Wass Albert (1908-1998) - író költő

Wass Albert (1908-1998) - író költő

kattints a teljes albumra, ahonnan az kívánság szerint meg is osztható!
https://www.facebook.com/pg/patriotaeuropa/photos/?tab=album&album_id=1262498033869013

Az erdélyi Válaszúton született, és az amerikai Floridában halt meg kiváló képességű író és költő.

Magyarországon csak halála után fedezték fel Wass Albertet, mint az erdélyi magyar irodalom nagyját.

A magyar irodalomtörténetet is "meghatározni óhajtó liberális erők" tudomást sem kíván róla venni, miközben a magyar olvasók a legnagyobbak között tartja számon.

Masszív, politikai felhangoktól sem mentes ellen-kultusz alakult ki körülötte mind Romániában, mind Magyarországon.

Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet, 1050-től egészen a jelenkorig, a saját, ősi nemzetségének történetén keresztül.

Wass Albert 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt.

Nicolae Ceaușescu zsarnoksága éveiben Romániában betiltották a könyveit,1985 őszén pedig értesítést kapott az Interpoltól, hogy a „Kárpátok Géniusza” Securitate-ügynököket küldött át az Amerikai Egyesült Államokba diplomataként a washingtoni nagykövetség és a clevelandi konzulátus mellé.

Az értesítés szerint „Ezeknek egyik feladata az, hogy engem eltegyenek láb alól" – írta Wass Albert.

Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban itt szinte ismeretlen volt.

Irodalmi munkásságának kritikai feldolgozása ma is folyik. Népszerűsége az 1990-es évek végétől az erdélyi mellett a magyarországi olvasóközönség körében is folyamatosan növekszik.

2005-ben A Nagy Könyv című magyarországi felmérésben az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult: A funtineli boszorkány című művét[ az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza.

Művei:

1934 Farkasverem
1940 Csaba
1940 Mire a fák megnőnek
1940 Jönnek!
1941 A titokzatos őzbak (novellák)
1941 Csalódás (Az ÜNNEP 1941. augusztus 15-ei számában)
1943 A kastély árnyékában
1943 Egyedül a világ ellen
1943 Vérben és viharban
1944 Tavaszi szél és más színművek
1945 Valaki tévedett (novellák 1945-49-ből)
1945 A költő és a macska (elbeszélések)
1947 A rézkígyó
1947 Erdők könyve
1947 Te és a világ: tanítások - útravalóul
1947 A láthatatlan lobogó: versek
1948 Százéves dal az ismeretlen bujdosóról: versek
1949 Zsoltár és trombitaszó – Örökösök (novellák, karcolatok, levelek – posztumusz kisregény 1949-ből)
1949 Adjátok vissza a hegyeimet!
1950 Ember az országút szélén
1951 Tizenhárom almafa
1952 Elvész a nyom
1957 Az Antikrisztus és a pásztorok
1959 A funtineli boszorkány
1964 Átoksori kísértetek
1965 Elvásik a veres csillag
1967 Magukrahagyottak
1974 Kard és kasza
1975 Magyar örökségünk (Tanulmányok, hátrahagyott novellák, írások, interjúk)
1978 Halálos köd Holtember partján
1985 Hagyaték
1989 A költő és a macska (kiadatlan novellák)
Eliza (angolul íródott)
Igazságot Erdélynek!
Józan magyar szemmel I-II. (publicisztikák)
Karácsonyi üzenetek – A temető megindul
Magyar pólus (Újabban fölkutatott versek, novellák, tárcák, közéleti írások, interjúk és levelek)
Népirtás Erdélyben
Hűség bilincsében
Hanky tanár úr
Se szentek, se hősök
A szikla alatti férfi
A sólyom hangja
Csillag az éjszakában
Black Hammock
Magyar Számadás
Nem nyugaton kel fel a nap
Voltam
Patkányok honfoglalása

Versek, mesék:

