Árpád-kori templomaink - Fehér-kápolna - Buzsák - Dunántúl
Árpád-kori templomaink – Fehér-kápolna – Buzsák – Dunántúl
Az Árpád-kori Fehér-kápolna a XIII. században épült.
A sok vihart látott templom legjelesebb emléke az 1704-ben fából faragott, szőlőindával díszített reneszánsz faoltár.
Eredetileg itt volt az a Szűz Mária-szobor is, melyet a faluban lévő templomban mindig az ünnepi szertartásnak megfelelő színű palástba öltöztetnek.
A Zentai csata emlékműve - Zenta - Délvidék
A város a török uralom alatt jelentéktelen hely, de egyszerre megtanulják a nevét, amikor híre megy, hogy Savoyai Eugén herceg hadserege Zenta alatt rnegsemmisítő vereséget mért a még mindig tekintélyes katonai erővel rendelkező török seregre, magának a szultánnak, II. Musztafának a szeme láttára.
A Savoyai által vezetett egyesült hadak zentai győzelme 1697. szeptember 11-én világtörténelmi jelentőségű, ugyanis ezzel a győzelemmel szabadult fel majdnem egész Magyarország az oszmán hódítás alól. E csata következménye az 1699-ben megkötött karlócai béke, mellyel lezárul a törökök közép-európai térhódítása.
kattints a képekre!
Politikailag ezért lenne fontos az ha az igazságszolgáltatás gyorsabban derítené fel a balliberális kormányzat korrupciós ügyeit
Az emberek könnyebben elviselik a bajokat, ha látják, hogy azok okozói is pórul jártak.
Aiszóposz
Ezek szerint már Arisztotelész idejében is volt a mai ballib oldalhoz hasonló képződmény
"A hitvány és sunyi ember ugyanis minden dologban bizalmatlan, mert a maga mértékével mér másokat."
Arisztotelész (Krisztus előtt 384 – 322) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára
Ki a világ legnagyszerűbb édesapja?
Az asszonynak úgy kellene a férjére néznie, mint a világ legnagyszerűbb emberére - mert akkor az az ember, a férj a világ legnagyszerűbb édesapja lesz.
Böjte Csaba
Az Isten ajándékozó szeretettel szeret
Számomra az Isten az, aki túláradó, végtelen szeretettel szeret bennünket. Ajándékozó szeretettel szeret.
Böjte Csaba
Három évig maradhatott titokban a katyni vérengzés - április 13-a a Katyni Bűntény Áldozatainak Emléknapja
1943. április 13-án a berlini rádió adta hírül, hogy a német megszállás alatt lévő Szmolenszk környékén, a katyni erdőben tömegsírokat találtak, amelyek az 1939 szeptemberében szovjet hadifogságba esett és az NKVD által agyonlőtt lengyel katonatisztek holttesteinek ezreit rejtették.
A bejelentést kezdetben Nyugaton erőteljes kétkedés fogadta, mivel átlátszó náci propagandafogásnak tartották. Hamarosan kiderült azonban, hogy a brutális mészárlás tényleg megtörtént. 1939 szeptemberében a Vörös Hadsereg 250 ezer lengyel hadifoglyot ejtett, a tisztek elhelyezésére három tábort nyitottak: Kozelszkben, Sztarobelszkben, valamint Osztaskovban.
A kivégzéseket Sztálin 1940. március 5-én rendelte el Berija javaslatára. A döntés 22 ezer ártatlan ember halálos ítéletét jelentette, a Kreml csak hatvan év után ismerte el a gyilkosságok tényét. A lengyel parlament 2007-es döntése alapján április 13-a a Katyni Bűntény Áldozatainak Emléknapja.
Közelről, tarkólövéssel
A tömegmészárlást a szovjet katonák azon lengyel katonatisztek ellen követték el, akik a második világháború kirobbanásakor a Lengyel Köztársaság keleti területein védték hazájukat a szovjet hadsereg ellen.
A Vörös Hadsereg néhány nappal a nyugati irányból benyomuló Wehrmacht után, szeptember 17-én tört be az országba, s velük egy időben a német és a szovjet titkosrendőrség is benyomult. A szovjetek több mint 250 ezer (más becslések szerint 454 ezer) lengyel hadifoglyot ejtettek
1940. március 5-én a Szovjetunió rettegett belügyi népbiztosa, Lavrentyij Berija jegyzéket küldött a gyilkosságokat végül személyes bosszúból, vagy – más vélekedések szerint – a Németország elleni háború előtt a hátország megtisztítása céljából elrendelő Sztálinhoz, s ebben megállapították, hogy az NKVD indokoltnak tartja a megszállt ukrán és belorusz területeken raboskodó "nacionalisták és ellenforradalmárok", 14 700 hadifogoly és 11 ezer rab agyonlövését.
A megkötözött tiszteket közvetlen közelről tarkón lőtték. A katyni áldozatok között volt egy parancsnok, két tábornok, 24 ezredes, 79 alezredes, 258 őrnagy, 654 százados, 7 tábori lelkész, 300 orvos, 20 egyetemi tanár, több száz ügyvéd, mérnök és tanár, több mint száz író és újságíró, valamint 200 pilóta.
A katyni tömegsírok helyét egy pályafenntartó vonat lengyel kényszermunkásai találták meg 1942-ben. A németek csak 1943 februárjában kezdték meg az exhumálásokat; április 13-áig mintegy 400 holttestet hantoltak ki. A berlini rádió ezen a napon jelentette be, hogy a Katyn melletti erdőkben háromezer lengyel tiszt holttestét találták meg egy 28 méter hosszú, 16 méter széles tömegsírban, a tömegmészárlással pedig a szovjeteket vádolták meg.
mult-kor.hu, Patrióta Európa Mozgalom
A Fidesz-frakció részvétnyilvánítása
Mély megrendüléssel értesültünk a hírről, hogy hosszan tartó betegség után elhunyt Szalai Annamária, egykori képviselőtársunk, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke - közölte a Fidesz-frakció pénteken.
Szalai Annamária 1998 és 2004 között parlamenti képviselőtársunk volt, aki hazáját alázattal és kiemelkedő szakmai tudásával szolgálta. 1991 óta volt a Fidesz tagja, 10 éven át a Zala megyei választmány elnökeként, majd az országos választmány alelnökeként tevékenykedett. Mély fájdalommal búcsúzunk tőle, tisztelettel adózunk élete és munkája előtt. Nyugodjék békében! - zárul a közlemény.
fidesz.hu
A nagy gazdagság a boldogságot porba dönti
A nagy gazdagság a boldogságot porba dönti. Aiszkhülosz
Akkor vagy igazán szabad...
- Böjte Csaba