Nagyon jó lenne magunkba nézni, és nem mindig másokban keresni a hibát!
Nagyon jó lenne magunkba nézni, és nem mindig másokban keresni a hibát!
Mert ugye hibás az iskolarendszer, "hülye" a tanár, felelőtlen a kormány, csak "mi" vagyunk tökéletesek.
A gyerekünkből, meg közben egy mérsékelt tudású, elkényeztetett, a társadalomba majd nem, vagy nagyon nehezen beilleszkedni képes agresszív, boldogtalan embert "nevelünk!
2017. December 19. 00:00
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Szent-Györgyi Albert (1893-1986) - Nobel-díjas és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus Gazdag az, akinek több a pénze, mint a vágya
"Gazdag az, akinek több a pénze, mint a vágya, és az a szegény, akinek a vágya több, mint a pénze…
A boldogság titka nem az, hogy még többet szerezzünk, hanem az, hogy örüljünk annak, amink van, és hogy kitöltsük életünk üres kereteit ahelyett, hogy azokat tovább tágítanánk."
Szent-Györgyi Albert (1893-1986) - Nobel-díjas és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus
2017. December 10. 00:00
Charlton Heston (1923-2008 ) - amerikai filmszínész
Attól hogy egy diktatúra vidám arcúnak tetteti magát, azért még ugyanolyan zsarnokság, mint bármelyik "komoly arcú" diktatúra!
Charlton Heston (1923-2008 ) - amerikai filmszínész
C:\Users\user\Pictures\képp PC Charlton Heston (1923-2008 ) amerikai filmszínész.jpg
2017. November 30. 00:00
Ferenc pápa nem méltó a rangjához - ő az, aki a keresztény egyház legfőbb főméltóságaként árulja el a keresztény világot!
Ferenc pápa nem méltó a rangjához - ő az, aki a keresztény egyház legfőbb főméltóságaként árulja el a keresztény világot!
A pápa, aki fordítva "ül a lovon". A pápa, aki a szabadkőművesek bábjaként mindenki szempontjait megérti - csak éppen a keresztényekét nem.
A pápa, aki bárki érdekeivel azonosulni képes - csak éppen a keresztényekével nem.
A pápa, aki felemeli a szavát minden szenvedőért, csak éppen a napjainkra tömegessé vált keresztényirtásokat, tömegmészárlásokat nézi tétlenül.
A pápa, aki méltatlan hivatalához!
2017. November 18. 00:00
A muszlim invázió margójára - 72 éve nem volt nagy háború Európában - ez a háttérhatalom szerint tűrhetetlen és tarthatatlan!
Adjuk tovább - aki teheti fordítsa le idegen nyelvekre - osszuk meg!
A muszlim invázió margójára - 72 éve nem volt nagy háború Európában - ez a háttérhatalom szerint tűrhetetlen és tarthatatlan!
Az emberek túlnyomó többségének fogalma sincs arról, hogy mi történik vele, és miért.
Ezzel élnek vissza a háborúkat kirobbantó világhatalmi erők - ezeket az információhiányos tudatlan tömegeket, küldik bábuként a vágóhídra (háborúba: a "hazát, a békét megvédeni"), majd a fegyvereladások profitját zsebre teszik.
Azután újra rajzolják a térképeket - és hogy "meg lehessen védeni az új határokat" még nagyobb fegyverkezésbe kezdenek.
És a fiatal nők közben új anyukákká lesznek - szülnek új katonának való fiakat...
Ez folyik évezredek óta, ez folyik ma is!
Ébresztő európai nemzetek!
A muszlim invázió margójára - 72 éve nem volt nagy háború Európában - ez a háttérhatalom szerint tűrhetetlen és tarthatatlan!
Az emberek túlnyomó többségének fogalma sincs arról, hogy mi történik vele, és miért.
Ezzel élnek vissza a háborúkat kirobbantó világhatalmi erők - ezeket az információhiányos tudatlan tömegeket, küldik bábuként a vágóhídra (háborúba: a "hazát, a békét megvédeni"), majd a fegyvereladások profitját zsebre teszik.
Azután újra rajzolják a térképeket - és hogy "meg lehessen védeni az új határokat" még nagyobb fegyverkezésbe kezdenek.
És a fiatal nők közben új anyukákká lesznek - szülnek új katonának való fiakat...
Ez folyik évezredek óta, ez folyik ma is!
Ébresztő európai nemzetek!
fotó: képp lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll
2017. November 17. 00:00
"Szintén zenész?" Salamon Bála, Soros
"Szintén zenész?"
Az a gond ma az álbaloldal "zenészeivel" is, mint ami az egykori Salamon Béla humorista-színész jelenetében is a poén alapja volt annak idején: a főnökük fogadásán megjelent vonós-négyesükből ugyanis egyikül sem tudott a hangszereken játszani, zenei analfabéták voltak mindannyian.