1927 Virágtemetés (vers)
1942 Tavak könyve (mese)
Tókirály és szile (Tavak könyve mesesorozat 1.)
A bölcs bölömbika (Tavak könyve mesesorozat 2.)
Évszakok teremtése (Tavak könyve mesesorozat 2.)
Csupafej, a jégmadár (Tavak könyve mesesorozat 4.)
Csámpás, a kis ruca (Tavak könyve mesesorozat 5.)
1946 Erdők könyve (mese)
Mese az erdőről (Erdők könyve sorozat 1.)
Bulámbuk (Erdők könyve sorozat 2.)
A vén gombacsináló (Erdők könyve sorozat 3.)
Éjjeli pávaszem (Erdők könyve sorozat 4.)
A kis szürke nyúl (Erdők könyve sorozat 5.)
A mátyás és az őz meséje (Erdők könyve sorozat 6.)
1971 Válogatott magyar mondák és népmesék
A hunok útra kelnek (Hun mondák könyve sorozat 1.)
Isten kardja (Hun mondák könyve sorozat 2.)
Emese álma (Magyar mondák könyve sorozat 1.)
Vérszerződés (Magyar mondák könyve sorozat 2.)
Szerencsés Pista (Válogatott magyar népmesék sorozat 1.)
A zenélő ezüst kecske (Válogatott magyar népmesék sorozat 2.)
A legkisebbik királyfi és a táltos paripa (Magyar népmesék sorozat 3.)
A zöldszakállú király fia (Magyar népmesék sorozat 4.)
Okos Kata (Magyar népmesék sorozat 5.)
A hét holló (Magyar népmesék sorozat 6.)
A repülő kastély

2017. March 19. 00:00

Egyéb , Haza és haladás

Wass Albert (1908-1998) - író költő - album

Wass Albert (1908-1998) - író költő

kattints a teljes albumra, ahonnan az kívánság szerint meg is osztható!
https://www.facebook.com/pg/patriotaeuropa/photos/?tab=album&album_id=1262498033869013

Az erdélyi Válaszúton született, és az amerikai Floridában halt meg kiváló képességű író és költő.

Magyarországon csak halála után fedezték fel Wass Albertet, mint az erdélyi magyar irodalom nagyját.

A magyar irodalomtörténetet is "meghatározni óhajtó liberális erők" tudomást sem kíván róla venni, miközben a magyar olvasók a legnagyobbak között tartja számon.

Masszív, politikai felhangoktól sem mentes ellen-kultusz alakult ki körülötte mind Romániában, mind Magyarországon.

Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet, 1050-től egészen a jelenkorig, a saját, ősi nemzetségének történetén keresztül.

Wass Albert 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt.

Nicolae Ceaușescu zsarnoksága éveiben Romániában betiltották a könyveit,1985 őszén pedig értesítést kapott az Interpoltól, hogy a „Kárpátok Géniusza” Securitate-ügynököket küldött át az Amerikai Egyesült Államokba diplomataként a washingtoni nagykövetség és a clevelandi konzulátus mellé.

Az értesítés szerint „Ezeknek egyik feladata az, hogy engem eltegyenek láb alól" – írta Wass Albert.

Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban itt szinte ismeretlen volt.

Irodalmi munkásságának kritikai feldolgozása ma is folyik. Népszerűsége az 1990-es évek végétől az erdélyi mellett a magyarországi olvasóközönség körében is folyamatosan növekszik.

2005-ben A Nagy Könyv című magyarországi felmérésben az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult: A funtineli boszorkány című művét[ az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza.

Művei:

1934 Farkasverem
1940 Csaba
1940 Mire a fák megnőnek
1940 Jönnek!
1941 A titokzatos őzbak (novellák)
1941 Csalódás (Az ÜNNEP 1941. augusztus 15-ei számában)
1943 A kastély árnyékában
1943 Egyedül a világ ellen
1943 Vérben és viharban
1944 Tavaszi szél és más színművek
1945 Valaki tévedett (novellák 1945-49-ből)
1945 A költő és a macska (elbeszélések)
1947 A rézkígyó
1947 Erdők könyve
1947 Te és a világ: tanítások - útravalóul
1947 A láthatatlan lobogó: versek
1948 Százéves dal az ismeretlen bujdosóról: versek
1949 Zsoltár és trombitaszó – Örökösök (novellák, karcolatok, levelek – posztumusz kisregény 1949-ből)
1949 Adjátok vissza a hegyeimet!
1950 Ember az országút szélén
1951 Tizenhárom almafa
1952 Elvész a nyom
1957 Az Antikrisztus és a pásztorok
1959 A funtineli boszorkány
1964 Átoksori kísértetek
1965 Elvásik a veres csillag
1967 Magukrahagyottak
1974 Kard és kasza
1975 Magyar örökségünk (Tanulmányok, hátrahagyott novellák, írások, interjúk)
1978 Halálos köd Holtember partján
1985 Hagyaték
1989 A költő és a macska (kiadatlan novellák)
Eliza (angolul íródott)
Igazságot Erdélynek!
Józan magyar szemmel I-II. (publicisztikák)
Karácsonyi üzenetek – A temető megindul
Magyar pólus (Újabban fölkutatott versek, novellák, tárcák, közéleti írások, interjúk és levelek)
Népirtás Erdélyben
Hűség bilincsében
Hanky tanár úr
Se szentek, se hősök
A szikla alatti férfi
A sólyom hangja
Csillag az éjszakában
Black Hammock
Magyar Számadás
Nem nyugaton kel fel a nap
Voltam
Patkányok honfoglalása

