A nagybankok feldarabolása

                                    ... a monopolhelyzetben lévő óriáscégek ma már olyan torzulásokat képesek belevinni a gazdasági folyamatokba, amelyek országok, régiók lecsúszását, egész társadalmak leépülését okozhatják. Ennek ezért véget kell vetni. Igaz ez az óriásbankokra és az óriáscégekre egyaránt. Nem bankellenességről van tehát szó. A jól működő, a partnerek minőségi kiszolgálásával egymással versenyző bankokra nagy szüksége van egy jól működő piacgazdaságnak. Csath Magdolna  Magyar Nemzet

Sarkosan fogalmazva Itt eszembe jut korunk egyik nagy filozófusa (természetesen csak Heller Ágnes után), maga TGM, aki a Milla tüntetésén azt javasolta, a „demokratikus” baloldal bojkottálja a választásokat, Együtt 2014-ben. Mit is mondjak, ez TGM legjobb ötlete a fennállása óta. Akár pártot is lehet alapítani ebből a célból, az Otthon Maradók Pártja (OMP) sikerét szavatolja, hogy még lábbal sem kell szavazni, nincs szükség kampányra, óriásplakátokra, gyűlésekre, még tagdíjra sem. Ezzel elhárulna a legnagyobb anyagi, szellemi és erkölcsi katasztrófa veszélye is, nevezetesen az, hogy ez a díszes társaság megint a fejünkbe verje, szerintük mi a demokrácia és az európaiság. Persze ez nézőpont kérdése, tudom, hiszen a fentebb idézett író egy olyan, mára eltűnt országról ábrándozik, „ahol a kertek alatt nem keretlegények masíroztak, hanem szerelmes ifjak szöktek lopott csókokért”. Tényleg jobb, ha otthon maradnak, a többség érdekében. Borozgatás, forró tea, ágynyugalom. Szentmihályi Szabó Péter Magyar Hírlap

A mórok és az üres Nyugat

                          Gazdaságkor gyermekei vagyunk, tehát értjük valamennyire a "Nyugat kiürülésének" fogalmát. Évszázadok során mind fokozódó elszántsággal az európai ember megtagadta vallását, művészetét, családját, nemzetét, midőn minden megnyilvánulását alárendelte az üzletnek, az úgynevezett gazdasági érdeknek, vagy nyersen szólva a pénznek, miként az a "rendszer" nevében, a kapitalizmusban szó szerint is kimondatik. A pénz temészetesen a szabadság nevében uralkodik, de arról szó sem esik, hogy milyen demokrácia az ilyen. Érhet a pénz szavazata többet milliók érdekénél? A Föld érdekénél? Czakó Gábor Magyar Nemzet

