Búcsúbeszéd a Józan Ész halálára. Nyugodjék békében!
Búcsúbeszéd a Józan Ész halálára.
Ma egy szeretett barátunk elvesztését siratjuk: Józan Ész, aki sok éven át volt közöttünk.
Senki sem tudja biztosan, hány éves volt, mivel születési adatai már régen elvesztek a bürokrácia útvesztőiben.
Emlékezni fogunk rá, mert olyan értékes leckéket adott nekünk, mint “dolgozni kell, hogy tető legyen a fejünk felett” és “mindennap kell olvasni egy keveset”; hogy tudjuk, miért lel aranyat, aki korán kel, és hogy felismerjük olyan mondatok érvényességét, mint “az élet nem mindig igazságos” és “lehet, hogy én vagyok a hibás”.
Józan Ész egyszerű és hatásos parancsok (“addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér”) és megbízható szülői stratégiák (“nem a gyerek, hanem a felnőtt dirigál”) szerint élt.
Egészsége akkor kezdett gyorsan romlani, amikor fura szabályokat kezdtek alkalmazni: jelentéseket egy hatéves kisfiúról, akit szexuális zaklatással vádoltak, mert megpuszilta egy osztálytársát; kamaszokról, akiknek iskolát kellett változtatniuk, mert feljelentették drogot áruló társukat, és a fegyelmezetlen diákját megdorgáló tanítónő elbocsátása csak rontott az állapotán.
Józan Ész akkor kezdett háttérbe szorulni, amikor szülők csak azért támadtak a tanárokra, mert azok végezték el azt a munkát, amelyben a szülők csődöt mondtak: fegyelmezetlen gyermekeik fegyelmezését.
Még tovább hanyatlott, amikor az iskoláknak szülői engedélyt kellett beszerezniük ahhoz, hogy beadjanak egy aszpirint, bekenjenek egy gyereket naptejjel, de tilos volt tájékoztatniuk a szülőket, ha egy diák drogozott, egy diáklány teherbe esett, (pláne ha abortuszt akart csináltatni).
Józan Észnek elment a kedve az élettől, amikor a tízparancsolat nevetség tárgyává vált, némely “egyház” üzletté aljasult, és amikor a bűnözők kezdtek különb elbánásban részesülni, mint áldozataik.
Józan Ész számára kemény csapás volt arról értesülni, hogy az ember már nem védheti meg magát egy tolvajtól a saját házában, ellenben a tolvaj beperelheti őt, ha kezet emel rá, és ha egy rendőr megöl egy bűnözőt, (még akkor is, ha ez utóbbinál fegyver volt,) azonnal eljárás indul ellene aránytalan védekezés miatt.
Józan Ész halálát megelőzte szüleié: az Igazságé és a Bizalomé, a feleségéé: a Bölcsességé, a lányaiké: a Felelősségé és a Törvényességé, a fiúké: az Ésszerűségé.
De élnek szörnyű mostohatestvérei: Hívják az ügyvédemet, Nem én voltam, Ne szólj bele, és a Társadalom áldozata vagyok.
Kevesen vagyunk a temetésén, mivel nagyon kevesen fogták fel, hogy elment.
Lori Borgman - amerikai újságírónő
2017. February 27. 00:00
Felejthetetlen színészeink (1944-2002) - Schütz Ila
Felejthetetlen színészeink (1944-2002) - Schütz Ila
1962–1964 között a Margit Kórház adminisztrátora volt. 1965–1969 között az Egyetemi Színpad, a MAFILM Filmszínészképző Stúdió tagja volt.
1968-ban feleségül ment Dégi István színészhez, gyermekük Dégi Zsolt. 1969-ben szerzett oklevelet a Színiakadémián.
Ezt megelőzően amatőr színjátszó volt, valamint szerepelt az Egyetemi Színpadon is.
Diplomája megszerzése után egy évadot töltött a Mikroszkóp Színpadnál, 1970-től pedig a Madách Színház művésznője lett.
Több mint 300-szor alakította Doris szerepét Slade: Jövőre, veled, ugyanitt! című darabjában Sztankay István partnereként.
Saját elmondása szerint egymásba is szerettek. Utolsó éveiben depresszió gyötörte, 2002 decemberében önkezével vetett véget életének.
