Öngyilkos politika - Lánczi Tamás szerint, az EU súlyosbítja a migrációs válságot

                      Példaként említette Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kijelentését, miszerint Európa mindenkit szívesen lát. Követendő magatartásnak a bizottsági elnök azt tartja, ha valaki kimegy a Calais melletti menekültekhez, és generátort visz nekik, hogy tölteni tudják a telefonjaikat és tudjanak zenét hallgatni. Ez olyan üzenet a harmadik világban élőknek, hogy nyugodtan lehet még jönni, Európa tárt karokkal várja őket – vonta le a következtetést. Úgy vélekedett, Angela Merkel tegnap tett kijelentése is súlyosbítja a helyzetet. A német kancellár azt mondta, Szíriából, Irakból és Afganisztánból bárkit befogad az Európai Unió. Ezekben az országokban körülbelül 70-80 millió ember él, jelenleg Törökországban mintegy 2 millió szír táborozik. Ők is olvassák ezeket a nyilatkozatokat, hozzájuk is eljutnak ezek a kijelentések. Ez egy felhívás a táncra, hogy lehet jönni – fogalmazta meg. híradó.hu kattints a VIDEÓRA - meghallgathatjuk az interjút! http://www.hirado.hu/2015/08/27/lanczi-tamas-szerint-sulyosbitja-a-migracios-valsagot-az-eu/

2015. August 27. 12:34

Bayer Zsolt: Áttörtek

                          Volt egy nap, amikor sokakban re­mény éb­redt. Ez az a nap volt, amikor a macedón kor­mány rend­kí­vü­li ál­la­po­tot hir­de­tett. Ki­hir­det­ték a rend­kí­vü­li ál­la­po­tot, és könny­gáz­zal, fény- és hang­grá­ná­tok­kal si­ke­rült visszatartani a mig­rán­so­kat a határon. A másképpen gondolkodó sajtó erről úgy számolt be, hogy „me­ne­kü­lők ezrei rekedtek a senki földjén a görög és a ma­ce­dón határ között, és a szabadban töltik a hideg éjszakát”. Hát igen. Ez szörnyű. Kétségkívül az. De az európai közvélemény ettől függetlenül vagy ennek ellenére óriási megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy a macedón kormány végre elhatározta magát és végre fellépett a beözönlés ellen. Logikusnak is tűnt a macedón kormány lépése. Hiszen azt megelőzően elképesztő hírek érkeztek Macedóniából. Iszonyatos mennyiségű migráns rohamozta a határait, özönlött befelé az országba, leírhatatlan jelenetek játszódtak le a Szerbia felé induló vonatállomásokon és a sínek mellett, aztán jött a hír, hogy a migránsok egyszerűen feltartóztatták a nyílt pályán a belgrádi vonatot, úgy özönlöttek fel a szerelvényre. Nyilván ezt elégelte meg a macedón vezetés. És azt gondolom, ez még a legelvakultabb liberálisnak is érthető és elfogadható. Ugyanis előállt az a helyzet Macedóniában, amelyről a liberális kiskáté így fogalmaz: a szabadságom addig terjed, ameddig nem zavarja vagy akadályozza mások szabadságát. A migránsok pedig nem egyszerűen zavarták és zavarják a macedónok szabadságát, de ellehetetlenítették a macedónok életét. A görög határnál lévő macedón városokban lassan elviselhetetlen az élet. Megszűnt mindaz, amiért a macedónok ott élnek, amiért szerették a szülőföldjüket. Emberáradat, mocsok, szemét, bűz, elfoglalt közterek, parkok, járművek, vonatok, állomások és egyre agresszívabb tömegek. Ez most ott a helyzet. Erre lépett a macedón vezetés, és ezért vezényelte ki a katonaságot és a rohamrendőrséget a határra. A katonaság és a rohamrendőrség pedig tette a dolgát. Európa pedig örült, és azt gondolta, megint azt gondolta, valami elkezdődött végre, ami véget vet ennek az egyre elviselhetetlenebb őrületnek. De ismét csalódnunk kellett. Huszonnégy órát tartott a macedón ellenállás. Egy nap elteltével a migránsok tömege egyszerűen áttörte a határzárat, átgázolt a rendőrök és katonák sorfalán. S ahogy ezt már megszokhattuk, a hír is megérkezett: megkéseltek egy macedónt rendőrt. Igen, itt tart most Európa. De még Európa végvidéke is, ahol nem köt senkit az uniós „PC”. Macedónia is képtelen volt megvédeni a saját határait. Egy fegyvertelen tömeg előtt kapitulált. És most azt a taktikát választotta, hogy minél hamarabb igyekszik megszabadulni a beözönlőktől. Még a macedónok sem fogták fel, hogy ennek így soha nem lesz vége. Erről van szó. Erről a megdöbbentő és érthetetlen önfeladásról. Önfeladásunk közepette pedig a beözönlők tömege egyre agresszívabban és egyre elviselhetetlenebbül viselkedik. Milánóban már tüntetnek, jobb lakhatási körülményeket és igazolványokat követelnek maguknak. Ó, hát persze! Amúgy pedig az olasz rohamrendőrségnek kell visszazavarni őket a táborukba. Aztán ott volt a horgosi eset. Hír jött, hogy Horgosnál a migránsok egy nagyjából ezerfős csoportja nekiment a rendőröknek, s közben Allah akbart üvöltözött. A hír közzététele után varázsütésre beindult az ellenpropaganda Szily László karmestersége alatt. Mindenáron hitelteleníteni kellett ezt a hírt, és el kellett hitetni a közvéleménnyel, hogy ebből semmi sem igaz. Aztán a legilletékesebb, a horgosi polgármester mondta el a következőket: nem ezer, „csak” két-háromszáz migráns szegült szembe a rendőrséggel, és ő nem hallotta, mit kiabálnak, de azt igen, hogy a nők valami furcsa, nyelvpörgető, éles kiáltásokat hallattak közben. „Mindez a házam előtt történt” – tette hozzá a polgármester. Vagyis akkor a hírből szinte minden igaz volt, csak a létszám nem stimmelt, meg az Allah akbar. Volt helyette nyelvpörgetős ordítás, azt meg ismerjük! Például Gázában, amikor az izraeliek megölnek egy palesztin gyereket, akkor szoktak a palesztin asszonyok így rikoltani, ez pedig a fenyegetés és a bosszú kiáltása. Köszönjük… Idehaza pedig a Keletinél éppen teg­nap­e­lőtt dob­ta meg a C-pont o­pe­ra­tő­rét egy musz­lim nő a ci­pő­jé­vel. Tud­juk: a mo­ha­me­dá­nok­nál a leg­na­gyobb sér­tés és le­né­zés je­le, ha va­la­ki egy ci­pő­vel dob meg. Ak­kor szin­te em­ber­szám­ba sem vesz. Baj lesz. Te­lik a po­hár. A main­stream e­u­ró­pa­i po­li­ti­ka pe­dig mint­ha el­me­be­teg len­ne… (P. S.: Scheppele professzor, az amerikaiak leg­na­gyobb „ma­gyar­szak­ér­tő­je” is­mét írt ró­lunk. Most a ke­rí­tést ki­fo­gá­sol­va ha­zu­do­zik össze­vissza az or­szág­ról ez a becs­te­len gaz­em­ber. Te­szi ezt on­nan, a­hol nem csak sok e­zer ki­lo­mé­te­res ha­tár­zár tart­ja tá­vol a mexi­kó­i be­ván­dor­ló­kat, de a­hol ak­kor is ki­u­ta­sít­hat az or­szág­ból az im­mig­ra­ti­on offi­cer, ha ér­vé­nyes ví­zum­mal, sza­bá­lyo­san ér­ke­zel. Csak úgy, po­fá­ra… Mi­cso­da egy ro­ha­dék ma­ga, pro­fesszor asszony. Nem baj. En­nek is lesz böjt­je…) Magyar Hírlap