Bayer Zsolt: Vigyázó szemetek…

                        …Ciprusra vessétek. Ugyanis Párizsban mostanában nem történik semmi. Párizs környéki polgármesterek a francia hadseregtől kérnek segítséget, hogy állítsák helyre a rendet és a közbiztonságot, mert nem lehet már élni a bevándorlóktól – de ennyi az egész. És ebben nincs semmi újdonság.   Az újdonság most Cipruson van. Az EU és a Világbank uzsorásai Cipruson eresztették ki a szellemet a palackból. Ciprus eladósodottsága GDP-arányosan 145 százalék. Köszönheti ezt az ország mindenekelőtt a görög válságnak. Az EU és az IMF uzsorásai pedig úgy döntöttek, akkor adnak kölcsönt a csőd szélén tántorgó országnak, ha a ciprusi kormány egyszerűen megcsapolja az országban fellelhető bankbetéteket. A kisebbeket hét, a nagyobbakat tíz százalékkal. Mindezt úgy, hogy múlt hét pénteken délután bezártak a bankok, ezt követően jelentették be a tervet, hétfőn ünnep volt az országban, minden zárva, ezen a napon hozta meg a kormány a szükséges törvényt, s mire kedden kinyitnak a pénzintézetek, már el is vették az emberek pénzét. Ezt találták most ki az EU és az IMF uzsorásai. Nem is tudja az ember, melyik végén kezdje az elemi erejű felháborodást. A magántulajdon szentségénél? Például ott. Mert az EU és az IMF uzsorásai csak a magántulajdon szentségéről képesek pofázni. S az unió ezen szent és sérthetetlen jogelve mindaddig szent és sérthetetlen, ameddig a multik és a bankok magántulajdonáról van szó. Ha az emberekéről, akkor minden másképpen van. Akkor jöhet az „egyszeri illeték”, ahogy becézgetik ezt az arcátlan rablást. Az EU és az IMF uzsorásai most pénzt lopnak. A lehető legundorítóbb módszerrel, sunyin, aljasul. És megteszik ezt nem csak az unió polgáraival: ugyanis a ciprusi bankbetétek majd fele nem is uniós állampolgárok pénze, hanem például orosz betét. De mit számít mindez, ha a bankok, az IMF és az EU uzsorásainak étvágyáról van szó? Aztán folytassuk a felháborodást a másik végén. Emlékeznek még, mit művelt az EU és az IMF, mit műveltek a liberális és baloldali lapok, ostoba, semmirekellő, hazug és idióta újságírók, amikor a magyar kormány megszüntette a magánnyugdíj-biztosítókat? Emlékeznek? Temették a demokráciát, a jogállamot, a magántulajdon szentségéért hullajtottak krokodilkönnyeket – holott a magyar kormány úgy próbált kiszabadulni végzetes helyzetéből, mint Hudini, a szabadulóművész. Mert gúzsba kötve kellett túlélnie az országnak akkoriban minden napot és minden órát, és ezt a helyzetet az EU és az IMF uzsorásainak lakájai, a magyar szocialisták és liberálisok hagyták örökül. Ráadásul akkor a biztosítottakat nem is érte ilyen érdeksérelem, nem vették el a pénzüket, csak a menedzsmentek zsíros milliárdjait vette el az állam. Azok meg riadóztatták a brüsszeli haverjaikat, az EU és az IMF uzsorásait, akik mindjárt nekiláttak tönkretenni a magyar kormányt. És most? Most kussol mindegyik. Most nem számít a magántulajdon szentsége, nem számít semmilyen szentség. Most csak az emberek bankbetéteiről, az emberek pénzéről van szó. Most nem pofáznak a „mértékadó” lapok, nem ugatnak az európai zöldek meg kékek meg rózsaszínűek, sőt, az európai szocialisták vezetője, Schulz elvtárs azt nyilatkozza, ő egyetért azzal, „hogy a válság terheit a betétesek is viseljék”. Schulz elvtárs csak azzal nem értett egyet, hogy a válság terheit a bankok és a multicégek is viseljék. Ennyi maradt mára az európai szociáldemokráciából: a Schulz elvtárs. S miközben az EU és az IMF uzsorásai éppen aljasul ellopják a ciprusiak, oroszok és britek pénzét, közben felháborodástól kipirult arccal leckéztetik megint Magyarországot. Dől a pofájukból a demokrácia féltése meg a magántulajdon szentsége. Cégéres gazemberek mindahányan. S ha a ciprusiak ezt lenyelik, akkor bármelyik tagállam soron következhet. Akkor felkészül Spanyolország, Portugália és Olaszország. Akkor ortodox lesz az unortodox szabadrablás. És a rothadt sajtójuk ezt nem sarcnak, hanem „egyszeri illetéknek” fogja becézgetni. Mert tudják: az a sarc, ha a szabadon választott magyar kormány megcsapolja a multik és a bankok extraprofitját. Az felháborító, az nem egyeztethető össze a demokráciával. Az európai értékekkel csak az egyeztethető össze, ha egy hét végén ellopják az állampolgárok pénzét. Itthoni víg cimboráik pedig ezután is gátlástalanul fognak értekezni arról, hogy az EU meg az IMF soha nem szab semmilyen feltételt a kölcsöneihez. Ideje ismét felébredni, emberek. Ideje látni, mi folyik ebben a nyomorult és beteg világban. Ideje lesz ráírni a következő békemenet molinójára, hogy „VELED VAGYUNK, CIPRUS!” Különben mi következünk – éljünk bárhol ebben a szép, új világban. Bayer Zsolt Magyar Hírlap

