"Miklós igazi csoda, olyan szent, olyan tiszta, olyan áhítatos tud lenni, és úgy köszönöm ,hogy az enyém ő, az én csodám és boldogságom."
Napló részlet
Gyarmati Fanni (1912-2014) - magyar nyelvtanár - Radnóti Miklós felesége
"Annak idején azt mondták, a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz. Szerintem ma az ország felépítéséhez is három dolog kell: munka, munka és munka."
Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, tiszteletbeli főcserkész
A hazánkról szóló német sajtótudósítások tekintélyes része egyoldalú, torz és akár tartalmilag is hibás – állapította meg a Német Külpolitikai Társaság.
A „torz képet” a német politikai közélet „egyre inkább magáévá teszi”, holott „Magyarország továbbra is szabad és demokratikus jogállam, a sajtó nem szenved cenzúrától, az igazságszolgáltatás intézményi függetlensége adott, az Orbán-kormány pedig nem támogatja az antiszemitizmust”.
A tanulmány bemutatóján a kutatócsoport elnöke, Klaus von Dohnanyi egykori szociáldemokrata német szövetségi oktatási és tudományos miniszter elmondta: kilenc fő témakört, köztük a jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztása, a választójog, az antiszemitizmus és a hajléktalanság – azonosítottak.
Magyar Hírlap
Nem derül ki, melyek azok a jelenségek, amelyek csupán eltérnek a Németországban megszokott viszonyoktól. „Ez utóbbi esetben azonban sem antidemokratikusnak, sem pedig az európai értékekkel szemben állóknak nem lehetne bélyegezni őket, hanem – az állami szuverenitás elvét tiszteletben tartva – el kellene fogadni azokat” – olvasható az elemzésben.
Orbán tusnádfürdői beszéde igen éles nemzetközi kritikát váltott ki, pedig tartalma erre nem adott okot. Orbán beszédében a szabadság és az emberi jogok tiszteletén alapuló demokrácia keretei között keresett egy olyan utat, amely elvezet napjaink gazdasági liberalizmusától egy erős államig.
Napi Gazdaság
Semjén Zsolt kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes szerint egyszer lehet egy országot élhetetlenné tenni; ha integrálhatatlan tömegek jönnek ide, az generációk múlva is érezteti a hatását.
Nemcsak asszimilálhatatlan, hanem integrálhatatlan tömegekről van szó, amelyeknek tagjai az európaitól idegen, sőt néhány esetben ellenséges háttérből jönnek.
A Nemzeti Arcvonal cikkét osztotta meg a Facebookon Széles Gábor milliárdos vállalkozó.
„Érdemes elgondolkodni azon, miből kelnek útra a primitív kannibálok egy olyan országból, ahol azt sem tudják merre van Európa.
Az embercsempészeknek miből fizetik ki a 2-3000 euróra rúgó díjat?
Miből szedik össze ezt az összeget, amikor állítólag éheznek és nyomorognak?
Információk szerint a nemzetközi zsidósághoz köthető, szélsőséges cionista szervezetek állnak a háttérben”.
Népszava
"A világot nem a gonosz fogja elpusztítani, hanem azok, akik végignézik a gonoszságokat, és nem csinálnak semmit."
Albert Einstein (1875-1955) - elméleti fizikus; tudományos és laikus körökben egyaránt a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják
Hozzávalók:
80 dkg liszt
25 dkg margarin
5 dkg élesztő
4 dl tejföl
3 kiskanál só
1 kiskanál cukor
2 db tojás
0,5 dl tej
Elkészítés:
A fél deci tejben egy kiskanál cukorral fölfuttatjuk az élesztőt, és az összes többi hozzávalóval összegyúrjuk addig, amíg a tészta össze nem áll.
Körülbelül 20 percig kelesztjük. Utána szétnyújtjuk és hajtogatjuk: fölülről lefelé, lentről felfelé, jobbról balra. Ily módon, hajtogatva-gyúrva dolgozzuk jól össze a tésztánkat.
Ezután pihentetjük 10-15 percig, majd megismételjük a hajtogatást. Utána 2 cm vastagra nyújtjuk a tésztát, keresztbe és hosszába becsíkozzuk,majd 4-5 centi átmérőjű pohárral, pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk.
A tetejét felvert tojással megkenjük, és előmelegített sütőben sütjük 200 fokon, úgy 25 percig.
kattints a képekre - érdemes!
Sanghaj a második kínai város, ahol Petőfi Sándor-szobor áll 2007 óta.. Az elsőt 2003-ban leplezték le Pekingben.
Petőfi kínai ismertsége ma is jelentős. A kínai azon kevés nyelvek közé tartozik, amelyre a magyar költőóriás összes művét lefordították. Ennél is nagyobb hatású, hogy Petőfi-vers ma is szerepel a kínai középiskolás tananyagban.
Az egész folyamat magvát valószínűleg Lu Xunnál kell keresnünk. Lu Mao Cetung kedvenc írója és irodalmi “iránytűje” volt, bár már nem élt, amikor Mao hatalma kiteljesedett. Lu Japánban ismerkedett meg Petőfi költészetével, és írt róla egy tanulmányt, amelyben jelentékeny költőnek minősítette. (Lu Xunnak egyébként Kiskőrösön állítottak szobrot.)
Festő és műkritikus, az MTA levelező tagja. Nagy szerepe volt a Képzőművészeti Társulat megalakításában. Előbb jogász és nevelő volt, majd Bécsben és Münchenben festeni tanult. 1867-től a Kisfaludy Társaság tagja. 1871-ben állami megbízás alapján megszervezte a Rajztanárképzőt, amelynek első igazgatója volt. Romantikus tájképei közül legjelentősebbek A száműzött parkja és Kilátás a Normafától c. művei.
Szigorú, akadémikus szellemű műkritikai tevékenysége szemben állt az újabb művészi törekvésekkel. Az ő bírálata miatt vonult vissza egy ideig Szinyei Merse a művészeti életből és hagyta abba a rendszeres festést. Művei a Magyar Nemzeti Galéria és a Történeti Múzeum tulajdonában vannak.
"Ha azt látom, hogy sok házasság felbomlik, hogy a házastársak nem élnek szépen, szeretetben együtt, akkor nem a házasság intézményét kell elvetnem, hanem azt kell megállapítanom, hogy sajnos sokan naivan, vakon, túl gyorsan rámentek a fekete pályára, és emiatt kisodródtak, összetörték magukat. Nem a pálya rossz, egyszerűen nem tudnak bánni a felmerülő nehézségekkel." Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
"Nincs is szebb öltöny a magyar öltönynél,
Ha ebben szép lehetsz, más csúfja miért lennél?
Régi ős apáid ugyanezt viselték,
Salavárit, plundrát sohase kedvelték.
Szépek is voltak ők feszes Attilában,
Kócsagos kalpagban, zsinóros dolmányban,
Rövid szárú csizma rojttal körülszegett,
Melynek sarkán hátul a sarkantyú pengett;
Kissé görbe kardja, csinos kötött öve;
Pörge kalapjához darutollat teve:
Magyar gavar így járt sujtásos nadrágban;
Nincs is olyan legény széles e világban,
Mint a magyar legény deli termetébe,
Öltözzék csak jól fel magyar öltönyébe.
Szép sugár termete, kerekded orcája,
Barnás a bajusza, piros kerek szája,
Kék vagy fekete szem, szép szeme pillája,
Így termett magyarnak nincs semmi hibája.
Hogy ne szerethetnék az ilyen szépséget?
Ki mutathat nálad csinosb deliséget?
Óh ne hagyd el többé, magyar, öltözeted,
Más öltönyben nincsen ilyen szép termeted.
A világ csúfja vagy idegen plundrába;
Ki magára veszi, oszlop forma lába;
Ne öltözzél többé e ronda ruhába,
Ne állj más nemzetet majmolók sorába."
Szép magyar öltöny című vers - 1877
Hös József makói parasztköltő