2015. August 26. 21:57

Bayer Zsolt: Folyamatban

                          „Európa fizetni fogsz! Lebontásod folyamatban van!” „Európa a rák, az iszlám a válasz!” „Az iszlám uralni fogja a világot!”... Mert az „ügy” foly­ta­tá­sa most ö­zön­lik be E­u­ró­pá­ba. Természetesen lehet azt mon­da­ni, hogy ez egy ré­gi ügy. Az. Ré­gi. De egy­re ak­tu­á­li­sabb. Mert az „ügy” foly­ta­tá­sa most ö­zön­lik be E­u­ró­pá­ba. Önök a lap belsejében láthatnak néhány fényképet. Ezek a fotók 2006-ban készültek, Londonban. Egy tüntetésen. A tün­te­tést egy londoni iszlám közösség szer­vez­te ezzel a cím­mel: „Vallással a békéért”. Ezen a tüntetésen készültek a képek. És ezek a képek nem járták be aztán a világsajtót, és nem lett be­lő­lük világraszóló botrány. Csak a csönd maradt és a fél­re­né­zés. Nyilván azért, nehogy baj legyen. Nézzék ezeket a képeket, és olvasgassák a transz­pa­ren­sek feliratait. „Öljetek meg mindenkit, aki megsérti az iszlámot!” „Európa fizetni fogsz! Lebontásod folyamatban van!” „Mészároljátok le, aki gúnyolja az iszlámot!” „Fejezzétek le azokat, akik megsértik az iszlámot!” „Irtsátok ki, aki rágalmazza az iszlámot!” „Európa a rák, az iszlám a válasz!” „Az iszlám uralni fogja a világot!” „Pokolba a szabadsággal!” „Európa, tanulj szeptember 11-ből!” „Európa fizetni fogsz! A te szeptember 11-éd is úton van!” „Készüljetek fel az igazi holokausztra!” Tegyük fel az ilyenkor felteendő kérdést, amelyet mindig a tehetetlen düh és a kétségbeesés szül: Ha fehér keresztények rendeztek volna ilyen tüntetést, olyan transzparensek alatt, miszerint „Az iszlám a rák, Európa a válasz!”, vagy „Öljetek meg mindenkit, aki megsérti a kereszténységet!”, esetleg „Muszlimok! Készüljetek fel az igazi holokausztra!”, nos, akkor is ekkora lenne a csönd? Vagy kitörne a világbotrány, és az erre szakosodott beavatottak arról értekeznének, hogy a nácizmus visszatért, és már a kapuk előtt álldogál… Mindannyian tudjuk a választ. Erre tudjuk. Csak arra nem tudjuk, hogy ezt miért lehet? Arra nem tudjuk a választ, vajon mire gondol az egyik képen látható angol rendőr. Aki csak áll, szerencsétlenül, a hagyomány szerint fegyvertelenül – de vajon mi jár a fejében? Az, hogy milyen jó lenne közelről, ponyvaregényes kéztartással arcba lőni az összeset? Ha igen, akkor ez a Bobby egy normális ember. Vagy talán az, hogy „ej, milyen büszke vagyok a hazámra, lám, ez a sok derék fiatalember is elmondhatja nálunk szabadon a véleményét!” Ez utóbbi esetben a mi Bobbynk egy modern, felvilágosult európai… Sajnos mindkét lehetőséggel számolnunk kell. A tüntetést amúgy Omar Bakri Mohammed vallási vezető szervezte, aki többek között azt hirdeti az ő híveinek, hogy az ellenség lefejezése fölöttébb üdvös tevékenység az „igazhitűek” számára. S hogy ez miért fontos? Azért, mert ennek az Omar Bakri Mohammednek volt híve, tanítványa, követője két nigériai származású fekete patkány. Michael Adebolajo az egyik. Michael Adebowale a másik. Fogalmuk sincs már, kik is ezek? Megmondom: ez a két patkány ölte meg 2013-ban, Londonban, fényes nappal a nyílt utcán a brit katonát, Lee Rigbyt. A járdára felhajtva elütötték, majd a fekvő fiatalembert szabályosan kibelezték, és levágták a fejét. Utána nem menekültek, hanem ordítva buzdították a járókelőket, hogy fotózzák le őket, és véres kezeiket, véres késeiket és bárdjaikat lóbálták közben. Így már rémlik valami? Nos, ez a két fekete, muszlim patkány ott volt ezen a 2006-os tüntetésen. Aztán néhány év elteltével úgy érezték, ideje cselekedni – és cselekedtek. S hogy világos legyen: Adebolajo ott született Angliában, ott járt iskolába, ott nőtt fel, és kereszténynek nevelték. Aztán áttért az iszlám hitre – és itt ért véget az útja. És akik ezeken a képeken láthatók, többségükben mind Angliában születtek, angol állampolgárok. És e tüntetés után semmi sem történt velük. Nem tartóztatták le őket, nem kerültek börtönbe, nem toloncolták ki őket. De nem ám! Iszonyatos halált kellett halnia egy brit katonának, hogy legalább kettőt börtönbe zárjanak közülük. Adebojalo szabadlábra helyezés lehetősége nélküli, tényleges életfogytiglant kapott. Mert Angliában ez lehetséges, csak nálunk nem. A másik minimum negyvenöt évet fog a sitten ülni. Remélhetőleg néhány tökösebb angol elítélt majd elkapja őket odabent… De már ez sem számít, Lee Rigbyt az sem fogja feltámasztani. Csak az elemi igazságérzetnek esne jól, ha azt hallanánk, hogy a két nigériai fekete patkány kínhalált halt a börtönben. De az egész ügy lényege ott olvasható az egyik 2006-os transzparensen, amit egy szakállas, muszlim állat tart a magasba: „Európa, fizetni fogsz! A lebontásod folyamatban van!” Ennél tökéletesebben aligha lehet összefoglalni a lé­nye­get. És úton vannak a bontók, tömegével. Csat­la­koz­nak majd e­zek­hez, és el­vég­zik a mun­kát. E­u­ró­pa i­di­ótái pe­dig bu­ko­li­kus fény­kép­so­ro­za­to­kat tesz­nek köz­zé a fe­lü­le­te­i­ken, i­lyen cí­mek­kel: „Tő­lük tart annyi­ra Ko­csis Má­té”. A­zo­kon a ké­pe­ken an­gyal­ar­cú kis­gye­re­kek bá­mul­nak a len­­csé­be, vagy mo­so­lyog­nak el­len­áll­ha­tat­la­nul. Igen. Pontosan ilyen angyalarcú kis­gye­rek volt az összes. A­de­bo­la­jo és A­de­bo­wa­le is. És a töb­bi. Ez a ket­tő már bi­zo­nyí­tott. És a tün­te­té­sen lát­ha­tó ál­la­tok min­de­gyi­ke po­ten­ci­á­lis tö­meg­gyil­kos. Fo­gal­munk sincs ró­la, mennyi kö­zü­lük az Isz­lám Ál­lam al­vó ügy­nö­ke, aki csak a pa­rancs­ra vár. De talán Európa is csak pa­rancs­ra vár. Csak nem min­degy, ki fog­ja ki­ad­ni. De hogy ez így nem ma­rad­hat, az le­ga­lább biz­tos. Magyar Hírlap