Sok hűhó voksokért

                                        Szekeres (Vidám) Imre egykori védelmi miniszter elemezte minap a magyar honvédség elmúlt napokban végzett munkáját. (...) A vidám politikus jászsági aktivitása nem újkeletű, emberünket erős szálak kötik a vidékhez, hajdan (2010-es csúfos szereplése előtt) ciklusokon át a körzet országgyűlési képviselőjeként vette föl fizetését a parlamentben - a voksolás előtti időkben előfordult, hogy a választókat is fölkereste. Mostani jászsági felbukkanását sokan azzal magyarázzák: itt érzi magát biztonságban. Itt nem ismerik. Pilhál György Magyar Nemzet

Budapest szárnyai

                          Példaértékű lehet Orbán Viktor és Tarlós István Budapest fejlődéséről és megújulásáért aláírt márciusi megállapodása. Ha csak a felét teljesítenék a következő hónapokban kötendő fejlesztési szerződéseknek, már akkor is többet tennének a fővárosért, mint balliberális elődeik húsz év alatt. Szabó Zsolt Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom

Örök ürügy a vádaskodásra

                      Miközben jogállamot meg demokráciát kérnek számon most is, egyetlen számításba vehető érvük sincs. Eszébe sem jut senkinek a támadók közül, hogy feltegye magának a kérdést: miről van szó tulajdonképpen? Bíró Zoltán Magyar Hírlap

Sarkosan fogalmazva

                          „Az ellenzéké lesz az ünnepi főváros” – harsogta az egyik napilap címe, de végül az időjárás döntött, és Magyarország (Magyar Köztársaság) a hó foglya lett. Tekinthetjük ezt nyugalomra és alázatra intő isteni jelnek is, komoly figyelmeztetésnek. Az ellenzék amúgy sem ünnepelni, hanem tüntetni akart Szentmihályi Szabó Péter  Magyar Hírlap

Ezüstpápa

                            A szegények barátja, Jorge Mario Bergoglio alázattal került a római katolikus egyház legfőbb vezetői székébe, ami számára már szinte minden külsőség nélkül a legnagyobb szolgálatot jelenti. XII. Piuszt még trónján körbehordozták megválasztásakor, 1939-ben. Ferenc pápa viszont már be se ült a trónba, hanem az őt köszöntő bíborosokat állva fogadta, az aranyfeszület helyett régi keresztjét viseli. Azzal ugyanis, hogy Szent Péter utóda lett a korábbi Buenos Aires-i érsek, nem változott meg, ő egyszerű ember marad a régi feladatokkal, a régi barátokkal, a régi, nyitott és felelősségteljes munkavégzéssel. Krisztus keresztjét viszi tovább, ami nehéz, talán egyre nehezebb, és semmit sem segít, ha arannyal bevonják. Sitkei Levente  Magyar Nemzet

Katasztrófahelyzetben

                          Az MSZP elnöke cinikusan azt kérdezte: mit csinált ezalatt a kormányfő? Kit akar becsapni ezzel a kérdéssel? Ó ne tudná, hogy a miniszterelnöknek Brüsszelben kellett helytállnia és elhárítania azokat a támadásokat, amelyeket éppen az utódpártiak indítottak útjukra saját hazájuk ellen? Most megmutatta: olyan pártvezér ő, aki az országot még annyira sem becsüli, hogy a róla szóló hírekről tájékozódjon a médiából. Az ország polgárai azonban talán semmit sem éreztek ebből az intermezzóból, hisz más, fontosabb dolgokkal vannak elfoglalva. Életeket mentenek. Megyeri Dávid  Magyar Nemzet