Barcsay Jenő (1900-1988) Festő, grafikus munkáiból

                                Festő, grafikus, Kossuth-díjas  művész. Erdélyi fejedelmi család leszármazottja. 1919-ben jött Budapestre, s beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1924-ben végzett. Mesterei Vaszary János és Rudnay Gyula voltak.   1926 őszétől egyéves ösztöndíjjal Párizsba utazott. Itt elementáris erővel hatott rá Cézanne festészete, amely egy életen át bűvöletében tartotta. 1927-ben Itáliában járt, ahol a quatrocento festészet embereszménye, a testek tömegének ábrázolási módja hatott rá. 1929 tavaszán Szentendrére látogatott, ahova később vissza-visszatért, majd itt telepedett le. 1929-30-ban ismét Párizsban dolgozott, ösztöndíjjal. Ekkor a kubizmus által hirdetett képalkotási törvényeket sajátította el. 1931-től 1945-ig a Fővárosi Iparostanonc iskolában, 1945-től nyugdíjazásáig a Képzőművészeti Főiskolán tanított. Ez utóbbi helyen a modern magyar művészet valamennyi alkotóját tanította alakrajzra; sokukra életre szóló, elementáris hatást gyakorolt. Egyénisége tanítványai körében fogalommá vált. Lényegre törő szemléletét a szerkezeti vonalak hangsúlyozása, a tér és a forma problémáinak következetes kutatása, konstruktivista eleven szerkesztett képi rend jellemzi. Művészetében a geometrikus módon absztrahált kompozíciók, konstruktivista tájképek és figurális ábrázolások egymást áthatva, egymással párhuzamosan jelennek meg. Festészete mellett igen jelentős egész pályáját végigkísérő murális munkássága és grafikai tevékenysége is. A magyar konstruktív-geometrikus művészet legjelentősebb egyénisége, akinek a kortársakra és a következő nemzedékre gyakorolt hatása szinte felmérhetetlen.  

Ferenc pápa

"Mit tesz egy édesanya? Először is megtanítja gyermekét, hogyan haladjon előre az élet útján; tudja, hogy hogyan irányítsa őt; mindig arra törekszik, hogy megjelölje az életben a helyes utat, hogy segítse őket a növekedésben, a felnőtté válásban. Mindezt gyöngéden, szeretettel teszi, akkor is, amikor helyreigazítja lépteinket, mert kissé lesodródtunk az útról, vagy egyenesen szakadék felé haladunk." Ferenc pápa

Védjük meg érdekeinket, álljunk ki a rezsicsökkentés mellett!

                        Ne hagyjuk, hogy az Európai Unió multikat szolgáló vezető politikusai, bürokratái, szervezetei elvegyék a magyar emberektől a rezsicsökkentést. Írjuk alá a petíciót, védjük meg saját érdekeinket, álljunk ki magunkért és Magyarországért álljunk, ki a rezsicsökkentés mellett! Írjuk alá, adjuk tovább, osszuk meg! idekattintva érhetjük el a petíciót: http://rezsicsokkentes.fidesz.hu/#

Nagybányai festők – Perlrott-Csaba Vilmos (18801955) munkáiból

                                Festő és grafikus, a magyar avantgárd stílus egyik megteremtője és jeles képviselője. Perlrott Csaba Vilmosnak kiváló iskolái és mesterei voltak. Koszta József tanácsára 1903-tól nyaranként a nagybányai művésztelepen festett, ahol az ő munkáit Iványi-Grünwald Béla korrigálta. Nagy hatást gyakorolt stílusára Ferenczy Károly festészete. 1906-ban párizsi ösztöndíjat nyert, a teleket Párizsban, a nyarakat többnyire Nagybányán töltötte. A magyar Vadak egyik legmarkánsabb képviselője volt, a nagybányai művésztelepen a neósok közé tartozott. Párizsban beiratkozott a Julian Akadémiára, majd 1908-tól Henri Matisse tanítványa lett. Paul Cézanne és Paul Gauguin festészetét is alaposan tanulmányozta. Nagy hatással voltak rá a német expresszionisták, a régiek közül El Greco spanyol manierista festő. Gertrud Stein körével került kapcsolatba, 1907-től már kiállított Párizsban a Függetlenek Szalonjában és az Őszi Szalonban, s hamarosan Európa más nagyvárosaiban is. Egyéni kiállítása volt Párizsban 1908-ban, 1909-ben és 1912-ben. Rendkívül termékeny alkotó volt, s nagyon fogékony az új stílusirányzatokra, 1910-ben Iványi Grünwald Bélával az élen a többi neós társaságában vonult Nagybányáról Kecskemétre, s megalapították ott a kecskeméti művésztelepet. Több nyáron át dolgozott Kecskeméten. Az első világháború után néhány évig Németországban, majd Párizsban élt. Itthon 1924-ben csatlakozott a KUT-hoz, s velük állított ki. 1924 és 1934 között gyakorta Nagybányán festett nyaranként, az 1930-as évek közepétől egyre többször Szentendrén dolgozott, 1949-ben felvételt nyert a Szentendrei Festők Társaságába, s 1955-bekövetkezett haláláig ott festett.

Magyar emlékek a nagyvilágban - Tolnay Károly-emléktábla a Michelangelo-múzeum falán - Firenze - Olaszország

Kárpát-medence fűszernövényei - Borágó

                        A borágó  fűszernövény -  a magyar népnyelv uborkaszagú fűnek is nevezi. További népies nevei: borrach, borrágó, borvirág, báránynyelv, hegyes útifű, kerti ökörnyelv, pirítófű, ürömfű, ökörnyelv, tetűvirág. Afrikában, Kis-Ázsiában és Dél-Európában és a Kárpát-medencében őshonos. Csillag alakú virágait akkor hullatja el, amikor azok ehetővé válnak. Használhatjuk őket salátákba, savanyúság eltevésénél, de köretek és sütemények díszítésére, a legtöbb esetben szárítva is. Kellemes, enyhén sárgadinnyére emlékeztető illata jól illik a limonádéhoz. Fiatal, zsenge levele apróra vágva gyenge ízű levesekhez, hideg italokhoz, krémsajtba, szendvicsek ízesítésére, mártásokhoz, salátákhoz és sószegény diétához alkalmas; azonban kis mennyiségű pirrolizidin-alkaloid tartalma miatt májproblémák esetén ajánlatosabb kerülni a fogyasztását. . A borágó leveleinek forrázata serkenti a stresszre reagáló mellékvesék működését, tehát alkalmazható például pánikbetegség esetén szorongás oldására. Borogatásként: Gyulladt bőrfelületre, toroköblítésre, naponta többször alkalmazható. Borágó olaj: A gyulladt és száraz bőr ápolására alkalmas.

Föld, víz, levegő, napfény. Ez a négy!

                        "Föld, víz, levegő, napfény. Ez a négy! Ezen a Földön, a Kárpát-medence mindebben a leggazdagabb, nincs hozzá hasonló! Európában, ahol a termőföld a világon a legjobb, átlagban 22 cm a humuszréteg (termőréteg) van. Ebben benne van Hollandia, ahol a tengertől hódították el homokot, oda hordtak 3-5 cm humusz termőtalajt, és benne van a Kárpát-medence is, ahol a termőréteg 75 cm vastag. Ebben a Kárpát-medencében, ahol évtizedek, évszázadok, lassan egy évezrede veszekszünk, 16 millió ember él, és ez  az a föld, amely a hagyományos műveléssel több mint 100 millió embert tudna eltartani? Ma a 7 milliárd emberből 1 milliárd szomjazik, 1,5 milliárd meg egész életében egészséges vizet nem fogyaszt. Mi ivóvízben fürdünk szó szerint. Tudják-e, hogy a jelenlegi ivóvíz készletünk 1 - 1.5 milliárd ember édes ivóvíz készlete, ez  itt van a talpunk alatt. Minden reggel köszönjük meg a Teremtőnek, hogy Atyám köszönöm, hogy ide születtem és nem Afrikába, nem Ázsiába ahol a gyerekem egy korty jó ivóvizet nem ihatna? Sehol a világon nincs olyan föld,víz és klíma, amely az emberi létet így biztosítaná" Papp Lajos (1948) - orvos, író

A Magyar Honvédség bevonulása partiumi Szatmárnémetibe - Egy képeslap, és feladójának sorai

                      Szatmárnémeti 1940.09.12. "Édes Mancikám! Leírni nem tudom örömömet. Ezt leírni nem lehet. Állandó éljenzések. Bevonulásunkkor úgy öleltek bennünket, én lovon mentem be. Majd leszedtek. Este 8-kor vonultunk be de az első diadalkapunál majd szétszedtek. Na és azután következett a többi, egy 15 éves kisleány, mert azután leszálltam a lóról és úgy gyalog mentem, elkapott és úgy össze vissza csókolt. Drága Magyar Honvédek, csak hogy már itt vagytok. Igen megható és azt hiszem ti sem álltátok meg sírás nélkül. Jelenleg itt vagyunk, de lehet, hogy tovább megyünk. Mancikám írjatok. Igen jól érzem magam. Majd fogok még ismét írni. További címem Tábori posta 13. Milliószor csókol Dezső" fotó Magyar városok régen és most gyűjteménye

Böjte Csaba

                        "Mire megépíted álmaid kacsalábon forgó palotáját, már erőd és időd sem lesz másokat fogadni, talán csak reprezentálsz, partikat adsz, ahol irigykedve, hízelkedve nézik remekművedet. Viszont egyszerű, ízléses kis otthonodban barátaid, szomszédaid kedves vendégek, akik leülnek asztalodhoz egy pohár borra, jót beszélgetnek, játszotok egy kártyapartit. Mennyi szép, hasznos dolgot tudna tenni az ember, mennyivel boldogabb lehetne, ha nem felesleges holmik megszerzésére fordítaná életerejét! Nem életünk valódi értékeiről, hanem a csillogó limlomokról kellene lemondanunk, hisz azokat a moly úgyis szétrágja, a rozsda megeszi!" Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes

A tapasztalat és a tudás nem azonos fogalmak - a tudáshoz a dolgok miértjét is ismerni kell

                            "Az emberek nem buták és nem bolondok. Az emberek tudják, hogy mit miért beszélnek. Csak egyet nem tudnak: hogy az, amiről beszélnek, miért van úgy, ahogy van. Ezt nem tudják, és ez nem is érdekli őket." A funtineli boszorkány - részlet Wass Albert (1908-1998) - író, költő