Magyarországnak soha nem voltak gyarmatai - hazánkat a történelem során, és ma is, gyarmatként kezelték, kezelik, erőforrásait folyamatosan elrabolták, elrabolják tőle...
Javaslat a bevándorlók elosztásárra
Magyarországnak soha nem voltak gyarmatai - hazánkat a történelem során, és még ma is, gyarmatként kezelték, kezelik, erőforrásait folyamatosan elrabolták, elrabolják tőle...
A magától értetődő kiindulási alap tehát a kötelező betelepítési kvóta helyett a bevándorlás kezelésére, hogy fogadják be a "menekülteket" a gyarmatosítók!
És ha ez bármiféle okból nem "tetszene" ezeknek a hatalmaknak, akkor védjék meg ők Európa külső határait, és állítsák meg ők az érkezőket!
fotó: képp A magától értetődő kiindulási alap tehát a muszlin invázió kezelésére, a kötelező betelepítési kvóta helyett fogadják a menekülteket a gyarmatosítók!
2020. July 05. 00:00
Az írófejedelem a magyar nyelvről
Az írófejedelem a magyar nyelvről
"... egy igazán tehetséges angol írónak az előbb már említett hatalmas előnyök ellenére is leküzdhetetlen nehézségekkel kell szembenéznie.
Őszintén mondom, az anyanyelvemen nagyon sokszor képtelen vagyok érzéseimet és gondolataimat teljes pontossággal visszaadni. A mi nyelvünk gazdag, nagy és praktikus, de viszonylag fiatal...
Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna.
Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.
A magyar nyelvben a propozíciók használata helyett a legtöbb szó végét óriási variációban változtatni lehet. Ez a művelet a legkisebb érzelmi rezdülést is képes kifejezni és hűségesen visszaadni.
Ehhez képest (s itt bocsánatot kérek a tisztelt Hallgatóságtól) sokszor úgy érzem, hogy a mi angol nyelvünkön a legtöbbször képtelen vagyok a közlendőm belső lelkiismeretem szerinti pontos visszaadásra, és ahelyett, hogy biztosan odatalálnék, ahová akarok, csak járom és járom az utam akörül a szólás-mondásunkban szereplő bizonyos bokor körül. (I am just going and going around the bush.)"
George Bernard Shaw (1856-1950) - angol író
2020. July 04. 00:00
Simándy József - Bánk bán - Hazám, hazám - énekel: Simándy József - rövidke VIDEÓ!
Simándy József - Bánk bán - Hazám, hazám...
énekel: Simándy József - rövidke VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA:
https://www.youtube.com/watch?v=SXYqIKDjS0M
2020. July 04. 00:00
Legyetek hűségesek a hazához
"Legyetek hűségesek a hazához" II. Rákóczi Ferenc (Borsi - Felvidék, 1676 – Rodostó - Törökország, 1735) - vezérlő fejedelem
2020. July 04. 00:00
A magyar nemzet nem pusztulhat el - és igaza lett: feltámadt!
A magyar nemzet nem pusztulhat el, s ha sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni.
Saint-René Taillandier (1817-1879) - francia író és kritikus
2020. July 04. 00:00
A mester a nyelvről
A mester a nyelvről
Semmi sem jellemző annyira egy nyelvre, mint sajátos hangzása. Olyan ez, mint a virág illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze. Megismerni róla a nyelvet már messziről, mikor a szót még nem is értjük.
Kodály Zoltán (1882-1967) - zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató
2020. July 04. 00:00
Somogyváry Gyula (1895-1953) - Magyar Miatyánk 1919-ben - rövid VIDEÓ!
Somogyváry Gyula (1895-1953) - Magyar Miatyánk 1919-ben - rövid VIDEÓ - és vers írott változata!
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
http://www.youtube.com/watch?v=dn06qYa47yw
Van-e imádság, forróbb, könyörgőbb,
mint a miénk most? - Kínok imája! -
Nyisd meg Nagyúr a fellegek kárpitját
s irgalmas szívvel, figyelmezz rája.
Nincs annyi fűszál, libanoni lejtőn,
mint ahány könnycsepp bús magyar
szemekbe,
hallgass meg kérünk, jaj, most az egyszer
Miatyánk,
ki vagy a mennyekbe'!
Könyörgünk! Nézz ránk, hisz az nem lehet,
hogy síró szóval pusztába kiáltsunk!
Sok volt a vétkünk - nagy büszkeségünk.
felhőkig járt az álmodásunk -
de most bánattól gyötrötten mondjuk:
Szenteltessék meg a Te neved!
Végigvertél a borzalommal
és mégis, most is széthúzunk, látod.
Küldjed szívünkbe a szerelmes békét,
jöjjön el végre a Te országod!...
Ugye nem szórod szét ezt a népet,
bujdosónak a nagy világba,
hiszen Te hoztad Ázsiából
s verted, de védted a pusztulástól
ezer évig! Mondd csak: hiába... ?!
Voltunk a véres védőbástyád
s voltunk villámló ostorod,
tégy velünk, ahogy megérdemeljük,
legyen meg a Te akaratod!
Küldjed szívünkbe a szerelmes békét,
s küldd az erőt a rossz karunkba!
Küldj halk esőt a földjeinkre
S legyen gondod a barmainkra...!
Önts enyhülést a lelkek tüzére,
s tudsz: szeress! Ha kell: fenyíts!
csak legyen béke, boldog megértés,
miképpen menyben, úgy a földön is.
Nézd: éhezünk, rongyokba járunk,
nincsen koldusabb néped minálunk.
Nézzed a gyermek éhező száját,
asszonyainknak bús Kálváriáját,
ha Te nem segítesz: elveszünk!
Ó, add meg hát a napi kenyerünk...!
Nagyúr! Vétekkel, igaz, megrakódtunk,
gőgösek közt, bizony elsők voltunk,
de most a házunk hamva van fejünkön
s a bűnbánat megtépte köntösünket,
Isten! Istenes szerelemmel
bocsásd meg a mi vétkeinket...!
Minket megvertél magyar-Isten
és megverted az őseinket.
De fiainknak minden más nép,
felejtse el apái vétkét
- sok számolatlan számadásunk -
miképpen mi is megbocsátunk
a mi ellenünk vétkezőknek...
Torkunk rekedt a rimánkodástól...
az ős magyar föld: merülő gálya.
Jaj!
Tedd a szent kezed föléje,
oltalmazd meg, vigyázz rája
és ne vigy minket a kísértésbe!
A tenyereden, Isten-apánk
hordod az ember-milliókat.
Mi is elférünk békében ottan,
csak vesd ki köztünk az árulókat!
Nem kell minékünk más hódolása
és nem vágyik a magyar sehová sem,
csak engedj élni...tüzekbe nézni...
tilinkószónál... mesét mesézni
és szabadíts meg a gonosztól!!!
Ámen
Somogyváry Gyula (1895-1953) - író, újságíró, országgyűlési képviselő
2020. July 03. 00:00
Pósa Lajos: Anyám intése
Anyám intése
El ne add az ősi házat,
El ne add az ősi telket,
Hol a csűrön késő őszig
Gólyamadár kelepelget!
Ha elfáradsz a világban:
Gyere haza megpihenni,
Az öreg fák árnyékában
Szép időkre emlékezni!
Rád nevet, mint hajdanában
A cseresznye, piros alma;
Gyermek leszel újra, fiam,
S belefogsz egy régi dalba.
Szántófölded kenyeret ád,
Az a föld a kalásztermő!
Friss vizet a csörgő patak
Tüzelőnek fát az erdő.
El-elsétálsz a mosolygó
Virágok közt andalogva...
Ugy-e, fiam, hozol majd ki
Egy-egy szálat a síromra?
Gyümölcsfáid oltogatod,
Tisztogatod, nyesegeted,
Ablak alatt a kis kertben
Az utakat rendezgeted.
El ne add az ősi házat,
El ne add az ősi telket,
Hol a csűrön késő őszig
Gólyamadár kelepelget!
Pósa Lajos (1850-1914) - költő
fotó: bubenko
2020. July 03. 00:00
Wass Albert
Ahol nincs igazság, ott békesség sem lehet.
Wass Albert (1908-1998) - író költő
2020. June 30. 00:00
Joachim Meisnertől
"Európának szüksége van Magyarországra, arra a szenvedésben, háborúban és szükségben megerősödött népre, amely soha nem hagyta magát legyőzni...
Szent István államfelfogásában soha nem tudott az a nyugat-európai abszolutizmus kialakulni, ahol a király azt mondja: Az állam én vagyok.
Ő országát Mária oltalmába ajánlotta. Királyságát úgy fogta fel, hogy ő csak gondozója és nem tulajdonosa azoknak az embereknek, akiket rá, mint intézőre biztak.
Ha ez a fajta államfelfogás megmaradt volna a középkortól az újkorig, akkor az európai kontinens sok szenvedéstől és nélkülözéstől menekült volna.
Szent István királyi házába vette Máriát. Ő és honfitársai pedig Mária testvérei és Jézus tanítványai lettek.
Ez Magyarországnak olyan méltóságot kölcsönzött, amely nem veszett el soha."
Szent beszéd - részlet - Budapest, 2009. augusztus 20.
Joachim Meisner (1933) - bíboros, 1989-től kölni érsek - Németország
2020. June 27. 00:00