Versek, mesék:

1927 Virágtemetés (vers)
1942 Tavak könyve (mese)
Tókirály és szile (Tavak könyve mesesorozat 1.)
A bölcs bölömbika (Tavak könyve mesesorozat 2.)
Évszakok teremtése (Tavak könyve mesesorozat 2.)
Csupafej, a jégmadár (Tavak könyve mesesorozat 4.)
Csámpás, a kis ruca (Tavak könyve mesesorozat 5.)
1946 Erdők könyve (mese)
Mese az erdőről (Erdők könyve sorozat 1.)
Bulámbuk (Erdők könyve sorozat 2.)
A vén gombacsináló (Erdők könyve sorozat 3.)
Éjjeli pávaszem (Erdők könyve sorozat 4.)
A kis szürke nyúl (Erdők könyve sorozat 5.)
A mátyás és az őz meséje (Erdők könyve sorozat 6.)
1971 Válogatott magyar mondák és népmesék
A hunok útra kelnek (Hun mondák könyve sorozat 1.)
Isten kardja (Hun mondák könyve sorozat 2.)
Emese álma (Magyar mondák könyve sorozat 1.)
Vérszerződés (Magyar mondák könyve sorozat 2.)
Szerencsés Pista (Válogatott magyar népmesék sorozat 1.)
A zenélő ezüst kecske (Válogatott magyar népmesék sorozat 2.)
A legkisebbik királyfi és a táltos paripa (Magyar népmesék sorozat 3.)
A zöldszakállú király fia (Magyar népmesék sorozat 4.)
Okos Kata (Magyar népmesék sorozat 5.)
A hét holló (Magyar népmesék sorozat 6.)
A repülő kastély

2017. March 19. 00:00

Egyéb , Haza és haladás

Benedek Elek Emlékház - Kisbacon - Székelyföld - Erdély

Kisbacon Sepsiszentgyörgytől 28 kilométerre, a Barót-patak két partján fekszik Kovászna megyében.

Benedek Elek emlékét, életművének népszerűsítését, számos kiváló író igyekezett újra és újra megóvni a feledésbemerüléstől.

Életével, munkásságával többen foglalkoztak, hiszen Elek Apó halála után is a legnagyobb magyar mesemondó, a székelyek jelképe és Erdély szimbóluma maradt. Élettörténetét ő maga írta meg az Édes Anyaföldem című regényében.

A halála után nem sokkal első életrajzírója fia, Benedek Marcell volt. Elek apó halála után a kúria egy ideig üresen állott, a család csak a nyári hónapokban látogatta Kisbacont. A család távollétében a falubeliek vigyáztak az értékekre.

A változás 1944 tavaszán történt. Benedek Elek lánya, Flóra, hazaköltözött a családi kúriába, hogy a továbbiakban egész életével Elek apó életművét népszerűsítse. 1969-ben, Benedek Elek születésének 110 éves, és halálának 40 éves évfordulójára, nagy ünnepség keretében avatták fel a Benedek Elek Emlékházat Kisbaconban.

kattints a képekre - érdemes!

2017. March 18. 00:00

Egyéb , Magyarok a Kárpát-medencében

Mi, magyarok, csak magunkra számíthatunk! - Mit kíván a mgyar nemzet

Mi, magyarok, csak magunkra számíthatunk!

Az 1848-as követeléseknek mára már az első első pontja is csak álom. A világban nincsen demokrácia, nincsen sajtószabadság! Globalizáció van.

"Modern demokrácia" mára odáig süllyedt, hogy az "igazságot" a globális pénzhatalom szolgái határozzák meg.

A hatalmasságokat, és a birtokukban lévő globális médiát csak a nagyobb a profit megszerzése érdekli - és az egy csöppet sem, hogy mit kíván a magyar nemzet. :(

A történelmünk során csak magunkra számíthattunk. Sajnos így van ez még ma is.

Annyit "engednek meg" nekünk ugyanis, amennyit képesek vagyunk kikövetelni, kiharcolni magunknak. Egy jottányival sem többet!

fotón: Az 1848. március 15-én kitört magyar forradalom követelései - korabeli plakát

2017. March 15. 00:00

Egyéb , Haza és haladás

Egészen különös ez a nyelv...

Chevalier De Berris (1817-1865) francia nemes ezt írta a magyar nyelvről:

"Egészen különös ez a nyelv, kissé talán nehéz is. De mindevvel nem törődve, megtanultam, mert jól csengő. Az általam ismert nyelvek közül a legszebbnek és legtisztábbnak tartom. Különösen, ha egy hölgyet hall beszélni az ember, akkor vele együtt a nyelvbe is bele kell szeretni."

2017. March 13. 00:00

Egyéb

Az élő szabadtéri múzeum - Szenna - Dunántúl

A település központjában - egy élő falu közepén szabadtéri néprajzi múzeumot hoztak létre.

Ez egyedülálló Magyarországon. Református templomát a 18. században építettek.

A Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény 1982-ben Európa Nostra-díjat kapott.

kattints a képekre - érdemes!

2017. March 11. 00:00

Egyéb

Áprily Lajos mársius

Március

A nap tüze, látod,

a fürge diákot

a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.

Csengve, nevetve

kibuggyan a kedve

s egy ős evoét a fénybe kiált.

Régi, kiszáradt

tó vize árad,

néma kutakban a víz kibuzog.

Zeng a picinyke

szénfejű cinke

víg dithyrambusa: dactilusok.

Selymit a barka

már kitakarta,

sárga virágját bontja a som.

Fut, fut az áram

a déli sugárban

s hökken a hó a hideg havason.

Barna patakja

napra kacagva

a lomha Marosba csengve siet.

Zeng a csatorna,

zeng a hegy orma,

s zeng – ugye zeng, ugye zeng a szíved?

Áprily Lajos (Brassó, 1887 - Budapest, 1967) - költő

2017. March 11. 00:00

Egyéb

Munkácsy Mihály (1844-1900) - Honfoglalás

Árpád valójában nem idegeneket, hanem magyarokat talált az új hazában. A magyarok őstörténete és honfoglalása mind a történeti irodalomban és a szépirodalomban, mind a képzőművészetben sokszor földolgozott esemény, s különösen a 19. században, amikor tudományosan is rögzítették a Honfoglalás utolsó szakaszának 896-os időpontját.

Ennek ezeréves évfordulója, az 1896-os millennium alkalmából számos jelentős képzőművészeti alkotás is született.

Az 1871-től Párizsban élő, s ott hírnevet szerzett Munkácsy Mihálynak az épülő új budapesti országház épületébe szánt monumentális képe azt a pillanatot örökíti meg, amikor Árpád vezér fehér lován ülve méltóságteljesen, vezérei pedig ujjongva fogadják az új haza lakóinak ajándékát - Anonymus 12. századi mondáját alapul véve -, a fehér lóért cserébe földet, füvet és vizet hozó szlávok hódolatát.

A kép ötlete Jókai Mórtól, az írótól származik még 1882-ből, de Munkácsy hivatalos megrendelést az Országháztól csak l890 novemberében kapott, amikor már folytak az építkezések.

A kép politikai üzenetét szintén Jókai Mór fogalmazta meg: Árpád ne pusztító hódítóként, hanem méltóságteljes vezérként jelenjen meg, aki népének hazát szerzett és békében kíván élni az itt élőkkel.

A békekötés fontos mozzanat volt, mivel ez a jogi aktus lett a magyar államiság jogalapja, minden további történés forrása, ezredév legitimitásának záloga. A kép egyben azt a kedvelt történeti felfogást, a kettős honfoglalás elméletét is tükrözi, amely szerint Árpád valójában nem idegeneket, hanem magyarokat talált az új hazában.

Ezek a magyarok pedig - akik ujjongva fogadják Árpád magyarjait - az egykor Attila uralma alatt itt élt hunok leszármazottai voltak.

A képet 1893-ban befejezte Munkácsy, de ekkor az Országház épülete még nem volt készen. Ahogy azonban az átadás közeledett, egyre többen ellenezték, hogy a festmény az eredetileg meghatározott helyére, a nagy ülésterembe az elnöki pulpitus mögé kerüljön.

