Magyar olimpiai aranyérmeseink - Berczelly Tibor , Gerevich Aladár, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál, Papp Bertalan, Rajcsányi László - Helsinki (1952) - Kardcsapat
Magyar népviseletek - Alsó-Garam menti úgynevezett hatfalu kurtaszoknyás viselete
Az Alsó-Garam menti úgynevezett hatfalu - Bény, Kéménd, Bart, Kőhídgyarmat, Kisgyarmat, Garampáld kurtaszoknyás viselete - Felvidék
Koldusok nemzete vagyunk, kik magokat uraknak álmodják
"Koldusok nemzete vagyunk, kik magokat uraknak álmodják."
Jókai Mór (1825-1904) - író
A jó ember, boldog ember is
" A jótett önmagában hordozza a jutalmat, boldoggá tesz és átalakít, Istened, Teremtőd képére és hasonlatosságára.
A jó ember, boldog ember is. És ez az öröm ingyen van, bárhol, bármikor adhatsz."
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
Barcsay Jenő (1900-1988) Festő, grafikus munkáiból
Festő, grafikus, Kossuth-díjas művész. Erdélyi fejedelmi család leszármazottja. 1919-ben jött Budapestre, s beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1924-ben végzett. Mesterei Vaszary János és Rudnay Gyula voltak.
1926 őszétől egyéves ösztöndíjjal Párizsba utazott. Itt elementáris erővel hatott rá Cézanne festészete, amely egy életen át bűvöletében tartotta. 1927-ben Itáliában járt, ahol a quatrocento festészet embereszménye, a testek tömegének ábrázolási módja hatott rá.
1929 tavaszán Szentendrére látogatott, ahova később vissza-visszatért, majd itt telepedett le. 1929-30-ban ismét Párizsban dolgozott, ösztöndíjjal. Ekkor a kubizmus által hirdetett képalkotási törvényeket sajátította el.
1931-től 1945-ig a Fővárosi Iparostanonc iskolában, 1945-től nyugdíjazásáig a Képzőművészeti Főiskolán tanított. Ez utóbbi helyen a modern magyar művészet valamennyi alkotóját tanította alakrajzra; sokukra életre szóló, elementáris hatást gyakorolt. Egyénisége tanítványai körében fogalommá vált.
Lényegre törő szemléletét a szerkezeti vonalak hangsúlyozása, a tér és a forma problémáinak következetes kutatása, konstruktivista eleven szerkesztett képi rend jellemzi. Művészetében a geometrikus módon absztrahált kompozíciók, konstruktivista tájképek és figurális ábrázolások egymást áthatva, egymással párhuzamosan jelennek meg.
Festészete mellett igen jelentős egész pályáját végigkísérő murális munkássága és grafikai tevékenysége is. A magyar konstruktív-geometrikus művészet legjelentősebb egyénisége, akinek a kortársakra és a következő nemzedékre gyakorolt hatása szinte felmérhetetlen.
Ferenc pápa
"Mit tesz egy édesanya? Először is megtanítja gyermekét, hogyan haladjon előre az élet útján; tudja, hogy hogyan irányítsa őt; mindig arra törekszik, hogy megjelölje az életben a helyes utat, hogy segítse őket a növekedésben, a felnőtté válásban. Mindezt gyöngéden, szeretettel teszi, akkor is, amikor helyreigazítja lépteinket, mert kissé lesodródtunk az útról, vagy egyenesen szakadék felé haladunk." Ferenc pápa
Védjük meg érdekeinket, álljunk ki a rezsicsökkentés mellett!
Ne hagyjuk, hogy az Európai Unió multikat szolgáló vezető politikusai, bürokratái, szervezetei elvegyék a magyar emberektől a rezsicsökkentést.
Írjuk alá a petíciót, védjük meg saját érdekeinket, álljunk ki magunkért és Magyarországért álljunk, ki a rezsicsökkentés mellett!
Írjuk alá, adjuk tovább, osszuk meg!
idekattintva érhetjük el a petíciót:
http://rezsicsokkentes.fidesz.hu/#
Nagybányai festők – Perlrott-Csaba Vilmos (18801955) munkáiból
Festő és grafikus, a magyar avantgárd stílus egyik megteremtője és jeles képviselője.
Perlrott Csaba Vilmosnak kiváló iskolái és mesterei voltak. Koszta József tanácsára 1903-tól nyaranként a nagybányai művésztelepen festett, ahol az ő munkáit Iványi-Grünwald Béla korrigálta. Nagy hatást gyakorolt stílusára Ferenczy Károly festészete. 1906-ban párizsi ösztöndíjat nyert, a teleket Párizsban, a nyarakat többnyire Nagybányán töltötte.
A magyar Vadak egyik legmarkánsabb képviselője volt, a nagybányai művésztelepen a neósok közé tartozott. Párizsban beiratkozott a Julian Akadémiára, majd 1908-tól Henri Matisse tanítványa lett. Paul Cézanne és Paul Gauguin festészetét is alaposan tanulmányozta. Nagy hatással voltak rá a német expresszionisták, a régiek közül El Greco spanyol manierista festő. Gertrud Stein körével került kapcsolatba, 1907-től már kiállított Párizsban a Függetlenek Szalonjában és az Őszi Szalonban, s hamarosan Európa más nagyvárosaiban is. Egyéni kiállítása volt Párizsban 1908-ban, 1909-ben és 1912-ben.
Rendkívül termékeny alkotó volt, s nagyon fogékony az új stílusirányzatokra, 1910-ben Iványi Grünwald Bélával az élen a többi neós társaságában vonult Nagybányáról Kecskemétre, s megalapították ott a kecskeméti művésztelepet. Több nyáron át dolgozott Kecskeméten. Az első világháború után néhány évig Németországban, majd Párizsban élt. Itthon 1924-ben csatlakozott a KUT-hoz, s velük állított ki.
1924 és 1934 között gyakorta Nagybányán festett nyaranként, az 1930-as évek közepétől egyre többször Szentendrén dolgozott, 1949-ben felvételt nyert a Szentendrei Festők Társaságába, s 1955-bekövetkezett haláláig ott festett.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Tolnay Károly-emléktábla a Michelangelo-múzeum falán - Firenze - Olaszország
