Kosztolányi Dezső: Ó a rémséges őszi éjszakák

                              Ó a rémséges őszi éjszakák "Ó a rémséges őszi éjszakák! Mikor fagyosan fojt a sűrű köd, s távol boszorkányégetők gyanánt kuksolnak a vén gesztenyesütők. Ó temetős, magányos őszi éjek! A fázó lélek önmagába réved, s a lámpa kétes, kancsal lángja bolyg, mint őszutói, sápadt, lomha hold. Minden helyütt csak éj, kisértetek, örök homály, nem ismert, szörnyü tenger, miben az ember sírva hentereg vérző szemekkel, megkötött kezekkel. Ó elhagyottság, őrjítő magány! Árnyékcsaták a szoba vén falán, megvert remények rongyos serege, titokzatos, síró halálzene. Ó átkok átka, pokoli zavar, szerelmesek halódó sóhaja. Ó szörnyű perc, mikor egymásba mar az ember és az éjszaka." Kosztolányi Dezső (1885-1936) - ró, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró  

1956-os emlékhelyek itthon és a nagyvilágban - 1956-os emlékmű - Poznan - Lengyelország

1956-os emlékhelyek itthon és a nagyvilágban - 1956-os forradalmi emlékmű együttes - Szolnok - Alföld.jpg

1956-os emlékhelyek itthon és a nagyvilágban - 1956-os emlékmű (részlet) - Csongrád - Alföld

1956-os emlékhelyek itthon és a nagyvilágban - 1956-os emlékmű - Veresegyház - Északi-középhegység

1956-os emlékhelyek itthon és a nagyvilágban - 1956-os emlékmű - Szeged - Alföld

1956-os emlékhelyek itthon és a nagyvilágban - 1956-os emlékmű - Nagykálló - Alföld

1956-os emlékhelyek itthon és a nagyvilágban - Emléktábla a székesegyház falán - Bogota - Kolumbia

Berzsenyi Dániel (1776-1836) költő mindenkinél hamarább felfedezte a magyar nyelv ősiségét

                                        Régóta gyanús előttem az a régi előítélet, amely szerint többnyire azt hittük, hogy mindazon szavaink, melyek az idegenekhez hasonlítanak, kölcsönzöttek és idegenek, arra határoztam magamat, hogy némely szavaink származattját minden figyelemmel megtekintsem, s nyelvünk becsületét e részben is oltalmazzam. Bukdozásaim haszon nélkül nem maradtak, sőt örömmel tapasztaltam, hogy mindenütt többet találtam, mint kerestem elannyira, hogy csakhamar általlátám azt, hogy a magyar nyelv tán az egész óvilág nyelveinek gyökere és anyja, mert nyilván tapasztalám azt, hogy a legközönségesebb természeti tárgyoknak nevezeteit nemcsak az igen rokon déli és keleti, de még az egészen idegennek vélt európai nyelvekben is általában magyar gyökerekből lehet származtatni. Berzsenyi Dániel - 1825

1956-os emlékhelyek itthon és a nagyvilágban - 1956-os emlékmű - Budapest