Az MSZP teljesen megújult - az esetleges ismerős arcok a soraikban csupán a múlt kísértetei

                      Török Zsolt (MSZP) a Portik–Laborc-ügy kapcsán kijelentette, az új MSZP-nek nincs köze az egészhez, ha történt is valami, az a megújulás előtt volt. Ez remek gondolat, az MSZMP ugyanígy tett 1957-ben, majd az MSZP 1989-ben.   Új fejezetet nyitottak a szocialisták, új emberekkel, ott sem voltak, nem is éltek akkor. Már csak a régi, kétfrontos harc hiányzik a dogmatizmus és revizionizmus ellen. Mivel mostanában az emberi méltóság védelme nagyjából olyan népszerű téma, mint a rabszolgaság idején a rabszolgák felszabadításának nemes ügye, talán a méltányosság is elterjedhetne. Ennek jegyében megpróbálom még azt is elhinni, hogy az MSZP teljesen új párt, és az Országgyűlésben feltűnő régi arcok csak a végképp eltörölt múlt kísértetei, amelyek még Európát is bejárják. Szentmihályi Szabó Péter  Magyar Hírlap

Az Országos Roma Önkormányzat támogatja a rezsicsökkentést

                            A területi nemzetiségi önkormányzat vezetőitől, s az ORÖ képviselőitől érkezett beszámolók szerint világossá vált, a magyarországi cigányság jelentős része az elmúlt három esztendő legfontosabb kormányzati cselekvésének és a mélyszegénységben élő roma és nem roma társadalomnak nyújtott legnagyobb segítségnek tartják a második Orbán-kormány tízszázalékos rezsicsökkentését. Farkas Flórián Magyar Hírlap

Még idén kitörhetünk a recesszióból

                            A mezőgazdaság, a feldolgozó ipar és a lakossági fogyasztás húzhatja ki idén a magyar gazdaságot a recesszióból, ha pedig „jobban alakulnak a dolgok, akkor hamarabb és nagyobb erővel érkezhet meg a növekedési fordulat, és így akár egyszázalékos gazdasági növekedés sem zárható ki” – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki szerint a jegybank által meghirdetett növekedési hitel program sikere a részleteken múlik majd. Közölte: a számok alapján elmondható, hogy Magyarország sérülékenysége csökkent az elmúlt években. Magyar Hírlap

Példás ítélet spekulánsoknak

                                Téves gyorshírrel megvalósított tiltott piacbefolyásolás miatt tízmillió forint büntetésre ítélte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a világ egyik vezető hírügynökségét. Helyesen tette. A magyar alapkamatról szóló, a forintot átmenetileg bedöntő és spekulációra okot adó árhírt közlő Bloomberg a minap alázattal bocsánatot kért a Magyar Nemzeti Banktól.   Ez az elvárható minimum ebben az esetben. A hírügynökség tudósítója ugyanis kabátlopási ügybe keverte az alapkamatról döntő vezetést és a monetáris tanács összes tagját, akik a téves hír miatt még védekezni sem tudtak, olyan gyorsan futott szét a legolvasottabb gazdasági portálon a bombasztikus közlemény, mely szerint a jegybank öt százalékról egy százalékra csökkentette volna az alapkamatot. Szabó Anna Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom

Bayer Zsolt: Ülve vagy állva?

