Fricz Tamás: Ha-Ha-ha! – második felvonás
Megint eljöttek. És persze sokszor fognak még jönni. A facebookos, hahás, OHÁ-s, bajnai gordonos, Együtt 2014-es, Király utcai Sirály klubos, saul alinskys stb. fiatalok március 30-án, a Fidesz 25. születésnapján délután ismét megjelentek a párt Lendvay utcai székháza előtt, és tüntettek.
Tüntetésük mottója ezúttal: „Mostantól az önkény ellen! Mostantól a jogállamért!” A Fidesz pedig egy egyszerű molinóval fogadta őket: „Békés ünnepet!” Hát hiszen húsvét volna, nagypéntek. Komolyabban kell foglalkozni ezekkel az egyetemista vagy nem egyetemista lányokkal és srácokkal, mert teljesen nyilvánvaló, hogy a következő egy évben, egészen a választásokig újra és újra jelen lesznek a köztereken, tüntetni és demonstrálni fognak, változatosabbnál változatosabb flashmobokat mutatnak majd be Saul Alinsky „intéseinek” szellemében.
Nem fogják megengedni, hogy a következő időszakban ne figyeljünk oda rájuk; Alinsky utasításait követve nyomni, szorongatni, préselni fogják politikai ellenségüket, az Orbán-kormányt és a Fidesz–KDNP-t, nem hagyják, hogy utóbbiak egy pillanatra is időt nyerjenek, fellélegezzenek, összeszedjék magukat. S mivel fiatalok és „hamvasak”, s küzdő-, illetve kitartóképességük a generációs adottságoknál fogva is mérhetetlen, tartós jelenlétük a nyilvánosságban és a közéletben könnyen megjósolható.
A diktatúra ellen lépnek fel?
De mit is akarnak, kik is ezek a fiúk és lányok? Fel kívánnak lépni az önkény ellen – mondják –, amelyet az Orbán-kormány épített ki. Fel kívánnak lépni a diktatúra ellen, mert már – ha nem tudnánk – Magyarországon diktatúra van. Ja, és a diktatúra azzal épült ki „végképp”, hogy a negyedik alkotmánymódosítás életbe lépett április elsején, ami megszünteti az Alkotmánybíróság mozgásterét.
Eléggé meglepő módon jómagam is voltam fiatal, tettem/tettünk a főiskolán – ahová jártam a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején – néhány ellenálló lépést, lázadoztunk a főiskolai vezetés ellen, de ott azt nem sokáig tűrték, s választhattunk kirúgás vagy bent maradás között. Az ugyanis valóban diktatúra volt, ráadásul „puha” diktatúra.
Tehát megértő vagyok a fiatalok lázadásaival szemben. De a hülyeséget nem szeretem. Hülye módon lázadni nem érdemes. Attól nem leszünk nagy arcok, kedves barátaim. Ugyanis nézzük csak: önkény, diktatúra. Ezek nagyjából hasonló tartalmú fogalmak; a politológiai irodalom szerint a diktatúra vagy önkényuralom egy olyan személy vagy csoport uralma, amely felhatalmazás nélkül monopolizálja a hatalmat, döntéseinek nincs korlátja, megszünteti az ellenzéki kontrollt, nincsenek szabad választások, nincsenek szabadságjogok, nincs szabad sajtó, nincsenek hatalmi ellensúlyok, jogi és alkotmányos korlátok stb.
A diktatúra és a gyülekezési jog
A Lendvay utcai tüntetők szerint önkényuralom és diktatúra van Magyarországon. Erről másodszor beszélnek a gyülekezési jogot szabadon érvényesítve, sőt úgy, hogy legutóbb birtokháborítást is elkövettek. Önkényről beszélnek, gyülekezési és véleménynyilvánítási jogaikat szabadon gyakorolva. Ez „zsír” sőt „lol”, srácok és lányok. Ez értelmes és logikus.
És még oda is mennek a Gyorskocsi utca elé, hogy tiltakozzanak jogellenesen székházfoglaló társaik előállítása ellen. Ez már nekem egy kicsit önkényes magatartásnak tűnik, fiúk és lányok, lányok és fiúk. Vagy éljen a birtokháborítás, vesszen a tulajdonjog? A kommunizmusban tényleg minden közös, vagyis minden a Tiétek. Bravó, sőt mondhatnám: bravisszimó!
