Románia elutasította Magyarország igényét két új konzuli iroda nyitására - Nem nyílik konzuli iroda Vásárhelyen és Nagyváradon
Románia érdemi magyarázat nélkül elutasította Magyarország több mint egy éve benyújtott igényét, hogy Nagyváradon és Marosvásárhelyen konzuli irodát nyisson. A Külgazdasági és Külügyminisztérium bekérette Románia budapesti nagykövetét az ügyben.
A román nagykövetet, Navracsics Tibor miniszter döntése alapján, Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár kérette hivatalába, ahol szóbeli jegyzéket váltottak. A helyettes államtitkár jelezte a román nagykövetnek: a magyar fél értetlenséggel fogadta, hogy a román fél nem akarja engedélyezni a két iroda megnyitását, amiről már több mint egy éve szó van.
A magyar külügyi tárcának azért is fáj különösen a döntés, mert a két ország külügyminisztere már többször is egyeztetett arról, hogyan lehetne a két ország közti kapcsolatot fejleszteni. Szalay-Bobrovniczky arra kérte a román nagykövetet, gondolja át még egyszer az elképzeléseit, aki erre ígéretet tett, hogy a kérést továbbítani fogja Bukarestnek.
A külügyi szóvivő közölte: arra is felhívták a román fél figyelmét, hogy nem két új főkonzulátus megnyitásához kértek engedélyt, hanem a már működő – kolozsvári és csíkszeredai – főkonzulátusok konzuli irodáinak engedélyezését szerették volna elérni.
A román külügyminisztérium korábban azt nyilatkozta, a kölcsönösség és arányosság elvére hivatkozva utasították el, hogy Magyarország bővítse romániai konzuli hálózatát, a magyar igény elutasításánál pedig figyelembe vették azt is, hogy Magyarország már most "jelentős" konzuli hálózatot működtet Románia területén. A román külügyminisztérium jelezte, hogy nem köteles az elutasítást indokolni, az a fogadó ország szuverén joga, hogy engedélyezi a területén új konzulátus létrehozását, vagy sem.
A magyar kormány tavaly áprilisban kezdeményezte a két konzuli iroda nyitását a román kormánynál. A nagyváradi konzuli iroda a kolozsvári, a marosvásárhelyi pedig a csíkszeredai főkonzulátus alárendeltségében működött volna.
Böjte Csaba nem az ínséges kommunista időket sírja vissza, de határozottan állítja: átestünk a ló túlsó oldalára
"Meggyőződésem, hogy túl van terhelve a mai ember. A kommunista időben volt egyfajta becsületes éhség mindenkiben. Kevesebb holmink volt, kisebb volt a választék. Ma a tányérjainkba több ételt teszünk, mint kellene. Mindenki nagyon-nagyon megterheli a tátizsákját szép, finom értékes holmikkal, amikre nem erőst van szüksége, vagy vígan élne nélkülük."
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
Jó pásztor háza - Pozsony - Felvidék
Pozsony egyik legszebb épülete. Ez az 1760 körül épült ház feltűnően karcsú külsejével kiemelkedő példája a könnyedén finom rokokó építészetnek Pozsonyban.
Nevét a ház sarkán lévő jelkép után kapta, mivel a kis szobrocska Krisztust, a jó pásztort ábrázolja. Az egykori polgárház mindegyik emeletén csak egy helyiség van. 1975 óta a házban a Városi Múzeum egyedülálló óragyűjteménye tekinthető meg.
A múltkor valakit megbotránkoztattam
„A múltkor valakit megbotránkoztattam. Azt mondtam, ilyen jó dolga még nem volt a magyar embernek, mint most. Hogy mondhatok én ilyet, kérdezték döbbenten. Akkor gondoljuk végig!
Akkor gondoljuk végig!
Ha álmainkhoz viszonyítjuk a valóságot, akkor tényleg a béka feneke alatt vagyunk, mert nagyon jó a fantáziánk. Most nézzük csak meg: az elmúlt húsz évben nem öltek embert a Kárpát-medencében a hitéért, a világnézetéért, a nemzeti identitásáért.
Tudom, hogy történtek sajnálaton események , hogy például 2006-ban kardlapoztak Budapesten az őszödi beszéd miatt kirobbant kormányellenes tüntetésen, vagy sokan panaszkodnak, hogy milyen durva a politikai kampány Magyarországon, viszont mennyivel szörnyűbb, hogy 1514-ben, a Dózsa György-féle "kampányban" a temesvári püspököt karóba húzták, majd Dózsa Györgyöt megégették.
És hosszan folytathatnánk az összehasonlítást,. Ehhez viszonyítva hihetetlenül békés világ van most, nem?"
