Szemérmes hazaszeretet
A nemzeti egységet ugyanis nemcsak a főbb politikai és gazdasági kérdésekben való értelmes együttműködés szolgálja, kell hozzá egy erkölcsi, szellemi, kulturális, közös alap is. Éppen ez utóbbi hiányzik oly fájdalmasan 1945 vagy talán már 1918 óta is: a balliberális pártok és mozgalmak képtelenek voltak elszakadni internacionalista, kozmopolita, jelenleg globalista eredetüktől és tanaiktól, hiába erősítgetik, hogy „azért” ők is szeretik a hazát, csak szemérmesen, mert a hazaszeretet magánügy, mint a vallás, minden szavuk és tettük cáfolja ezt az állítást, elég, ha európai uniós szerepükre utalok. Ezért szánalmasan hazug az a vád, hogy a jelenlegi kormány osztja meg a népet – megfordítva viszont igaz, hiszen ez a politikai gondolkodásmód bármikor lemond a nemzeti érdekekről, ha pártjaik, mozgalmaik és vezetőik valamilyen külső hatalomtól támogatást remélhetnek.
Szentmihályi Szabó Péter
Veszélyben a lábtörlő
A magyar stratégia, mint a vidék alkotmánya, ugyanis legalább annyira szolgálja nemzeti érdekeinket, mint az alaptörvény, amelyet ízekre szedett Brüsszel, s amelyet habzó szájjal ordítva, teátrálisan gesztikulálva bírált Daniel-Cohn Bendit, a parlament zöldfrakciójának vezetője. Cohn-Bendit talán az anyatejjel szívta magába az európai demokrácia őrzésének váteszi szerepét, így a magyar vidékstratégiával kapcsolatban újra mozgósíthatja szövetségeseit, és lázíthatja Magyarország ellen a brüsszeli döntnököket.
A kormány által elfogadott magyar vidékstratégia ugyanis nemzeti érdekeink mentén határoz meg irányelveket, országos és regionális programokat. Természeti kincseink, génmódosítástól mentes státusunk megóvása mellett a családi gazdaságok támogatását, a vidék talpra állítását, gazdasági alapjainak megerősítését, a foglalkoztatás növekedését, a torz termelési szerkezet átalakítását tűzte ki célul. Nem mellékes, hogy a helyi élelmiszer-termelés és élelmiszerpiacok helyreállítása, a helyi energiatermelés, a vidéki közösségek megerősödése, a népesedési mutatók javulása és a biológiai sokféleség megőrzése is központi szerepet kap a programban. Nemzeti vidékstratégiánk egyúttal az egyik legfontosabb alapja a gazdasági növekedésnek, záloga az ország felemelkedésének. Nem mellékesen betölti azt az immár egy évtizede ezen a területen tátongó űrt, amely miatt tervek, elképzelések nélkül sodródott a magyar vidék.
Szarvas Szilveszter
(MH)
A svéd miniszter nem kritizálja Magyarországot
Nem értik az unió működését azok a baloldali pártok, akik folyamatosan Magyarország ellen ágálnak – vélekedik a svéd külügyminiszter.
Carl Bildtnek a kormányzó Mérsékelt Párt (Moderata Samlingspartiet) külügyminisztereként többször a szemére vetették már baloldali kritikusai a magyar helyzettel kapcsolatos hallgatását. A liberálisok és a konzervatívok néhány hete a Svenska Dagbladet hasábjain vitatkoztak a kérdésről, de Bildtnek már a parlamentben és a Dagens Nyheter hasábjain is felelnie kellett közönyéért az Orbán-kormány demokráciaellenes túlkapásaival szemben.
A külügyminiszter most a Svéd Rádió unszolására megszólalt, a csendet azonban mégsem törte meg. „Ha Svédország állást foglalna a kérdésben, azzal a közös európai szervek működését ásná alá” – magyarázta a politikus. Bildt szerint a kérdésben a csendes várakozás az európai viselkedés, akik mást mondanak, azok pedig egész egyszerűen nem értik a rendszer működését.
(mno.hu)
Gyurcsány, Medgyessy és Bajnai álma
Nagyon kínos lehet sokak (inkább kevesek) számára, hogy a miniszterelnök március 15-i beszéde a magyarok négyötödének tetszett. Mégpedig egyszerűen azért, mert megfogalmazta a magyar nemzet álláspontját úgy, ahogyan történelmi időkben ez elvárható, bár legyünk őszinték, a magyar miniszterelnökök elég ritkán tettek eleget ennek az elvárásnak, részben külső okok, részben a saját gyávaságuk folytán. Ki várta volna el ezt Hegedűs Andrástól, Münnich Ferenctől, Kállai Gyulától, Fock Jenőtől, Lázár Györgytől, Grósz Károlytól? És ki Medgyessytől, Gyurcsánytól, Bajnaitól? Ők mind arról álmodtak, hogy Magyarország gyarmat lesz, és ők lesznek a gyarmat leghűségesebb helytartói, mindegy, hogy népköztársaság vagy köztársaság a hivatalos államforma.
(Szentmihályi Szabó Péter)
(MH)
Balos infantilizmusok
Az utódpártiak soha, semmilyen bűnüket, ballépésüket, de még hibájukat sem ismerik el. Máig saját posztállampártjuk vezető szerepének igézetében élnek. Félő, hogy ezen a modern orvostudomány sem tud segíteni.
Megyeri Dávid
(MN)
Zokogó baloldal
Amikor március 15-én itt voltak a lengyelek, hogy kifejezzék rokonszenvüket a magyar kormány céljai mellett, a szélben meglibbent egy igazi Solidarnosc felirat, a jellegzetes vörös, enyhén összetorlódott betűivel, amelyeket pofátlanul és jogellenesen lemásolt a hazai, magát Szolidaritás mozgalomnak nevező szánalmas népség. (A lengyelek egyébként nem tudtak róla, hogy logójukat ellopta egy magyar baloldali brancs, és soha nem adtak engedélyt jellegzetes feliratuk mások általi használatára.) Bizony, a lengyel logó gátlástalan ellopása, használata önmagában előre jelezte, mi fán terem ez az úgynevezett „Magyar Szolidaritás Mozgalom”, s milyen mélyen van erkölcsileg.
Körmendy Zsuzsanna
(MN)
A kommunistákról
A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret.
A kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak szermélyes boldogulása így kívánja.
(Alexander Iszajevics Szolzsenyicin)
Párhuzam
"Könyvet lehetne írni a Magyarország elleni propagandáról és a valódi gyűlöletkeltés „demokratikus” módszereiről. A trianoni döntést is ilyen hazai és külföldi demokraták készítették elő nagyrészt idegen pénzen, de az itthon ragadtak sem voltak lusták."
Szentmihályi Szabó Péter (1945-2014) - író, költő, műfordító, közíró
(MH)
Uniótól unióig
Végül is stílus ide, stílus oda, a lényeg a demokrácia és a szabadság. Csak az a baj, hogy ezeket a fogalmakat kissé másképpen értelmezzük. Szerintünk egyiket sem lehet valamilyen politikai vagy gazdasági erőközpontból osztogatni úgy, hogy ide többet, oda kevesebbet osztunk, amoda pedig semmit. És azt sem, hogy diktatúrának mondjuk azt a demokráciát, ami nálunk alakul, demokráciának meg azt a diktatúrát, amit az Európai Unió próbál bevezetni az európai népek igazgatására.
Sajtószabadságnak a hamisítások és nyilvánvaló hazugságok szabadságát ott, itt meg a szabadság korlátozásának, ha a kormányzat igyekszik ésszerű rendet tenni, miközben a hazai és a nemzetközi sajtó szabadon mocskolja. Több ez, mint a sokat emlegetett „kettős mérce”. Ez nemzetközileg összehangolt, nyílt támadás egy ország ellen, egy nemzet akarata ellen, és most megsértődik a szervező, mert védekezünk, ahogy tudunk, és a kormányfő merészeli kimondani, hogy miről van szó.
Bíró Zoltán
Orbán: Mit kezdjek egy ilyen véleménnyel?
Van egy rejtett Európa címmel interjút közölt Orbán Viktorral a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című, vasárnap megjelenő konzervatív német lap.
A lap a címoldalon Megsértették Magyarország méltóságát címmel foglalta össze Orbán interjúját, amelyből mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a magyar miniszterelnök „tiltakozik az országa fölötti gyámkodás ellen”.
Az interjúban a kormányfő kifejtette: az az érzése, hogy a vezető európai politikusok nagy része elveszítette a hitét abban, ami Európát egykor naggyá tette. A feltörekvő nemzetek mind bátran vállalják „szellemi identitásukat”, vallásukat, kultúrájukat, „mi azonban lemondunk arról az erőről, ami abból a tényből fakad, hogy ez a keresztény kultúra világa”.
Létezik „egy rejtett Európa” is
A politikai korrektség fenntartása érdekében „egyáltalán nem is beszélünk már azokról a dolgokról, amelyek szükségesek ahhoz, hogy meghatározó civilizáció maradjunk”. Ugyanakkor létezik „egy rejtett Európa” is, amely azonban ritkán jelenik meg a nyilvánosságban, és nem lép fel azzal az igénnyel, hogy „ismét meghatározó gondolkodásmód, kultúra és politikai irányzat legyen” – mondta Orbán. Hozzátette: van egy értelmezése az „európai történelemnek, az európai jövőnek”, amely szerint a vallásosságból a szekularizációba, a hagyományos családmodelltől a sokféle családmodell felé és a nemzetállamoktól az internacionalizmus irányába halad a fejlődés, de amire ő gondol, az más irányba tart, a vita pedig arról szól, hogy melyik az előremutató és melyik a maradi álláspont.
Arra kérdésre válaszolva, hogy miért éppen a nacionalizmusból merítve erősödhet meg az európai szellemiség, Orbán kijelentette: „karakter és ambíció nélküli nemzetek nem tudják naggyá tenni az európai közösséget”.
Az Európai Bizottság januárban indított kötelezettségszegési eljárásaival kapcsolatban elmondta: a kormány elküldte a törvénymódosításokra vonatkozó javaslatait Brüsszelnek, és majd a válasz alapján kiderül, hogy mely kérdésekben mutatkozik megoldás és mely ügyekben kell tovább folytatni a tárgyalásokat.
Hol a demokratikus legitimáció?
Orbán kifejtette: a magyaroknak ötvennél is kevesebb ügyben van vitájuk a bizottsággal, míg például a németeknek közel száz. Az ilyen viták a mindennapok részei az EU-ban, most azonban „egyesek azt állítják, hogy megsértettük az európai szellemiséget. (…) Mit kezdjek egy ilyen véleménnyel? Engem megválasztottak, a magyar kormányt is megválasztották. De ki választotta meg az Európai Bizottságot? Hol van a demokratikus legitimációja? És kinek tartozik felelősséggel az Európai Parlament? Ezek az új európai architektúra nagyon komoly problémái” – mondta.
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy sok magyar is helyteleníti mindazt, amit a brüsszeli bizottság kifogásol, Orbán azt mondta: Magyarországon 2010-ben a baloldal összeomlott, és a liberálisok kiestek a parlamentből. „Most pedig mi történik? A nemzetközi baloldal megpróbálja ismét felépíteni a magyar baloldalt, aminek ugyan én nem örülök, de érthető. Belülről nem megy, hiszen csak romok vannak, ezért kívülről próbálkoznak, és nem is csak Európából, hanem Amerikából is. Támogatnak alapítványokat és baloldali beállítottságú személyeket, akik egy baloldali alternatívát akarnak kialakítani Magyarországon. Ezért támad minket radikálisan a nemzetközi baloldal. De a nemzetközi jobboldal, amely néha kétségtelenül igen kényelmetlenül érzi magát, a védelmébe vesz minket” – mondta.
„Sokkal jobban állunk, mint ahogy bármikor is gondoltam volna”
Arra a felvetésre reagálva, miszerint a 2010-es választások óta jelentősen csökkent a kormánypárt támogatottsága, és sokan utcai tüntetéseken adtak hangot elégedetlenségüknek, a miniszterelnök kifejtette: a keresztülvitt szerkezeti reformokhoz, átalakításokhoz képest „sokkal jobban állunk, mint ahogy bármikor is gondoltam volna”. Hozzátette: néha valóban tízezrek gyűlnek össze az utcákon, ezek a megmozdulások azonban „klubrendezvények” a jobboldali demonstrációkhoz képest. A március 15-i nemzeti ünnepre előre tekintve jelezte: „nem kérdés, hogy sikerrel mozgósítjuk támogatóinkat”.
A jobb- és baloldal közti küzdelem társadalmi okairól szólva kifejtette: a nagytőke egy „igen kíméletlen része” megszállta a pártok egy részét, mindenekelőtt a szocialista pártot. Így szövetség jött létre a nagytőke és a legszegényebbek között, és kialakult egy hatalmas tömeg, amelyet az állam tartott el. Ez a folyamat a középosztálytól elszívta az erőt és elvette a teret, és az ország eladósodásához vezetett, aki pedig eladósodott, az nem szabad. „Ebben az értelemben a magyarok nem szabadok és Magyarország nem szabad ország” – jelentette ki. Ugyanakkor az utóbbi időben a társadalomban erős elszántság mutatkozik a változásokra, és sokkal kevesebb a gyűlölet, mint korábban – tette hozzá, bámulatra méltónak nevezve a külföldről érkezett támadásokra adott reakciót.
„Lobbanékony természetű nép”
A magyar „lobbanékony természetű nép”, és gyakran túloz, most azonban ennek az ellenkezőjéről tett tanúbizonyságot. „Egy nemzetnek is van méltósága. Az emberek egyetértenek abban, hogy nem lehet rólunk és velünk úgy beszélni, mint ahogy az Európai Parlamentben vagy ahogy a baloldalon és a liberálisoknál teszik” – mondta Orbán Viktor.
(MTI - mno.hu)