Káprázatos lányok, 25–19-re győzött és Eb-elődöntős a magyar női kézilabda-válogatott!
Románia sima legyőzésével Eb-elődöntőbe jutott a magyar női kézilabda-válogatott. Vérten Orsolya 7, Görbicz 6 gólt dobott, Kiss Éva pedig mindent védett.
Simán győzött a Románia elleni presztízsközépdöntőn a magyar női kézilabda-válogatott, a mérkőzésen többen is parádésat nyújtottak. Elsősorban a 7 gólig jutó Vérten Orsolya megújulása és a siófoki Kiss Éva említhető kizárólag a dicséret hangján, de Kovacsicz Mónika is eljutott 4-ig, illetve a betegen játszó Görbicz Anita is betalált hatszor.
A románoknál Neagu nyújtott extrát, de őt a második félidőben porig alázta az óriási formában lévő balatoni hálóőr. A legjobb négy között járó Böhn-csapat még le kell, hogy tudjon egy középdöntőt az oroszok ellen, akkor a csoport elsőségért küzdhetünk. A másik ágon Norvégia biztos négy közé jutó.
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
Az Orbán-kormány sem alkuszik - lásd a keleti nyitás politikáját - és az "érte járó" nyugati és amerikai támadásokat!
"Csak először hangzik őrültül és furcsán, de igaz: a Petőfi Sándor Magyarországa valóságosabb volt a mainál. Ördögbe is a kapitalista civilizáció nem a non plus ultra, s egy társadalmat nem az tesz lelkessé és megállapodottá, hogy például a mai Franciaország vagy Németország nyomában jár-e.
Kína se kutya, s a sanyargatott India olyan mélységes, hatalmas erejű, hogy ma talán még nem is sejtjük. A mai Magyarország egy bátortalan, nagyobb arányú, de összevissza valami, egy káosz. A Petőfi Magyarországában volt lélek, alap és szilárdság, hagyománya, rendje volt a Petőfi Magyarországának."
újságcikk - Petőfi nem alkuszik - 1910
Ady Endre (1877-1919) - költő, újságíró
Páll Lajos korondi költőt, festőművészt november 12.-én kísérik utolsó útjára
Páll Laji, sokunk barátja elment, örökre itt hagyta ezt a számára is viszontagságokkal teli földi létet. Szinte hihetetlen felfogni, elfogadni, hogy nem találkozhatunk vele többé Székelyudvarhely felé menet meglátogatva őt Korondi házában. Most már csak ránk hagyott verseiben, és képeiben él tovább, és persze lelkünkben, számtalan közös emlékünkben.
Nemcsak számunkra, barátokra, hanem az egész nemzetre nagy-nagy örökséget hagytál. Munkásságod a nemzeti kincseink elválaszthatatlan részévé lett, s ezt senki el nem veheti tőlünk!
Tőlünk barátoktól, a magyar nemzettől!
Nyugodj békében Laji!
Mészáros László
Ezen a szomorú napon felidézek egy közös emléket, amely az ő számára is kiemelkedően fontos volt, és mindig is emlékezetes maradt:
Az első kötetét, melynek a címe, Szárazvillámlás - jómagam adtam ki 1993-ban, Kollár K. Attila és Sellei Aba barátaimmal, a velük közösen akkortájt alapított Euro-Hungária Alapítvány gondozásában.
Ez volt az az első pillanat, amikor a hosszú hallgatásra ítélt művész számára, a szilencium megszünését követően meg tudtuk teremteni egy kötet finanszírozásának a feltételeit.
Nagy várakozással volt a régóta várt nagyobb nyilvánosságot jelentő első kötet szerkesztésének heteiben. Válogatta verseit, rakosgatta a képeit, hogy melyik kerüljön bele. Persze sok kimaradt (ezek későbbi könyveiben fellelhetők az újabbakkal együtt).
Jellemzi ezen öröm pillanatainak groteszkségét, (1993-at írunk), hogy a címadó verset a Szárazvillámlást még 1959-ben írta.
És válogatta festményeket, nagyon sok egészen kiváló megvolt már akkor is. Akár három nagy kiállításra való is. Elmentem hozzá egy kisbusszal és elhoztunk Budapestre vagy százat közülük. Rendeztünk egy nagy sikerű kiállítást a Budapest Galériában a Rákóczi úton. Ott Váli Miklós fotós barátom az este zárásokat követően esténként profi fotókat készített mindegyikről. Laji ezek alapján válogatta ki végül is a kötetbe bekerülteket.
Íme a címadó vers:
Szárazvillámlás
Fülledt szürkületkor
megnémult villámok,
halott ősök ragadnak el
járni panasztáncot.
Nagyapámért, nagyanyámért,
Kontyon koppant fakanálért,
Lányért, földért, Szűzanyáért,
Hulló kőért, szép halálért.
Nekem nincs menekvés,
Törvénytartó népem
ajkán én már ki nem mondott
káromkodás lettem.
Korond, 1959. januárban
Ez lett hát annak a bizonyos első kötetnek is a címe. Szárazvillámlás
Október
Október “Hűvös arany szél lobog, leülnek a vándorok. Kamra mélyén egér rág, aranylik fenn a faág. Minden aranysárga itt, csapzott sárga zászlait eldobni még nem meri, hát lengeti a tengeri.” Naptár – részlet Radnóti Miklós (1909-1944) - költő
Weöres Sándor: A galagonya - költő mondja el saját versét
A galagonya
"Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske,
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya
magába.
Hogyha a Hold rá
fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája."
Weöres Sándor (1913-1989) - Kossuth és Baumgarten-díjas költő, író, műfordító, irodalomtudós
kattints a rövid hangfelvételre és képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=eezLJeX2doY
Mahatma Gandhi létünk törvényéről
Hitünknek valljuk, hogy a megtorlás a lét törvénye. Holott létünk törvénye: önmagunk legyőzése.
Mahatma Gandhi
Abraham Lincoln mondta
A legvégén nem az fog számítani, hogy mennyi év volt életedben, hanem hogy mennyi élet volt éveidben.
Abraham Lincoln
A Nobel-díjas világhírű magyar tudós a magyar pirospaprikáról
Szent-Györgyi Albert (1893-1986) - Nobel-díjas és Kossuth-díjas orvos, biokémikus - A C és a P vitaminok feltalálója a pirospaprikában
Az Orbán-kormány és a mozgásterét biztosító magyar emberek milliói is Einstein tételét erősítik - a korábban elképzelhetetlen is elérhető, ha sokan akarnak egy célt, és hajlandóak feladni kishitűségüket
"A világ amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye; nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül." Albert Einstein (1879-1955) - elméleti fizikus; tudományos és laikus körökben egyaránt a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják
David Viscott a szeretetről
"Szeretni, és szeretve lenni olyan, mintha kétfelől sütne ránk a nap." David Viscott - David Viscott (1938 - 1996) amerikai pszichiáter , író, üzletember, és a médiaszemélyiség