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
Az Év Gyógynövénye - 2014 - Citromfű - "A csodanövény"
A citromfű, az árvacsalánfélék családjába tartozó, kellemes, citromra emlékeztető illatú, fehér virágú, évelő növény. A Közel-Keletről származik, a mediterrán éghajlatot kedveli. Vadon csak szórványosan fordul elő, de kertekben sokfelé megtalálható. Népies neve: orvosi citromfű, citromszagú melissza, méhfű, mézfű, igaz nádrafű, macskaméz, mézelke.
Vírusölő tulajdonsága miatt a belőle készített krém jól alkalmazható az ajakherpesz helyi kezelésére. Teája és illóolaja is ideg- és szívnyugtató, görcsoldó. Serkenti az emésztést, és gyakran alkalmazzák fejfájás, álmatlanság, alvászavarok esetén is.
Enyhíti az idegességet, így idegerősítőként kiváló gyógynövény. Szerepe van a depresszió oldásában is. Gyomorrontás, gyomorsavtúltengés, hányinger, puffadások idején különösen jó a citromfű. Izzasztó, szélhajtó, epeműködést serkentő hatása is ismert. Emellett javítja az emésztést, csökkenti a vérnyomást és a fejfájást és általános görcsoldó szer.
A karmelitavíz néven ismert "csodaszernek", amit a svájci Paracelsus készített el elsőként, egyik fő hatóanyaga a citromfű volt.
Virágaiból citromfűolajat desztillálnak, amit az illatszeripar is felhasznál különböző parfümök alkotórészeként.
Mivel távol tartja a szúnyogokat, ezért nyári estéken érdemes virágcserépben az ablakba helyezni.
Alkalmazása – fűszerként
A citrom illatára emlékeztető friss levelét saláták, mártások, főzelékek, töltelékek, gyümölcslevesek, gyümölcssaláták, gomba-, hal-, szárnyas- és vadételek, fűszerecetek ízesítésére használjuk. Kiváló desszertek, valamint limonádé, sörbet, tea, vermut és vaníliapuding díszítésére és ízesítésére is.
Török kori építészet emlékei - Jakováli Hasszán dzsámija a minarettel - Pécs - Dunántúl
Pécsett a főtéren áll Gázi Kaszim pasa dzsámija – ma a belvárosi plébániatemplom - XVI. sz. második felében épült 17 m átmérőjű kupola fedi a belső teret.
A kisebb pedig Jakováli Hasszán dzsámija XVI. században épült a minarettel. kiváló állapotban látható, a minaret erkélye 23 m magasságban található.
Spanyolországon és a Balkán államain kívül alig van olyan európai ország, melyben iszlám szellemű emlékek egészítik ki az építészeti stílusok sorát. Ezért kívánnak különös figyelmet a török kori alkotások, amelyekkel Magyarországon még találkozni lehet.
Egyetlen parancs van
"Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél."
Weöres Sándor (1913-1989) - költő, műfordító, író
Böjte Csaba a fogyasztói társadalomról, annak haszonévezőiről - és rólunk, meggondolatlan fogyasztókról
"Annyi mindenért küszködünk, rohanunk, rengeteg limlomot összegyűjtünk, amit aztán kifuvarozunk a szemétdombra; olyan embereket hizlalunk, akiket talán be sem engednénk a házunkba, de csak hajtjuk a profitot számukra!"
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
Régi magyar színházi csillagok - Bajor Gizi (1893– 1951)
Bajor Gizi (1893– 1951) Corvin-lánccal kitüntetett, Kossuth-díjas, kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja. Villája ma a Bajor Gizi Színészmúzeum.
Az Angolkisasszonyoknál nevelkedett, 1911 és 1914 között végezte el a Színművészeti Akadémiát. Az Akadémiáról útja egyenesen a Nemzeti Színházba vezetett, amelynek két évad kivételével (1924-1925 Magyar Színház) haláláig tagja volt.
1920. augusztus 2-án Budapesten házasságot kötött Vajda Ödönnel - a frigy 1927-ben válással végződött.
1929. -ben hozzáment Paupera Ferenc bankigazgatóhoz. A bankár tönkremenetele és vagyonmentő kísérleteinek kudarca után 1932-ben elváltak. Villájában a második világháború alatt sok üldözöttet bújtatott, így itt rejtegette első és harmadik férjét, Germán Tibor professzort is.
1951-ben a megzavarodott Germán Tibor attól félve, hogy feleségét súlyos betegségek (süketség és agydaganat) fenyegetik, megölte, majd magával is végzett.
Bajor Gizi a magyar színjátszás legnagyobb alakjainak egyike.
Ha azt mondanák, hogy itt a világ vége
" Ha azt mondanák, hogy itt a világ vége, én akkor is szépen megöntözném a virágaimat, ebéd közben megnevettetném a gyermekeinket, mert a jó Isten ezt a feladatot bízta rám, és mert a friss virágok között, derűs együttlétben a világvége is is elviselhetőbb lesz." Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes