A magányra nem az ellenségei ítélik az embert, hanem a barátai
"A magányra nem az ellenségei ítélik az embert, hanem a barátai."
Milan Kundera (1929) - cseh–francia író, drámaíró, költő, esszéista
Valószínűleg nem keresett olcsó megoldásokat ott, ahol nincs olcsó megoldás
"Egy elviselhetetlennek tűnő belső konfliktus gyakran azt bizonyítja, hogy bátrak voltunk nem elmenekülni valami elől. Aki képes átélni elviselhetetlennek tűnő konfliktusokat, valószínűleg nem keresett olcsó megoldásokat ott, ahol nincs olcsó megoldás."
Pál Ferenc (1966) - római katolikus pap, mentálhigiénés szakember
Légy jó és magányos leszel
"Légy jó és magányos leszel."
Mark Twain (1835-1910) - amerikai író
Az eszem szeret megbocsátani
"Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre."
Kaszás Attila (1960-2007) - színművész
Esztergályos Cecília (1943) - színművésznő
"Én nagyon szeretek élni, szeretem azt, ahogy kisüt a nap vagy esik az eső, de nagyon sok mindenen túl kellett jutni, hogy ezeket a dolgokat észrevegyem. Azért, hogy látunk, hallunk, hogy levegőt veszünk, ezért mind hálát kell adni az Istennek, hogy ez van."
Esztergályos Cecília (1943) - színművésznő
Szent István király és felesége Boldog Gizella szobra - Nőtincs - Északi-középhegység
A nőtincsi horgásztó mellett 2014-ben adták át egy erdélyi fafaragó-művész alkotásait, mely Szent István királyunkat és feleségét Boldog Gizellát ábrázolják.
Az emlékmű két helyi orvos: Dr. Havasi István és Dr. Tóth Gizella ajándéka a falu részére.
Orbán Viktor üzenete a világ magyarságának március 15-e alkalmából
Március 15-én ünnepeljük szerte a Kárpát-medencében és az egész világon az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 167. évfordulóját.
Mint minden évben, Magyarország miniszterelnöke ezen a napon a határon túli magyarsághoz is szól. Orbán Viktor idén ezt üzeni a a világ magyarságának:
Tisztelt Honfitársaim!
Köszöntöm Önöket az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ünnepén!
Március idusán szerte a világon sokféle eseményre emlékeznek. Nekünk, magyaroknak azonban mindenkinél több okunk van arra, hogy kivételesnek érezzük ezt a napot, hiszen hosszú évszázadok elnyomása után 1848. március 15-e mutatta meg, milyen életerős és bátor nemzet a miénk.
A népek tavaszán Európa számos városát érte el a forradalom vihara, de csak egyetlen ország volt, ahol nem hunyt ki pillanatok alatt a szabadság őrtüze.
Nem hunyt ki, mert egy egész nemzet gyűlt a tűz köré, hogy élessze és táplálja. Amikor ez a tűz lobogott, őszinte örömmel lelkesedtünk érte, és amikor pislákolni kezdett, mi magyarok Felvidéktől Erdélyen át a Délvidékig, az Alpok lábaitól a Kárpátok hegykoszorújáig egy emberként hordtuk rá a fahasábokat, hogy ismét lángra kapjon.
A magyar szabadság üzenete Pestről, a Nemzeti Múzeum lépcsőiről indult el, de az egész hazában visszhangra talált – Kossuth Lajos sikeres alföldi toborzó körútjain éppúgy, mint Gábor Áron erdélyi ágyúöntő műhelyében. Az azóta eltelt 167 év sok változást hozott, de az akkori igazságok máig örökérvényűek.
Ma is úgy gondoljuk, hogy a magyarok szabadságát csak a magyarok vívhatják ki: összefogással, munkával és egyetértéssel. 2015-ben sem kívánhat mást a magyar nemzet, minthogy „legyen béke, szabadság és egyetértés!”
Budapest, 2015. március 15.
Orbán Viktor
Árpád-kori templomaik - Szent Miklós-templom - Gyöngyössolymos - Északi-középhegység
A Szent Miklós-templom a község legfőbb nevezetessége a település központjában álló plébániatemplom. A toronyaljban kegyúri címeres sírkőtöredék látható az Aba nembeli Solymosi család címerével, 1411-es évszámmal. Az toronyban ugyancsak a Solymosi család zárókő formájú címere van másodlagosan beépítve. A templom egyhajós, gazdagon díszített barokk belsővel.
Az Árpád-kori tornyot a törökök őrhelynek használták az eredeti templom többi részét lerombolták. A szentély zárófalán a nagyméretű oltárképen Szent Miklós püspök, a templom védőszentje látható papi kísérettel, gyermekek körében. Búcsúja december 6-án van.
Egy hamisított kép, amely eredeti festője okán értékesebb, mint amire hamisították - Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) - Teniszező társaság
A festményről mindössze 1936-ban történik említés Lehel Ferenc egy írásában. E szerint a mű 1919 után Magyarországon volt, de mivel nem akadt rá vevő, visszakerült Losoncra az akkori Csehszlovákiába, ahol a festő azt annak idején megalkotta.
A kép ezt követően jó hat évtizedre eltűnt a kutatók szeme elől. 1999 júliusában, a Magyar Nemzeti Galériában működő Műtárgy Adatszolgálat nyári szünet előtti egyik utolsó munkanapján egy ügyfél mutatta be a jelzés nélküli festményt, melyet F 1550 számon adatszolgálatra átvettek. A beadó nem tudta, ki lehet a kép szerzője. A kép bizony nagyon is Csontváry alkotásaira emlékeztette a szakértőket. Jöttek a nyaralások, mindnyájan szabadságra mentek, ügyfél pedig időközben meg sem várva kutatások eredményét, hirtelen visszavitte a festményt.
Az ezt követő, feltehetően többszöri tulajdonosváltásokkor került rá a képre Gulácsy Lajos szignója, s bizonyos, hogy a legutolsó tulajdonosát már rossz-szándékú kereskedők csapták be, mikor Gulácsyként adták el neki az ismeretlen festményt, valamikor a 2000-es évek elején. Igaz százmillióért kelt el az "ál-Gulácsy" kép, de ez az ár töredéke egy ilyen ritkaság számba menő Csontváry alkotásnak.
A kép piszkos állapotban, de lényegében sérülésektől mentesen került elő.
Olyan kompozíciót látunk, melyben a nagy Csontváry-művek számos jellemző megoldása már csírájában jelen van.
...sokszor a szavak hibásak csak
"...sokszor a szavak hibásak csak. Az ember akar valami jót, s a szavak másképpen jönnek valamiképpen, és egészen más lesz belőle, mint amit az ember akart. A szavak csak úgy jönnek, az ember nem is gondol oda, csak kimondja őket. És készen van a baj."
Wass Albert (1908-1998) - író, költő