Az ellenzék léte a demokrácia alapja
A tartalomról: Magyarországon szokatlan, európai léptékkel mérve óriási állampolgári felhatalmazást kapott a Fidesz–KDNP a választásokon, melyek szabadok voltak. Magyarországon az ellenzék – melynek léte egyébként egyik alapfeltétele a demokráciának – minden fórumon és a nyilvánosság színterein felléphet, hallathatja hangját, illetve törvényes jogosultságai vannak.
Érvényesülnek az emberi és állampolgári jogok, mint a fenti példa is bizonyítja. A rendkívül színes ellenzéki sajtó és média – 168 órától Magyar Narancsig, Klubrádióig és ATV-ig – nap mint nap leírhatja és elmondhatja, hogy ő már nem írhat le és nem mondhat el semmit, mert itt diktatúra van, és cenzúra van, s a cenzúra elfojtja a saját véleményt – fejtik ki saját véleményüket minden nap százszor és ezerszer.
S még valami. Totális tévedés vagy valami más, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi döntései végleg megsemmisültek. Továbbra is kiindulhat belőlük az Ab, ha ezek nem ütköznek az új alaptörvénnyel, ez esetenként dől el. Totálisan nem igaz, hogy az Ab nem emelhet szót mostantól a parlament törvényeivel szemben.
Valamelyest szűkült az Ab jogköre, de nem szűnt meg; ez azért van, mert az Orbán-kormány egy szélsőségesen aktivista Ab-t át akar alakítani egy kevésbé aktivista Ab-vé. Ez kétharmados döntés kérdése: Európában van ilyen, s van olyan alkotmánybírósági gyakorlat is, az egyik szélesebb jogokat ad, a másik szűkebbeket, mint az új magyar gyakorlat.
Magyarország Ab-modellt vált
Itt teszem hozzá, hogy Svájcban a szövetségi törvényekre nem terjed ki az alkotmánybíráskodás, a skandináv államokban nem hoztak létre Ab-ket, az Egyesült Királyságban pedig hagyományosan fel sem merül az Ab létrehozása, s egyébként is ahány ország, annyiféle jogkörű Ab.
Magyarország pedig Ab-modellt vált. Ez tehát az a rémes diktatúra és önkény? Ugyan már! Ugyan már!
Tehát hátrább az agarakkal, lányok és srácok. Több ésszerűséget és higgadtságot kívánok, bár tudom, Saul Alinsky-ből nem lesz soha Paul Alinsky. De hát Istenem, az ember próbálkozik. A következő tüntetésetek után is ezt teszi az ember. Hátha segít rajtatok.
Fricz Tamás
mno.hu
Huszonöt éves a Fidesz
A Fidesz alakulásának jelentőségét éppen a kora határozza meg. A huszonöt éves párt idősebb a rendszerváltozásnál. A Fidesz nem következménye, hanem előfutára volt a XX. század utolsó nagy történelmi sorsfordulójának, a rendszerváltozásnak.
Aktív részese volt azoknak az eseményeknek, amelyeket alapjaiban befolyásolni még nem tudott. Ezt a pártot nem a demokrácia születése tette meggyőződéses demokratává.
Megalakulása a kommunizmus alatt a valódi népuralom magyarországi létrejötte iránti igény megtestesülése volt, független szervezetként jelent meg az állami erőszakkal kikényszerített függőség idején. Politikai öntudatra épített a diktatúra által erőltetett politikai tudattalanság időszakában.
Nemet mondott a kommunizmus ajánlatára, amely a korlátozott szabadságért és létbiztonságért cserébe a közügyek kisajátítását és a hatalom kritikájáról való teljes lemondást várta el. Követelte a teljes szabadságot, hogy a szabadon választott, elszámoltatható és leváltható hatalom európai életformát, polgári jólétet teremtsen. Lincoln mondása lebegett a szeme előtt: "a nép kormánya, a nép által, a nép érdekében".
Balog Zoltán, Gulyás Gergely
Magyar Nemzet
„Aki megtartja tanításomat, nem ízleli meg a halált örökre”
A kereszténység transzcendentális, metafizikus igazsága elolthatatlan fénnyel világít, az egyetlen bizonyosság a viszonylagos és egymást cáfoló tudományos tételek felett az, hogy lelkünk halhatatlan, hogy Jézus példájára és ígérete szerint feltámadunk. Persze sokan vannak, akik valamiért nem hiszik és nem is szeretnék ezt a sorsot önmaguk számára, és talán az irgalmas Isten hagyja is őket örökre eltűnni abban a fekete lyukban, amelyet mi, keresztények pokolnak nevezünk. Mert Jézus mondta: „Aki megtartja tanításomat, nem ízleli meg a halált örökre.”
