Bocskai István szobra és egy idézetet megörökítő dombormű - Genf - Svájc
Bocskai István szobra és egy idézetet megörökítő dombormű - Genf - Svájc
A svájci Genf a XVI. század óta a kálvinizmus szellemi fővárosának számít Európa-szerte.
A reformáció nagy alakjait – Kálvint és másokat – monumentális emlékmű örökíti meg az óváros melletti parkban.
A szobrok sorában áll Bocskai István (1557-1606) alakja is. A XVI. század nagy magyar államférfija a protestánsok vallásszabadságát biztosító bécsi béke megkötésével szerzett jogot hogy egy sorba kerüljön Cromwellel, Knoxszal vagy Roger Williams-szel.
Basta császári tábornok erdélyi zsarnokoskodása és II. Rudolf 1604-ben kibocsátott valláskorlátozó törvénye ellen felkelés robbant ki, amelynek Bocskai hajdúival az élére állt.
Még a harcok idején, 1605-ben Bocskai Istvánt a nemesi rendek Erdély és Magyarország fejedelmévé kiáltották ki, ezt a méltóságát az ország egyharmadát meghódított törökök is elismerték. Az 1606 nyarán megkötött bécsi békében Rudolf kénytelen volt újra elfogadni az alkotmányt, megerősíteni a szabad vallásgyakorlás jogát, valamint azt, hogy az erdélyiek maguk választhassák fejedelmüket.
Bocskai biztosította a székelyek előjogait is, a hajdúkat pedig kiemelte a jobbágysorból. A bécsi béke rendelkezéseit Rudolf a törökkel megkötött zsitvatoroki békében is garantálta.
Bocskai Istvánt, mint a nemzeti függetlenség és a vallásszabadság bajnokát ovációval fogadta a kassai országgyűlés 1606. december 13-án – ezt örökíti meg a jeles magyar államférfi genfi szobra melletti dombormű, felette a békekötés szövegéből vett, a vallás gyakorlását szavatoló latin nyelvű idézettel.
Az itt ábrázolt esemény után két héttel azonban a fejedelem váratlanul meghalt. Hívei kancellárját, Kátay Mihályt gyanúsították azzal, hogy megmérgezte, s a feldühödött tömeg a kassai piactéren Kátayt felkoncolta.
2021. February 17. 00:00
Strobl Alajos(1856-1926) - Szent István-szobor a budai várban - Budapest
Strobl Alajos(1856-1926) - Szent István-szobor a budai várban - Budapest
A századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége.
A görög–római művészet tanulmányozása erősen hatott a stílusára, de az aktuális nyugati stílusokat is kipróbálta (impresszionizmus, eklektika, szecesszió), s hamarosan kialakult egyéni stílusa, a témát kifejteni, megmutatni a legmegfelelőbb eszközökkel (anyag, stílus).
1900-ban a párizsi világkiállításon Anyánk című, életnagyságú, fehér márványból készült szobrát grand prix-díjjal jutalmazták. Köztéri, egyházi szobrai és síremlékei mellett nagyon értékesek portrészobrai, köztük:
Schickedanz Albert (1884)
Szobrai napjainkban is köztereinket, emlékhelyeinket díszítik, számos műve a kistapolcsányi kastélyparkban és a Magyar Nemzeti Galériában, Szegeden a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban látható.
2021. February 14. 00:00
Luxemburgi Zsigmond magyar király és galánthai gróf Esterházy József országbíró vára - Tata - Dunántúl
A vár Tatán az Öreg-tó partján található vízi vár, melyet Luxemburgi Zsigmond király épített a 1397-1409 között, a Lackfi család korábbi erődítménye helyén. A Zsigmond által emelt négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos, belső udvaros várnak ma csak a déli szárnya, illetve a többi részének feltárt alapfalai láthatóak. kattints a képekre - érdemes!
2021. February 11. 00:00
A Dunánál - József Attila ülő szobra - Budapest
A Dunánál - József Attila ülő szobra - Budapest
Hangfelvételről meghallgatható a vers - elmondja: Latinovits Zoltán
"A rakodópart alsó kövén ültem,
néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.
Alig hallottam, sorsomba merülten,
hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.
Mintha szivemből folyt volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna."
A Dunánál - részlet
József Attila (1905-1937) - költő
kattints a hangfelvételre és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=bg_Y0VHr3XQ
2021. February 08. 00:00
László Gyula (1910-1998) - régész-történész, képzőművész rajzai a több fokozatú honfoglalásról
László Gyula (1910-1998) – régész-történész, képzőművész rajzai a honfoglalásról
A Magyar Képzőművészeti Főiskolai tanulmányait 1933-ban végezte el. Tanárai közt olyan neves művészek voltak, mint Rudnay Gyula, Réti István, Csók István, Glatz Oszkár, Lyka Károly. Művészettörténet, néprajz, magyar, földrajz, régészet szakot hallgatott. 1935-ben a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett.
Tanulmányúton Londonban, Rómában, Párizsban, és Firenzében járt. 1938-ban megkapta a Harriseion-ösztöndíjat, mintegy fél évig volt lehetősége Görögországban, a görög és a bizánci művészeteket tanulmányozni. 1940–1949 között Kolozsvárott volt egyetemi tanár. Székelyföldön népdalokat tanult, fejfákat, bútorokat rajzolt, festett.
A kettős (többes) honfoglalás mellett foglal állást, miszerint a magyarság két (illetve több) lépcsőben foglalja el a Kárpát medencét. A jól ismert IX. század végi bejövetel csupán az utolsó fázisa volt a folyamatnak
Ezt az állítást a különböző krónikák és gesták leírásaival igazolta. És ami még fontosabb állításait régészeti bizonyítékokkal is alátámasztotta.
kattints a képekre - érdemes!
2021. January 31. 00:00
Európa legbátrabb asszonya - Zrinyi Ilona (1643-1703) - Munkács várának hős védője
Európa legbátrabb asszonya - Zrinyi Ilona (1643-1703) - Munkács várának hős védője
Bécs 1683-as sikertelen ostroma után a törökök és Thököly velük szövetséges kuruc csapatai állandó visszavonulásra kényszerültek, és a gróf gyors egymásutánban kénytelen volt feladni a Rákócziak várait.
Már valamennyi kuruc vár a császár kezében volt, Munkács vára - Zrínyi Ilona székhelye - kivételével.
Zrínyi Ilona megesküdött, hogy Munkácsot nem adja fel . Ez a döntés egy olyan hősi helytállás kezdetét jelezte, amely a magyar történelem arany lapjaira tartozik.
Munkács védelmére 4 ezer főnyi sereg, s nagyszámú szakember állt rendelkezésére. A várat három fal és egy a Latorca vizével feltöltött árok vette körül.
Az ostrom sok viszontagsága és Munkács Zrínyi Ilona által vezetett hősies ellenállása Európa-szerte legendává vált. Arra számítottak, hogy e "gyenge asszony" elleni ostrom csak pár napig tart, pedig három hihetetlenül hosszú esztendővé nyúlt.
Zrínyi Ilona Európában a szabadság védelmének jelképévé vált. Sobiesky lengyel király "Európa legnagyszerűbb asszonyának" nevezte őt, míg XIV. Lajos levelében "Európa legbátrabb asszonyának" szólította.
kattints a képekre - érdemes!
2021. January 31. 00:00
Nem tűrhetjük, hogy ez az alak, most 2021-ben - mintha mi sem történt volna korábban - a pofánkba röhögjön, és a hatalmának a visszaszerzése reményében kioktasson bennünket - gyurcsány
Nem tűrhetjük, hogy ez az alak, most 2021-ben - mintha mi sem történt volna korábban - a pofánkba röhögjön, és a hatalmának a visszaszerzése reményében kioktasson bennünket, és emberek millióit ismét megtéveszthesse!
Környezetünkben ne hagyjuk szó nélkül a nemzeti kormány ellen ágálók megalapozatlan megjegyzéseit, hőbörgéseit.
Mára addig fajultak a dolgok, hogy a saját létünk, családjaink jövője a tét.
Tehát nem babra megy a játék!
Nem viselkedhetünk kvázi kívülállóként. Mára már nem elég annyi, hogy a fotelünkből szurkolunk a nemzeti kormánynak, és jól elmondjuk a véleményünket a tévé előtt a hazaáruló ellenzékről.
Minden igaz magyarnak cselekvő, aktív módon kell a következő bő egy esztendőben megvédenie közös eredményeinket, megvédeni a jövőnket!
Egyetlen hazug állítást sem hagyhatunk szó nélkül, ha nem akarunk az amerikai hazafiak sorsára jutni 2022-ben!
ass Nem tűrhetjük, hogy ez az alak, most 2021-ben - mintha mi sem történt volna korábban - a pofánkba röhögjön, és a hatalmának a visszaszerzése reményében kioktasson bennünket, emberek millióit ismét megtévesszen!.jpg
2021. January 14. 00:00
Ma 78 éve kezdődött a doni katasztrófa
Emlékezzünk mártírjainkra!
Ma 78 éve kezdődött a doni katasztrófa
A szovjet 40. hadsereg 1943. január 12-én, mínusz 30-35 fokos hidegben lendült támadásba az urivi hídfőtől kiindulva, és már aznap 8-12 kilométer mélyen beékelődött a magyar védelembe.
Január 16-ára a szovjet támadás három részre szakította a magyar hadsereget.
A doni veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok. A 2. magyar hadsereg közel százezer ezer embert veszített el, az elesettek és a fogságba esők pontos számát nem lehet megállapítani.
2021. January 12. 00:00
A madéfalvi vérengzés emlékműve - Madéfalva - Székelyföld - Erdély
A madéfalvi vérengzés emlékműve - Madéfalva - Székelyföld - Erdély
A madéfalvi vérengzés vagy madéfalvi veszedelem - latinul a Siculicidium, azaz székelygyilkosság - a székelyek ellen elkövetett tömeggyilkosság volt 1764-ben, Mária Terézia királynő uralkodása alatt.
A bécsi udvar 1763-ban megbízta Adolf Buccow tábornokot, hogy szervezzen Erdélyben három székely és két román határezredet. A székelyek azonban meg akarták őrizni évszázados katonáskodási hagyományukat, kiváltságaikat és ellenálltak a székely ezredek erőszakos felállításának, ami megszüntette a különállásukat. Buccow tábornokot ekkor Mária Terézia leváltotta.
A Buccow helyébe lépő báró Siskovics József altábornagy parancsot adott katonáinak Madéfalva megtámadására, ahol a székelyek vezetői találkoztak. Egy havas téli éjszakán (1764. január 7-én, a Vízkereszt utáni hajnalon, akárcsak később Nagyenyeden), vad ágyútűzzel indított támadásban mintegy 400 embert (köztük ártatlan gyermekeket és asszonyokat) mészároltak le.
Ezt követően elfogták a székelyek vezetőit és bűnvizsgáló bizottságot hoztak létre. A mészárlás és az erőszakos katonasorozás következtében kezdődött meg a székelyek kivándorlása Moldvába, ahol elrejtőzve megélhetést találtak a már évszázadok óta ott élő csángók falvaiban.
1774-ben Bukovina a török fennhatóság alól osztrák kéz alá került. Hadik András gróf közbenjárására megkegyelmeztek a székelyeknek, és behívták őket az újonnan megszervezett, elnéptelenedett tartományba, ahol 1786-ig megalapították falvaikat.
Az alapított falvak: Istensegíts (1775), Fogadjisten (1776), Hadikfalva (1776), Józseffalva (1785,), Andrásfalva (1786).
2021. January 07. 00:00
Újévi magyar népszokások
Újévi magyar népszokások
Január elseje a polgári év kezdőnapja. A középkorban december 25-én, azaz Krisztus születésének napján kezdődött az év. A XIII. Gergely pápa-féle naptárreform (1582) a polgári év kezdetévé január elsejét tette, az egyházi év mindmáig advent első napjával (a karácsonyt négy héttel megelőző vasárnappal) kezdődik. A változó évkezdet miatt az újévet sokfelé kiskarácsonynak nevezték. A január elseji évkezdet Magyarországon már 1587-ben életbe lépett.
Úgy tartották, hogy amit ezen a napon cselekednek, az hatással lesz az egész elkövetkező esztendőre. Tilalmak fűződnek ehhez a naphoz.
Közismert az a hiedelem, hogy újév napján semmit sem adnak ki a házból, mert akkor egész éven át minden kimegy onnan. Nem volt szabad főzni, mosni, varrni, állatot befogni stb. Általános hiedelem, hogy ami e napon történik valakivel, az ismétlődik egész évben, ezért igyekeztek a veszekedéstől is tartózkodni.
Január első napja alkalmas idő a férjjóslásra. Például. a bukovinai magyarok úgy vélték, hogy újév reggelén amilyen nevezetű férfit látnak először, olyan nevezetű lesz a férjük. Szokás volt újévkor kora reggel a kútnál mosdani, hogy egész évben frissek legyenek.
Az újesztendei jósló, varázsló eljárásoknak igen fontos része volt a táplálkozás, megszabott ételek fogyasztása, illetve bizonyos ételek szigorú tiltása. Jól ismert a baromfihús evésének tilalma e napon, mert úgy tartják, a baromfi elkaparná, elrepítené a szerencsét.
Disznóhúst kell enni, mert a disznó előre túrja a szerencsét. Előnyben részesítik ilyenkor a szemes terményeket (lencse, rizs, köles), abban a hitben, hogy a sok apró mag pénzbőséget jelent a következő esztendőben. Szokás volt egész kenyeret szegni, hogy mindig legyen a családnak kenyere. Újévkor megrázzák a gyümölcsfákat, hogy bőven teremjenek. Újévi első látogatónak férfit vártak, mert úgy vélik, hogy szerencsét hoz. Az időjárásra is jósoltak, többnyire úgy tartják a jó idő jó esztendőt jósol. Ezen a napon fiúgyerekek jártak házról házra köszönteni. Az köszöntő gyakran nem más, mint a jókívánságok versbe szedése.
2021. January 01. 00:00