                      Nemrégen a svéd parlament egyik képviselője törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint ezentúl a férfiak legyenek arra kötelezve, hogy ülve pisiljenek. A képviselő hosszan érvelt javaslata mellett, mindenekelőtt azzal, hogy ez óriási lépés lenne a „szexizmus” elleni harcban. Továbbá jót tesz a prosztatának.   Tudom, önök most azt hiszik, hogy ez vicc. Nem, nem az. A törvényjavaslat ott fekszik a parlament előtt, és a Svéd Királyság szeretve tisztelt képviselői hosszan és érdemben vitáznak róla. Mindenekelőtt szögezzük le, hogy ennek éppen Svédországban kellett megtörténnie. Ugyanis ott eddig a következő dolgok estek meg: egy középiskolában „semleges nemű öltözőt” alakítottak ki, hogy akik nem érzik magukat fiúnak vagy lánynak, azok is tudjanak hol öltözni-vetkőzni. Az­után ott van az Egalia nevű óvoda, ahol a gendersemlegesség jegyében úgy küzdenek a „hagyományos nemi sztereotípiák ellen”, hogy a gyerekeknek megtiltották a „fiús” és „lányos” játékok használatát, helyettük „semleges játékokat” hoztak forgalomba. Majd átírták a svéd nyelvet: bevezették a „hen” megszólítást, ugyanis eddig a férfiakat a „han”, a nőket pedig „hon” szóval illették. Mostantól van viszont a semleges hen is, mert pechjükre a svéd nyelvben mindeddig nem szerepelt semleges nem. S álljon itt egy idézet: „…egy svéd ruhacég megszüntette a külön fiú- és lányszekciót a boltjaiban, egy játékgyár pedig traktorozó lánnyal és rózsaszín babakocsit toló fiúval hirdeti magát. A svéd szociáldemokrata politikusok kezdeményezték semleges nyilvános vécék felállítását, hogy az embereknek ne kelljen magukat férfiként vagy nőként definiálni. A svéd névtár eközben már 170 semleges nevet tartalmaz. Nos, a semlegességpártiak ezzel sincsenek kibékülve, szerintük ugyanis a szabadság és egyenlőség nevében engedélyezni kellene, hogy bárki használhasson bármilyen nevet. Azaz: hívhassák a fiúkat is Lisának és a lányokat is Adolfnak. Mondjuk. A házasságot pedig mindenféle felállásban engedélyezni kellene. Nos, az eddig elért „eredmények” után itt az új hadszíntér: pisiljenek ülve a férfiak. Azért ez egészen új távlatokat nyit Európában. Gondoljunk csak bele, ha majd elfogadják ezt a törvényjavaslatot is – mert csak idő kérdése, és elfogadják, amilyen állapotba jutott ez a világ -, akkor azonnal lesznek lelkes követői az egész unióban, és hamarosan törvény fog bennünket, férfiakat kötelezni, hogy ülve vizeljünk. Ám napnál világosabb, hogy közöttünk rengeteg renitens, az idők szavát megérteni képtelen, rasszista és idegengyűlölő alak van, s ezek továbbra is állva fognak hugyozni, mint a barbárok. Pontosan ezen veszélyes törvénysértők kiszűrésére kell majd felállítani az Ülve Vizelést Ellenőrző Panasztestületet (ÜLEP), amelynek jogában áll majd titokban megbújni az uniós polgárok klozettjében ellenőrzés céljából. S ha egy barbár csak úgy állva könnyít magán odahaza, a gendersemleges ellenőr előugrik a vécékefe mögül, és elvezetteti a tettest, akit ezt követően a nyilvános megvetés és kiközösítés sújt majd minden esetben. S nemsokára hasonló sorsra jutnak azok is, akik kisautót vagy játék katonát vesznek a fiúknak, és babát a leányuknak. S egyre ferdébb szemmel fogják nézni azokat, akik fiúként a fiú-, lányként pedig a lányöltözőt választják. S rághatják szégyenükben ökleiket mindazok, akik ellenkező nemű partnert választanak maguknak. Csodálatos jövőkép. Ezzé lett Európa, ezzé váltunk mi, büszke emberek. Mi, akik addig tudjuk babrálni a világ összes csodáját és az emberi elme minden nagyszerű eszméjét, ameddig rémség, iszonyat vagy közröhej lesz belőle. Homousion vagy homoiusion? Nem tudhatjuk persze, hogy a távoli Svédországban a királytól az utolsó utcaseprőig mindenki teljesen hülye lett, vagy akad azért ott is normális ember még, férfi és nő, férfias és nőies vágyakkal és „nemi sztereo­típiákkal”. De ez mindegy is. Ugyanis az a lényeg, hogy Európában és az euroatlanti civilizációban különböző kretén kisebbségek és súlyosan beteg lelkű, torz idióták diktatúrája tombol, és a normális emberek egyszerűen félnek normálisak lenni, mert félik a normalitás következményeit. S az a rettenetes hírem van, hogy ez előbb-utóbb fenntarthatatlan lesz, az elfojtott harag és düh, a frusztráció, a kretének rémuralma valami elképzelhetetlen ellenreakciót fog kiváltani. S nem azt fájlalom, hogy ezt a sok hülyét elkergetik végre az anyja keservébe, hanem azt, hogy az ellenreakció is ki fogja termelni a maga kretén­jeit, és rettenetes áldozatok árán fog majd csak visszaállni a normális világ. Addig is, csak a miheztartás végett: ha a vikingek ülve végezték volna kisdolgukat, most nem lenne svéd parlament, ahol ennyi barom vitázhatna ennyi baromságról. S azt se felejtsük el egyetlen pillanatra sem, hogy szerte Európában ezek akarnak kioktatni minket a „normális viselkedésről” meg a „demokráciáról”. Le van az egész... Csak azért is: állva. Bayer Zsolt Magyar Hírlap

Fricz Tamás: Schmidt Mária fontos gondolata

                              Schmidt Mária történész szerint közös gondolkodással változhat az első világháborúról kialakult kép; a nyugat-európai szemszög helyett más, közép-európai nézőpontból kell közelíteni az akkori eseményekhez.   Schmidt Mária ezt a Világháború? Polgárháború? Testvérháború? című konferencián mondta, amelyet a XX. Század Intézet rendezett néhány nappal ezelőtt az első világháború kitörésének jövő évben esedékes századik évfordulójára készülve. Ez elgondolkodtató mondat, amely túlmutat az első világégés megközelítésén és megítélésén. S bocsássák meg nekem, nem lévén történész, nem ragadnék le a konferencia témájánál, miközben világos, hogy a közép-európai megközelítés felvetése az első világháború megértése szempontjából is valóban elsődleges fontosságú. Mégis, Schmidt Mária szempontja szerintem társadalomtudományi jelentőséggel bír. Miért is? Azért, mert a kommunizmus-szocializmus negyven éve után – amely alatt minden történést a világban, Európában és Magyarországon csak és kizárólag a munkásosztály paradicsomba vonulása szempontjából kellett szemlélnünk, Marx, Engels és Lenin (pardon, Nádas György!) enigmatikus tanainak fényében –, 1989-től tudományos szempontból is átestünk annak a bizonyos lónak a másik oldalára. 1989–90-től – miként tévesen hirdette Francis Fukuyama amerikai–japán kutató és kormányzati alkalmazott – a történelemnek „vége lett”, s minden kérdésben az úgynevezett liberális demokrácia szempontjából kellett és kell nézni az összes eseményt, természetesen itt, Európában is. Ezt sugallta felénk, sőt ezt erőltette ránk az Egyesült Államok társadalomtudományi ipara, a nemzetközi konferenciák, a nyugati média, ezt erőltették ránk az európai balliberális gondolkodók Habermastól át Giddensen keresztül mondjuk Heller Ágnesig, s ezt vették át Magyarországon a felkent, eleve fensőbbséggel rendelkező balliberális, SZDSZ-hez közel, sőt benne álló figurák Magyar Bálinttól Bauer Tamáson át egészen Eörsi Mátyásig. Ami itt fontos, a liberális demokrácia, sőt kicsit később, a 2000-es évektől kezdve a neoliberalizmus Hayekkel, Milton Friedmannel és társaival konkrétan azt jelentette, hogy a tágabb értelemben vett Nyugat, azaz az euroatlanti világ, elsősorban persze az Egyesült Államok, másodsorban az angolszász, francia, német, holland, belga, észak-európai liberális gondolkodók fújták a passzátszelet minden jelentős fórumon. Másképp: nekünk, a Szovjetunió uralmából kiszabadult szerencsétlen népeknek az volt a dolgunk, sőt mondhatnám kötelességünk, és 23 év után még mindig az, hogy a nyugati értelmiség és társadalomtudomány mantrái és dogmái szerint lássunk mindent, de – és ez itt a fő gond! – saját magunkat is. A liberális-baloldali szemszögből nézzük a két világháborút, a kommunizmust, a szocializmust, Nyugat-Európa szerepét a második világháború után, „kelet-európai” (már a kategória sem jó, hisz itt közép-európaiságról van szó) elmaradottságunkat, „ismerjük el” a Nyugat jóságát és eszményesült segítőkészségét velünk szemben, legyünk hálásak nekik az idők végezetéig, csináljunk olyan társadalom-, gazdaság- és kultúrpolitikát, amelyet ők az egyetlen helyesnek és jónak tartanak. Felejtsünk el olyan ostoba, avítt és mucsai dolgokat, mint nemzet, hazafiság, határon túlra rekedt honfitársak, felejtsük el a közép- és kelet-európaiságunk sajátos érzékenységeit, mert ezek rettentően provinciális és iszonyatosan „paraszt” dolgok, melyek nem érnek fel a nyugatiak fensőbbségéig. Így tartanak bennünket, közép- és kelet-európaiakat sakkban. És ehhez adott a pénzük is: ösztöndíjat, jól fizető állásokat, elismeréseket csak az kaphat tőlük, akik úgy gondolkodnak, hogy csak és kizárólag nyugat-európai, nyugati, amerikai nézőpont létezik, minden más csupán bennszülött-mentalitás, melynek pusztulnia kell. Miközben nekünk, közép-európaiaknak és kelet-európaiaknak megvan a saját történelmünk. S megvannak a saját szempontjaink, érdekeink, s nagyon jó, hogy erre végre ilyen egyértelműen rámutatott Schmidt Mária. Fájdalmakkal, szenvedéssel, de eredményekkel is, itt emberek élnek, és elvárják a Nagy Nyugat Nagy Embereitől, hogy ezt tartsák tiszteletben, s próbálják megérteni, de ha nem megy – mert ez nyugati ésszel láthatóan igen nagy akadályokba ütközik –, akkor legalább azt fogadják el, hogy nem vagyunk nálunk alábbvalók, mert emberek vagyunk mi is, s ha jól tudjuk, a Nyugat az emberi jogok egyenlőségének tanából indul ki. Vagy mégsem? Fricz Tamás mno.hu

Ez a kettős mérce tipikus esete

                            Szinte hetente tapasztalhatjuk azt is, hogy a bizottságon kívül, az Európai Parlament, vagy éppen az ET alá tartozó velencei bizottság olyan részleteket kifogásol a magyar alaptörvény negyedik módosításában, amelyek más uniós tagállamok jogrendszerében háborítatlanul működnek. Szilágyi Richárd Magyar Nemzet

Szocialisták nélkül a világ

                    A Magyarországra szabott nyomorért Gyurcsány, Bajnai és a többi szerencselovag felel. Ahelyett, hogy mérhetetlen magánvagyonuk oltalmában meghúzódnának, a hatalom utáni beteg sóvárgás újra és újra a politikai színtérre löki őket. Intellektuálisan nem túl vonzó az ő harcuk: állandó hívószavaikkal, a rasszistázással, a fasisztázással mindösszesen felmondják a kötelező leckét külföldi gazdáiknak.   Ez utóbbi a lényeg: bármennyire is nem elegáns, mégis ki kell mondanunk: nekik gazdáik vannak. Őket külföldről fizetik, támogatják, pénzelik. A cél pedig a régi Magyarország lebontása, a nemzeti ösztön elfojtása, a polgárok bérrabszolgává züllesztése. Szentesi Zöldi László Magyar Hírlap

Nincs visszaút

                            Ha egy újságíró a nagybetűs szakmai és politikai szabadságot keresi, akkor elsősorban a politikai beállítottságának, habitusának megfelelő lapot kell választania, voltaképpen ez a „sajtószabadság”, a választás szabadsága, a kádári idők monokróm sajtóvilágában ez természetesen ismeretlen volt.   A különféle ideológiákat képviselő adók és lapok kiegyenlítik egymást Magyarországon. Az már csak magától értetődik, hogy a Fidesz-kormány szeretne rendet tartani a média világában, mint ahogy ezt teszik a legtöbb nyugati országban, Nagy-Britanniában épp most folyik vita a sajtót érintő szigorítások, korlátozások központi tervezetéről. Amit idehaza a balliberális oldal szeretne elérni a média ügyében, kivitelezhetetlen. Nem áll vissza 1990-es nyomasztó médiafölénye. Nem nézné el ezt a „kétharmados” ország közvéleménye sem. Mert az ellenzéki hang nem zavar senkit sem. De az ellenséges, az igen. Sinkovics Ferenc  Magyar Hírlap

Hátrébb az egerekkel!

                        A gyanakvóbb, tájékozottabb polgár azonban tudja, hogy a nálunk jóval gazdagabb uniós tagorszá­gokban is páratlanul nagy a munkanélküliség és a gazdasági recesszió, s elég nehéz elhinnie, hogy a balliberális „szakértők” visszatérése és Orbán Viktor áhított leváltása mint egyetlen közös cél, hazánkat ismét „élcsapattá”, „éllovassá”, és példamutató demokráciává varázsolná, ahol a boldog nép vörös zászlók alatt, keblére tűzött vörös csillaggal menetel a boldog jövő felé, mindenkinek a zsebében trafikengedéllyel és ingyenes nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. Maga az a tény, hogy a jelenlegi kormány nem vesztette el a bizalmat, azt mutatja: a józan többség meglehetősen jól ismeri hazánk helyzetét és lehetőségeit, sőt azt is látja, mi történik Cipruson, Görögországban vagy éppen az unióhoz mindjárt csatlakozó Horvátországban, ahol 21 százalékos a munkanélküliség. Szóval hátrább az agarakkal, vagy inkább az egerekkel, mert az ordító egértől nem ijedünk meg. Szentmihályi Szabó Péter Magyar Hírlap