A nép fontosabb dolgot is megért Arany János

A nép megérti - lásd, 2018. április 8.

"A nép fontosabb dolgot is megért, csak nyelvén adják elő, anélkül, hogy egy szóért lapokra terjedő magyarázatokat kívánna.

Egyszerűen, néhány szóban megmondani neki valamit; ez a dolog veleje."

Arany János (1817-1882) - költő

2018. December 22. 00:00

Haza és haladás

Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja

"Minden magyar ember, aki hazáját részben közvetlenül, részben a hazáján keresztül Istenét szolgálja, az önmagában az egész magyarságot hordozza."

Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész

E:\!Képek\Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, tiszteletbeli főcserkész.jpg

2018. December 22. 00:00

Haza és haladás

Mikor az ember legnagyobb akar lenni

"Mikor az ember legnagyobb akar lenni, akkor érzi leginkább semmiségét, s mikor legmagasabbra emelkedik, akkor látja a szédítő mélységet."

Berzsenyi Dániel (1776-1826) – költő

2018. December 21. 00:00

Haza és haladás

Magyarnak lenni: tudod, mit jelent? Sajó Sándor - videó

Sajó Sándor : Magyarnak lenni - a vers és egy rövidke videó!

A versrészletet elmondja: Tomanek Nándor

kattints a VIDEÓ-ra - érdemes!

https://www.youtube.com/watch?v=FC_SVrLwoeg

Magyarnak lenni: tudod mit jelent?

Magasba vágyva, tengni egyre - lent;

Mosolyogva, mint a méla őszi táj,

Nem panaszolni senkinek, mi fáj;

Borongni mindig, mint a nagy hegyek,

Mert egyre gyászlik bennünk valami:

Sokszázados bú, melyet nem lehet

Sem eltitkolni, sem bevallani.

Magányban élni, ahol kusza árnyak

Bús tündérekként föl-fölsirdogálnak,

S szálaiból a fájó képzeletnek

Fekete fényű fátylat szövögetnek

És bút és gyászt és sejtést egybeszőve

Ráterítik a titkos jövendőre.

Rabmódra húzni idegen igát,

Álmodva rólad: büszke messzi cél,

S meg-megpihenve a múlt emlékinél,

Kergetni téged: csalfa délibáb!...

Csalódni mindig, soha célt nem érve,

S ha szívünkben már apadoz a hit:

Rátakargatni sorsunk száz sebére

Önámításunk koldusrongyait.

- Én népem! múltba vagy jövőbe nézz:

Magyarnak lenni oly bús, oly nehéz!...

Magyarnak lenni: tudod mit jelent?

Küzdelmet, fájót, véges végtelent.

Születni nagynak, bajban büszke hősnek,

De döntő harcra nem elég erősnek;

Úgy teremtődni erre a világra,

Hogy mindig vessünk, de mindig hiába:

Hogy, amikor már érik a vetés,

Akkor zúgjon rá irtó jégverés.

Fölajzott vággyal, szomjan keseregve

A szabadító Mózest várni egyre:

Hogy porrá zúzza azt a szirtfalat,

Mely végzetünknek kövült átkául,

Ránk néz merően, irgalmatlanul,

S utunkat állja zordan, hallgatag.

Bágyadtan tűrni furcsa végzetünk,

Mely sírni késztő tréfát űz velünk,

S mert sok bajunkat nincs kin megtorolni:

Egymást vádolni, egymást marcangolni!

- Majd fojtott kedvünk, hogyha megdagad,

Szilajnak lenni, mint a bércpatak,

Nagy bánatoknak hangos lagziján

Nagyot rikolt ni: hajrá! húzd, cigány -

Háborgó vérrel kesergőn vigadni,

Hogy minekünk hajh! Nem tud megvirradni,

Hogy annyi szent hév, annyi őserő,

Megsebzett sasként sírva nyögdelő,

Mért nem repülhet fönn a tiszta légben,

Munkás szabadság édes gyönyörében,-

Hogy mért teremtett bennünket a végzet

Bús csonkaságnak, fájó töredéknek!...

Tombolva inni hegyeink borát,

Keserveinknek izzó mámorát,

S míg vérünkben a tettvágy tüze nyargal,

Fölbúgni tompa, lázadó haraggal,-

S mikor már szívünk majdnem megszakad:

Nagy keservünkben,

Bús szégyenünkben

Falhoz vágni az üres poharat.

-Én népem! múltba vagy jövőbe nézz:

Magyarnak lenni oly bús, oly nehéz!...

De túl minden bún, minden szenvedésen,

Önérzetünket nem feledve mégsem,

Nagy szívvel, melyben nem apad a hűség,

Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség!

Magyarnak lenni: nagy s szent akarat,

Mely itt reszket a kárpátok alatt.

Ha küszködőn, ha szenvedőn, ha sírva:

Viselni sorsunk, ahogy meg van írva;

Lelkünkbe szíva magyar földünk lelkét,

Vérünkbe oltva ősök honszerelmét,

Féltőn borulni minden magyar rögre,

S hozzátapadni örökkön-örökre!...

1919

C:\Users\user\Képek-Archiv\kkép-Az ország történelmi térképe és címere valamint a királyság híres magyar revíziós imája 1920-1945 közötti időszakból.jpg

2018. December 21. 00:00

Videó , Haza és haladás

A már kilencedik éve hivatalban lévő Orbán-kormány Ottlik útmutatása szerint tevékenykedik - nem is tetszik sokaknak.

"A világhoz nem alkalmazkodni kell, hanem csinálni, nem újrarendezgetni azt, ami már megvan benne, hanem mindig hozzáadni."

Ottlik Géza (1912-1990) - író és műfordító

2018. December 20. 00:00

Haza és haladás

Az emberi szívben is megbújik egy kis bimbó Böjte Csaba

Az emberi szívben is megbújik egy kis bimbó

"Ha az emberre valaki szeretettel néz, az olyan, mint a napfény, amely az alvó magot kihozza a földből.

Télen miért nem virágzik a cseresznyefa? Mert nem látja értelmét a kibontakozásnak, tudja, hogy a fagy elpusztítaná a szirmait, nem bízik a környezetében, érzi, hogy veszélyben van.

Az emberi szívben is megbújik egy kis bimbó, de ha nincs, aki kedvesen rámosolyogjon, hozzá szóljon, akkor inkább bezárva marad."

Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes

2018. December 19. 00:00

Magyarok a Kárpát-medencében , Haza és haladás

A nyelvünk maga a végtelenség

"A gondtalan embernek nincs gondja, a gondatlan ember nem gondos, fiunkat az iskolába járatjuk, de jártatni csak lovakat lehet...

A nyelvünk maga a végtelenség. Minél tovább foglalkozom vele, annál inkább látom, hogy sohase lehet a végére érni.

Csak vérünk érzi. Értelmünk mindig elámul, ha elemezzük és tudatosítjuk azt, amit vérünk érez.

De ez az ámulat számomra az élet egyik legnagyobb gyönyörűsége."

Pesti Hírlap - 1932

Kosztolányi Dezső (1985-1936) - író, költő

2018. December 19. 00:00

Haza és haladás

A magyar nemzet nem pusztulhat el

"A magyar nemzet nem pusztulhat el, s ha sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni."

Saint-René Taillandier (1817-1879) - francia történész

2018. December 19. 00:00

Haza és haladás

Felhívás békés kiállásra a nemzeti kormányunk mellett, Magyarország, a Kárpát-medence, Európa békéje mellett – Tegyünk ablakainkba esténként egy égő gyertyát egészen karácsonyig!

Békét akarunk - A Patrióta Európa Mozgalom csatlakozik a Polgári Szemle felhívásához - és azt fontos elemekkel kiegészíti - tegyünk fel egy fotót az égő gyertyánkról az oldalunkra! Minden hazafi vegyen részt a mozgalomban! Ez már nem csupán a kormányról - ez, az ország, a családjaink nyugalmáról, a nemzet szuverenitásáról szól. Terjesszük a felhívást, osszuk meg az anyagot! Fotózzuk le az ablakunkban égő gyertyát, és tegyük fel a facebookra, egy tiltakozó mondat kíséretében! Az utca harcos „hőbörgése”, a hazugságok, a mesterségesen keltett viszály ellen, a békesség csendjével és az örök fényesség erejével tiltakozzunk esténként égő gyertyával Kárpát-medence szerte! Mindenki — aki úgy gondolja, hogy ami az elmúlt hetekben, napokban Budapest utcáin folyt (folyik) a szabadon és nagy többség akaratából megválasztott kormány ellen, tovább nem tolerálható —, éljen a békés ellenállás jogával! Az elkövetkező adventi estéken, egészen karácsonyig tegyünk ki mindannyian egy gyertyát az ablakunkba, vagy az utcán sétáljunk egy mécsessel a kezünkben és kérjük erre barátainkat és ismerőseinket is. Gyújtsunk világosságot az emberek lelkében, tegyünk ezzel hitet a békés Magyarország, a békés Kárpát-medence, a békés Európa, egy békés világ mellett! Minél többen tesszük ezt együtt, annál nagyobb lesz a fény, ami »sötétség« és »barbárság« ellen világosságot nyújt és jelzi, milyen sokan állunk ki a szabadságunk, jogos önrendelkezésünk, a békesség mellett. Egy ilyen békés, egyben tömeges mozgalomnak sokkal nagyobb lehet az ereje, mint a békétlenkedők, más érdekeket szolgáló utcai demonstráció- sorozatának. Éljen Magyarország békéje, éljen a Kárpát-medence és Európa békéje! A Polgári Szemle felhívásához csatlakozó, és azt lényeges elemekkel kiegészítő Patrióta Európa Mozgalom

2018. December 19. 00:00

Egyéb , Haza és haladás

Család és nép Márton Áron

Család és nép

"...a család egészsége, erkölcsi tisztasága, szilárd kerete, a csorbítatlan szülői tekintély, a férj és feleség, a szülő és gyermek rendezett viszonya együtt biztosítják azokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egészséges testű, értelmes, megbízható erkölcsű és alkotó készségű emberek szülessenek, és életképes, alkotó erejű népek képződjenek."

Család és nép - részlet - 1937

Márton Áron (1896-1980) - az erdélyi katolikus egyház püspöke

2018. December 19. 00:00

Egyéb , Magyarok a Kárpát-medencében , Haza és haladás , Család