Karácsony
Európa ez!
Milyen ünnep a karácsony?
A karácsony a húsvét után a legnagyobb keresztény ünnep, amellyel Jézus Krisztus születésére emlékezünk. .
Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartotta. Minden évben december 25-én tartják világszerte.
Ekkor van a téli napforduló a Föld északi féltekéjén, illetve a korai keresztények ezen a napon a kötelező Mithrász-ünnep helyett Jézus születését ünnepelték.
Ez a keresztény ünnep az első nikaiai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe.
Annak ellenére, hogy a tradicionális karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, sok nem-keresztény ember is ünnepli világszerte az emberi szeretet ünnepeként.
A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint például karácsonyfa állítás, karácsonyi égők, színes üveggömbök, girlandok, szaloncukor, fagyöngyök és krisztustövisek elhelyezése, díszítése.
A karácsonyi ünnep szellemiségéhez, és jellegéhez hasonló ünnepek már korábban is léteztek, például a pogányok téli napfordulós ünnepe, a szaturnália ünnepségek.
Az ókori Rómában december 17-25 között tartották a földművelés istenének, Szaturnusznak ezt a nagy ünnepét. Ekkor nagy táncos vigadalmakat tartottak birodalom-szerte. A fény diadalát ünnepelték a halál és a sötétség felett.
A feldíszített karácsonyfa a karácsony ünnepének egyik szimbóluma. Karácsonyfa-állításra először a 16. században, a Német-római Birodalomban került sor.
A régi pogány ünnep vigasságokkal volt tele, mivel a téli napforduló a régi földművesek körében az újjászületést, a reményt táplálta. A földművesek számára fontos volt a meleg eljövetele, mivel a létük múlott rajta.
A meleg időszak a bőség időszaka volt, míg a hideg időszak a sötétség és a nélkülözés időszaka, ilyenkor az isteneket igyekeztek jókedvre deríteni.
A szolgák megajándékozása is elterjedt volt. A házakat örökzöld borostyánokkal díszítették. A római császárkorban december 25-én a szoláris jellegű Mithrász ünnepét tartották, amelyen kötelező volt részt venni. A keresztények számára az jelentette a kiutat ebből, hogy ezen a napon Mithrász helyett Jézus születésnapját ünnepelték.
Miután a kereszténység államvallássá vált, hamarosan hivatalos ünneppé nyilvánították Jézus születését. Ezt az eseményt a 4. századtól kezdték ünnepelni, január 6-án epifánia (Epiphaneia) néven vízkereszt ünnepén.
Karácsony ünnepe 325-ben került át december 25-re, az első nikaiai zsinat döntése alapján. Ezen a zsinaton fogadták el a Symbolum Nicaeno-Constantinopolitanumot, ami a kereszténység legfontosabb hitvallásává vált. I. Constantinus római császár kiadta a milánói ediktumot és ezek a fontos lépések a kereszténység elterjedését és államvallássá válását segítették.
fotón: Ferdinand Theodor Hildebrandt- német festőművész (1804-1974) - Gyermekek várják a karácsonyfát
2024. December 24. 00:00
Népszokásaink - Luca széke - varázslások - babonák - Luca napja
Népszokásaink – Luca széke – varázslások – babonák – Luca napja
A karácsonyi ünnepkör egyik érdekes napja december 13-a, vagyis Luca napja. De mi is ennek a részben keresztény, részben egyedinek tekinthető magyar szokásnak a története?
Luca napján egykor számos szokás volt divatban. Mindenekelőtt az úgynevezett Luca-búza keltetése. A falusi asszonyok lapos tálakban búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében, amelyek karácsony tájára zöldültek ki. Ebből a jövő évi termésre következtettek.
Később e szokás átlényegült, kapcsolódott a keresztény liturgiához: a karácsonyi oltárt díszítették fel a Luca-búzával, vagy az ünnepi asztalra tették. Egyes vidékeken kék szalaggal kötötték át, sőt égő gyertyát is helyeztek közéje. Zöldje az adventi remény beteljesülését, fénye a Megváltó érkezését volt hivatott hirdetni, maga a búza pedig az élő kenyeret, egyben Jézust jelképezte.
Az ősi hiedelem szerint e napon tilos volt a lányoknak, asszonyoknak dolgozniuk. Ha ezt a parancsot megszegték, súlyosan megbűnhődtek.
