Felejthetetlen színészeink (1944-2002) - Schütz Ila
Felejthetetlen színészeink (1944-2002) - Schütz Ila
1962–1964 között a Margit Kórház adminisztrátora volt. 1965–1969 között az Egyetemi Színpad, a MAFILM Filmszínészképző Stúdió tagja volt.
1968-ban feleségül ment Dégi István színészhez, gyermekük Dégi Zsolt. 1969-ben szerzett oklevelet a Színiakadémián.
Ezt megelőzően amatőr színjátszó volt, valamint szerepelt az Egyetemi Színpadon is.
Diplomája megszerzése után egy évadot töltött a Mikroszkóp Színpadnál, 1970-től pedig a Madách Színház művésznője lett.
Több mint 300-szor alakította Doris szerepét Slade: Jövőre, veled, ugyanitt! című darabjában Sztankay István partnereként.
Saját elmondása szerint egymásba is szerettek. Utolsó éveiben depresszió gyötörte, 2002 decemberében önkezével vetett véget életének.
Übü mama (Jarry: Übü király, avagy a 'lengyelek')
Laure (Magnier: Mona Marie mosolya)
Viola (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig)
Khadija (Szép Ernő: Azra)
Szőke (Fo: Az angyalok nem játszanak flippert)
Julis (Szomory Dezső: Hermelin)
Dolly (Shaw: Sosem lehet tudni)
Liza (Gribojedov: Az ész bajjal jár)
Örzse (Németh László: Bodnárné)
Susanna (Hubay Miklós: Álomfejtés)
Jill Tanner (Gershe: A pillangók szabadok)
Hecker Erzsébet (Polgár András: A szembesítés eredménytelen)
Kornél; Anya (Szép Ernő: Vőlegény)
Dolores (Karinthy Ferenc: Hosszú weekend)
Kalérija írónő (Gorkij: Nyaralók)
Petronka (Bródy Sándor: Mátyás király házasít)
Mrs. Molloy (Wilder: A házasságszerző)
Rosaline (William Shakespeare: Lóvátett lovagok)
Adriana (William Shakespeare: Tévedések vígjátéka)
Gizella (Szabó Magda: Régimódi történet)
Madeleine Béjart (Molière: A versailles-i rögtönzés)
Dorine (Molière: Tartuffe)
Doris (Slade: Jövőre, veled, ugyanitt)
Petronella (Drzic: Dundo Maroje)
Natasa (Csehov: Három nővér)
A művésznő (Harwood: Az öltöztető)
Fruzsina (Molière: A fösvény)
Malacka (Milne: Micimackó)
Szonya (Csehov: Ványa bácsi)
Borbála (Háy Gyula: Isten, császár, paraszt)
Claudia Faith Draper (Topor: A bolond)
Olga (Bächer Iván: Oszkár)
Mária (William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok)
Phoebe (Slade: Romantikus komédia)
Maya (Miller: Az érseki palota mennyezete)
Antónia (Fo-Rame: Nyitott házasság)
Bernarda (García Lorca: Bernarda Alba háza)
Hercegnő (Manfredi–Marino: Könnyű erkölcsök)
Kamilla (Molnár Ferenc: Liliomfi)
Jacqueline (Camoletti: Hatan pizsamában)
Az anya (Anouilh: Romeo és Jeannette)
Helen Hobart (Kaufamn-Hart: Egyszer az életben)
Eugénia (Molnár Ferenc: Olympia)
Orsósné (Göncz Árpád: Pesszimista komédia)
Bódogné (Szakonyi Károly: Adáshiba)
Miss Furnival (Shaffer: Black comedy)
Ápoló (Cooney: A miniszter félrelép)
Geraldin (Aszlányi Károly: Amerikai komédia)
A mama (Simon: Luxuslakosztály)
Sifra (Kishon: A házasságlevél)
Dotty Otley (Frayn: Ugyanaz hátulról)
Latour asszony (Feydeau: Az Úr "vadászni" jár)
Julia (Ludwig: Botrány az Operában)
Juanita (Keroul-Barré: Léni néni)
Ismeri a szandi mandit? (1969)
Szép lányok, ne sírjatok! (1970)
Nyulak a ruhatárban (1971)
Emberrablás magyar módra (1972)
A Pendragon legenda (1974)
Házasság szabadnappal (1983)
Amerikából jöttem... (1989)
Hamvadó cigarettavég (2001)
Őrjárat az égen 1-4. (1970)
Heten, mint a gonoszok (1972)
Az ördög cimborája (1972)
Megtörtént bűnügyek (1973)
Egy filozopter szerelmei (1973)
Palacsintás király 1-2. (1973)
A házasságszédelgő (1975)
Micsoda idők voltak (1975)
Égszakadás, földindulás (1976)
A 78-as körzet (tv-sorozat, 1982)
Szomory Dezső: Györgyike, drága gyermek (1983)
Legyél te is Bonca! (1984)
Szemenszedett igazság (1984)
Ők tudják, mi a szerelem (1985)
Szemben a Lánchíd oroszlánja (1995)
Eklézsia megkövetés (1986)
Szeressük egymást gyerekek! (1996)
A tigriscsíkos kutya (2001)
Ötvenéves találkozó (2002)
2017. February 26. 00:00
Régi magyar filmcsillagok - Latabár Kálmán (1902-1970)
Kecskeméten született, Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, ahogy rajongói – főként a gyereknézők – nevezték: a Latyi, a 20. század egyik legnépszerűbb magyar komikusa.
A híres színészdinasztia leszármazottja: dédapja Latabár Endre, nagyapja Latabár Kálmán Árpád, apja id. Latabár Árpád, testvére ifj. Latabár Árpád, akik mindannyian neves színészek voltak. Fia, ifjabb Latabár Kálmán ugyancsak színész lett.
Az ifjú Kálmán az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban érettségizett, majd elvégezte Rákosi Szidi színiiskoláját. 1922-ben a Várszínházban lépett először közönség elé, mint táncos komikus.
Kezdetben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, majd 1927–33 között Árpád öccsével együtt zenés artistaszámokkal turnézott külföldön. Felléptek a világhírű rendező, Max Reinhardt színházában is (A két Ajax; Offenbach: Szép Heléna); Reinhardt a testvérpárt az európai fiatal színésznemzedék legjobbjának tartotta.
A kritikusok Buster Keatonhoz és Chaplinhez hasonlították őket. Hazatérését követően különböző fővárosi zenés színházakhoz szerződött.
Első filmje 1937-ben készült el.
Latabár Kálmán 1945-től mindvégig a Fővárosi Operettszínházban játszott. Máig emlékezeteset alakított Menelaosz (Offenbach: Szép Heléna), Bóni (Kálmán I.: Csárdáskirálynő), Frosch (Strauss: A denevér) és Nyegus (Lehár: A víg özvegy) szerepében.
Kiváló tánctudású komikus volt, akinek rögtönöző és karikírozó készsége féktelen komédiázó kedvvel párosult. Méltatlankodó hanghordozása, félszeg mozgása, virtuóz „ügyetlensége”, egyéni humora óriási népszerűséget szerzett számára.
Árpád testvérével gyakran lépett fel groteszk duettszámokban. Minden szerepére hallatlan gonddal készült; színpadi „rögtönzései” sikerének titka a sokszoros próba, a pontos begyakorlás volt.
Bóni (Kálmán I.: Csárdáskirálynő)
Mujkó (Sárközy I.: A szelistyei asszonyok)
Menelaos (Offenbach: Szép Heléna)
Fritz (Jacobi V.: Leányvásár)
Baracs Matyi (Gárdonyi G.: A bor)
Saint Hyphotèse (Hervé: Lili)
Zsupán Kálmán (Kálmán I.: Marica grófnő)
Bumm tábornok (Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő)
Bogdán Szuszik (Miljutyin: Havasi kürt)
Pietro (Suppé: Boccaccio)
Dániel (Barabás–Gádor–Kerekes: Állami Áruház)
Nyegus (Lehár: A víg özvegy)
Frosch (Strauss: A denevér)
Sportszerelem (1936; első filmje) – Cserepes Szigeti
Fizessen, nagysád! (1937) – Bukovác Pál, tornatanár
Pénz áll a házhoz (1939) – Ficek Benő, táncművész
Cserebere (1940) – Tatár István
Ismeretlen ellenfél (1940)
Édes ellenfél (1941) – Lacika Ödön
Behajtani tilos (1941) – Mihály
Egy bolond százat csinál (1942) – Dömötör, egy kitalált főúr / Rod Igor Szu Ares gróf (kettős szerepben)
Egy szoknya, egy nadrág (1942) – Sóváry Péter, színész / Ál-dúsgazdag madridi özvegy (kettős szerepben)
Afrikai vőlegény (1944) – Kökény Tóbiás
Könnyű múzsa (1947; nem mutatták be) – Demeter Pál, zeneszerző
Mágnás Miska (1948) – Pixi gróf
Janika (1949) – Fenek Jenő, író-színpadi szerző
Dalolva szép az élet (1950) – Seregély Bálint, bűvész
Civil a pályán (1951) – Karikás
A képzett beteg (1952) – Károly
A selejt bosszúja (1951) – Ede
Állami Áruház (1952) – Dániel Károly, az áruház női konfekciójának vezetője
Ifjú szívvel (1953) – Matejka bácsi
Fel a fejjel (1954) – Peti bohóc
Micsoda éjszaka (1958) – Tőrös Antal tanár úr
Nem ér a nevem (1961) – Gyárfás, a SZOT-üdülő kultúrosa
Egyiptomi történet (1963, m.–egyiptomi koprodukció) – Calvarossi, bűvész
Latabár Kálmán-est (1968, TV-show)
Irány Mexikó! (1968) – Csoró
Bözsi és a többiek (I–II., 1969, TV-film)
2017. February 12. 00:00
Konrád Ignác (1894-1969) festő- és szobrászművész lovas képeiből
Konrád Ignác (1894-1969) festő- és szobrászművész képeiből
Konrád Ignác, "a lovak festője". Több éves szobrászati előtanulmányait követően 1912-ben átment a Művészeti Akadémiára(a mai Magyar Képzőművészeti Egyetem), hogy festészetet tanuljon Ferenczy Károly mestertől, melyet 1915-ben a bevonulása miatt elhagyott.
1914-ben önként jelentkezett a frontra. 1916 augusztusában hadifogságba került, Csak 1921-ben térhetett haza. Hazatérése után az Iparművészeti Iskolában kapott egy óradíjas tanári állást.
A megélhetést keresve Alagon telepedett le, ahol a versenylovakat festette és mintázta. Tudását autodidakta módon és a mozgó lovak természet utáni megfigyelésével gyarapította.
1927-ben ment Konrád először Párizsba, Ralph Beaver Strassburger, híres amerikai versenyló-tenyésztő meghívására, hogy megfesse lovait. A megbízás Angliára, Írországra és az Amerikai Egyesült Államokra is szólt.
1936-ban véglegesen visszaköltözött Magyarországra és letelepedett Alagon. Ott festett képeket Festetics hercegnek, melyek a Helikon Kastélyban, Keszthelyen vannak kiállítva.
1941-ben Horthy kormányzó megbízásából festette meg a A reggeli munka Alagon című képét, melyet a Műcsarnok kiállításán is sikerrel mutattak be.
kattints a képekre - érdemes!
2017. February 09. 00:00
Őshonos háziállataink - Kuvasz
A kuvasz ősi magyar kutyafajta, az egyik legrégebbi nyájőrző kutya, talán ősibb, mint a komondor. A pásztorkodás megszűntével a tanyák és vidéki kúriák nyájőrzőkutyája lett, s esténként, ha eleresztették őket a láncról, életveszélyes volt magányosan csámborogni az alföldi tanyák közt. Hajdan vadászkutyaként medve-, bölény-, és őstulokvadászatnál is alkalmazták, ma gazdaságok és házak őrzésére használják. Büszkeséget és nemességet sugárzó kinézete miatt manapság egyre többen tartják. Megjelenése tetszetős, nemességet, erőt, bátorságot sugároz. Magas, nagy termetű kutya, általában 70 centiméter marmagasságú. Szőrzete fehér vagy elefántcsont színű, enyhén hullámos lefutású, jellegzetes kuvasz-szőrzet. Ellentétben a komondorral, nyáron leváltja szőrtakaróját, vedlik. A világos színű bunda követelmény volt, hiszen az elsősorban esti szürkületkor támadó ragadozóktól így jól megkülönböztethette gazdája a kutyáját. Mozgása elegáns, tért ölelő. Feje rendkívül nemes, számos fajtabélyeget hordoz, mely jellemzőkkel biztosan megkülönböztethető a rokon fajtáktól. A füle V-alakú, lehajló. Mandulavágású, ferde szeme értelmes és hűséget mutat. Kiváló szimatú. Bátor, kitűnő őrző-védő fajta. Idegenekkel szemben alapvetően bizalmatlan, általában egygazdás. Fiatal korában könnyen nevelhető, kétéves kor felett már nehezen idomul. A kuvasznak feladata ellátásához jó szimatra, bátorságra, erőre és támadó kedvre volt szüksége. Különleges jelleme, az évezredek óta génjeiben hordozott szabadságszeretete, nagyfokú önállósága mindenképpen kutyához értő, következetes gazdát követel. Ne is vállalkozzon tartására az, aki nem tud számára elegendő nagyságú szabad területet biztosítani, ahol mozgásigényét, elsőrangú őrző-védő adottságát kiélheti. A kuvasz okos, intelligens kutya. Kellő mennyiségű és megfelelő képzés után látványos, eredményes őrző-védő és ügyességi munka várható el tőle. Aki nem rest kutyájával rendszeresen foglalkozni, és gazdáját rajongásig szerető, tulajdonát mindhalálig védelmező, lenyűgöző szépségű kutyát szeretne, nem fog csalódni benne. Sokan a kuvaszt kiszámíthatatlan, agresszív kutyának tartják, holott ennél a fajtánál is csak rossz, kegyetlen tartásmód rontja el ezt az amúgy normális, kezelhető, gyerekszerető fajtát. Mint minden fajtának, a kuvasznak is szabad mozgásra és tágas kennelre van szüksége. A láncra kötést, tartós kennelben tartást nem tűri. Az ingerszegény környezetet, a gazdával való rendszeres kapcsolat hiányát, a szeretetet nélkülöző, igazságtalan bánásmódot, a követelménymentes életet nehezen viseli. Mivel önálló, határozott jellemű, csak erős, határozott gazdáknak való, akik ki tudják elégíteni munka- és térigényét. Kis területű portákra, lakásokba nem való.
2017. January 21. 00:00
