És aki nem tud nemzetéért küzdeni, nem érdemel nemzetet...

                                "Aki nem tud országáért küzdeni, az nem érdemel országot." Wass Albert (1908-1998) - író, költő

Orbán Viktor a Magyar Rektori Konferencia plénumán

Az agyelszívás sajnos ma már mindennapos jelenség, ezért a kabinet célja - például a felsőoktatás átalakításának segítségével -, hogy itthon is megtalálják a számításukat azok, akik korábban más országokban kezdték el építeni a jövőjüket. Orbán Viktor a Magyar Rektori Konferencia plénuma előtt - 2012. október 16.

A Hősök teréről indul a békemenet - Orbán Viktor mond ünnepi beszédet a Parlamentnél

Elkészült az október 23-i budapesti békemenet forgatókönyve. Eszerint a Hősök terén gyülekezik majd az ünneplő tömeg 13 órától, ahonnan 14 órakor indulnak el az Andrássy úton – írja a Magyar Nemzet. A békemenet az Oktogonnál jobbra fordul, és a Teréz körút – Bajcsy-Zsilinszky út – Alkotmány utca útvonalon haladva érkezik meg a Parlament előtti Kossuth térre, ahol 16 órakor Orbán Viktor miniszterelnök mond ünnepi beszédet a központi állami ünnepségen – írja a Magyar Nemzet. A békemenet egyik fő szervezője, Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum szóvivője a lapnak elmondta: ezúttal is csendes, mosolygós ünneplésre készülnek, és arra kérik a reményeik szerint sok tízezernyi résztvevőt, hogy – miként januárban vagy márciusban – csak nemzeti zászlókat hozzanak magukkal. Jelezte, várhatóan most is sok lengyel támogató érkezik a rendezvényre. – A békemenet nem valaki vagy valami ellen irányul, hanem kiállás az adósrabszolgaság és a szegénység felszámolásáért küzdő kormány mellett – hangsúlyozta Csizmadia László. A menet résztvevőit el fogják választani a kormányellenes demonstrálóktól – erről már Fricz Tamás, a békemenet egyik szervezetője beszélt a Hír TV Rájátszás című műsorában. Hozzátette: természetesen nem arról van szó, hogy most egy polgárháború robbanjon ki. A legkevésbé sem. Viszont nagyon fontos, pontosan ezért, mert ez a nap egy szimbolikus nap, amikor a politikai erők és a mögöttük álló társadalmi és civil szervezetek az erejüket meg akarják mutatni” – mondta Fricz. A januári Békemenet Magyarországért rendezvény után a Belügyminisztérium (BM) azt közölte, négyszázezren demonstráltak a kormány mellett Budapesten. „Emberemlékezet óta Magyarországon ekkora tömeg még nem demonstrált a kormány és politikája mellett” – írta akkori közleményében a BM. Március 15-én a békemenet lengyelekkel vonult a Kossuth térre, ahol meghallgatták Orbán Viktor ünnepi beszédét. Magyar Nemzet, patriotaeuropa.hu

Kövér László újraavatta a felújított vereckei honfoglalási emlékművet

[gallery]

Áder János fogadáson köszöntötte a Máért résztvevőit a Sándor-palotában

Az MSZP egy dologban következetes: nemzetellenes minden porcikájában, minden megnyilvánulásában

                            Az MSZP és szövetségesei nem írták alá a Máért záródokumentumát. A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) zárónyilatkozatának aláírói támogatják, hogy minden külhoni magyar állampolgár élhessen szavazati jogával. A Máért XI. ülésén elfogadott dokumentumot az MSZP és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség képviselője nem írta alá.

Újabb Békemenet a nemzeti ünnepen!