Dél-Dunántúlon Luca napjának hajnalán „kotyolni” vagy „palázolni” indultak a kisfiúk, többnyire egy idősebb legény vezetésével. Lopott szalmát vagy fadarabot vittek magukkal, s arra térdepelve mondták el köszöntőjüket, bő termést, a jószág nagy szaporulatát kívánva. A háziasszony vízzel fröcskölte, kukoricával öntötte le őket, s ezt utána libáival, tyúkjaival itatta, etette fel. „Kity-koty-kity-koty” volt a köszöntő kezdő sora, innen származik a kotyolás kifejezés.
A fiatalok ezen az ünnepen, sok helyen alakoskodni is jártak. A Luca-asszonynak öltözött maskara vezette a Lucázást, aminek során a termékenység varázslathoz szükséges rigmusokat adtak elő. Mondóka kíséretében megpiszkálták a tyúkokat is, hogy jó sok tojást tojjanak.
Szokás volt az is, hogy az emberek e naptól kezdve 12 napon át megfigyelték az időjárást. Úgy vélték ugyanis, hogy amilyen az első nap, olyan lesz az eljövendő év első hónapja, amilyen a második nap, olyan a második hónap és így tovább. Ezt nevezik Luca kalendáriumának.
A legnevezetesebb népi szokás az úgynevezett Luca székének faragása. Ennek egy szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből készült forma volt az alakja, amit állítólag már a kelták varázsló papjai, és a druidák is ismertek.
Készítője Luca napjától kezdve, mindennap faragott rajta egy kicsit, s csak Karácsony estjére volt szabad elkészülnie vele. Ezért terjedt el a mondás: „Lassan készül, mint Luca széke!”
A hagyomány szerint a széket többnyire kilencféle fából állították össze: kökény-, boróka-, körte-, som-, jávor-, akác-, jegenyefenyő-, cser- és rózsafából. Arra szolgált, hogy segítségével tulajdonosa felismerje a falu boszorkányait…
A szellemi kulturális örökség nemzeti listájára is felkerült a bukovinai székelyek betlehemes játéka, a csobánokról, azaz hegyi pásztorokról elnevezett csobánolás.
A csobánolás a Krisztus születését megjelenítő dramatikus szokások egyike, a bukovinai székelyeknek a csobánokról – hegyi pásztorokról – elnevezett betlehemes játéka, mely ma is él és virágzik.
A csobánolás az egyik legarchaikusabb elemeket őrző, a csíki betlehemessel rokonítható népszokás, melyet a Bukovinában eltöltött másfél évszázad, aztán a rövid bácskai tartózkodás alatt, végül 1945 után Tolna, Baranya, Bács-Kiskun és Pest megye településein is megtartotta a közösség, s mára a csobánolás a népcsoport összetartozásának szimbólumává vált.
A betlehemes játék vallásos jellege, adománygyűjtő és szórakoztató szerepe mellett korunkban főként a bukovinai székelységhez való tartozás kifejezése, a hagyományok éltetése a célja. A játékban szereplő Mária és az angyal öltözetében a bukovinai női népviselet jelenik meg, a pásztorok maszkja még kereszténység előtti pogány elemeket idéz.
A lányok ezen a napon 12 gombócot főztek. Mindegyikbe egy férfi nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött, megmondta ki lesz a férjük.
kattints a képekre - érdemes megnézni őket!
2024. December 13. 00:00
Ma megkezdődik az advent időszaka
Ma megkezdődik az advent időszaka
Advent (ádvent) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt - december 25-ét - megelőző negyedik vasárnaptól - más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnaptól (görög katolikusoknál hatodik vasárnaptól) karácsonyig számított időszak.
A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart.
Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza. VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát.
Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik, míg negyedik, utolsó vasárnapja december 18. és december 24. közé.
Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát.
Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot. A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila, mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi.
Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe a rózsaszín.
Az egész időszakban dísztelen a templomi oltár, az orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik. Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni.
Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek.
Advent első vasárnapján gyújtjuk meg az első gyertyát.
Áldott adventet kívánunk mindenkinek!
Patrióta Európa Mozgalom oldalának munkatársai
2024. November 21. 00:00
Rövid az élet
Rövid az élet
Alapszabály: nem kell keresni olyanokkal a társaságot - még a családban sem - akiknél többet nyom a latba, ha együtt vagy velük, hogy jobban idegesítitek egymást, mint az, hogy szeretitek.
kép: férfi a ködben
2024. October 23. 00:00
Az amerikai demokratáknak és európai bábjainak az sem számít, hogy szaros, tehetségtelen és nárcisztikus
Az amerikai demokratáknak és európai bábjainak az sem számít, hogy szaros, tehetségtelen és nárcisztikus, csak sikerüljön vele végre megszabadulniuk Orbántól, aki folyamatosan akadályozza Magyarország teljes gyarmatosítását.
Persze megfeledkeznek arról, hogy a magyar a szabadság nemzete, és történelmi hagyományaihoz méltó módon nem hajlandó önként lemondani a szuverenitásunkról tehát a végsőkig ellenállunk!
2024. October 22. 00:00
Leiningen-Westerburg Károly (1819-1849) - aradi vértanú
Leiningen-Westerburg Károly (1819-1849) - aradi vértanú
A hibátlan jellemű, lovagias tiszt rendkívül érzékeny volt katonai becsületére, a kivégzése előtti percekben is ama rágalmak ellen tiltakozott, melyek szerint Budavár visszavételekor az elfogott osztrák katonákkal kegyetlenkedett volna.
Szavait - Tichy osztrák őrnagy, a kivégzés parancsnokának intésére - a dobok dübörgése némította el.
2024. October 06. 00:00
Török Ignác - aradi vértanú
Október 6 - az aradi vértanúk kivégzésének napja - a magyarok gyásznapja
Török Ignác (1795-1849) - aradi vértanú
Világosnál ejtik foglyul; a szelíd, nyugodt hadmérnök a bíróság előtt magyarságával indokolta tetteit. "Lelkiismeretem felment engem" - mondta.
A kivégzés előtti éjszakán sem cáfolta meg hivatását és szenvedélyét: egy, a várerődítéssel foglalkozó szakmunkát olvasgatott.
Amikor a pribékek a bitóhoz kisérték a felindult embert, Tichy őrnagy gúnyos megjegyzésére így vágott vissza:
"Szégyellje magát ön, hóhérlegény!"
A kivégzése előtti pillanatokban állítólag szívszélhűdés érte, már csak holttestét akaszthatták fel.
2024. October 06. 00:00
A magyar sorsról - a mindenkori magyarok sorsáról Lázár Vilmos aradi vértanú
A magyar sorsról - a mindenkori magyarok sorsáról, Lázár Vilmos aradi vértanú
"Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke, és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek."
Lázár Vilmos (1817-1849) aradi vértanú utolsó mondatai a kivégzése előtt
2024. October 06. 00:00
A globalista háttérhatalom hazai "Zelenszkj projektje" platós poloska volna Magyar péter
A globalista háttérhatalom hazai "Zelenszkj projektje" platós poloska volna
Máris befürödtek vele, ugyanis eddigi "teljesítménye": a saját feleségének a lehallgatása, össze-vissza hazudozása, állításainak a saját cselekedeteivel történő megcáfolása, és a csúcs, amikor holt részegen a nyakánál fogva kivezették egy szórakozóhelyről minősíthetetlen viselkedése miatt, szó szerint összefosta magát. (képekkel dokumentált)
Persze a korábban Gyurcsány vezette dollárbaloldalt támogató gyűlölködőknek mindez mit sem számít, mint "megbízható szektatagok" most éppen fostos törpére esküsznek. (így Gyurcsány pártja, meg már be sem kerülne a parlamentbe).
E tények mind-mind ezeket az elvakult gyűlölködőket minősítik, semmivel sem különben ők, ettől a nárcisztikus politikai ámokfutótól.
"C:\Users\Mészáros László\OneDrive\Pictures\ass Miközben a fostos kis törpe az árvizet is csupán arra használja, hogy hazugságaival a kormányt, a védekezésre hivatott.jpg"
2024. September 22. 00:00
magyar péter
Óriási a pofája a fostos törpének, amikor nincs aki válaszoljon a hazugságaira, amikor egyirányú a "kommunikációja" a tömegmédián őt figyelő szektásai felé
Egyebek mellet azzal eteti őket, hogy a közmédiába nem hívják be őt, hogy megnyilvánulhasson ott is.
Ezzel szemben az igazság az, hogy a sokadik hívásra sem mer bemenni, mert tudja, hogy ott majd "nem kérdeznek alá", és lesz minden állítására ellen válasz is. Ezt nevezik ugyanis vitának, amit nárcisztikus pszichopeti nagyon nem szeret, sőt rühhel. Az ő műfaja a kinyilatkoztatás, a hazugság, a fenyegetés, az óbégatás.
2024. September 13. 00:00