2015. August 22. 11:47

Téveszmék, mítoszok tartják fogva az európai gondolkodást

                  Aki az uborkagörbületi vagy a csirkejóléti uniós direktívákat kárhoztató írást vár, nyugodtan lapozzon tovább. Arról itt nem lesz szó. Sokkal inkább azokról a téveszmékről, amelyek fogva tartják az európai gondolkodást, és amelyek miatt az unió úgy néz ki, mint egy légy, amelyik ahelyett, hogy kirepülne a palack száján, újra és újra az üveg falának ütközik. Legyen szó görög válságról, közös valutáról, szuverén adósságról, orosz–ukrán háborúról, az elmúlt 70 évben felállított mítoszok tartanak fogva minket. Nincs semmi kifogásom a mítoszok ellen, ha működnek, és ha erősebbé tesznek egy közösséget. A probléma épp az, hogy ezek a mítoszok tesznek tönkre bennünket. Kezdjük a legerősebbel, amely egy sor téves következtetés levonásához vezet: az EU-nak köszönhetjük, hogy Európa az elmúlt hetven évet békében töltötte. Ez ma az unió létét igazoló legfontosabb érv. Ezzel az állítással több probléma van, amelyek szorosan összefüggnek. Az európai közösség országainak békéjét nem az unió mennyei harmóniája vagy a fáradhatatlan brüsszeli bürokraták szavatolták az elmúlt bő fél évszázadban, hanem az amerikai fegyverek. Egészen precízen: Európa azért élt békében, mert az Egyesült Államoknak ez érdekében állt. A hidegháború éveiben a külső fenyegetés, amelyet Szovjetuniónak hívtak, keltette életre a NATO-t, ezt az USA által vezetett szervezetet, amely az európai államokat a külső fenyegetés ellen megszervezte. Az európai országoknak, ha lett is volna kedvük háborúzni, egymásnak menni két kimerítő világháború után, azt a szovjet fenyegetés és az USA mindenképp megakadályozta volna. Szintén a hidegháborúnak köszönhető, hogy Franciaország és az Egyesült Királyság atomhatalom lett, amely tény önmagában is elegendő egy európai háború esélyeinek minimalizálására, atomhatalmak ugyanis még korlátozott háborút sem szoktak vívni egymással. Amikor az európai béke örvendetes megőrzéséről beszélünk, azt is látni kell, hogy 1945 előtt a világ hatalmi központja Európában volt. 1945 után ez Washingtonba és Moszkvába került. Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország többé már nem volt világhatalmi tényező, ezért annak az esélye is csökkent, hogy világméretű konfliktusokat robbantsanak ki. Egész egyszerűen nem volt miért: egy esetleges európai háború kevés haszonnal kecsegtetett, hiszen a zsetonokat már Washingtonból és Moszkvából tették fel a rulettasztalra. Az európai béke kapcsán mindig az európai államok egymás közti konfliktusainak hiányára gondolunk, és figyelmen kívül hagyjuk, hogy a kontinenst kívülről sem érte katonai kihívás. Ezt ugyan magától értetődőnek tekintjük, de a valóság az, hogy az Egyesült Államok fegyverei nélkül a Szovjetunió – még a francia és brit atomfegyverek ellenére is – gond nélkül legyalulta volna a kontinenst. Békénket tehát nem az unió biztosítja, hanem az Egyesült Államok geopolitikai érdeke és katonai képessége, hogy ennek érvényt szerezzen. Ebből következik azonban egy kellően nem hangsúlyozott tény: az Európai Unió nem szuverén entitás. Ha élesebben akarnánk fogalmazni, az Európai Unió egy olyan szervezet, amelyet az amerikai szándék hozott létre, és amelyet amerikai fegyverek védenek. Lehet-e önálló geopolitikai akarata ezek után az uniónak? Elképzelhető-e, hogy az unió saját érdekét kövesse egy geopolitikai kérdésben, akár az Egyesült Államokkal szemben? Naivnak vagy ostobának kell lenni, hogy valaki erre igennel válaszoljon. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az Európát érintő legfontosabb kérdésekben (kiváljon-e Görögország ez eurózónából, közeledjen-e az EU Ukrajnához) az európai államok szándékai korlátosan érvényesülhetnek. Ha nem az unió garantálja az európai polgárok békéjét, akkor az uniónak más legitimáció után kell néznie. Ez lenne a jóléti legitimáció, amivel két probléma van. Csak a bolondok és a közgazdászok hiszik, hogy valami képes a végtelenségig nőni. 2008. szep­tember 16-ig úgy tűnt, hogy ennek a két csoportnak lesz igaza. A Lehman Brothers csődje azonban mindent megváltoztatott. A közel hét éve bekövetkezett globális pénzügyi válságot az unió a mai napig nem heverte ki. Sőt, Európa déli része kilátástalanul leszakadt, és csak idő kérdése, hogy ott mikor tör ki egy újabb, a göröghöz hasonló, de azt méreteiben túlszárnyaló válság. De van itt még valami: a szovjet elnyomás alól felszabaduló és az elmúlt 25 évben keményen dolgozó közép-európai államok képtelenek voltak megközelíteni az európai magállamok életszínvonalát. Lehet okos közgazdasági számításokat végezni, hogy Szlovákia vagy Lengyelország előrébb tart-e, mint Magyarország, de a helyzet úgy áll, hogy a magyarok éppúgy Németországban és az Egyesült Királyságban dolgoznak vendégmunkásként, mint kelet-közép-európai társaik. A lengyelek ráadásul sokkal nagyobb arányban. Miközben a második világháború után a német gazdasági csodához elegendő volt 25 év, a közép-európai országok ugyanennyi idő alatt nem győznek csodálkozni, hogy miért nem élnek úgy, mint nyugat-európai társaik. Az Európai Uniónak van egy másik, gyengébb lábakon álló és korántsem mindenki által osztott önlegitimációs érve, sőt ígérete, mégpedig, hogy fel fogja számolni a nemzetállamokat. A római szerződés egy mind szorosabb uniót hozott létre. A maastrichti szerződés még ennél is tovább megy, és nem a nemzeteket, hanem magukat az állampolgárokat akarja közelíteni egymáshoz, egy új Európai Egyesült Államokat hozva létre. Abba most ne is menjünk bele, hogy maga a nemzetek nélküli Európa mennyire elhibázott és tömegtámogatást nélkülöző politikai szándék. A mind szorosabb unió olyan rögeszmévé vált, amelytől az EU a tények látványos cáfolata ellenére sem képes szabadulni. Az elmúlt hetven év semmit sem lazított a nemzetállami kötődéseken, sőt, egy nemzeti reneszánsz tanúi lehetünk az utóbbi években. Ennek a rögeszmének egy sor gyakorlati és – tegyük hozzá – káros következménye van. Ahelyett, hogy az európai államok praktikus, életszerű, megvalósítható, hasznos és az európai emberek által is támogatott megoldásokat keresnének a feszítő problémákra, mint például a bevándorlás vagy a munkanélküliség, elkeseredett küzdelmet folytatnak azért, hogy a fellelt megoldás egyúttal a szorosabb integrációhoz is hozzájáruljon. Akkor is, ha ez lehetetlen. Akkor is és ott is több Európai Uniót erőltetnek, ahol szemmel láthatóan épp az unió valamely intézménye (például a közös fizetőeszköz) okozza a problémát. Brüsszel úgy érzi, hogy az uniós projekt szenvedne jóvátehetetlen csorbát, ha valahol vissza kéne bontani a nagy „Európa-ház” rosszul megépített falait. Az unió falai vissza­bonthatatlanok, mert az európai elit hite szerint az háborúhoz és szegénységhez vezet. És végül a legsúlyosabb tévedés talán az, hogy mindezen falak védelmét egy kiterjedt, szövevényes intézményrendszerre bízták, abból a meggyőződésből kiindulva, hogy csak az erős intézmények szabhatnak gátat a „tomboló nacionalizmus” és az erős vezetők törekvéseinek. A jól működő intézmények fontosak, szükségesek. Ahogy az azokat működtető, jó képességű, éleslátású, felelősséget vállalni képes és elszámoltatható vezetők is azok. Európa azonban mára szívós, kitartó munkával száműzte a valódi vezetőket a kontinensről, ha pedig mégis talál egyet, akkor arra minden haragját rázúdítja. Amíg ezek a dogmák tartják fogva az európai elitet, addig fog az a bizonyos légy egyre dühödtebben nekirepülni az üveg falának. Már nem sok ideje van, hogy megtalálja a palack száját. Lánczi Tamás - politológus, a Századvég Alapítvány vezető elemzője napigazdasag.hu

2015. August 20. 01:16

Bayer Zsolt: Szent István

                          (Intelmek nélkül) „Mért vagyok én a hold? isten, mit vétettem, // Hogy a legnyomorúbb lénnyé tettél engem? // (…) // Oh melyik jó lélek ne szánná sorsomat? // Minden kutya, minden poéta megugat!” Bizony, úgy járt István királyunk is, mint a szegény hold Petőfinél. Lassan minden kutya megugatja. Nem tudnak őróla semmit, fogalmuk sincsen sem életművéről, sem jelentőségéről, mégis a szájára veszi minden ócska, ostoba proli. Illetve nem is őt, csak egyetlen mondatát, méghozzá ezt: (…) „megparancsolom neked fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.” A sok ostoba proli közös jellemzője, hogy leginkább az 1990 előtti augusztus 20-kat szerették. Az állt közel szívükhöz. Ahogy Tímár Péter remekében, az Egészséges erotikában megfogalmazódik: „Éljen gusztus 20! Kotmányunk ünnepe!” Igen, ezt szerették. A komcsi alkotmányt, meg a vízi- és légi parádét. Meleg sör, hideg virsli. Aztán jött 1990, rendszerváltoztatás, miazmás. Kihozták a Szent Jobbot a bazilikából, és negyven év után ismét volt körmenet. Akkor a sok proli felháborodott, és a „tetemcafatról” meg a „svájci sapkáról” kezdett pofázni, ez utóbbin a Szent Koronát értve. De most, hogy délről özönlik be az idegenség, most hirtelen feltalálták István királyt. Addig tapogatóztak sötétben, mocsokban, míg kezükbe akadt az Államalapító egyetlen mondata a jövevényekről. És most azt mantrázzák, de fogalmuk sincsen, miről beszélnek. Lássuk hát, még egyszer, utoljára! Mindenekelőtt szögezzük le, hogy az Imre herceghez írt Intelmek első négy fejezete csupa olyasmit tartalmaz, amiktől ezek a prolik kiütést kapnak. Nézzük a címeket: „A katolikus hit megőrzéséről”; „Az egyházi rend becsben tartásáról”; „A főpapoknak kijáró tiszteletről”; „A főemberek és vitézek tiszteletéről”. Ez tehát az Intelmek első négy fejezete. Valamiért ezt soha nem idézik ezek. De az ezt követő ötödiket sem, ami így szól: „Az igaz ítélet és a türelem gyakorlásáról”. Életükben nem gyakoroltak sem igaz ítéletet sem pedig türelmet, úgyhogy ez is ugrik. Ezt követi hatodikként a kedvencük: „A vendégek befogadásáról és gyámolításáról”. De ezt sem értik, úgyhogy erre még visszatérünk. S ezt követően István szót ejt még a „Tanács súlyáról”, arról, hogy „A fiak kövessék az elődöket”, az „imádság megtartásáról”, valamint a „kegyességről és irgalmasságról és a többi erényről”. Tehát az intelmek döntő többsége vallási intelem, és a katolikus hit megtartásának primátusáról értekezik. Tegyük mindjárt hozzá: mi másról értekezne? Ez István király életműve. Annak felismerése, hogy a katolicizmus felvétele és a központosított állam kiépítése nélkül a nemzet eltűnne a történelem színpadáról, és ma csak úgy emlegetnék a magyarokat, mint a gepidákat, avarokat, besenyőket vagy longobárdokat. És természetesen a másik oldal hülyéi ezt emlegetik úgy, hogy István volt az első haza- és nemzetáruló, továbbá a „magyarság” első tömeggyilkosa. Hja kérem, kretének nem csak a „gusztus 20 kotmányunk ünnepe” rajongótáborában vannak… De ragadjunk is mindjárt le kicsit ennél a „nemzet” dolognál. István idejében ugyanis a nemzet nem azt jelentette, mint manapság. Egészen mást jelentett, mivel mai értelemben akkor nem is létezett. Akkor a „nemesi nemzet” létezett. Annak tagja pedig csak fegyverforgató, birtokkal rendelkező nemesember lehetett, továbbá természetesen a papság. Senki más. De hogy még tovább bonyolítsuk a dolgot, a nemzet, mint olyan, egyáltalán nem volt lényeges identitásképző tényező. Megelőzte sok minden. Első helyen állt a vallás. Egy István korabeli ember elsősorban úgy határozta meg magát, hogy a „Római Anyaszentegyház tagja”. Miképpen a Szentföldön, mondjuk Szaladin idején ugyanez így hangzott: „Muszlim vagyok”. Igen, és a Szentföldért sem a „francia”, „angol” vagy éppen András „magyar” seregei harcoltak a keresztes háborúkban, hanem a keresztények a muszlimok ellen. Mert ez volt az elsődleges identitás képző tényező. Ezt követte, hogy ki kinek az alattvalója, familiárisa, vazallusa. Tehát a Szentföldön harcoló keresztények másodsorban Oroszlánszívű Richárd, Fülöp Ágost vagy András magyar király alattvalóiként gondoltak önmagukra. Az alattvalói identitást a szűkebb környezethez való ragaszkodás követte. Tehát István korában előbb volt valaki „szatmári”, mintsem „magyar”. És ezt a „magyart” még az osztályöntudat is megelőzte akkor, vagyis fontosabb volt, hogy „nemes vagyok”, „pap vagyok”, vagy éppen „paraszt vagyok”, mintsem hogy „magyar vagyok”. A „magyar vagyok” volt a legutolsó tényező. Így tehát, nem árt tudnunk, hogy Natio Hungarica tagja csak a nemesség és a papság volt, és e Natio Hungarica tagja lehetett egy német vagy egy olasz vagy francia nemes is, ám egy „magyar” paraszt nem. Így tessék érteni az „idegenek gyámolítását”. Ők azok a királyi udvarnak „hasznot hajtó”, a királyi hatalmat és a központi államot védelmező nemesek, lovagok, papok vagy éppen tudósok, akik a Natio Hungarica tagjaivá válhatnak. Ők azok, akik ha naponta kétezer muszlim lépte volna át a határt, a királyi szót hallva és a véres kard körülhordozása nyomán lesiettek volna a déli gyepűhöz, és lemészároltak volna minden beözönlő muszlimot. Mint legelsősorban is idegent, vagyis nem katolikust. Így kéretik idézgetni az Intelmeket, idióták! (Ja! És ők azok, akikről Tiborc is szól a panaszában. De az már egy másik történet.) Magyar Hírlap

2015. August 20. 00:17

"Menekült vagyok én is, csak éppen a saját hazámban" - szoclib kártevők és a koldus este

                                Tegnap este, Keleti Pályaudvar. Tranzitnál a liberálisok épp ételt osztanak a bevándorlók számára. Egyszer csak felcsattanó hang követeli, hogy intézkedjenek a biztonságiak. Odanézek, hogy mi folyik itt? Egy női hang kiabálja, hogy intézkedjenek az őrök, mert egy hajléktalan odament kéregetni, márpedig az adomány csak a menekülteknek jár. Az addig csendes csöves ekkor már hangosabban, méltatlankodva mondja, hogy csak egy meleg ruhát szeretne, mert fázik az átázott ingében. A nő erre elismétli: ott minden a "menekülteké". A hajléktalan erre csak ennyit válaszolt, már ismét csendesen: "Menekült vagyok én is, csak éppen a saját hazámban". Aztán elballagott, vizesen, vacogva... A liberálisok adományai pedig szokás szerint a kukában végezték. Ennek ellenére a magyar hajléktalan nem kaphatott belőle, mert ő magyar, nem idegen, nem más. És a liberálisok gyűlölnek mindent, ami magyar. Még azt a szerencsétlen, átázott koldust is... This is Christian Hungary oldal

2015. August 19. 16:34

A valóságban pedig ők jönnek

                Bármelyikünk tehet egy kicsit azért, hogy ne csak a hazugság mételye terjedjen a hazai hírportálokon - Én megosztom ezt az anyagot! Én most ennyivel járulok hozzá! Mészáros László - Patrióta Európa Mozgalom alapítója A hazai szoclib média töretlenül hazudik, csúsztat, megtéveszt és elárulja a nemzeti érdekeket. A "nevét leírni sem érdemes" egyik nemzetellenes portáljuk jó arcú idegeneket ábrázoló fotósorozatot tett közzé olyan címmel, hogy Kocsis Máté ezektől félti az országot. (felsői kép) Mellétettünk egy, a félelmeinket igazoló valódi fotót (nem műtermit) a sűrű mai valóságunkból: Azt a címet adtuk neki, hogy "A valóságban pedig ők jönnek"        

2015. August 18. 22:35

Pozsonyi Ádám: Előítélet

                              Az illegális betolakodók nem al­kal­maz­kod­ni jöt­tek, ha­nem kap­ni, és nem be­il­lesz­ked­ni, ha­nem el­hoz­ni i­de a sa­ját vi­lá­gu­kat, le­rom­bol­ni a mi­én­ket. A 444 nevű uszító és szél­ső­sé­ges bal­li­be­rá­lis ol­dal­tól kezd­ve a kü­lön­fé­le kö­zös­sé­gi ol­da­la­kig rend­re meg­je­le­nik az a fo­ga­lom, hogy „e­lő­í­té­le­tes­ség”. Ter­mé­sze­te­sen a kormány által ter­ve­zett határzárral és a begyűjtőtáborokkal kapcsolatban. (Mel­les­leg el nem tudom képzelni, a li­be­rá­li­sok szerint mit ké­ne csinálni a papír nélkül érkező határsértőkkel. Ott mász­kál­ja­nak szabadon a városban, és ott aludjanak, székeljenek, a­hol e­szük­be jut?) Néha elgondolkodok, hogy az „előítéletesség” ellen harcosan küzdők vagy ostobák, vagy direkt nem értik. Előítélet nincs, csak tapasztalat. Kultúrákat aszerint ítél meg egy közösség, hogy milyen róla a több évszázados tapasztalata. Ha az XYZ márkájú DVD-t nem olvassa a gép, akkor többet nem veszek belőle. És azontúl ugyanúgy fogok eljárni annak a márkának a többi termékével is. Előítélet? Józan paraszti ész. Aki nem eszerint él, az hülye. Az idegen népcsoporttal nem az a legfőbb baj, hogy „más a bőre”, hanem más a kultúrája, életformája, viselkedése. Az illegális betolakodók nem alkalmazkodni jöt­tek, hanem kapni, és nem be­il­lesz­ked­ni, ha­nem el­hoz­ni i­de a sa­ját vi­lá­gu­kat, le­rom­bol­ni a mi­én­ket. De a­mi még in­kább el­gon­dol­koz­tató. A sok szi­vár­vá­nyos pro­fil­ké­pes bel­vá­ro­si al­ter­na­tív tény­leg nem fog­ja fel, hogy ha be­ö­zön­lik a fe­ke­te meg az isz­lám, ak­kor ne­kik vé­gük? Azt a faj­ta bam­ba to­le­ran­ci­át, a­mit a fe­hér ke­resz­tény E­u­ró­pa ve­lük gya­ko­rolt, a pa­kisz­tá­ni egy má­sod­per­cig nem fog­ja, és a tö­re­dé­ké­ért nyil­vá­no­san bo­toz­zák a vá­ros fő­te­rén. S a végére egy kis matematika. A teg­na­pi a­da­tok sze­rint ma Ma­gyar­or­szá­gon 107 e­zer be­to­la­ko­dót tar­ta­nak nyil­ván. Ir­dat­lan szám. En­nek 99 szá­za­lé­ka húsz és har­minc kö­zöt­ti é­let­e­rős fér­fi. Ez a száz­hét­e­zer fér­fi el­len­ben nem csak en­ni, in­ni és ü­rí­te­ni a­kar. Ez a száz­hét­e­zer fér­fi egy i­dő u­tán tes­ti, bi­o­ló­gi­a­i vá­gya­it is ki a­kar­ja e­lé­gí­te­ni. S ha nem kapja meg, őrjöngeni fog. Hon­nan fog­ja azt meg­sze­rez­ni, kik­ből s mi­lyen áron? Ér­de­kel­ne, hogy ezt vé­gig­gon­dol­ta-e már va­la­ki? Demokrata

2015. August 15. 12:56

Bayer Zsolt: Elkerülhetetlen?

                              „Ha a helyzet tovább romlik, elkerülhetetlen lesz a vérontás.” - "Európát meg kell szabadítani ettől az iszonyattól. Ha kell, fegyverrel." Jegyezzük meg ezeket a napokat. Hogy egyszer majd ivadékaink el tudják mesélni, hogyan kezdődött. Kedden kezdődött. Kósz szigetén, Görögországban, ahová hétezer betolakodó érkezett a közelmúltban. A sziget lakossága nem egészen harmincezer fő. Erre a harmincezer szerencsétlen görögre zúdult rá a horda. A sziget élete megbénult. Már hónapokkal ezelőtt. A turisták elmenekültek, a szállodák konganak, a lakosság dühös és kétségbeesett. A horda erről mit sem tud. Csak özönlik. És kedden elkezdődött… Kedden a horda tüntetni kezdett. „Papírokat akarunk! Enni akarunk!” – üvöltözték, és ülősztrájkba kezdtek a sziget legnagyobb városába vezető úton. A görög hatóságok mindeközben egy stadionba igyekeztek beterelni a vadakat, hogy ott lefolytassák a regisztrációs eljárást. Azért egy stadionba, mert minden más lehetőség kimerült, megtelt már minden vadakkal, megtelt Kósz szigete. Aztán a stadionban verekedés tört ki közöttük, a rendőrök pedig gumibottal és poroltóval próbálták meg helyreállítani a rendet. Kósz szigetén csütörtökön folytatódott minden. Csak most már nem egymásnak estek a betolakodók, hanem megtámadtak egy rendőrőrsöt. Egy angol nyelvű görög lap beszámolója szerint: „Illegális bevándorlók hordái megrohamoztak egy rendőrállomást Koson, és megsebesítették a rendőrtiszteket.” A sziget polgármestere nyilatkozatot adott ki. Giorgosz Kiricisz elmondta: ha a helyzet tovább romlik, elkerülhetetlen lesz a vérontás. „Nincs többé rend és törvény a városban” – adta hírül Kiricisz. Jegyezzük meg ezt is: akadt egy bátor és normális ember, aki ki merte mondani a kimondhatatlant: „Ha a helyzet tovább romlik, elkerülhetetlen lesz a vérontás”. S jegyezzük meg azt is, hogy a görög kormány mintha észhez tért volna. A híradások szerint: „A polgármester felhívása után szerdán a görög kormány közbeavatkozott: egy óceánjáró hajót és rohamrendőröket küld a térségbe”. Most már csak az a kérdés, vajon elmerészkedik-e odáig is a görög kormány, hogy bevesse a rohamrendőröket és a hadihajót. Ha igen, akkor a görögök történelmet fognak írni, már megint. Ha be merik vetni a rendfenntartó erőket, ha kell, akkor a hadsereget is, és kitakarítják végre Kósz szigetét ezektől a hordáktól, akkor elkezdődik végre valami. De csak akkor. És akkor, ha a hordák, a zavargók, a rendőröket megsebesítők nem Athénban kötnek ki, hogy onnan aztán ide jöjjenek. Szó sem lehet róla! Akkor írunk történelmet, ha ezeket hazazavarják, eltüntetik Európa közeléből, egyszer s mindenkorra. Akkor elkezdődik végre valami, aminek folytatódnia kell. Mert nézzük csak tovább az elmúlt napok eseményeit! A spanyolországi Salou nevű tengerparti üdülőhelyen a „bevándorlók” összecsaptak a rendőrökkel. Az ok: a razziázó rendőrök elől egy szenegáli zugárus kiugrott az erkélyről és meghalt. Erre a horda nekiesett a rendőröknek. A szenegáli bűnöző volt. Le akarták tartóztatni. Erre inkább kiugrott a harmadikról. Na és? Az ő döntése volt. Kiugrott és meghalt. Ennyi. Pont, nem érdekel. De az annál inkább érdekel, hogy erre a többi veszi magának a bátorságot, hogy nekimenjen a rendfenntartóknak. Ott helyben kellett volna megoldani a problémát, méghozzá azonnal és bárhogyan. Mielőtt ezek elkezdik elhinni, hogy Európában ez a dolgok elintézési módja. És az összeset azonnal ki kell takarítani Spanyolországból, Európából. Lehet menni haza. Ott lehet zavarogni, rendőröknek nekimenni, jogokat követelni, harmadikról kiugrálni, elpusztulni. Itt nem. És nézzük tovább. Hétfőn egy svéd kisvárosban, Västerasban bement két eritreai állat a helyi IKEA-ba és halálra késelt két embert. Anyát és a fiát. Ok? Nincs. Csak. Mert a konyhai részlegen ki voltak pakolva a megvásárolható kések, és a két beteg állat úgy döntött, ölni fog. Mindkettő „menedékkérő” volt. Ott éltek egy befogadóállomáson. A fiatalabb, huszonhárom éves gyilkost húsz perccel a tett után vették őrizetbe. Nem tanúsított ellenállást. Egykedvű volt. Hát persze. Mi baja lehet? Beteszik majd egy svéd börtönbe, ami ahhoz képest, ahonnan jött, maga a paradicsom. Ott fog éldegélni csendben, békességben, aztán úgy tíz év múlva kiengedik, és az egész folytatódik, mintha mi sem történt volna. Sokkal jobb lett volna, ha ellenállást tanúsít, és lelövik, mint egy veszett kutyát. Bár ismerve a svédek állapotát, lehet, hogy harapással leterítette volna a rendőröket is, akik mindeközben attól rettegtek volna, nehogy baja essen, mert akkor szétszedi őket a média meg az idióta, ön- és közveszélyes jogvédők hordája. A svédeknek most van két eritreai gyilkosuk, viszont nincs többé két fehér, svéd állampolgáruk. Biztosan megérte a csere. Éljen a liberalizmus! Éljenek az emberi jogok! Kivéve, ha az európai, fehér, keresztény rassz jogairól van szó… És nézzük tovább. A Sky News újságírói beálltak dzsihadistának, és az interneten beépültek az Iszlám Állam aktivistái közé. Az akció eredménye: feketén-fehéren kiderült, hogy az IS terroristái ott vannak Angliában, és csak parancsra várnak. És arra buzdítják a velük szimpatizáló tetveket, hogy Európában hajtsanak végre öngyilkos merényleteket. Eközben a világ összes biztonságpolitikai szakértője elmondta már, hogy az Európába zúduló hordák soraiban nyilvánvalóan ott vannak az IS terroristái. Mert ezek állatok ugyan, de nem hülyék. És nem szalasztanának el egy ilyen alkalmat. Ráadásul az elhülyült európai döntéshozók és a „jogvédők” hordái a lehető legszélesebbre tárják a kapukat előttük. Mint a nyálfolyató idióták, akik a puskaporos hordón ülve gyújtogatnak, és gügyörésznek hozzá… Itt az idő kimondani: elkezdődött valami rettenet. Aminek véget kell vetni. Most. Minden eszközzel. Európát meg kell szabadítani ettől az iszonyattól. Ha kell, fegyverrel. Mert ha minden így marad, akkor elkerülhetetlen lesz a vérontás. És a hordák ma még úgy hiszik, csak az európaiak vére ontható… Magyar Hírlap

2015. August 14. 16:52

Egy okos professzor a szocialista "egyenlősdi rémálom" tarthatatlanságáról

                        Ezt érdemes elolvasni - osszuk meg, hogy sokan okulhassanak, megismerhessék a szoclib agyrém életveszélyességét! Egy okos Amerikai közgazdasági professzor egyszer kijelentette, hogy ő soha nem buktatott meg egy hallgatót sem , de a közelmúltban megbuktatott egy egész osztályt . Miért? Azért mert az osztály kitartott amellett, hogy az “Obama care” szociális program nagyon is jól működik. Nem lesz tovább szegény , sem gazdag , sőt mindenki egyenlő alapon fog élni és fogja érezni majd magát. A professzor azt mondta, OK, próbáljuk ki a tervet és majd meglátjuk kinek lesz igaza. Mától fogva mindenkinek az osztályzatát csak összeadjuk és egy átlag osztályzatot fog kapni mindenki a végén. Jó? Így majd meglátjuk kinek lesz igaza. Mindenki beleegyezett az osztályban. A legjobb az 5-ös, és a legrosszabb az 1-es osztályzat lesz. Az első teszt után mindenki 4-est kapott. Így azok akik tudtak ,mert sokat tanultak , reklamáltak, viszont aki kevesebbet tanultak meg örültek az osztályzatnak. A második teszt alkalmával a hallgatók akik az első esetben keveset tanultak , még kevesebbet tanultak, és akik először sokat tanultak, úgy gondolták hogy akkor ők minek igyekezzenek és ők is kevesebbet tanultak. Így a második teszt eredménye csak egy elégséges 2-es lett. A harmadik teszt után mindenki elégedetlen volt, mert mindenki kevesebbet tanult, és mindegyik a másikakat okolta az alacsony eredményekért. Tehát senki nem volt megelégedve és mindenki megbukott. Ekkor a professzor azt mondta nekik, a szocializmus ugyanilyen módon alapszik és azért fog az is megbukni. Mert ha a jutalom elég nagy, a szorgalom is nagyobb, a sikeresség kedvéért. De ha egy kormány elveszi a jutalmat az igyekvőktől, hogy a lusta is jól járjon, senki nem fogja törni magát, azért hogy ő azért kevesebbet kapjon. Összegezve: 1. Nem lehet a szegényeket sikeressé tenni azzal, hogy a gazdagabbakat kifosztod. 2. Ha kapsz valamit amiért neked nem kellett dolgoznod, azért egész biztos valaki másnak kellett megdolgozni. 3. A kormány nem tud adni senkinek semmit, addig amíg azt valaki mástól el nem veszi először. 4. Semmit nem tudsz megsokszorosítani úgy, hogy először elosztod. 5. Amikor a nép fele úgy gondolja, hogy nekik nem kell dolgozni mert a másik fele úgyis eltartja, és amikor a másik fele rájön arra, hogy akármennyit dolgozik, a kormány a fizetésük felét azokra költi akik nem csinál semmit, az a kezdete a nemzet bukásának. netbulvar

2015. July 31. 14:11
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

4. oldal/189