Pécsi MSZP: inkvizíció
Eddig úgy tudtuk, azért halad vontatottan a kommunista korszak utcanévtábláinak cseréje, mert a lakosságot gyakran megosztja a változtatás. ...Pécsett ez másképp van. Minap, a városi önkormányzat névváltozásokról döntő ülésén több ellenzéki szocialista világnézeti előadásokkal próbálta meg elmagyarázni, mekkora kapitális baklövéseket követel a testület ezekkel a módosításokkal. Itt van például a Marx Út tervezett átkeresztelése Wass Albert útra. Skandalum. Tóth Bertalan, a szocialisták baranyai elnökhelyettese már a közgyűlést megelőző napon sajtótájékoztatót tartott, hogy közölhesse saját „kutatási eredményeit”. Tóth irodalomtörténész szerint az erdélyi író sima antiszemita. (Ezt írja róla a kádári titkosrendőrség és a Securitate is. Nem elég?) Elképesztő, hogy Pécsett ilyen emberről akarnak elnevezni utat.
Másnap a közgyűlésen Nyőgéri Lajos városi MSZP-elnök a pórul járt Marx Károly védelmében tartott lánglelkű beszédet. Megtudhattuk, angliai tudományos körök épp a közelmúltban jelentették ki, hogy Marx a XIX. század legnagyobb gondolkodója volt. Ez pedig annyit jelent - összegzett szomorúan Lajos elnök-, hogy Pécs vezetése boszorkányüldözést folytat, mint az inkvizícióban.
Pilhál György
Magyar Nemzet
Tyúkjólét-felügyelők
Lássuk be, Brüsszelben mint kákán a csomót, úgy keresik hazánkon a támadási felületet. Teljesen nyilvánvaló, hogy a fejlett nyugat-európai országok vezetői egyszerűen sarokba akarják szorítani hazánkat, mert a magyar kormány nem az állampolgárok jövedelmét kezdte megnyirbálni, hanem a multinacionális társaságok extraprofitjának megadóztatásával igyekezett úrrá lenni a gazdasági válságon. Ezzel természetesen komoly érdekeket sértettek, ráadásul a társaságok, bankok tulajdonosai attól is félhettek, hogy a magyar gyakorlat esetleg például szolgál majd a többi válsággal küszködő országnak is. Ezért nem szűnnek a támadások hazánkkal szemben, és válnak egyre nevetségesebbé. Mindenesetre reméljük, hogy amint elcsendesül a tyúkól, jól megérdemelt pálinkánkat is megihatjuk.
Dénes Zoltán
Magyar Nemzet
Jogot a kisdedeknek!
A brit gyermeknevelés felügyeleti szerve, az Ofsted minap megdicsérte azokat az óvodákat, ahol bevezették, hogy a csemeték szabadon választhassanak a fiú- és a lányruhák, a babák és a játékautók közül. Az ellenőrök szerint már egy négy-öt éves képes eldönteni, fiúként, vagy lányként érzi-e jobban magát, de azt is, milyen keresztnévvel lenne elégedett. Az intézet kifejezetten bátorítja a szülőket és a nevelőket, mielőbb jelezzék, ha a lurkó nincs kibékülve a saját nemével, ők majd megteszik a szükséges szakmai lépéseket....Idehaza e téren is nagy a lemaradás. Volt ugyan egy ígéretes óvodai elképzelés az MSZP-SZDSZ-időkben (apa, anya helyett egyes szülő, kettes szülő elnevezés), ám be kellett látni: nálunk ez még korai. A maradi Orbán-kormány még mindig az elavult családban gondolkodik, ahol a papa és a mama masnit köt a kislány hajába, a fiúnak meg stoplis cipőt vásáról, ha az már elunta a csúzlit... Csoda, ha Európa ferdén néz ránk?
Pilhál György
Magyar Nemzet
Magyarnak születtünk
Működik az utólagos számonkérés Szerbiában, Franciaországban is a volt kormányfőkkel szemben, sőt Berlusconi ügyei sincsenek lezárva, de a mi balliberális vezetőink különleges védelmet élveznek, mert különös anyagból vannak gyúrva, tudjuk, miből. Nincs bátorságunk szembenézni, igen, ellenben a hírek szerint hazánk felkészül a Kanadából visszatérő romák fogadására. Mintaszerű jogállamban élünk, toleránsak és elnézőek vagyunk, ha így megy tovább, az Erzsébet-utalványt is visszaadjuk a franciáknak, csak egy kis szeretetre vágyunk, nem új kötelezettségszegési eljárásra. Egyetlen, megbocsáthatatlan bűnünkért vezeklünk: magyarnak születtünk.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Sertésharapást szőrével
Az új kezdethez arra lenne szükség, hogy az unióval szemben alázatosan viselkedő hivatalnokaink fellépjenek érdekeink védelmében az európai fórumokon – amire eddig nem volt példa. A legfontosabb tennivaló a fogyasztók védelme a pocsék árutól, ami ömlik be az országba. Hallott-e valaki arról, hogy pocsék árut áruló nagykereskedők megütötték a bokájukat? Legfeljebb kis cégeket büntetnek meg olykor.
Miután a pocsék áru bejött és „versenyképes”, arra szorít egyes hazai termelőket is, hogy a „versenyképesség” érdekében ők is pocsékot áruljanak, és a jó minőséget kiszorítsák. Először a hazai piacot kell visszahódítani, mégpedig kitűnő minőséggel és elfogadható árakkal. A külpiacokon is számíthatunk sikerre, mert nő az igény a jó minőségű termékek iránt.
Boros Imre
Magyar Hírlap
Választási variációk
Az MSZP válasza az előzetes regisztráció ötletére a kötelező választási részvétel volt. A szocialista géniusz szerint szavazni nem lenne kötelező, csak a választáson megjelenni, s ott, a szavazófülkében mindenki azt firatkálhat a szavazócédulára, amit akar. Állítólag sokkal nagyobb legitimációt jelentene, ha a nem szavazók a szavazófülkében nem szavaznának, s nem otthon. Óriási ötlet, továbbfejlesztésre vár! Például a népszavazási kezdeményezések gyűjtőíveinek aláírását is kötelezővé kellene tenni. Lenne olyan gyűjtőív, amelyik támogatja a népszavazást, s lenne olyan, amelyik nem. Mivel kettőszázezer támogató aláírás után a népszavazást ki kell írni, a legitimitást nem igazán erősítené hétmillió-nyolcszázezer nemleges szignó, viszont közvélemény-kutatók, elemzők és politológusok viszonylag nagy valószínűséggel megjósolhatnák a várható végeredményt.
Ugró Miklós
Magyar Nemzet
Két stratégia - Stratégiai kettős
2000 körül mi is megindultunk a siker felé, ám 2002 után ez elszállt: újratervezésre kényszerültünk. Most a 2010 és 2030 közötti 20 évet kell megnyernünk, mert elveszett a század első évtizede. 2008 után - ahogy ezt a kínai vezetés tisztán látja - minden más lett: nagyobbak a lehetőségek és fenyegetőbbek a veszélyek. Kitűztük a magyar stratégiai célt: a térség, sőt Európa egyik legversenyképesebb gazdaságával megoldani történelmi feladatainkat. Gazdasági és pénzügyi erő nélkül egyetlen más nemzeti feladatunkat sem oldhatnánk meg. Csak erős gazdasággal lehet erős oktatás, innováció, kultúra, egészségügy, érdekérvényesítés, népesedési fordulat és minden más, ami egy tartós történelmi sikerhez nélkülözhetetlen.
Stratégiánk is kialakult. A világ változásainak ismeretében, jobb önsmerettel, új szövetségek megkötésével, váratlan lépésekkel, az ellenfelek megosztásával, gazdasági és pénzügyi erő felhalmozásával relatív és tartós előnyt építeni az unióban. Harmonikus fejlődéssel, Nyugat és Kelet erőforrásait együtt kiaknázva húsz év alatt sikeres felzárkózást kívánunk végrehajtani.
Matolcsy György
Heti Válasz
Soha többé!
Magyarországon a vörös csillag önkényuralmi jelképnek számít, vörös fényénél százmillió halottat számolhatunk össze. Jó lenne, ha pereskedés meg látványos visszáruzások helyett többet olvasnánk, és nem mindig a könyvespolc bal oldaláról.
Seszták Ágnes
Magyar Nemzet
Tanuljunk "szingapúriul"!
Orbán Viktor legalább két éve már-már mániákusan ismételgeti, hogy a pénzalapú gazdaságot munkaalapúvá kell változtatni, vagy, ahogy a közelmúltban mondta, a welfare state (jóléti állam) helyett workfare state (munkaközpontú állam) kialakítására van szükség. Ezt a kívánt fordulatot kellene hogy szolgálja a jogszabályi környezet, az adórendszer, az oktatás struktúrájának jelentős átalakítása. Sokan szeretnénk hinni a csodákban, de azok nincsenek. Szingapúr nem lett, hanem felépítették. És a szingapúriak - hogy fenntartsák életkomfortjukat - ma is egyharmadával többet dolgoznak, mint az amerikaiak...
Mindösszesen ennyit kellene megtanulnunk „azigapúriul”.
Borókai Gábor
Heti Válasz
Sarkosan fogalmazva
... Göncz Kinga MSZP-s EU-képviselő asszony a Népszabadságnak azt nyilatkozta: „Amikor a brüsszeli büfés nem akar pénzt elfogadni kollégámtól a kávéért, mondván, maguknak úgyis sok problémájuk van, akkor pironkodni kezd az ember. Átütötte az európai intézmények falát, hogy Magyarországon baj van, bekerült a köztudatba. Magyarként ez mindnyájunkra rávetül, még ha politikai felelősség nem is terhel minket ezért.” Ebből az a tanulság, hogy aki G. Kinga társaságában kér kávét, annak nem kell fizetnie. Megértem a brüsszeli büfést. Úri gesztus.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap