Mára már senki nem tudja, miért, hogyan alakult úgy, hogy más vidékektől eltérően, itt faragott sírkövek - mészkő-szívek. A legvalószínűbb, hogy szív alakú kőtömbök formája ihlette meg a helyi mestert, vagy valakinek olyan mérhetetlen fájdalma támadt, hogy azt mindentől eltérően tudta csak kifaragni magából, de akárhogy volt, jó időre kegyeleti divatot diktált.
Eötvös Károly (1842-1916) így meséli a szív alakú sírkövek eredetét:
"Volt Balaton-Udvariban valaha egy szegény ember, valami furcsa ember, találékony elme, olyan falusi ezermester. Kitalálta, hogy a sírkövet szív alakúra kell faragni. Legyen lába, amelyet elültessenek a sírban nyugvó fejéhez, de ami kimarad a földből, olyan legyen az, mint az ember szíve. Arra jöjjön rá az írás. A régi szokás hívei ellenkeztek.
De a furcsa ember nem engedett. Nekem van igazam, nem kendteknek. Hiszen a halott szíve is kővé válik.
Azután, aki élve maradt, annak is kővé válik a szíve. Hát nem felejti el mindenki a maga halottját, akár vén volt, akár fiatal?
Hát lehetne az, ha az élő ember szíve is meg nem kövesedne?, Azért csak azt mondom én: legyen az a sírkő, mint az ember szíve. Ez illik a holtakhoz is, az élőkhöz is.
Addig beszélt: elfogadták."
"Ha igazán szereted a természetet, mindenhol megtalálod a szépséget."
Vincent Van Gogh (1853-1890) - holland festőművész
"Az önhitt ritkán jön zavarba. Kinek nincsenek mély érzései, minden tárgyra hamar megtalálja az illő szót."
Kemény Zsigmond (1814-1875) író, politikus
"Lehetőségek vannak, az embernek ereje lehet ahhoz, hogy azokat valóra váltsa. A személyes eltökéltség nagyon fontos, de önmagában kevés. Sok ember együttmûködésével érhetjük el a közös célt."
Orbán Viktor
"A gyermek feje nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani"
Galileo Galilei (1564-1642) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós
"Közlegény-sorban állni és kitüntetés nélkül gyakorolni polgári erényt, néha szintoly magasztos állás és szintoly szent kötelesség, mint állani a dolgok élén."
Széchenyi István (1791-1860) - politikus, író, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere
A Magyar Felföld legnagyobb néprajzi egysége a palócság, melynek egyes csoportjait többek között éppen a népviselete alapján lehet megkülönböztetni.
Őrhalom, a szomszédos Hugyag, valamint az Ipoly folyó túlsó oldalán található Ipolyvarbó, azonos viseletcsoporthoz tartozik, ami azt jelenti, hogy a három faluban azonos anyagú és szabású ruhában jártak, népviseletük közel azonos.
Az őrhalmi női népviselet legjellemzőbb darabja a lábszárközépig, de sokszor bokáig érő brokátselyemből, bársonyból készült szoknya. A hosszú szoknyához azzal azonos anyagú blúzt vettek fel, majd később az ingváll vászonból készült, melynek kézelőjét hímzéssel díszítették. Az ingre gyöngyös, rézcsipkés mellényt, pruszlikot vettek fel. A szoknyák elé felkötötték az otthon szőtt kötényt, az ún. szakácskát, melybe nevüket is belehímezték.
Népviseletünk két legszebb darabja a gyöngyökkel hátul két széles szalaggal díszített „fékető”, illetve a nagy rojtú, fül mellett csomózott, selyemből készült menyecske kendő.
Magyar szecesszió építészeti alkotásai - Sztarill-palota - Astoria Szálloda - Nagyvárad - Partium
Sztarill Ferenc (1859-1943) építész 1902-ben a Bémer tér és a Szalárdi utca kereszteződésénél lévő telken kétemeletes bérház tervezte és építette a palotát. Az századfordulós Nagyvárad egyik legtermékenyebb építésze volt. 1906-ban szerzett építőmesteri oklevelet Budapesten. Több évig a Nagyváradi Építőiparosok Szövetségének elnöke volt.
Főként kivitelezőként dolgozott, a legtöbb esetben ő kivitelezte Komor Marcell és Jakab Dezső terveit (pl. Fekete Sas palota, Adorján ház), azonban jó néhány historizáló és szecessziós épületet tervezett ő maga is Nagyváradon.
Ebben a palotában működött Ady Endre kedvelt váradi kávéháza, az EMKE. Itt ismerte meg hallhatatlan múzsáját, Lédát, és ugyanitt alakult meg 1908-ban A Holnap Irodalmi Társaság.
kattints a HANGFELVÉTEL-re!
http://www.youtube.com/watch?v=kLhBrC7TrPg