Az ellenzők között volt Steindl Imre építész és több politikus is. Mindannyian a kép méretére hivatkoztak, de az igazi ok vélhetően a nemzetiségi problémák kiéleződése volt, amelyet a mű kapcsán is sokan fölvetettek.

Végül a kép a Nemzeti Múzeumba került, majd 1905-től a Szépművészeti Múzeum oldalfolyosóján volt kiállítva. 1929-ben Scitovszky Béla, az országgyűlés elnöke kezdeményezte a Parlamentbe kerülését, ahol az elnöki terem hosszanti falába építették be.

A képen két ismert figura is felfedezhető. A jobb szélen, egészen hátul a beszélgető magyarok között az egyikben Munkácsy önarcképét láthatjuk, míg a fehér ló feje mögötti szakállas vezér Jókai Mór arcvonásit hordozza.

kattints a képekre - érdemes!

2017. March 11. 00:00

Egyéb ,

Az alábbi történet Wass Albert Élete című könyvből van, meglehetősen tanulságos - sok mindenre választ ad

“Alig értem ki Amerikába, jó negyven esztendeje annak, amikor csak bekopogtatott New Yorki hotelszobámba egy úriember, aki valamikor régen a kolozsvári Ellenzék nevezetű napilap firkásza volt. Havas Emil nevezetű, akiből időközben amerikai újságíró lett, a New York Times munkatársa, a Reiader’s Digiest társszerkesztője, a szűk kis szobámba lépve előbb keskenyre húzott szemekkel végignézett, majd megcsóválta a fejét. – Öregebbnek hittem- vallotta be -, nagy kár lenne, ha tehetségét olyasmire pazarolná, amit mostanában ír.

Én egy ajánlattal jövök – tért látogatóm a tárgyra- Írjon egy könyvet, ahogy azt mi kitervezzük magának, és garantálom, hogy bestsellert csinálunk belőle, a Reiader’s Digiest is lehozza, filmet is csinálunk belőle, s egy év sem telik bele, egymillió dollárt keres vele!

Megkérdeztem, hogy mi lenne a téma. – Az én életem például – jött a felelet - Zsidó fiút megvernek a fasiszta diákok, sok kaland után kijut Amerikába, és itt kibontakozik a tehetsége, híres ember lesz belőle…..

Talán tíz percet tölthettünk együtt . – Idefigyeljen – mondta végül is, ha elfogadja az ajánlatunkat és úgy ír, ahogy azt mi akarjuk, sikeres amerikai írót csinálunk magából.

De ha nem – és itt fölemelte a hangját Havas úr- soha egyetlen könyve sem jelenik meg ebben az országban, érti?

Kezünkben van az amerikai sajtó, a könyvkiadás és a filmipar. Ebben az országban azt olvasnak csak, amit mi adunk a kezükbe, azt látnak és hallanak, amit mi akarunk. Ha itt akar élni, akkor vagy úgy ír, ahogy azt mi megkívánjuk, vagy nem ír semmit!”

Két esztendő se kellett hozzá, s rájöttem, Havas Emilnek igaza volt. Hiába küldözgettem angolra fordított kézirataimat kiadóknak és folyóiratoknak, többnyire még csak vissza sem küldték azokat.

Végül is egy jó nevű irodalmi ügynökség elárulta a titkot: „A maga neve feketelistán van. Nincs kiadó, amelyik el merné fogadni”.

(Turcsány Péter: Wass Albert élete című könyv - részlet)

2017. March 11. 00:00

Egyéb , Haza és haladás

Vajon milyen titkokat őriz a Vatikán a magyarság őstörténetéről?

"A Vatikán szigorúan őrzött iratainak nyilvánosságra hozatala megrendítené a magyarság valós őstörténetét, történelmi küldetését nem ismerő európai és egyetemes közvéleményt és átrendezésre kényszerítené a történelem oktatását.

Az iratok titkosságának feloldása ma még nem lenne megalapozott cselekedet, mert az emberiség nem érett az ismeretanyag lojális megértésére.

Napjainkban még feszültségeket keltene az iratok közzététele. De el fog jönni, majd azaz idő, amikor őszinte tisztelet és csodálat fogja övezni a magyarságot."

VI. Pál pápa (1897-1978)

2017. March 11. 00:00

Egyéb , Haza és haladás