A legáldottabb kéz a földön A te két kezed, jó Anyám!
Húznak a vadlibák - avagy mitől erős egy igazi közösség - egy család, egy baráti kör, vagy akár a nemzet
Nemzeti sorskérdésünk: megszületnek az új generáció? - Babazászlók hirdetik, hogy új élet született
Újabb kezdeményezéssel erősítené a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom a gyermekvállalási kedvet, azt az érzést, hogy az újszülött érték, és egy nagyobb közösség számára is öröm lehet az érkezése.
A budapesti Ferencvárosban lezajlott az első babazászlók átadása és kitűzése, ezek hirdetik az akcióban részt vevő IX. kerületi épületeken, ha újszülött érkezik a házba. A kezdeményező a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom volt.
Az ötlet Oberfrank Pál veszprémi színházigazgató fejéből pattant ki. A zászlóval annak a régi hagyománynak a felélesztését is szorgalmazzák, hogy a kisbaba világra jötte után a családokat a környéken lakók segítsék néhány hétig.
Bagdy Emőke egyetemi tanár, pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus szerint a babazászlóknak egész biztosan van pozitív hatásuk a közösségre. Az ember közösségi lény, jó az örömöt megosztania, amely így megsokszorozódik.
Azok, akik értesülnek a gyermekszületésről, nem mennek el mellette közömbösen. Ha az ember tudja, hogy van egy baba valahol, akkor megjelenik benne az odafordulás, a segítségnyújtás szándéka – mondta.
híradó.hu
Száz éves a magyar védőnői szolgálat
Országos Stefánia Szövetség az anyák és csecsemők védelmére (1915.) Az anya-, gyermekvédelemnek korábbi hagyományai, a századforduló Magyarországának társadalmi, gazdasági és ebből következően demográfiai, népmozgalmi változásai keltették életre a védőnői hálózatot, melyek napjainkig érezhetően meghatározták a célokat, elveket és módszereket. Megalakulásakor két főcélkitűzése volt: -a csecsemőhalandóság csökkentése és a - nemzet számbeli erősbítése.
A magyar védőnők képzettsége kiemelkedően magas fokú és feladatuk széles körű, az egész országra kiterjedő magyar védőnői hálózat egész Európában egyedülálló, 100 éves múltja pedig büszkeséggel tölt el bennünket.
Család - lét, nem lét
Most ért véget a Házasság Hete - a nemzet léte, megmaradása a családok, a gyermekek számától függ - ezért a másik 51 hét legfontosabb feladata az ő segítésük, támogatásuk!
Józsa Judit (1974) - Korond - Erdély - Magyar család
A magyar nemzet család centrikus - rövid ellenzéki lapszemle
Tóth Olga szociológus szerint a magyar társadalom a vélemények, az attitűdök tekintetében nemzetközi összehasonlításban is igen család- és gyerekbarátnak mutatkozik. Kiugróan magas a házasságot előnyben részesítők aránya. A felnőtt lakosság túlnyomó többsége nem tartja teljesnek egy nő életét, ha nincs gyereke. Az életüket tudatosan gyerek nélkül elképzelő fiatalok aránya, 10 százalék körüli, ami lényegesen alacsonyabb, mint a nyugat európai országokban.
A magyar társadalom családcentrikussága részben abból adódik, hogy az egyének és a makro szintű intézmények (pártok, politika, állam) között közvetítő szereplők - lényegében a civil szervezetek - kis számban vannak jelen Magyarországon, így az emberek számára az egyetlen kapaszkodót a világban a család jelentheti.
Emellett sok vizsgálat bizonyítja, hogy nálunk igen alacsony az emberek bizalmi szintje: sem az intézményekben, sem a többi emberben nem bízunk. Ez is a családba kapaszkodást erősíti.
Népszava
A legfontosabb stratégiai cél: a születések számának növelése – a nemzet fogyásának megállítása, majd gyarapítása
Térségünk államai közül hazánk támogatja adókedvezménnyel a legnagyobb mértékben a gyermeket nevelő, legálisan dolgozó szülőket – mondta Varga Mihály miniszter. A nemzetgazdasági tárca vezetője közölte: a nyolcszázmilliárd forintot is megközelítheti az az összeg, amelyet Magyarország kedvezmény formájában négy év alatt a családoknál hagy.
A legfontosabb stratégiai cél: a születések számának növelése - a nemzet fogyásának megállítása, majd gyarapítása
Térségünk államai közül hazánk támogatja adókedvezménnyel a legnagyobb mértékben a gyermeket nevelő, legálisan dolgozó szülőket – mondta Varga Mihály miniszter. A nemzetgazdasági tárca vezetője közölte: a nyolcszázmilliárd forintot is megközelítheti az az összeg, amelyet Magyarország kedvezmény formájában négy év alatt a családoknál hagy.
Ferenc pápa nem tűri a családok lenézését
A család a témája a Vatikánban csütörtökön kezdődött rendkívüli konzisztóriumnak, amelyre Ferenc pápa megválasztása óta első alkalommal hívta össze az egyház bíborosait.
A világ minden részéről 180 bíboros érkezett a Vatikánba, köztük Erdő Péter Esztergom-budapesti érsek, valamint az a 19 fő, akiket Ferenc pápa szombaton bíborosi rangra emel.
A kétnapos rendkívüli konzisztórium témáját az egyházfő jelölte ki, és a családról szól majd az októberre meghirdetett püspöki szinódus is, amelynek főrelátora Erdő Péter bíboros lesz.
Nagyon aktuálisnak és jelentős pásztori kihívásnak nevezte a családdal való foglalkozást Angelo Sodano egykori szentszéki államtitkár, a bíborosi kollégium dékánja a konzisztóriumot megnyitó beszédében. Hozzátette: a bíborosi testület támogatásáról biztosítja az egyházfőt „az emberiség történetének mostani összetett korszakában”.
A családot ne bántalmazzák, ne nézzék le!
Ferenc pápa a bíborosok előtti felszólalásában úgy fogalmazott, „a mai családot bántalmazzák és lenézik”. Az egyházfő szerint tenni kell azért, hogy elismerést kapjon, „mennyire jó, igaz és szép családot alkotni, családnak lenni ma, ez elengedhetetlen a világ élete, az emberiség jövője miatt”.
A család a társadalom alapvető egysége – hangsúlyozta az egyházfő.
Ez a probléma gyökere
Az argentin egyházfő tavalyi megválasztása óta foglalkozik a korunk gazdasági és társadalmi válságában szintén krízisbe került család szerepével. Ferenc pápa gyakran beszél a munkanélküliség és a szegénység miatt is felbomló családi egységről. A kihívás Ferenc pápa szerint az, hogy az egyház miként tud ezzel szembesülni és megoldást találni többek között olyan pásztori kérdésekre, mint a templomban házasodott, de elvált hívőknek a szentségekben való részesítése.
mno