"Az igazi fájdalom néma; a könny és a kiáltás már a megkönnyebbülés." Márai Sándor (1900-1989) - író, költő

                             


"Az igazi fájdalom néma; a könny és a kiáltás már a megkönnyebbülés."

Márai Sándor (1900-1989) - író, költő

2016. June 19. 00:00

A Kőközi-szoros - Torockói-hegység - Erdély

                         

 

A Kőközi-szoros - Torockói-hegység - Erdély
 
A Kőköz 3 km hosszú sziklaszoros Erdélyben, a Torockói-hegységben, Torockó és Nagyenyed között.
 
A természeti szépségekben gazdag, szoros Torockógyertyános közelében található. A Torockó-Nagyenyed közötti országúton érhető el; az út itt 250 méter magasságú, sima felületű sziklafalak között vezet.
 
Itt folyik keresztül a Enyed patak is. Mellette emelkedik a Csitátye 773 méter magas sziklaorma.
 
Környékén vadregényes vízesések, szorosok, és több barlang is található, melyeknek feltárása Czárán Gyula nevéhez kötődik.
 
1704-ben a nagyenyediek közül sokan ezekben a barlangokban bujdostak el az osztrákok elől.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. June 19. 00:00

Szent Anna tó -(és keletkezésének legendája) - Csomád-hegység - Székelyföld - Erdély

Szent Anna tó -(és keletkezésének legendája) - Csomád-hegység - Székelyföld - Erdély
 
A Szent Anna-tó egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába.
 
A másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A tó Sepsibükszád felől közúton is megközelíthető. A Szent Anna-tó vízgyűjtő területe kicsi, semmilyen kapcsolatban nincs a helyi vízrajzi hálózattal. A tavat főleg a csapadék táplálja.
 
Nincs közvetlen lefolyása, a víz csak a földbe szivárog el és bukkan fel később források formájában a vulkán külső részén.
 
A tó keletkezéséről szóló legenda röviden - Benedek Elek gyűjtése:
 
Valamikor réges-régen a mai Szent Anna-tó helyén egy magas hegy volt, melynek a tetején vár állott. Vele átellenben, egy órányira, a Bálványos-hegyén is egy hatalmas vár volt (ennek romjai ma is láthatók).
 
Két testvér lakott a két várban, mindkettő kevély, gőgös, irigy volt, egymást sem szerették. Egyszer a bálványosi várba egy gyönyörű, arannyal, ezüsttel, gyémánttal kidíszített hintóval, melyet hat szilaj paripa húzott, egy nagy úr érkezett.
 
A házigazdának erősen megtetszett a hintó és a lovak, s kérte a vendéget, hogy adja el neki. Cserébe hét falut ígért, azonban a vendég úr hallani sem akart róla, s bármennyire is unszolta, hajthatatlan maradt.
 
Mikor ezt látta a vár ura, cselhez folyamodott. Nagy mulatságot rendezett, ahol kockázással elnyerte a hintót. Másnap első dolga volt, hogy meglátogassa a testvérét. A testvére nagyon megirigyelte a hintót, és fogadtak hogy egy napon belül különb hintót fog szerezni, nem is hat, hanem tizenkét lóval.
 
Egész nap tűnődött az öcs, hogy honnét szerezzen különb tizenkét lovat. Hiába törte a fejét, semmit nem tudott kitalálni. Hanem egyszer csak mi jutott eszébe?
 
A várba parancsolta a környék legszebb leányait. Egy fél nap se telt bele, és több száz lány gyűlt össze, a legszebb közülük egy Anna nevű volt.
 
Ezt választotta először a vár ura, majd még tizenegyet, és a hintója elébe fogatta őket. A lányok azonban meg se bírták mozdítani a hintót. Az úr szörnyű haragra gerjedt, és ostorával rávágott Annára, aki legelől állt.
 
Patyolatfehér húsából kiserkedt a vér, s jajszava felhangzott a magas egekig. Az úr másodszor is rávágott, ekkor Anna megátkozta, hogy süllyedjen a föld alá.
 
S abban a pillanatban az ég elfeketedett, és szörnyű mennydörgés között a vár összeomlott. A romok egyre lejjebb süllyedtek, mígnem az egész víz alá került, és egy tó alakult ki.
 
A tó vizén tizenkét hattyú úszott, majd kijöttek a partra, megrázták magukat és visszaváltoztak leányokká. Mind hazasiettek a falujukba,
 
Anna kivételével, aki kápolnát épített a tó partján, s ebben a kápolnában töltötte életének hátralevő részét csendes imádkozással.
 
És jöttek az emberek mindenfelől a kis kápolnához együtt imádkozni a szent életű leánnyal, halála után pedig elnevezték róla a tavat Szent Anna tavának.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. June 18. 00:00

Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Csonka János (1852-1939)

                           

Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Csonka János (1852-1939)
 
Gépészmérnök, világhírű feltalálónk. 1877-ben készítette el az első magyar gázmotort, 1884-ben az úgynevezett Csonka-féle gáz- és petróleummotort.
 
1890-ben Bánki Donáttal közös találmányuk a nevüket viselő benzinmotor.
Bánki Donáttal együtt fejlesztették ki az úgynevezett Bánki-Csonka motort, amely a Ganz-gyár nemzetközileg is versenyképes terméke volt.
 
Bánkival együtt szabadalmaztatta a fúvókás benzinkarburátort (porlasztót) is, megelőzve ezzel a külföldön általánosan úttörőnek tartott Wilhelm Maybachot.
 
A mai napig az ő elve szerint működő porlasztó található a benzinnel és gázzal működő autókban.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. June 18. 00:00

Magyarországon nincs igazságszolgáltatás! Helyette egy, a folyamatosan a "törvényekre" hivatkozó "jogi maffia" diktatúrája rombolja naponta értékeinket, igazságérzetünket, igazságelvárásainkat, az állítólagos demokráciát, azaz a népfelségelvét!

Magyarországon nincs igazságszolgáltatás!
Helyette egy, a folyamatosan a "törvényekre" hivatkozó "jogi maffia" diktatúrája rombolja naponta értékeinket, igazságérzetünket, igazságelvárásainkat, az állítólagos demokráciát, azaz a népfelségelvét!

2016. June 18. 00:00

Béke Jóságos Angyala-szobor a mólón - Siófok - Balaton - Dunántúl

                     

Béke Jóságos Angyala-szobor a mólón - Siófok - Balaton - Dunántúl
 
A siófoki hajókikötő bejáratánál áll egy oszlopon ez az aranyozott angyallány.
 
Az oroszul írók nemzetközi föderációja ajándékozta Siófok városának. A "Béke Jóságos Angyala" címet viseli.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. June 17. 00:00

Tiszavirágzás - Tisza - Alföld - Délvidék

Júniusi emlék
Tiszavirágzás - Tisza - Alföld - Délvidék - Bánság
 
A tiszavirág, a kérész 8-12 centiméter hosszú, színpompás rovar, melynek szárnyfesztávolsága eléri a 6-7 centimétert. A víz felszínére rakják a petéiket, és lesüllyednek a Tisza fenekére és ott fúrják a földbe magukat.
 
A kifejlett állat közismerten rövid életű. Az ivarérett állatok rövid felszíni életük során nem is táplálkoznak, bélcsatornájukat levegővel pumpálják fel, hogy könnyebben tudjanak repülni. A kifejlett kérészek nem túl jól, csapongva repülnek.
 
A nyáreleji rajzáskor figyelhetők meg, amikor násztáncukat járják. A tiszavirág rajzása az esti órákban kezdődik és körülbelül három órán át tart. A rajzás nyitányaként az agyagos partoldalban élő hároméves lárvák felemelkednek a víz felszínére.
 
Feljutásukat a kültakarójuk alatt felhalmozódó gáz segíti. A vízfelszínen bújik elő a lárvabőrből a szárnyas rovar. Először a hím szubimágók jelennek meg, amelyek a partra repülnek, ahol vedléssel alakulnak párzóképes imágókká.
 
A vedlés folyamata során az állat röpképtelen, így teljesen ki van szolgáltatva a rovarevő madaraknak. Az imágóvá átalakult, hosszú fartoldalékkal rendelkező hímek közvetlenül a víz felett repülve keresik a nőstényeket.
 
Ez a tiszavirágzás. A nőstények a lárvabőrből kibújva azonnal párzóképesek. A párzás után a nőivarú egyed a folyó felett repülve megkezdi a kompenzációs repülést.
 