A Békemenet, a magyar emberek tömegeinek csendes vonulása 2012. január 21-én példaértékűen mutatta föl egész Európának, hogy „egy a haza”. Amint 1848 a forradalom, 1956 a népfelkelés, úgy 2012 a nemzeti szuverenitásért való kiállásunk dátuma lett. 1956. október 23-a példát adott Európának. Mertünk bátrak lenni és fiataljaink vérét áldoztuk hazánk és Közép-Európa keleti felének szabadságáért. Most az adósság béklyójából szeretnénk kitörni, és ha más értelemben is, újra áldozatokra és összefogásra van szükség. Hiszen megtapasztaltuk, a történelem pedig többszörösen igazolta, hogy az „adós-rabszolgaság” képes nemzeteket megsemmisíteni. Bizonyítsuk be, hogy van kitartásunk, inkább vállaljuk az átmeneti szegénységet, mint az örökös rabigát! Adjon erőt, hogy Európa számos népe hasonlóan gondolkodik és szolidáris velünk, hiszen közös törekvésünk a gazdasági és az ebből fakadó még súlyosabb civilizációs válság felszámolása! Több mint fél évszázadig szenvedtünk a kommunizmustól, de a korábbi haszonélvezők utódai még 2010-ben is 15.000 Mrd-os adóssághalmazt akasztottak a nyakunkba. Ezt három év alatt ismét nekünk kell visszafizetni. A „Békemenet” felbonthatatlan közösségére további feladatok várnak. Találkozzunk újból, mutassuk meg, hogy a hit segít, az erkölcs kötelez, nem maradunk adósa senkinek, még akkor sem, ha a pénzhatalom nagyurai így szeretnék! Nagy a tét, bölcsnek kell lennünk, úgy, ahogyan Németh László mondta: „megalkudni, míg muszáj, de közben folytatni a magyar ügyeket, ez a törvény minden európai konstelláció idején”. Gyertek velünk 2012. október 23-án! A siker titka az összefogásban, a nemzeti összetartozásban van, mutassuk meg újra, hogy nagyon sokan vagyunk! Szervezők: CÖF-CET- Békemenet Egyesület Figyelem! A megmozdulás részleteiről nyilvános sajtótájékoztató keretében a jövő héten pontos felvilágosítást nyújtunk. A sajtótájékoztatóra várjuk a csatlakozó civil közösségek vezetőit és mindazokat, akik aktív segítséget nyújtottak és nyújtanak megmozdulásunkhoz. Tekintettel lehetőségeinkre, a 2012. október 18-án 10.30-kor, a Gellért Szállóban kezdődő nyilvános sajtótájékoztatónkra csak a jelentkezések sorrendjében tudunk helyet biztosítani, ezért kérjük, hogy az info@civilosszefogas.hu e-mail címen mielőbb regisztrálni szíveskedjenek. Az elfogadott jelentkezések szerint 250 főnek ajándékként az „Egy a haza” című könyvet adjuk át. A könyv a 2012-es Békemenetről szóló dokumentumgyűjtemény tudósításokkal, színes képekkel és interjúkkal. patriotaeurópa.hu

Szimbólumaink: nemzeti zászló

Együtt koszorúztak a magyar pártok Topolyán

Az aradi vértanúk kivégzésének 163. évfordulóján megemlékezéssel egybekötött koszorúzást tartott tegnap, október 6-án a topolyai Nyugati temetőben a Vajdasági Magyar Demokrata Párt Topolya – Kishegyes körzeti szervezete.     A Hősök sírjánál tartott megemlékezésen részt vettek a magyar pártok. Éhn József, a Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért civilszervezet elnöke, majd Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke szólt az egybegyűltekhez. Ft. Fazekas Ferenc esperesplébános imát mondott a vértanúkért, majd a magyar pártok és civilszervezetek megkoszorúzták a Hősök sírját. A magyar himnusz eléneklése után galambokat engedtek a magasba. VajdaságMa