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
A méltóság ereje
Székelyföld részére autonómiát követelni nem újfajta politikai elgondolás. A székely nép egyedisége folyamatos történet az eddig fellelt írott emlékek bizonyságában, de a székely mondavilágban ősidőktől fogva létezik. A székely önrendelkezést több király és fejedelem meg akarta szüntetni.
Azonban az évszázadok során az uralkodók rájöttek, hogy a leghatékonyabb az, ha a székely haderőre támaszkodnak. Sajnos gyakran volt rá szükség. Mindig akkor erősítették meg királyi oklevelekben a székely szabadságjogokat, amikor a hadi esélyek kényszere azt diktálta. A székely ember nem szolgált, és nem tartott szolgát.
Ezért maradt meg a mai napig az etnikailag és nyelvileg magyar nyelvű székely sziget Erdély közepén.
Csapó Endre
Magyar Hírlap
Brüsszel akhilleuszi sarka
A kritikák tehát újra felerősödtek, s várható, hogy a téma a továbbiakban is napirenden marad. Azt láthatjuk azonban, a kérdés a külföldi politikai elitet is megosztja, hiszen a kritikák megjelenésével párhuzamosan akadtak védelmezői is hazánk hírnevének, elég talán Christopher H. Smith, az Amerikai Helsinki Bizottság társelnökének, Jason Kenney, a kanadai bevándorlási miniszternek vagy Ruppert Scholz Németország egykori külügyminiszterének Magyarországgal kapcsolatos nyilatkozatára utalni.
... Az unió intézményrendszerének egyik legfontosabb sarokköve a bizottság, amely kezdeményező szerepet játszik az uniós jog megalkotásában, illetve ellenőrzi annak betartását.
A bizottság azonban inkább az eurobürokraták törekvéseinek terepe, ráadásul a biztosok személye kapcsán a ténylegesen közvetlenül választott Európai Parlament beleszólása a kérdésekbe meglehetősen csekély.
... Ha ilyen megvilágításba helyezzük az eseményeket, akkor nemcsak azért válik kérdésessé a kritikák hitelessége, mert tartalmukat tekintve nem alakult ki konszenzus, hanem azért is, mert nem látjuk, milyen alapon von kérdőre bárkit is a demokrácia ügyében egy demokratikus hiányosságokkal küszködő szervezet.
Érdemes tehát ezt is figyelembe venni, amikor a következő napokban, hetekben az EP baloldali frakciói, illetve a bizottság ismét támadásba lendül a magyar demokrácia ügyében.
Zila János
Magyar Hírlap
Racionális politika
A magyar baloldal 1990 óta abban a hitben él, hogy céljai nemesebbek, mint a jobboldalé, illetve a kommunista rendszer és a liberális demokrácia között csak fokozatbeli különbség van. Mindkettő egyenlőséget akar: az előbbi radikális eszközöket használt, utóbbi a jogok intézményével akarja elérni ugyanezt. A jobboldal természetes igazságosság fogalmán építkező felfogását nem is értik. Így a jobboldal céljait nem is fogják tisztelni, hanem irracionálisnak fogják látni.
Lánczi András
Heti Válasz
Nem azért nevelünk gyermekeket, mert eleget kívánunk tenni a modern eszméknek
Nem azért nevelünk gyermekeket, nem azért olvasunk és írunk magyar nyelven, nem azért tapadunk a képernyőre olimpia idején, mert eleget kívánunk tenni a modern eszméknek. A hagyomány, a természetesség megélése – manapság inkább feltámasztása – önmagától szüli meg az egyensúlyt egyénben és közösségben. Az egyensúlyi helyzetből, a nyugalomból pedig egyenesen fakadnak olyan erkölcsi magatartásformák, mint a hazaszeretet, családközpontúság, felebaráti törődés. Szentesi Zöldi László Magyar Hírlap
"Óriási a különbség az egykori fideszesek és a mai tüntetők között"
A parlament elnöke szerint Stumpf Istvánt ugyan a Fidesz jelölte alkotmánybírónak, de soha nem volt a párt tagja, és jól meglennének "az általa képviselt önhatalmú és parttalan jogászkodás nélkül". Kövér László erről a Fidesz 25. születésnapja alkalmából a Heti Válasznak adott jubileumi nagyinterjúban beszélt, amely a csütörtöki számban lesz olvasható.
"Egy demokráciában egyetlen alkotmányozó hatalom létezik: a nép, amely a választásokon mandátumot nyert képviselőin keresztül, a rögzített eljárási szabályok alkalmazásával gyakorolja ezt a jogát" - válaszolta Kövér László arra a felvetésre, hogy Stumpf István szerint az Alkotmánybíróság akár az alkotmányt is vizsgálhatná. Szerinte az alkotmánybíró elképzelése "az alkotmányos jogállam és a demokrácia halálát jelentené".
"Ki is a demokrata? Én, aki szerint a nép szabad döntésén múlik az ország iránya, aztán négy év múlva lehet korrigálni, vagy az, aki a nép iránti bizalmatlanságában egy szűk grémiumtól várja, hogy a csillagok állásából, belekből és madárcsontokból olvassa ki, alkotmányosságisten mit üzen a földi halandóknak?" - teszi fel a kérdést az interjúban Kövér László.
"Átgondolni sem képesek, mi ellen menetelnek"
Az Országgyűlés elnöke a Fidesz-székház udvarára behatoló tüntetők szüleire tett kijelentésével összefüggésben úgy fogalmazott: "igazságtalan és megalapozatlan volt", amit mondott, hiszen valóban nem tudja, kik a felmenői a demonstrálóknak. A házelnök szerint mégis óriási a különbség az egykori fideszesek és a mai tüntetők között. Akik ma a "röghöz kötés" ellen tiltakoznak, "átgondolni sem képesek, mi ellen menetelnek, nemhogy olyan morális alapról tennék ezt, mint mi annak idején" - mondta a Heti Válasznak a politikus.
Kövér László hozzátette: ezek a fiatalok beleszülettek egy működő demokráciába, amelyért annak idején tenni is kellett. Szerinte a tüntetőknek azokkal kellene megvitatniuk a demokráciaproblémát, akik mögöttük állnak. "Ez ugyanaz a levitézlett társaság, amely SZDSZ-nek és MSZP-nek nevezve magát többször is tönkretette az országot. Ha vérségi kapcsolat nincs is, a szellemi-politikai rokonság egyértelműnek tűnik" - fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László elmondta, hogy a Fidesz tagjai már a '80-as évek eleje óta készülődtek a társadalmi szerepvállalásra. "Tudtuk: ha már nemzedékünknek ahhoz a nyolc százalékához tartozunk, amely lehetőséget kapott, hogy a felsőoktatáson át az elit részévé váljon, az felelősséget jelent. Eszünkbe nem jutott, hogy el kellene mennünk innen, pedig akkor diktatúra volt" - jelentette ki a házelnök.
MTI, fidesz, Heti Válasz
A magyar kormány a keresztény-nemzeti, konzervatív felfogása miatt lett a nyugat-európai médiumok gyűlöletének tárgya
Felkeltette az érdeklődésemet ez a hatalmas ellentmondás: miközben egy Orbán-ellenes demonstrációt rendkívül jelentős médiafigyelem kísért, egy sokkal nagyobb, Orbán Viktor melletti felvonulást szisztematikusan elhallgattak, a konzervatív kormány megítélésekor fasiszta bunkókról zengett a baloldal. Ekkor megszólalt a politikai ösztönöm, és gyanakvásra intett. Végül is az Orbán-kormányt demokratikus választáson határozott kétharmados többség választotta meg. Ahogy írtam, meggyőződésem, hogy a magyar kormány a keresztény-nemzeti, konzervatív felfogása miatt lett a nyugat-európai médiumok gyűlöletének tárgya.
részlet a Lion Edler berlini újságíróval készített interjúból
Demokrata 2013. március 27.
Ballib taktikák
Balliberális oldalon, óriási szakértelemmel 1945 óta egyfolytában bűvészkednek a múlttal, és fájdalmukban, felháborodásukban csak üvöltözni tudnak, ha ócska trükkjeiket megunja a közönség. És ha megunja, akkor rasszista.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap