Ki fizeti a cechet?
Azonban ami tény, az tény: az államadósság 2001-ben volt a legalacsonyabb (52 százalék), tehát három év Fidesz-kormányzás után, és amint az MSZP átvette a hatalmat, meredeken fölfelé ívelt: 2010 második negyedévére elérte a GDP 82,9 százalékát. Minden hozzászólásnak erről a két számról kellett volna szólnia az MSZP képviselői részéről. Ehelyett ujjal mutogattak, hazudoztak, mellébeszéltek, rágalmaztak, adatokat hamisítottak, minden megtörtént tehát, csak a felelősség vállalása nem.
Körmendy Zsuzsanna
Magyar Nemzet
Egy nagyvállalkozás
Kilencvenöt éve - 1917 november 7-én - Petrográdban, a mai Szentpéterváron nagyszabású vállalkozást alapított néhány ezer feldúlt férfiember bizonyos Vlagyimir Iljics Lenin cégvezető irányításával.
Az ambiciózus alkalmazottak erős lövöldözés után betörtek a Téli Palotába és ott azonmód mindent magukévá tettek. Később magát Oroszországot is. A nagyvilág előbb érdeklődve, később ijedten figyelte az eseményeket, és abban hamarosan mindenki egyetértett: igazi nagyvállalkozással állnak szemben. Leghelyesebb, ha odahaza ezentúl kettőre zárják az ajtót.
Pilhál György
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
Bayer Zsolt: A bejrúti gép - Álláspont - Teljes cikk
1975. szeptember 29-én avatták fel Budapesten a Palesztin Felszabadítási Szervezet képviseletét.
Az avatásra ötvenhárom palesztin érkezett a magyar fővárosba – minden bizonnyal vezető beosztású tisztségviselők és középkáderek. A számot onnan lehet ilyen pontosan tudni, hogy ötvenhárom olyan jegyet váltottak a Malév 240-es bejrúti járatára másnapra, szeptember 30-ra, amely ötvenhárom jegy tulajdonosa soha nem lépett a gép fedélzetére.
Ők voltak a palesztinok, akik minden valószínűség szerint tudták – vagy sejtették –, nem biztonságos azzal a géppel hazarepülniük.
A gépen így hatvan fő utazott (a személyzettel együtt), ők hatvanan lelték halálukat a tengerbe zuhanó repülőn.
Harminchét év telt el azóta.
Az áldozatok egy részét partra vetette a víz – nem hiteles források szerint nagyjából a halottak felét –, a többiek a hullámsírban nyugosznak. Hiteles utaslista nincsen. Ugyanis eltűnt.
Ugyanis minden eltűnt.
Annyit tudunk – sejtünk –, hogy a tízfős személyzeten kívül egy magyar utas volt a fedélzeten.
S azt tudjuk még, hogy a magyar gép tragédiája előtt egy hónappal egy Damaszkuszba tartó csehszlovák repülőgép zuhant le 17 kilométerrel Damaszkusz előtt. Az a gép – micsoda véletlen! – szintúgy egy nappal azután indult a Közel-Keletre, hogy Prágában megnyitották a Palesztin Felszabadítási Szervezet prágai irodáját. És a gépre jegyet váltott Jasszer Arafat helyettese is. Csakhogy az utolsó pillanatban őt autóval Bukarestbe szállították, és onnan vitték tovább Damaszkuszba. Helyette Vujicsics Tihamér zeneszerző és népzenekutató halt meg akkor – 1975. augusztus 19-én.
De visszatérve a Malév 240-es bejrúti járatára.
El tudnak önök képzelni még egy országot a világon, amelyik harminchét évig nem foglalkozik egy lezuhant repülőgépének tragédiájával?
Nincsen még egy ilyen ország a világon.
Ebben is világelsők vagyunk – hogy ne mondjam: világegyetlenek.
A helyzet pedig ez, sajnos. Harminchét éve hallgatunk mindarról, amit tudunk s amit nem tudunk a Malév 240-es bejrúti járatáról. S az akkori hallgatás éppoly érthetetlen, mint a rendszerváltás utáni huszon-egynéhány esztendő csöndje.
Akkor (is) sejteni lehetett, hogy kik is állhatnak a magyar gép tragédiája mögött. S akkor a Párt irányítása alatt álló sajtó valamiért mégis hallgatott. Annak ellenére, hogy a „hatnapos háború” után Magyarország – mint a keleti blokk egésze – megszakította diplomáciai kapcsolatait Izraellel, és az arabok oldalára állt. A pesti újságírók akkor csak mocskolni tudták Izraelt. Ekkoriban írja New Yorkban Karinthy Cini a naplójába: „Fura dolog, amikor odahaza olvasom az arabbarát cikkeket, teljesen a zsidókkal vagyok szolidáris. Itt meg, ahol »hatalmon« vannak, bosszant, idegessé, türelmetlenné tesz az egész.”
A korabeli obligát és oktrojált arabbarátság és Izrael-ellenesség ellenére a bejrúti gép tragédiája egyszerűen eltűnik a nyilvánosságból.
S ugyanez történik a rendszerváltás után – akkor, amikor a pesti újságírók csak magasztalni tudják Izraelt.
De a bejrúti járat mintha nem is lett volna.
Mindössze annyi történik, hogy Szilvásyék szétosztanak négy-négy millió forintot az egykori áldozatok hozzátartozói között, születik valami jelentés, amit titkosítanak – és ennyi.
És a libanoni felségvizeken, úgy ötszáz méter mélyen fekszik egy roncs. Egy magyar repülőgép roncsa. Benne úgy harminc áldozat földi maradványai, a fekete dobozok, és a tragédia hiteles története.
Ami felderíthető lenne, csak el kellene határozni végre. Mindannyiunk érdekében.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Gőgös Zoltánnak nincs malaca
Közel felére csökkent a magyarországi sertésállomány a szocialista kormányok neoliberális agrárirányításának nyolc esztendeje alatt. A Magyar Szocialista Párt nyugodtan fölvehetné a böllérpárt nevet.
...Az MSZP vidékfejlesztési tárcája ugyanis az ágazatnak olyan súlyos politikai száj- és körömfájást okozott, hogy ezeket a hólyagokat máig nem heverte ki a vidék Magyarországa. A jobboldali kabinet elsőként próbál érdemben az állatartás és növénytermesztés aránytalanságán javítani. Fontos eredmény, hogy az állami földek használata egyben állattartás vállalásához kötött tevékenység lett.
Vass Krisztián
Magyar Nemzet
Késésben vagyunk
Persze, ha lassan is, de azért olvad a jég. Amint az a konferencián elhangzott, megkezdődött a Mindszenty József boldoggá avatásához szükséges vizsgálati anyag összeállítása. Az öt kötetből kettő már készen van, s jövőre be is fejezik a munkát. Nyilvánvaló, a dokumentum készítőin nem múlott semmi. De hát 1990 óta huszonkét év pergett le az idő nagy homokóráján. Ekkora késében vagyunk.
Sinkovics Ferenc
Magyar Hírlap
Kövér brüsszeli macskák
A múlt héten azonban a konzervatív képviselők saját miniszterelnöküket szavazták le az unió költségvetésével kapcsolatban. David Cameron megszégyenítő vereségével az inkompetens és drága uniós bürokráciát és a brüsszeli politbüró túlhatalmát büntették. ...A kormánypárti „puccs” vezérszónokai olyan érvekkel álltak elő, amelyeket nehéz cáfolni. A lázongó honatyák szerint Brüsszelben az adófizetők pénzén hizlalt „kövér macskák” ülnek a bizottságban, akiket ráadásul a kutya sem választott meg, mégis jogot formálnak arra, hogy mindenbe beleszóljanak.
Szabó Anna
Magyar Nemzet
Ki a civil?
Magyarország alaptörvényének preambulumában ezt olvassuk: „Az emberi szabadságjogok a közösségekben teljesedhetnek ki.” Közhely, hogy közösség nélkül törékeny szalmaszálak vagyunk, míg együtt törhetetlen kéve. Pedig a lényeg ilyen egyszerű. Együttműködésre, a civilek összefogására van szükség. A magyar nemzet fenntarthatósága és felemelése csakis közös munkánk eredménye lehet. A lényeg az, hogy hol és mit teszünk a közjóért, a családjainkért és az országért, valamint tágabb hazánkért, Európáért.
Csizmadia László
Magyar Hírlap
Vörös segély
Immáron ismert tény, hogy Richard Field amerikai vállalkozó szervezte meg és támogatja a Milla vezetőjének, Juhász Péternek egyhetes egyesült államokbeli utazását. Tegyük hozzá: bevallottan pénzgyűjtő misszióját. Field, az amerikai ingatlanügynök tehát újra aktív, megint gallérig mártózik a magyar politikai élet sűrű vizébe, mintha ez olyan élvezetes lenne. Korábban az LMP-t támogatta, nyilván azon az alapon, hogy ne maradjon utód nélkül a szebb létre szenderült SZDSZ, mint a hazai liberalizmus zászlóvivője.
Sinkovics Ferenc
Magyar Hírlap
A bolsevikok esetei a Kossut-címerrel
Csak megjegyzem, ha valakinél 1956 után Kossuth-címert találtak a házkutatás során, már vitték is a börtönbe az MSZP elődpártjának utasítására, mint ellenforradalmárt. Még megérjük, hogy a baloldali összejöveteleken rázendítenek a Székely himnuszra is az Internacionálé helyett, az őszödi rém pedig elkezdi énekelni a Boldogasszony Anyánkat.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom
Az egyház és a kommunisták
De mi volt az oka a szovjetrendszert kiépítő Rákosiék és a diktatúrát az ötvenhatos forradalom leverése után újrateremtő Kádárék kérlelhetetlen egyházellenességének? A marxi ideológiai alapon – amely szerint a vallás a nép ópiuma – túl praktikus magyarázat is volt.
A történelmi egyházak ugyanis a szociális igazságosságon, a magántulajdonon és a hagyományos polgári értékeken alapuló társadalmi rendet hirdették. Ez persze kiváltotta a jellegéből fakadóan igazságtalan és emberellenes, a jog- és a tulajdonfosztó, elnyomó kommunista rendszer gyűlöletét.
Ezért kellett átélnie a meghurcolást, az üldözést, a korlátozást számos lelkésznek és a vallásos magyarok tömegének, akiknek áldozatvállalásáról és bátor kiállásáról nem szabad megfeledkezünk soha.
Miklós Péter
Magyar Hírlap