A folyó felett 5-10 méteres magasságban halad a folyásiránnyal szemben, majd távolabb leereszkedik a vízre, ahol lerakja a petéit. A peték lesüllyednek a mederfenékre, majd a kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába, és a víz felé nyitott vájatban élnek a következő három évben, tíz-százezres egyedszámú telepeken.
 
kattints a képekre - érdekesek!

2016. June 16. 00:00

Kárpáti póni - a hucul ló

                          

 

Kárpáti póni - a hucul ló 
 
A hucul ló a huculok mindenes, kistestű lova, melyet a Kárpátok pónijának is neveznek. 
 
Ez az erős lófajta rendkívül szívós és ellenálló. A fajta másik neve a kárpáti póni. A hucul lovak általában nyugodtak, lovaglásra, illetve kocsihúzásra egyaránt használhatók az egyébként megközelíthetetlen, erdős területeken is. 
 
A hucul ló a legközelebbi rokona az eurázsiai vadlónak, a tarpánnak, amely mára kihalt. Nevét egy kis etnikai csoport, a huculok után kapta. 
 
A lófajta sokkal régebbi, mint a hucul népcsoport. A fajtát írásos formában először körülbelül 400 évvel ezelőtt említik hegyi tarpánként. 
 
A lengyel koniktól eltérően a hucul fajta csak ritkán kereszteződött háziasított lovakkal. A hucul mindössze 131–145 cm marmagasságú. 
 
Színe legtöbbször sötétpej vagy pej továbbá fakó vagy egérfakó, de akad fekete vagy tarka egyed is. Feje nagy, de nem aránytalan. Egész testalkata zömök benyomást kelt a széles háttal és szüggyel, a dongás mellkassal. 
 
Hátán hátszíj húzódik. Végtagjai rövidek, izmosak. Patái kemények, legtöbbször nem is patkolják. 
 
A hucul rendkívüli tulajdonságait elsősorban a hegyvidékeken értékelték nagyra. Tökéletesen alkalmazkodott a hegyi körülményekhez, a zord időjáráshoz, a szegényes táplálékhoz, munkakészsége kiemelkedő, és a rögös hegyi utakon is biztos a lépte.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. June 16. 00:00

Hungarikumok - Magyar nóta - Temető a Tisza mikor kivirágzik - Magyar nóta - rövid VIDEÓ!

                     

 

Hungarikumok - Magyar nóta - Temető a Tisza mikor kivirágzik - Magyar nóta - rövid VIDEÓ!
 
Természeti csoda - Tiszavirágzás a Tiszán – az alföldi, délvidéki, bánsági régióbanAlföld – Délvidék - Bánság
 
a nóta szövege:
Tavasszal a Tisza, mikor virágzik
Millió kis lepke vize fölött játszik.
De egy sem él addig míg olvasok százig,
Temető a Tisza mikor kivirágzik.
 
A mi szerelmünk is ilyen kérész élet
alig, született meg máris semmivé lett!
De az én két szemem mindig sürű könnyben ázik
Úgy várom a Tiszát mikor kivirágzik.
 
Hűvös őszi eső verdesi a fákat
Égőszerelemmel mindhiába várlak
Elnézem a Tiszát,szivem hozzád vágyik,
Halálom a Tisza mikor kivirágzik.
 
kattints a rövid VIDEÓRA és a képekre - érdemes! http://www.youtube.com/watch?v=p0WfGq1R_Fg

2016. June 16. 00:00

Mint tudjuk Franciaország a szabadság, az egyenlőség és a testvériség hazája

Mint tudjuk Franciaország a szabadság, az egyenlőség és a testvériség hazája 

Jelenleg 14 afrikai országot kötelez a gyarmati szerződésük arra, hogy devizatartalékuk 85 százalékát a francia központi bankba, és ezzel a francia pénzügyminiszter ellenőrzése alá helyezzék. 

2014-es adatok szerint Togónak és még 13 másik afrikai államnak kell gyarmati adót fizetnie Franciaország számára. 

Az ellenálló vezetőket vagy meggyilkolták, vagy eltávolították a pozíciójukból.

És ezért nem tiltakozik a nagyon demokratikus Nyugat - mi több egy szavuk sincs hozzá!

grafika hír24

2016. June 16. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

66. oldal/224