novellák)
1941 Csalódás (Az ÜNNEP 1941. augusztus 15-ei számában)
1943 A kastély árnyékában
1943 Egyedül a világ ellen
1943 Vérben és viharban
1944 Tavaszi szél és más színművek
1945 Valaki tévedett (novellák 1945-49-ből)
1945 A költő és a macska (elbeszélések)
1947 A rézkígyó
1947 Erdők könyve
1947 Te és a világ: tanítások - útravalóul
1947 A láthatatlan lobogó: versek
1948 Százéves dal az ismeretlen bujdosóról: versek
1949 Zsoltár és trombitaszó – Örökösök (novellák, karcolatok, levelek – posztumusz kisregény 1949-ből)
1949 Adjátok vissza a hegyeimet!
1950 Ember az országút szélén
1951 Tizenhárom almafa
1952 Elvész a nyom
1957 Az Antikrisztus és a pásztorok
1959 A funtineli boszorkány
1964 Átoksori kísértetek
1965 Elvásik a veres csillag
1967 Magukrahagyottak
1974 Kard és kasza
1975 Magyar örökségünk (Tanulmányok, hátrahagyott novellák, írások, interjúk)
1978 Halálos köd Holtember partján
1985 Hagyaték
1989 A költő és a macska (kiadatlan novellák)
Eliza (angolul íródott)
Igazságot Erdélynek!
Józan magyar szemmel I-II. (publicisztikák)
Karácsonyi üzenetek – A temető megindul
Magyar pólus (Újabban fölkutatott versek, novellák, tárcák, közéleti írások, interjúk és levelek)
Népirtás Erdélyben
Hűség bilincsében
Hanky tanár úr
Se szentek, se hősök
A szikla alatti férfi
A sólyom hangja
Csillag az éjszakában
Black Hammock
Magyar Számadás
Nem nyugaton kel fel a nap
Voltam
Patkányok honfoglalása
Versek, mesék:
1927 Virágtemetés (vers)
1942 Tavak könyve (mese)
Tókirály és szile (Tavak könyve mesesorozat 1.)
A bölcs bölömbika (Tavak könyve mesesorozat 2.)
Évszakok teremtése (Tavak könyve mesesorozat 2.)
Csupafej, a jégmadár (Tavak könyve mesesorozat 4.)
Csámpás, a kis ruca (Tavak könyve mesesorozat 5.)
1946 Erdők könyve (mese)
Mese az erdőről (Erdők könyve sorozat 1.)
Bulámbuk (Erdők könyve sorozat 2.)
A vén gombacsináló (Erdők könyve sorozat 3.)
Éjjeli pávaszem (Erdők könyve sorozat 4.)
A kis szürke nyúl (Erdők könyve sorozat 5.)
A mátyás és az őz meséje (Erdők könyve sorozat 6.)
1971 Válogatott magyar mondák és népmesék
A hunok útra kelnek (Hun mondák könyve sorozat 1.)
Isten kardja (Hun mondák könyve sorozat 2.)
Emese álma (Magyar mondák könyve sorozat 1.)
Vérszerződés (Magyar mondák könyve sorozat 2.)
Szerencsés Pista (Válogatott magyar népmesék sorozat 1.)
A zenélő ezüst kecske (Válogatott magyar népmesék sorozat 2.)
A legkisebbik királyfi és a táltos paripa (Magyar népmesék sorozat 3.)
A zöldszakállú király fia (Magyar népmesék sorozat 4.)
Okos Kata (Magyar népmesék sorozat 5.)
A hét holló (Magyar népmesék sorozat 6.)
A repülő kastély
Wass Albert (1908-1998) - író költő - album
Wass Albert (1908-1998) - író költő
kattints a teljes albumra, ahonnan az kívánság szerint meg is osztható!
https://www.facebook.com/pg/patriotaeuropa/photos/?tab=album&album_id=1262498033869013
Az erdélyi Válaszúton született, és az amerikai Floridában halt meg kiváló képességű író és költő.
Magyarországon csak halála után fedezték fel Wass Albertet, mint az erdélyi magyar irodalom nagyját.
A magyar irodalomtörténetet is "meghatározni óhajtó liberális erők" tudomást sem kíván róla venni, miközben a magyar olvasók a legnagyobbak között tartja számon.
Masszív, politikai felhangoktól sem mentes ellen-kultusz alakult ki körülötte mind Romániában, mind Magyarországon.
Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet, 1050-től egészen a jelenkorig, a saját, ősi nemzetségének történetén keresztül.
Wass Albert 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt.
Nicolae Ceaușescu zsarnoksága éveiben Romániában betiltották a könyveit,1985 őszén pedig értesítést kapott az Interpoltól, hogy a „Kárpátok Géniusza” Securitate-ügynököket küldött át az Amerikai Egyesült Államokba diplomataként a washingtoni nagykövetség és a clevelandi konzulátus mellé.
Az értesítés szerint „Ezeknek egyik feladata az, hogy engem eltegyenek láb alól" – írta Wass Albert.
Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban itt szinte ismeretlen volt.
Irodalmi munkásságának kritikai feldolgozása ma is folyik. Népszerűsége az 1990-es évek végétől az erdélyi mellett a magyarországi olvasóközönség körében is folyamatosan növekszik.
2005-ben A Nagy Könyv című magyarországi felmérésben az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult: A funtineli boszorkány című művét[ az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza.
Művei:
1934 Farkasverem
1940 Csaba
1940 Mire a fák megnőnek
1940 Jönnek!
1941 A titokzatos őzbak (novellák)
1941 Csalódás (Az ÜNNEP 1941. augusztus 15-ei számában)
1943 A kastély árnyékában
1943 Egyedül a világ ellen
1943 Vérben és viharban
1944 Tavaszi szél és más színművek
1945 Valaki tévedett (novellák 1945-49-ből)
1945 A költő és a macska (elbeszélések)
1947 A rézkígyó
1947 Erdők könyve
1947 Te és a világ: tanítások - útravalóul
1947 A láthatatlan lobogó: versek
1948 Százéves dal az ismeretlen bujdosóról: versek
1949 Zsoltár és trombitaszó – Örökösök (novellák, karcolatok, levelek – posztumusz kisregény 1949-ből)
1949 Adjátok vissza a hegyeimet!
1950 Ember az országút szélén
1951 Tizenhárom almafa
1952 Elvész a nyom
1957 Az Antikrisztus és a pásztorok
1959 A funtineli boszorkány
1964 Átoksori kísértetek
1965 Elvásik a veres csillag
1967 Magukrahagyottak
1974 Kard és kasza
1975 Magyar örökségünk (Tanulmányok, hátrahagyott novellák, írások, interjúk)
1978 Halálos köd Holtember partján
1985 Hagyaték
1989 A költő és a macska (kiadatlan novellák)
Eliza (angolul íródott)
Igazságot Erdélynek!
Józan magyar szemmel I-II. (publicisztikák)
Karácsonyi üzenetek – A temető megindul
Magyar pólus (Újabban fölkutatott versek, novellák, tárcák, közéleti írások, interjúk és levelek)
Népirtás Erdélyben
Hűség bilincsében
Hanky tanár úr
Se szentek, se hősök
A szikla alatti férfi
A sólyom hangja
Csillag az éjszakában
Black Hammock
Magyar Számadás
Nem nyugaton kel fel a nap
Voltam
Patkányok honfoglalása
Versek, mesék:
1927 Virágtemetés (vers)
1942 Tavak könyve (mese)
Tókirály és szile (Tavak könyve mesesorozat 1.)
A bölcs bölömbika (Tavak könyve mesesorozat 2.)
Évszakok teremtése (Tavak könyve mesesorozat 2.)
Csupafej, a jégmadár (Tavak könyve mesesorozat 4.)
Csámpás, a kis ruca (Tavak könyve mesesorozat 5.)
1946 Erdők könyve (mese)
Mese az erdőről (Erdők könyve sorozat 1.)
Bulámbuk (Erdők könyve sorozat 2.)
A vén gombacsináló (Erdők könyve sorozat 3.)
Éjjeli pávaszem (Erdők könyve sorozat 4.)
A kis szürke nyúl (Erdők könyve sorozat 5.)
A mátyás és az őz meséje (Erdők könyve sorozat 6.)
1971 Válogatott magyar mondák és népmesék
A hunok útra kelnek (Hun mondák könyve sorozat 1.)
Isten kardja (Hun mondák könyve sorozat 2.)
Emese álma (Magyar mondák könyve sorozat 1.)
Vérszerződés (Magyar mondák könyve sorozat 2.)
Szerencsés Pista (Válogatott magyar népmesék sorozat 1.)
A zenélő ezüst kecske (Válogatott magyar népmesék sorozat 2.)
A legkisebbik királyfi és a táltos paripa (Magyar népmesék sorozat 3.)
A zöldszakállú király fia (Magyar népmesék sorozat 4.)
Okos Kata (Magyar népmesék sorozat 5.)
A hét holló (Magyar népmesék sorozat 6.)
A repülő kastély
Klebelsberg Kuno A Patrióta Európa Mozgalom számára is prioritás e "szent feladat" a szolgálata
A Patrióta Európa Mozgalom számára is prioritás e "szent feladat" a szolgálata
„Soha irodalomra és tudományra – kultúrára – olyan szent feladat nem várt, mint ma, nemzetünknek ebben a lelki válságában.
Megmutatni nemzeti múltunkban, nemzeti géniuszunkban az örök értékeket, enne révén növelni az önbizalmat, az önbecsülést, figyelmeztetni a nemzeti hibákra, fejleszteni a nemzeti erényeket, saját értékének öntudatára ébreszteni a magyart: ez a szent feladat.”
1920
Klebelsberg Kuno (1875-1932) – jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, miniszter
Mi, magyarok, csak magunkra számíthatunk! - Mit kíván a mgyar nemzet
Mi, magyarok, csak magunkra számíthatunk!
Az 1848-as követeléseknek mára már az első első pontja is csak álom. A világban nincsen demokrácia, nincsen sajtószabadság! Globalizáció van.
"Modern demokrácia" mára odáig süllyedt, hogy az "igazságot" a globális pénzhatalom szolgái határozzák meg.
A hatalmasságokat, és a birtokukban lévő globális médiát csak a nagyobb a profit megszerzése érdekli - és az egy csöppet sem, hogy mit kíván a magyar nemzet. :(
A történelmünk során csak magunkra számíthattunk. Sajnos így van ez még ma is.
Annyit "engednek meg" nekünk ugyanis, amennyit képesek vagyunk kikövetelni, kiharcolni magunknak. Egy jottányival sem többet!
Vajon milyen titkokat őriz a Vatikán a magyarság őstörténetéről?