Übü mama (Jarry: Übü király, avagy a 'lengyelek')
Laure (Magnier: Mona Marie mosolya)
Viola (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig)
Khadija (Szép Ernő: Azra)
Szőke (Fo: Az angyalok nem játszanak flippert)
Julis (Szomory Dezső: Hermelin)
Dolly (Shaw: Sosem lehet tudni)
Liza (Gribojedov: Az ész bajjal jár)
Örzse (Németh László: Bodnárné)
Susanna (Hubay Miklós: Álomfejtés)
Jill Tanner (Gershe: A pillangók szabadok)
Hecker Erzsébet (Polgár András: A szembesítés eredménytelen)
Kornél; Anya (Szép Ernő: Vőlegény)
Dolores (Karinthy Ferenc: Hosszú weekend)
Kalérija írónő (Gorkij: Nyaralók)
Petronka (Bródy Sándor: Mátyás király házasít)
Mrs. Molloy (Wilder: A házasságszerző)
Rosaline (William Shakespeare: Lóvátett lovagok)
Adriana (William Shakespeare: Tévedések vígjátéka)
Gizella (Szabó Magda: Régimódi történet)
Madeleine Béjart (Molière: A versailles-i rögtönzés)
Dorine (Molière: Tartuffe)
Doris (Slade: Jövőre, veled, ugyanitt)
Petronella (Drzic: Dundo Maroje)
Natasa (Csehov: Három nővér)
A művésznő (Harwood: Az öltöztető)
Fruzsina (Molière: A fösvény)
Malacka (Milne: Micimackó)
Szonya (Csehov: Ványa bácsi)
Borbála (Háy Gyula: Isten, császár, paraszt)
Claudia Faith Draper (Topor: A bolond)
Olga (Bächer Iván: Oszkár)
Mária (William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok)
Phoebe (Slade: Romantikus komédia)
Maya (Miller: Az érseki palota mennyezete)
Antónia (Fo-Rame: Nyitott házasság)
Bernarda (García Lorca: Bernarda Alba háza)
Hercegnő (Manfredi–Marino: Könnyű erkölcsök)
Kamilla (Molnár Ferenc: Liliomfi)
Jacqueline (Camoletti: Hatan pizsamában)
Az anya (Anouilh: Romeo és Jeannette)
Helen Hobart (Kaufamn-Hart: Egyszer az életben)
Eugénia (Molnár Ferenc: Olympia)
Orsósné (Göncz Árpád: Pesszimista komédia)
Bódogné (Szakonyi Károly: Adáshiba)
Miss Furnival (Shaffer: Black comedy)
Ápoló (Cooney: A miniszter félrelép)
Geraldin (Aszlányi Károly: Amerikai komédia)
A mama (Simon: Luxuslakosztály)
Sifra (Kishon: A házasságlevél)
Dotty Otley (Frayn: Ugyanaz hátulról)
Latour asszony (Feydeau: Az Úr "vadászni" jár)
Julia (Ludwig: Botrány az Operában)
Juanita (Keroul-Barré: Léni néni)
Ismeri a szandi mandit? (1969)
Szép lányok, ne sírjatok! (1970)
Nyulak a ruhatárban (1971)
Emberrablás magyar módra (1972)
A Pendragon legenda (1974)
Házasság szabadnappal (1983)
Amerikából jöttem... (1989)
Hamvadó cigarettavég (2001)
Őrjárat az égen 1-4. (1970)
Heten, mint a gonoszok (1972)
Az ördög cimborája (1972)
Megtörtént bűnügyek (1973)
Egy filozopter szerelmei (1973)
Palacsintás király 1-2. (1973)
A házasságszédelgő (1975)
Micsoda idők voltak (1975)
Égszakadás, földindulás (1976)
A 78-as körzet (tv-sorozat, 1982)
Szomory Dezső: Györgyike, drága gyermek (1983)
Legyél te is Bonca! (1984)
Szemenszedett igazság (1984)
Ők tudják, mi a szerelem (1985)
Szemben a Lánchíd oroszlánja (1995)
Eklézsia megkövetés (1986)
Szeressük egymást gyerekek! (1996)
A tigriscsíkos kutya (2001)
Ötvenéves találkozó (2002)
2017. February 26. 00:00
Régi magyar filmcsillagok - Latabár Kálmán (1902-1970)

Kecskeméten született, Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, ahogy rajongói – főként a gyereknézők – nevezték: a Latyi, a 20. század egyik legnépszerűbb magyar komikusa.
A híres színészdinasztia leszármazottja: dédapja Latabár Endre, nagyapja Latabár Kálmán Árpád, apja id. Latabár Árpád, testvére ifj. Latabár Árpád, akik mindannyian neves színészek voltak. Fia, ifjabb Latabár Kálmán ugyancsak színész lett.
Az ifjú Kálmán az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban érettségizett, majd elvégezte Rákosi Szidi színiiskoláját. 1922-ben a Várszínházban lépett először közönség elé, mint táncos komikus.
Kezdetben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, majd 1927–33 között Árpád öccsével együtt zenés artistaszámokkal turnézott külföldön. Felléptek a világhírű rendező, Max Reinhardt színházában is (A két Ajax; Offenbach: Szép Heléna); Reinhardt a testvérpárt az európai fiatal színésznemzedék legjobbjának tartotta.
A kritikusok Buster Keatonhoz és Chaplinhez hasonlították őket. Hazatérését követően különböző fővárosi zenés színházakhoz szerződött.
Első filmje 1937-ben készült el.
Latabár Kálmán 1945-től mindvégig a Fővárosi Operettszínházban játszott. Máig emlékezeteset alakított Menelaosz (Offenbach: Szép Heléna), Bóni (Kálmán I.: Csárdáskirálynő), Frosch (Strauss: A denevér) és Nyegus (Lehár: A víg özvegy) szerepében.
Kiváló tánctudású komikus volt, akinek rögtönöző és karikírozó készsége féktelen komédiázó kedvvel párosult. Méltatlankodó hanghordozása, félszeg mozgása, virtuóz „ügyetlensége”, egyéni humora óriási népszerűséget szerzett számára.
Árpád testvérével gyakran lépett fel groteszk duettszámokban. Minden szerepére hallatlan gonddal készült; színpadi „rögtönzései” sikerének titka a sokszoros próba, a pontos begyakorlás volt.
Bóni (Kálmán I.: Csárdáskirálynő)
Mujkó (Sárközy I.: A szelistyei asszonyok)
Menelaos (Offenbach: Szép Heléna)
Fritz (Jacobi V.: Leányvásár)
Baracs Matyi (Gárdonyi G.: A bor)
Saint Hyphotèse (Hervé: Lili)
Zsupán Kálmán (Kálmán I.: Marica grófnő)
Bumm tábornok (Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő)
Bogdán Szuszik (Miljutyin: Havasi kürt)
Pietro (Suppé: Boccaccio)
Dániel (Barabás–Gádor–Kerekes: Állami Áruház)
Nyegus (Lehár: A víg özvegy)
Frosch (Strauss: A denevér)
Sportszerelem (1936; első filmje) – Cserepes Szigeti
Fizessen, nagysád! (1937) – Bukovác Pál, tornatanár
Pénz áll a házhoz (1939) – Ficek Benő, táncművész
Cserebere (1940) – Tatár István
Ismeretlen ellenfél (1940)
Édes ellenfél (1941) – Lacika Ödön
Behajtani tilos (1941) – Mihály
Egy bolond százat csinál (1942) – Dömötör, egy kitalált főúr / Rod Igor Szu Ares gróf (kettős szerepben)
Egy szoknya, egy nadrág (1942) – Sóváry Péter, színész / Ál-dúsgazdag madridi özvegy (kettős szerepben)
Afrikai vőlegény (1944) – Kökény Tóbiás
Könnyű múzsa (1947; nem mutatták be) – Demeter Pál, zeneszerző
Mágnás Miska (1948) – Pixi gróf
Janika (1949) – Fenek Jenő, író-színpadi szerző
Dalolva szép az élet (1950) – Seregély Bálint, bűvész
Civil a pályán (1951) – Karikás
A képzett beteg (1952) – Károly
A selejt bosszúja (1951) – Ede
Állami Áruház (1952) – Dániel Károly, az áruház női konfekciójának vezetője
Ifjú szívvel (1953) – Matejka bácsi
Fel a fejjel (1954) – Peti bohóc
Micsoda éjszaka (1958) – Tőrös Antal tanár úr
Nem ér a nevem (1961) – Gyárfás, a SZOT-üdülő kultúrosa
Egyiptomi történet (1963, m.–egyiptomi koprodukció) – Calvarossi, bűvész
Latabár Kálmán-est (1968, TV-show)
Irány Mexikó! (1968) – Csoró
Bözsi és a többiek (I–II., 1969, TV-film)
2017. February 12. 00:00
Konrád Ignác (1894-1969) festő- és szobrászművész lovas képeiből
Konrád Ignác (1894-1969) festő- és szobrászművész képeiből
Konrád Ignác, "a lovak festője". Több éves szobrászati előtanulmányait követően 1912-ben átment a Művészeti Akadémiára(a mai Magyar Képzőművészeti Egyetem), hogy festészetet tanuljon Ferenczy Károly mestertől, melyet 1915-ben a bevonulása miatt elhagyott.
1914-ben önként jelentkezett a frontra. 1916 augusztusában hadifogságba került, Csak 1921-ben térhetett haza. Hazatérése után az Iparművészeti Iskolában kapott egy óradíjas tanári állást.
A megélhetést keresve Alagon telepedett le, ahol a versenylovakat festette és mintázta. Tudását autodidakta módon és a mozgó lovak természet utáni megfigyelésével gyarapította.
1927-ben ment Konrád először Párizsba, Ralph Beaver Strassburger, híres amerikai versenyló-tenyésztő meghívására, hogy megfesse lovait. A megbízás Angliára, Írországra és az Amerikai Egyesült Államokra is szólt.
1936-ban véglegesen visszaköltözött Magyarországra és letelepedett Alagon. Ott festett képeket Festetics hercegnek, melyek a Helikon Kastélyban, Keszthelyen vannak kiállítva.
1941-ben Horthy kormányzó megbízásából festette meg a A reggeli munka Alagon című képét, melyet a Műcsarnok kiállításán is sikerrel mutattak be.
kattints a képekre - érdemes!
2017. February 09. 00:00