Ma 70 ezerrel több gyermek sportol, mint 2010-ben

Több mint száz tehetséges fiatal sportoló részesülhet a sportcsillagok ösztöndíjában, és tanulhat ezzel a támogatással a hazai felsőoktatási intézményekben - jelentette be Simicskó István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sportért és ifjúságért felelős államtitkára kedden egy - a Hegyvidék önkormányzata által rendezett - nemzetközi sportmenedzsment-konferencián Budapesten.   Létrehozva: 2013. október 15., 15:03 | Utoljára frissítve: 2013. október 15., 15:17 nyomtat küld     kapcsolódó Simicskó: A magyarok sikeresek a sportban Simicskó: A sport a legjobb gyógyszer Az államtitkár hozzátette: már összeállt a listájuk azoknak a tehetséges magyar sportolóknak, akik akár havi nettó 200 ezer forint díjazásban is részesülhetnek. Simicskó István szerint hamarosan indul a program, amellyel a kormánynak az a célja, hogy az edzők mellett a fiatal magyar sportolókat is elismerje, és ne menjenek csupán egy-egy ösztöndíjért külföldre, hanem itthon tanuljanak. A sport mint stratégiai ágazat az állami szerepvállalás tükrében című előadásában az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány feladata a sportolás feltételeinek biztosítása, az eddigi lépések eredménye pedig egyelőre az utánpótlás területén jelentkezik.   "Ma 302 ezer, vagyis hetvenezerrel több gyermek sportol, mint 2010-ben" - jelentette ki az államtitkár, majd hozzáfűzte, hogy a magyar sport továbbra is sikerágazat, a magyarok a londoni olimpia óta megrendezett világversenyeken 261 érmet, köztük 59 aranyat nyertek.   Fábián László, a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgatója elmondta, hogy az elnökség hétfői döntése értelmében az eddigi 154-en kívül további nyolc szakember csatlakozhat a kiemelt edzői programhoz. Megemlítette még, hogy a 16 kiemelt sportág az első támogatási időszakban 12,5 milliárd, 2020-ig pedig összesen 135 milliárd forint állami támogatást kap sportágfejlesztésre, és azt is tervezik, hogy további - olimpiai és nem olimpiai - sportágakra is kiterjesztik a programot.   Sterbenz Tamás, a TF tanszékvezető egyetemi docense a magyar sport nemzetközi versenyképességéről tartott előadást.   Az elit sportot tekintve ötödik-hatodikak vagyunk Európában, a szabadidő- és a látványsportokat tekintve viszont csak a középmezőnyben foglalunk helyet, így összesítésben a tizenhatodik pozíció Magyarországé a kontinens országai között - ismertette a korábbi kosárlabda-főtitkár.   Spiriev Attila, a Magyar Atlétikai Szövetség szakmai igazgatója Üzleti elemek az atlétikában című előadásában kiemelte, hogy a Gyulai István Memorial Atlétikai Magyar Nagydíj a 20. helyet érdemelte ki a sportág nemzetközi viadalainak világrangsorában, és így több World Challange-versenyt is sikerült megelőznie. Bejelentette, hogy a hazai szövetség jövőre Szuperliga-versenysorozatot indít el, amelyet egy kétnapos döntő zár majd, és bevezetik a csapatbajnokságot is.   A két külföldi előadó közül Paul M. Pederson, az Indiana Egyetem professzora az Egyesült Államok sportmenedzsment modelljeiről, míg Alastair Graham, a KPMG Hungária Kft. sporttanácsadási divíziójának igazgatója a labdarúgó-stadionok fejlesztésének üzleti szempontjairól beszélt.   A konferencia házigazdája, Váczi János alpolgármester elmondta: Hegyvidék önkormányzata költségvetésének 4,4 százalékát fordítja sportra, amiért a Magyar Létesítményüzemeltetők Szövetségétől megkapta a Legsportosabb önkormányzat elismerést. Váczi János záróbeszédében bejelentette: minden évben szeretnének egy ilyen rendezvényt tartani, és az a céljuk, hogy nemzetközi konferenciává fejlesszék, amelyen mindig sok praktikus információ hangzik majd el a sporttal és menedzselésével kapcsolatban.   (MTI-fidesz.hu)

Elsők közt Amerika közepén – A denveri 56-os emlékpark története röviden - ha Amerikában élünk is, a lelkünk magyar maradt

                                    Ahogy Denver belvárosában a Cherry Creek patak mentén, a forgalmas East Speer Boulevard-on haladunk, már messziről szembetűnik a télen hófehér lepelbe, az év nagy részében azonban zsenge zöldbe takaródzó „Hungarian Freedom Park” és a rajta magasodó emlékmű, amely Észak-Amerikában elsőként hirdeti az ’56-os magyar forradalom és szabadságharc örök dicsőségét. Az 50 éves Kolorádói Magyar Klub, illetve annak „Emlékmű Bizottsága” hathatós tevékenysége révén és az itt élő, valamennyi magyar példás összetartásának, kitartó akaratának köszönhetően 1966. október 23-án, a forradalom 10 éves évfordulóján Colorado kormányzója és Denver polgármestere magyar emlékparkot avatott és adott át, mintegy 600 magyar, és más nemzetiségű résztvevő jelenlétében. Az USA első ’56-os emlékparkja ma is a Magyar Szabadság Park (Hungarian Freedom Park) nevet viseli. Az ekkor ideiglenesen elhelyezett, fából készült emléktábla helyén két évvel később, 1968. október 27-én állították fel – ugyancsak ünnepség keretében – immár véglegesen a bronz domborművel és feliratokkal díszített, 25 láb magas, négyszögletes, zúzott gránit emlékoszlopot. Óriási dolog volt, hogy az új életük megalapozásáért küzdő, a két világháború között, a II. világháború után és az ’56-os forradalmat követően itt menedéket talált magyar kolónia tagjai közadakozásból sikerre vitték elhatározásukat: méltó és időtálló emlékművet létrehozni a magyar szabadságharc hősei emlékének. Az emlékmű bronz reliefjét egy Finnországban élő, egri származású szobrász, Popovits Zoltán készítette. Domborműve egy, a vasfüggönyön áttörni próbáló fiatalt jelenít meg; alatta bronzból öntött felirat áll: „Az 1956-os magyar forradalom emlékére”. Ifj. Honti Ernő minden bizonnyal a legifjabb adományozója volt az emlékműnek – feltehetően saját zsebpénzéből áldozott 5 dollárt e nemes célra Az emlékmű hátoldalán Abraham Lincoln gettysburgi üzenetéből olvasható egy részlet: „We here highly resolve that these dead shall not have died in vain”, amelyet Vörösmarty Mihály Szózatának hasonló mondanivalójú sorai követnek: „Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért…” A kommunizmus bukása után e két idézet alatt egy új bronz tábla kapott helyet: „The Revolution Triumphed” vagyis „A forradalom győzött” felirattal (1990 Március 25. – szabad választások, 1991. június 19. – szovjet csapatok kivonulása). Az emlékmű alapzatán 13 vas gyertyatartó utal a forradalom 13 dicső napjára. A gyakran hóviharnak és félsivatagi forróságnak egyaránt kitett, csaknem ötven éve szilárdan álló emlékmű az itteni magyarság hosszú évtizedek óta megőrzött állhatatosságát is jelképezi. Máig sem felejtik az ottani magyarok a magyar klub alapításakor elhangzott szavakat: „Ha Amerikában élünk is, a lelkünk magyar maradt.” Endrődi Judit   

Október 23.-án - újra Békemenet - október 27.-én Székely Nagy Menetelés, és hozzá csatlakozó tüntetések világszerte - mutassuk meg újra, hogy a magyar öntudatos, magát megvédeni képes nemzet!

                      Ébredj magyar! Ma aludni gyalázat! Vakondok-szerep! Jöjj el közénk égő szívvel s emeld fel büszkén a fejed! Birka-fejjel gyávák járnak! Napba-nézõ a mi szemünk! Ne várj tovább! Ma határozz! Velünk jössz-e? Vagy ellenünk?   Kiss Dénes  - Velünk vagy ellenünk (részlet) - 1956 október 24.

Orbán Viktor Londonban

Megint mindannyiunknak el kell mennünk október 23-án, hogy megvédjük az érdekeinket a multiktól és a bankoktól - az őket kiszolgáló hazai ellenzéktől

Hazaszeretet és haszonlesés - egy új közvélemény kutatás szerint a fiatalok közel harminc százalékának a haza nem jelent semmit

                          "Az első, felelős magyar kormány miniszterelnökével és az aradi tizenhármakkal nem készült felmérés a hazaszeretetről. Ők anélkül is megadták a választ." Ugró Miklós  Magyar Nemzet Az aradi vértanúk, Barabás Miklós litográfiáján Knezić Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Lahner György, Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos

Batthyány Lajos - a Magyar Királyság első miniszterelnöke - vértanú

                                          1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848-49. évi szabadságharc 13 honvédtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet. A bécsi forradalom évfordulójára időzített kivégzéssorozat a levert szabadságharc utáni megtorlások tetőpontja volt, amiről a magyarság évről évre nemzeti gyásznap keretében emlékezik meg.   A haditörvényszék először börtönbüntetésre és vagyonának elkobzására ítélte, majd ezt Schwarzenberg és a bécsi udvar nyomására halálra változtatta, de úgy, hogy az elítéltet az uralkodó kegyelmére ajánlotta. Ekkor Batthyányt Pestre szállították, hogy a kegyelmezés joga a császártól Haynauhoz kerüljön, és ő október 3-án jóváhagyta a halálos ítéletet, elrendelte Batthyány felakasztását. Az utolsó, engedélyezett látogatáson felesége egy tőrt csempészett be neki. Ezzel súlyos sebeket ejtett a nyakán, de életben maradt. Sebei miatt az ítéletet kénytelenek voltak golyó általira módosítani. Ennek megfelelősen október 6-án a pesti Újépület (Neugebäude) udvarán kivégezték. Az első magyar miniszterelnököt, aki a súlyos vérveszteségtől tántorgott, ketten kísérték. A kivégzőosztag előtt fél térdre ereszkedett. „Éljen a haza! Rajta, vadászok” – kiáltotta.

II. Rákóczi Ferenc szobra szülőhelyén - Borsi - Felvidék

                        II. Rákóczi Ferenc (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.)

Egy szenzációs fotó az aradi Szabadság-szoborról - Partium

                        Az aradi Szabadság-szobor Zala György alkotása, amelyet 1890-ben avattak fel Aradon az aradi vértanúk emlékére.

A birodalom csak birodalomként képes működni

Dessewffy Arisztid - aradi vértanú utolsó két napján történt:

"Csoda, hogy minden magyart ki nem irtottak a Habsburgok háromszáz év óta" - mondta este a siralomházban, majd mély álomba merült. "Tiszta lelkiismeretem van, s az hagyott aludni" - magyarázta papjának reggel, majd teljes nyugalommal állt a kivégzőosztag elé."