Légifotók a Budai Várról - Budapest
A Budai Vár Magyarország legszebb és legépebben megmaradt vára, melynek már 1243-ban elkezdődött építése.
Mind Európa vezetői és a hazai gyűlölködő ballib meghatározó képviselői is megfontolhatnák a bölcs a gondolatot
"Jobb a helyes úton sántikálva haladni, mint szilárd léptekkel téves irányba tartani."
Szent II. János Pál pápa ( Wadowice - Lengyelország, 1920 - Vatikán, 2005)
Megbontották a Munkácsy-trilógiát
Elszállították a debreceni Déri Múzeumból Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című festményét.
A Munkácsy-trilógia másik két darabja, a Golgota és az Ecce Homo továbbra is együtt látható a múzeum Munkácsy Termében.
Az utolsó két napon több mint 3200-an keresték fel a még együtt látható Munkácsy-trilógiát, miután a múzeum múlt hét csütörtökön bejelentette: a képek nem maradhatnak együtt, a Krisztus Pilátus előtt című festmény visszatér Kanadába, a Hamilton galériába.
A csomagolási munkálatokat ezúttal is a helyszínen irányító Szentkirályi Miklós vezető restaurátor az MTI érdeklődésére emlékeztetett arra, hogy először 1995-ben érkezett Magyarországra a festmény. Akkor átfogó restaurálást végeztek rajta, ami a mai napig megőrizte a kép jó állapotát. Ugyanakkor a festménynek ez már a harmadik kanadai útja, közben volt Pécsett, Budapesten és Bécsben, de már Munkácsy idejében is sokat utazott Európa nagyvárosai, valamint Európa és Amerika között.
"A sok utazás, a sok fel- és letekerés miatt a kép fizikai állapota elhasználódott, anyaga elfáradt, ezért nagyon ajánlott végre leállítani a szállítgatását, s egyben tartani a trilógiát, mégpedig Debrecenben" - mondta Szentkirályi Miklós.
Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere azt mondta pénteken, hogy nem tettek le Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című képének megvásárlásáról, de annak meg kell teremteni a jogszabályi hátteret. Bejelentette: most ugyan visszaszállítják a képet a kanadai Hamilton Művészeti Galériába, de nyáron szeretnék véglegesen megvásárolni, amelynek az anyagi fedezete rendelkezésre áll a Magyar Nemzeti Bank értéktár programja keretében.
Kósa Lajos arra kéri a kormányt, hogy a trilógia másik darabját, a Golgotát is vásárolja meg Pákh Imre amerikai-magyar műgyűjtőtől. A harmadik alkotás, az Ecce Homo már magyar állami tulajdonban van.
Fricz Tamás: Gyurcsány újabban B6-ot vagy Daedalont szedhet, mert már nincs hányingere
Úgy látszik, Gyurcsány Ferenc újabban rákapott a B6-ra vagy a Daedalonra, mert már nincs hányingere Pásztor Alberttől, a volt miskolci rendőrkapitánytól, az MSZP, a Demokratikus Koalíció és a helyi Együtt–PM Szövetség közös polgármesterjelöltjétől.
Szüksége is lehet e gyógyszerekre, mert egyetlen „nemes” cél vezeti a baloldalt Miskolcon (is): a hatalom és pénzforrások visszaszerzése. Na ja, így és ezért múlik el – a világ dicsősége mellett – Gyurcsány Ferenc hányingere.
Pásztor Albert 2009-ben mint rendőrkapitány arról beszélt a nyilvánosság előtt, hogy a közterületi rablások elkövetői cigány emberek, e rablások gyakorlatilag száz százalékát ők követik el. Tényekre, adatokra hivatkozott. Erre reakcióként Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy amit Pásztor mond, az nem egyszerűen felháborító, hanem hányingerkeltő.
Következmény: Pásztor Albertet Bencze József országos rendőrkapitány leváltotta. Pásztor nyilatkozatai ellen 2009-ben természetesen nemcsak a szocialisták, hanem Eörsi Mátyás pártja, a Szabad Demokraták Szövetsége is hevesen tiltakozott, az elmondottakat rasszista és cigányellenes megnyilvánulásnak bélyegezték.
És íme, eljött a megvilágosodás ideje. 2014 júliusában Gyurcsány immáron felkészült és jó polgármesterjelöltnek tartja Pásztort, és cseppnyi hányingere sincs, Eörsi Mátyás, a korábbi SZDSZ-es véleményuralom egyik legszélsőségesebb képviselője pedig bánatos arccal kijelenti az ATV-ben: Pásztor jó ember, s valljuk be, hogy – ha cigánybűnözés nincs is, – romabűnözés van, s ezzel tenni kell valamit.
Lássuk be, Eörsi azért mégiscsak megőrzött valamit a pc, azaz „political correct” beszédmódjából: mégsem cigány-, hanem romabűnözésről beszél. Ez azért teljesen más…
A fenti történésekből már sokan vontak le fontos következtetéseket, köztük is a legmarkánsabbat Schiffer András LMP-s társelnök, aki világosan kijelentette, hogy a baloldali politikusoknak nincsenek elveik, csak hatalmi érdekeik. Teljesen egyetértve vele, jómagam a jelenség két másik aspektusára hívnám fel a figyelmet.
1. Amikor Pásztor Albert 2009-ben a cigányság közterületi bűnözésben való részvételéről közölt tényeket és adatokat, akkor nem vált rasszistává, hiába támadtak rá a mindenre elszánt, kőszáli keménységű neoliberális megmondóemberek. Ugyanis feltenném a nem is igazán költői kérdést: ha egy rendőrkapitánytól megkérdezik, hogy száz bűnesetből hányat követtek el magyar, s hányat cigány nemzetiségű emberek, akkor vajon mit kellene válaszolnia? Azt mondja talán, hogy „ezt nem mérjük”, „ez a kérdés nem fontos kérdés”, „ez nem ide tartozik” stb.? Ha így válaszol, a kérdést elkeni vagy egyszerűen hazudik, hogy polkorrekt legyen. De akkor a polkorrektség azzal jár, hogy hazudni kell?
Tisztázzuk: ha valaha is komolyan akarunk foglalkozni a cigány–magyar együttélés valós kérdéseivel és problémáival – néha nem tudom, van-e erre valós szándék –, akkor a tényeket el kell mondanunk. Ha száz rablásból százat cigány ember követ el, akkor ez tény, amelyet azért kell megismernünk, mert valóban fel akarunk lépni a probléma megoldása érdekében.
Vagy talán a tények rasszisták? Nem, azok inkább makacs dolgok. Két lehetőségünk van tehát: vagy továbbra is hallgatunk a neoliberális és baloldali pc-gurukra, és elhazudjuk a tényeket, vagy a problémák kezelése, enyhítése érdekében szembenézünk a tényekkel. Egyébként már csak azért is érdemes a nyílt és igazságkereső beszéd felé fordulnunk, mert már a valahai neoliberális guru, Eörsi Mátyás sem hallgat önmagára.
Pásztor tehát a tények közlésével nem vált rasszistává. Az a 2009-es kijelentése viszont, hogy „Kisebbségi nemzettársainkkal nem megy az egymás mellett élés, ennyi. Ennyi”, valóban nem szerencsés. Ezt a kijelentését valóban lehet és kell bírálni, a tények közlését viszont nem.
2. Világosan kiderült, hogy az a neoliberális pc beszédmód, amelyet a kilencvenes évek elejétől egészen napjainkig az egész országra erőltettek a balliberális és baloldali erők – szabad demokraták és szocialisták –, fabatkát sem ér. Kiderült Eörsi, Gyurcsány és a többiek nyilatkozataiból, hogy a politikai korrektség semmi más, mint a fent nevezett csoportok politikai fegyvere ahhoz, hogy a beszédmód uralásán, a nyilvánosság és közvélemény kézben tartásán keresztül a hatalmat, s vele együtt a forrásokat megszerezzék és megtartsák. Lehullt tehát a lepel: a pc beszédmód nem eszme és értékrend, hanem uralmi forma, amellyel a teljes jobboldal kiszorítható és ledarálható.
Emlékezzünk: az SZDSZ-re nagyon sokan azért szavaztak 1990-ben, mert kőkemény antikommunista állásponton volt. És aztán jött 1994: a párt szövetkezett a posztkommunista MSZP-vel. Vajon miért is?
Eörsi Mátyás pedig az eladdig totál rasszista szónak bélyegzett cigánybűnözés létét 2014-ben – romabűnözés formájában – elismerte.
Legyen ez örök tanulság: ne vegyük túlságosan komolyan a balliberális oldal kőkemény, „örök érvényű”, „emberi jogi” kijelentéseit. Ugyanis ha az érdekeik majd úgy kívánják, azt fogják mondani, amit a többség tart igaznak.
Ám ez után ki tud hinni nekik?
Fricz Tamás
mno
Hungarikumok - Magyar nóta - Gyöngyvirágos kiskertedben - énekel: Bokor János - rövidke VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=azXugx0lTO0
Soha nem szabad azt mondanunk, hogy lehetetlen
"Soha nem szabad azt mondanunk, hogy lehetetlen.
A Szűzanya számára nem volt lehetetlen egyszerű falusi lányaként világra hozni a hatalmast Istent, Jézusnak nem volt lehetetlen a vizet borrá változtatni a kánai menyegzőn, én azt gondolom, nekünk is hinnünk kell Istenben, aki megteremtette ezt a világot, hinnünk kell a holnapban"
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
Babits Mihály: Esti kérdés - elmondja a nagyszerű Gáti József - rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=WaYQNjzzSqM
Magyar közmondások, szólások
"Ketten tesznek egy számot, mint a tavaszi malac."
Magyarázat: Ketten érnek annyit, amennyit egy szokott érni
Nagy mesemondónknak sajnos ebben is igaza volt
"A magyar ember szereti keresni az igazságot. De nem szereti megtalálni."
Mikszáth Kálmán (1847-1910) író, országgyűlési képviselő
Nehéz a magyar ember sorsa?
"Nehéz a magyar ember sorsa? Igen, vagy 10-20 kilóval átlagban valóban nehezebb a kelleténél, és ezért ezért kell fogyókúráznunk.
Ennyi kövér ember, megműveletlenebb föld, leszüreteletlen almafa, megkapálatlan szőlőtőke soha nem volt itt a Kárpát-medencében!
Miért sírunk? Miért űzzük el gyermekeinket, fiataljainkat a falvainkból, városainkból?"
Böjte Csaba (1959) ferences szerzetes