Persze nekik karmesterük nem is volt, Úgy voltak teljesen idétlenek, hogy ahhoz még karmester semkellett.
Esetünkben is éppen ez a helyzet, ezért a karmester ma is teljesen felesleges - tehát elmehet a fenébe - ebből zene sem vele, sem nélküle, nem lesz - ebben büdös életben, az biztos!
Mindezekkel együtt ez a mostani előadás is nagyon humoros lesz. Emberek tömegeit ugyanúgy fogja megnevettetni majd, mint ahogyan Salamon Béla bácsi "szintén zenész" kabaré jelenete. :D
C:\Users\user\Pictures\képp Az a gond ma az álbaloldal zenészeivel, mint ami az egykori Salamon Béla humorista-színész jelenetében is a poént megalapozta annak idején.jpg
Az a gond ma az álbaloldal "zenészeivel" is, mint ami az egykori Salamon Béla humorista-színész jelenetében is a poén alapja volt annak idején: a főnökük fogadásán megjelent vonós-négyesükből ugyanis egyikül sem tudott a hangszereken játszani, zenei analfabéták voltak mindannyian.
Persze nekik karmesterük nem is volt, Úgy voltak teljesen idétlenek, hogy ahhoz még karmester semkellett.
Esetünkben is éppen ez a helyzet, ezért a karmester ma is teljesen felesleges - tehát elmehet a fenébe - ebből zene sem vele, sem nélküle, nem lesz - ebben büdös életben, az biztos!
Mindezekkel együtt ez a mostani előadás is nagyon humoros lesz. Emberek tömegeit ugyanúgy fogja megnevettetni majd, mint ahogyan Salamon Béla bácsi "szintén zenész" kabaré jelenete. :D
2017. November 14. 00:00
Márton napi népszokások - A Márton pohártól a barka jóslásig
Márton napi népszokások - A Márton pohártól a barka jóslásig
Az advent előtti nagy evés-ivás, mulatozás ideje volt régen Szent Márton napja. November 11. a napforduló szempontjából is kitüntetett nap, nem csoda, hogy kiemelt szokások kötődtek hozzá.
Szent Márton napja az őszi szokáskörhöz, azon belül is a kisfarsanghoz kötődik, amely Szent Mihály napjától (szeptember 29.) Katalin napjáig (november 25.) tart.
Ennek az időszaknak a legfőbb jellegzetessége, hogy ilyenkor szabad volt mulatni, nagyokat enni, mert volt miből és mikor. Ennivaló volt bőven, hiszen, levágták azokat a jószágokat, amelyek elérték a vágósúlyt. Idő is volt bőven, befejezték ugyanis a kinti munkákat, a pásztorok ilyenkorra már behajtották az állatokat, munkájukért megkapták a fizetségüket, így volt miből mulatozni és megkóstolni a kiforrt újbort - ebből mindig szokás volt koccintani, ezt hívták Márton poharának.
Nemhiába ekkor volt a lakodalmak időszaka is, a hideg, hosszú téli esték a közösség terei voltak, összejöttek, kukoricát fosztottak, diót törtek, fontak elődeink. Igazi közösségi alkalmak voltak ezek, a mesék, játékok, dalok ideje.
Régen gazdasági, kulturális szempontból zömmel önellátás jellemezte az együtt élő közösségeket. A kisfarsang időszaka az utolsó nagy „dőzsölés”, mulatozás időszaka az adventi böjt előtt. Nagy figyelmet fordítottak ilyenkor a tűzifa-előkészítésre, a ház tatarozására és épületjavításra, hogy a közelgő nagy ünnepre (advent, karácsony) „megtisztuljanak”.
November 11. a téli évnegyed kezdő napja, a napforduló szempontjából is kitüntetett nap, nem csoda, hogy szokások kötődtek hozzá. Már a rómaiak korában is ünnepelték november 11-ét, megdöbbentő módon ilyenkor ludat öltek – a lúd Mars, a hadisten szent madara volt.
A pogány ünnepre való keresztény rárétegződés itt is tetten érhető: az ókorig nyúlik vissza a november 11-éhez kötődő lúdölés, rituális evés. A legenda szerint az éjszaka leple alatt rajtaütni szándékozó gallokat leplezték le a harcias madarak gágogásukkal, így megmentették Rómát. A köztiszteletben tartott Avis Martisból (Mars isten madara) később Szent Márton madara lett a keresztény naptárban.
Kisfarsang időszakára – ellentétben a farsanggal – nem voltak jellemzők az alakoskodó népszokások, az időjárás és szerelmi jóslások viszont annál inkább. Ha november 11-én esett a hó – régen ezt úgy mondták, Szent Márton fehér lovon érkezik –, akkor enyhe lesz a tél, ha viszont nem esik a hó – Szent Márton barna lovon érkezik –, akkor kemény télre lehet számítani.
Úgy tartották, ha ezen a napon „a lúd jégen jár, akkor a karácsony vízben poroszkál”. A ropogósra sült liba szegycsontjából is az időjárást próbálták előre jelezni: ha a hús eltávolítása után a csont fehér, akkor havas télre, ha barna, akkor locspocsra kell számítani.
A legfőbb szokás ezen a napon a lúdevés volt, úgy tartották, hogy aki ezen a napon nem eszik a szárnyas jószágból, az egész évben éhezni fog.
A libát levesként, illetve sültként elkészítve, zsemlegombóccal és párolt káposztával fogyasztották. A jó zsíros étek megkívánta a Márton-napkor már fogyasztható, kóstolható újbort is.
Márton napjához is kapcsolódnak párválasztásra vonatkozó szokások. Az eladósorban lévő lányok ilyenkor barkát, faágat szedtek, azt dunsztos üvegbe, vízbe rakták, ha kizöldült, kihajtott Katalin-napra, akkor még abban az évben férjhez mennek – tartották.
2017. November 11. 00:00
Katona József (1791-1830) a nemzeti dráma megteremtője
Katona József (1791-1830) a nemzeti dráma megteremtője
Kecskeméten született. A város főügyésze volt, drámaíró - a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.
Édesapja Katona József takácsmester, édesanyja Borbák Ilona. Elemi tanulmányait 1798-1802 között a kecskeméti római katolikus iskolában végezte.
Apja 1802-ben Pestre vitte az I. gimnáziumi osztályba; de a sokat betegeskedő fiút szülei az iskolai év végén hazavitték és a II. latin osztálytól kezdve a VI.-ig iskoláit Kecskeméten végezte. 1808-ban a filozófiai tanfolyamot (VII. osztály) a szegedi piaristáknál kezdte meg, a második évet is itt folytatta, de ezen tanszakot 1810-ben Pesten fejezte be.
1813. augusztus 22-én Halász Bálint pesti ügyvéd irodájába került, ahol mint joggyakornok és 1814-ben már mint hites jegyző működött 1815. november 22-ig.
1811-től bekapcsolódott a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaság munkájába.
Műkedvelő színészként darabokat fordított, dramatizált Békési József álnéven. 1812-ben „delectans actor”ként a pesti együtteshez szerződött, a színészeknek és a színtársaságnak akkori felügyelője Mérey Sándor 1812. január 20-án nyerte őt meg, hogy a színpadon fellépjen.
E társasággal vidékre is kirándult, Székesfehérvárra és Komáromba; sőt rendező is volt négy hónapig. A színház iránti szenvedélyét fokozta Déryné Széppataki Róza iránti elfojtott szerelme.
Othello volt kedvenc szerepe. Szüleinek rábeszélésére a színészettel szakított és minden idejét az önképzésnek, különösen a magyar irodalom és az esztétika tanulmányozásának szentelte.
Anyanyelvén kívül jól beszélt latinul és németül, meglehetősen jól franciául, olaszul és angolul.
A fordítások és lovagregények dramatizálása után megírta A Luca széke című karácsonyi játékát, majd pedig rátért az önálló történelmi drámákra, melyek közül figyelemre méltóak a Žiśka (1813) és a Jeruzsálem pusztulása (1814).
A drámaírói pályának már épp készült hátat fordítani (e szándékát a Zsiska című, 1813-ban megjelent szomorújátéka előszavában taglalta), amikor 1814-ben az Erdélyi Múzeum című folyóirat pályázatot hirdetett a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor előadandó történeti drámára.
A pályázatra beküldte fő művét, a Bánk bánt (melynek első változatát 1815-ben írta, a darab ősbemutatójára 1833-ban került sor Kassán).
A pályázat eredményhirdetésekor Katona művét meg sem említették, az sem tudható biztosan, hogy valóban megérkezett-e a címzetthez. Lehetséges (de közel sem biztos), hogy más darabokat is küldött, például a Jeruzsálem pusztulása címűt, illetve néhány szerző neki tulajdonítja a bírálóbizottság által bántóan ironikus kritikában részesített Kun László című szomorújátékot is; bár a korabeli közvélemény ezt Kisfaludy Sándornak tulajdonította. 1819-ben a székesfehérváriaknak átdolgozta a Bánk bánt, de a cenzor nem engedélyezte az előadást.
1815-ben, amikor állandó épület és támogatás híján feloszlott a pesti színtársulat, Katona felhagyott a színészettel, 1816-ban letette az ügyvédi vizsgát és először mint Halász Bálint ügyvéd segédje, később önálló ügyvédként működött Pesten
1820-ig. 1820 derekán, az akkori tisztújítás alkalmával folyamodott a kecskeméti uradalmi és városi tiszti alügyészi állásért, november 2-án ezen állásra megválasztották és hivatalát december 1-jén foglalta el.
Még ebben az évben megírta híres röpiratát; Mi az oka annak, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? Az írásban közölt tények: az állandó kőszínház, a nemzeti öntudat hiánya, a könyvformában való megjelenés nehézségei, a cenzúra működése.
Az értekezés először a Tudományos Gyűjtemény, 1821-ben megjelent IV. kötetében volt olvasható.
1826. november 23-tól Kecskemét főügyésze lett és irodalommal nem foglalkozott tovább.
Ebben az évben egy színház tervrajzát is elkészítette a kecskeméti tanács számára.
Természetére nézve komoly, hallgatag ember volt. Jellemének fővonásait: a ritka becsületességet, jó szivet, őszinteséget és igazságszeretetet folyton megőrizte.
A szegények számára adakozott, ügyeiket díj nélkül vállalta el. Mint hivatalnok és magánember, a társadalmi életben egyaránt kedvelt egyéniség volt. A városban megjelent vándorszínészeknek általánosan ismert pártfogója és a városban és tanácsnál egyik legerélyesebb szószólójuk volt; amikor csak tehette, mindig megjelent az előadásokra és ismerőseit is a színház buzdította.
1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban halt meg. Szülei a Seress Pál ismerősüktől kért kölcsönpénzből temették el fiukat április 17-én.
Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt (Idő, Andal, Gyermek-kor), több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.
Horváth Döme kezdeményezésére 1861-ben Kecskemét hazafias lakossága a költő emlékszobrát állította fel a vasút melletti sétatéren.
A temetőben a költő emlékéhez méltóbb sírkövet készíttetett 1878. november 1-jén; 1883 tavaszán pedig szülőházát jelölte meg emléktáblával; végül emlékére Katona-kört alapított.
Az ország számos településén viseli nevét utca, található köztéri szobra.
Szülővárosa színháza mellett a világhírű budapesti társulat is a drámaíró nevét viseli.
2017. November 10. 00:00
képp A napjaink közönyös, lélektelen forgatókönyve a következő a tömeges áldozatokkal járó véres terrorcselekményeket követően az érintett ország vezetői részvéttáviratok garmadáját kapják, egyperces néma ...
Európa józanabbik fele, ébresztő!
A napjaink közönyös, lélektelen forgatókönyve a következő:
A tömeges áldozatokkal járó véres terrorcselekményeket követően az érintett ország vezetői részvét táviratok garmadáját kapják.
Egyperces néma felállással "adóznak" az elhunytakért a legkülönfélébb sóhivatalokban, álfontos intézmények ülésein.
Az áldozatokért, emlékükért, plüssmacik és virágok ezreit hordják hegyekbe a "tett" színhelyén, a mély együttérzés álságos kifejezéseként.
"Felelős" vezetők, és közemberek arról fecsegnek, hogy "minket nem lehet megfélemlíteni"...
És másnap minden ugyanúgy megy tovább, másnapra mindenki elfelejti a szörnyű halált halt szerencsétlen áldozatokat, másnaptól minden megy ugyanúgy tovább, mintha mi sem történt volna...
És másnap sem kerülnek börtönbe azok a kollaboráns európai vezetők, akik mindezen állapotokat előidézték, létrehozták, és a mai napig gerjesztik!
terroros kép
2017. November 06. 00:00
Október 31 - a Reformáció Napja
2017. október 31 - Reformáció Napja - a Reformáció 500. születésnapja
A reformáció megszületésének évfordulója nem csak a protestánsok ünnepe, az az egész keresztényvilág megújulásának az évfordulója - a reformáció magyarság megmaradásának a sarkalatos folyamata volt!
Ötszáz éve az akkori méltatlan keresztény egyházi vezetés, az akkori vatikáni árulások rendszerszintű gyakorlata, a papság egy jelentős részének züllött életvitele, üzleti elemek, okkult, mágikus szertartások beépülése az egyházi életbe, a Szentírástól történt eltávolodás, mind, mind egyenesen vezettek az egyház megújulásának az elkerülhetetlenségéhez!
A Ferenc pápa által fémjelzett negatív folyamatok okán, ma is van áthallása az akkor történteknek!
"Az igazság egy átmeneti dolog, amely végül véget ér; de a lelkiismeret örökkévaló, és soha nem szűnik."
Luther Márton (1483-1546) - protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor
grafikán: Luther Márton kiszögezi nevezetes tételeit a wittenbergi vártemplom kapura
2017. October 31. 00:00