Te és a világ
"A világ szép és különös. Csak sok benne nagyon a beteg ember. Az izgága, az irigy, a gyűlölködő. A gonosztevő és a diktátor, az őrült és a hős. Fertőzik és rontják a világot, amennyire adottságaiktól kitelik. De egészen elrontani nem tudták mégsem, ha ezerszer is azt hirdeti a látszat."
Te és a világ - részlet
Wass Albert (1908-1998) - író, költő
Nagybányai Festők Társasága - Erős Andor - (1889-1917) munkáiból
Nagyon fiatalon elhunyt, rendkívül tehetséges nagybányai művészünk.
Ferenczy Károly tanítványaként végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, majd Nagybányán és Kecskeméten dolgozott a művésztelepen. A neós környezetben való munkálkodás az expresszionizmus irányába mozdította el festészetét, melyre a sűrű, rovátkolt ecsetkezelés, és a látványtól jórészt függetlenné váló kolorit volt a jellemző.
A Nemes Lampérth Józseffel rokonítható művészetére Kassák Lajos is felfigyelt rá.
Ország Lili (Ungvár - Kárpátalja, 1928 - Budapest, 1978) képeiből
Festő, grafikus. A Képzőművészeti Főiskolát 1950-ben végezte el Szőnyi István növendékeként. Érdeklődése a látványfestészettel szemben a metafizikus ihletésű szürrealizmus felé fordult. Sajátos nonfiguratív művészete azonban nélkülözi az abszurd társítás lehetőségét.
Visszatérő motívumai: az ősi, történelmi múlt, a letűnt kultúrák tárgyi-szellemi maradványai, töredékei, az enyészetté vált, fényes múltat idéző romvárosok; s a bezártságot, a magányt, a félelmet idéző falak
Bábtervezéssel is foglalkozott.
Kalkuttai Boldog Teréz (1910-1997)
“Soha ne engedd, hogy valaki ne legyen boldogabb a veled való találkozás után, mint előtte.” Kalkuttai Boldog Teréz (1910-1997)
Magyar olimpiai aranyérmeseink - Berczelly Tibor , Gerevich Aladár, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál, Papp Bertalan, Rajcsányi László - Helsinki (1952) - Kardcsapat
Magyar népviseletek - Alsó-Garam menti úgynevezett hatfalu kurtaszoknyás viselete
Az Alsó-Garam menti úgynevezett hatfalu - Bény, Kéménd, Bart, Kőhídgyarmat, Kisgyarmat, Garampáld kurtaszoknyás viselete - Felvidék
Koldusok nemzete vagyunk, kik magokat uraknak álmodják
"Koldusok nemzete vagyunk, kik magokat uraknak álmodják."
Jókai Mór (1825-1904) - író
A jó ember, boldog ember is
" A jótett önmagában hordozza a jutalmat, boldoggá tesz és átalakít, Istened, Teremtőd képére és hasonlatosságára.
A jó ember, boldog ember is. És ez az öröm ingyen van, bárhol, bármikor adhatsz."
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
Barcsay Jenő (1900-1988) Festő, grafikus munkáiból
Festő, grafikus, Kossuth-díjas művész. Erdélyi fejedelmi család leszármazottja. 1919-ben jött Budapestre, s beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1924-ben végzett. Mesterei Vaszary János és Rudnay Gyula voltak.
1926 őszétől egyéves ösztöndíjjal Párizsba utazott. Itt elementáris erővel hatott rá Cézanne festészete, amely egy életen át bűvöletében tartotta. 1927-ben Itáliában járt, ahol a quatrocento festészet embereszménye, a testek tömegének ábrázolási módja hatott rá.
1929 tavaszán Szentendrére látogatott, ahova később vissza-visszatért, majd itt telepedett le. 1929-30-ban ismét Párizsban dolgozott, ösztöndíjjal. Ekkor a kubizmus által hirdetett képalkotási törvényeket sajátította el.
1931-től 1945-ig a Fővárosi Iparostanonc iskolában, 1945-től nyugdíjazásáig a Képzőművészeti Főiskolán tanított. Ez utóbbi helyen a modern magyar művészet valamennyi alkotóját tanította alakrajzra; sokukra életre szóló, elementáris hatást gyakorolt. Egyénisége tanítványai körében fogalommá vált.
Lényegre törő szemléletét a szerkezeti vonalak hangsúlyozása, a tér és a forma problémáinak következetes kutatása, konstruktivista eleven szerkesztett képi rend jellemzi. Művészetében a geometrikus módon absztrahált kompozíciók, konstruktivista tájképek és figurális ábrázolások egymást áthatva, egymással párhuzamosan jelennek meg.
Festészete mellett igen jelentős egész pályáját végigkísérő murális munkássága és grafikai tevékenysége is. A magyar konstruktív-geometrikus művészet legjelentősebb egyénisége, akinek a kortársakra és a következő nemzedékre gyakorolt hatása szinte felmérhetetlen.