Pozsonyi megemlékezés a vértanúkról

                            Pozsonyban a kecskekapui temetőben tartottak megemlékezést nemzeti gyásznapunkon. Báró Jeszenák János és Rázga Pál evangélikus lelkész sírjánál a pozsonyi, az aradi és az 1848/49-es szabadságharc többi vértanújára is emlékeztek.    A megemlékezés ünnepi szónoka Kollai István, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója volt. Emlékeztetett, hogy a forradalom és szabadságharc aktuális tanúságaira, köztük az érdekegyesítés - az 1848-49-es éveket megelőző - folyamatának fontosságára mutatott rá. Elmondta: 1848 nem lehetett volna ennyire sikeres és ennyire mély történelmi nyomot hagyó esemény, ha nem előzik meg az érdekegyesítés folyamatának évei, amelyek biztosították, hogy a forradalom eseményeibe minden nemzetrész bekapcsolódjon. "Az érdek ebben az esetben nem egy rossz dolog és nem az értékkel állt szemben" - mondta Kollai István.   Jeszenák János báró 1800. január 22-én született Pozsonyban. Családja a Pozsony vármegyei Somorja mellett fekvő Királyfia helységből írta előnevét. 1848-ban, mint megbízható reformellenzékit Szemere Bertalan belügyminiszter javaslatára Nyitra vármegye főispánjává, majd teljhatalmú kormánybiztosává és a felvidéki felkelők ellen küzdő csapatok kormánybiztosává nevezték ki. Kormánybiztosként az ő érdemének tekinthető, hogy sikerült kivédeni az 1848. szeptemberi szlovák felkelést: szeptember 26-án Szenicénél, majd szeptember 28-án Ótura és Miava között a mozgósított nemzetőrök és a 34. (Porosz herceg) gyalogezred két százada súlyos vereséget mért a felkelőkre. Jeszenák tevékenységének köszönhető, hogy Lipótvár magyar kézen maradt: a hezitáló Karl Bibra ezredessel és az itt állomásozó négy román határőrszázaddal szemben keményen lépett fel, ami 1848. október 16-án a magyar lobogó kitűzéséhez vezetett. A vár így 1849. februárjáig tartotta magát. Ezt követően jelentős erőket igyekezett kiállítani a Morvaországból betörő Balthasar Simunich altábornagy csapatai ellen, azonban december 16-án a nagyszombati ütközetben a magyar seregek döntő vereséget szenvedtek és a cs. kir. altábornagy december 20-án megkezdte Lipótvár ostromát.[6] Jeszenák előbb Érsekújvárra húzódott vissza, majd 1849. januárjában a komáromi erődbe tette át székhelyét. 1849. júliusában csatlakozott a Görgey Artúr vezette feldunai hadsereghez és azzal együtt vonult Aradra. Végül az augusztus 13-i fegyverletétel során esett orosz fogságba és a többi magyar politikussal együtt adták át az osztrákoknak. Kifejtett munkásságáért a forradalom és szabadságharc bukása után a vérbíróság halálra ítélte, és Pesten, 1849. október 10-én, Csány László kormánybiztossal együtt végezték ki.   Rázga Pál, (született Bazinban, 1798. december 10-én.) evangélikus lelkész, az 1848-as pozsonyi vértanúk egyike. Modorban, Pozsonyban és Bécsben végezte tanulmányait és a lelkészpályára lépett. Előbb Ausztriában működött, 1835 és 1839 között Modorban, 1839 és 1846 között Prágában. Ekkor a pozsonyi evangélikus német egyház a lelkészévé választotta. Megalapította a pozsony vármegyei esperességi árva- és özvegy-nyugdíjegyesületet és bár német nyelven, de buzgó hazafias szellemben járt el állásában. 1848. márciusában megalakította a pozsonyi nemzeti egyesületet, amely őt elnökévé választotta. Rázgának nagy része volt a nemzetőrség megalakításában is. Miután emberei a Szenic táján fosztogató Hurbán csapatait szétverték, ő maga Köpcsénybe ment és a határra induló honvédeket tüzelte fel beszédével. Pozsony bevétele után Welden azonnal elfogatta, majd Welden utóda, Haynau, bár maga a hadi törvényszék elnöke, Windischgrätz kísérelte meg menteni Rázgát, kötél által halálra ítélte. Az ítéletet a vár mögötti Szamárhegyen 1849. június 18-án végre is hajtották.   Az idei évben Rázga Pál özvegye és lánygyermeke sírjánál is tartottak rövid megemlékezést, a fejfa helyére helyeztek el virágot a Pozsonyi Casino tagjai. Nemcsak az aradi 13 vértanúra emlékeztek, hanem a Pozsonyban kivégzett mártírokra is: Dressler Kurz Dániel Keresztélyre; Baldini János vasúti mérnök, főhadnagyra, Petőcz György alispánra; Nimnichter Jánosra, Gruber Fülöp tüzérszázadosra, Mednyánszky László (honvéd őrnagyra), Rázga Pál evangélikus lelkészre, Mészáros Dávidra, Stift Józsefre; Tóth Józsefre; Bugyik Józsefre; Treksler Ferencre; Gasparich Márk Kilit ferences barátra. Felvidék.ma