Ady Endrétől
Tied vagyok én nagy haragomban,
Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban
Szomorúan magyar.
Ady Endre
Szusza Ferenc a hazáról, a hűségről
Engem ide kötött minden, a gyermekkor, a barátok, az újpesti utcák és a Megyeri úti stadion. Most megkérdezhetné bárki, hogy nem bántam-e meg ezt a hűséget. Nyugodt szívvel állíthatom, nem.
Szusza Ferenc
Férfi és nő szerepe a gyermeknevelésben is Isten által kiegyensúlyozott feladat!
Varga Botond írta Szatmárnémetiből:
Őrizd meg, fiam, atyád parancsolatját, és anyád tanítását el ne hagyd! Péld 6,20
Egészen csodás az a kép, amelyre a szentíró itt, ebben a versben a figyelmünket irányítja: a szülői tanításra. Az édesapa és az édesanya szavára.Biztosan éreztük már, hogy az, amit elmondunk a gyermekeknek, olyan, mint a falra hányt borsó. Szülők, pedagógusok vallják meg számtalanszor: úgy, érzem nincs értelme az egésznek.
Mit mond a példabeszédek írója, hogyan kell ügyelni a tanító szavakra: mint a kincsekre. Őrizd meg, ne hagyd el. Vigyázz, el ne veszejtsd, mert a világ ki akarja lopni az életedből! Hisz az atyai és anyai, vagy épp a nagyszülők tanácsára hányszor csak vállrándítás a felelet. Mégis, megmarad valami belőle. Valami mélyen beíródik a lélek legmélyebb zugaiba, és amikor szükségünk van rá, előbukkan.
Hányszor eszedbe jut atyád parancsa, anyád tanítása, amikor az élet buktatói előtt állsz? Vagy már el is buktál. Hányszor cseng füledbe a nagyszülők évszázados életbölcsessége, melyet, valamikor ők is így kaptak útravalóul.
Atyai parancs és anyai tanítás. Nem csak egyik vagy másik szülő feladata a nevelés. Nem lehet csak az édesapákra bízni, mert kiveszne az anyai szív empátiája. De nem lehet csak és kizárólagosan az édesanyákra sem bízni a felcseperedő életet, mert kivész a tartás, a problémákkal szembeni állhatatosság. Édesapa és édesanya feladata, férfi és nő szerepe még itt is, a gyermeknevelésben is Isten által kiegyensúlyozott feladat!
refszatmar.eu
Áldott napot mindenkinek!
Töhötöm
Kölcsey Ferenc az anyanyelvről
Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mivelni kötelesség. Kölcsey Ferenc
A demográfiai tényeket nem lehet figyelmen kívül hagyni
Botos Katalin és Botos József szerint a demográfiai tényeket nem lehet következmények nélkül figyelmen kívül hagyni. A termékenységi ráta a rendszerváltáskori 1,9-ről 1,2-re csökkent, miközben a nyugdíjasok száma a 2,2 millióról 3,1 millióra emelkedett. Németországban már bevezették az úgynevezett elöregedési koefficienst: ha nem születik elég gyerek, nincs reálnyugdíj-emelkedés. Portugáliában is figyelembe veszik a születésszámot: a járulékot a szerint differenciálják, hogy hagy-e és mennyi járulékfizetőt maga után a leendő nyugdíjas. Egy, a gyerekvállalást is figyelembe vevő nyugdíjrendszer csak akkor lehet életképes, ha a mindenkori kormányok ehhez megfelelő családpolitikai intézkedéseket rendelnek, hiszen ma egy gyerekkel is azonnal a létminimum alatt találhatja magát egy család. Botosék javaslata szinte szó szerint beépültek a Nemzetgazdasági Minisztérium vitaanyagába. Az anyag kiemeli: a járulékfizetés nem öngondoskodás, hanem az előző generációval szemben fennálló kötelezettség teljesítése. Az öngondoskodás az önkéntes pénztári mozgalom és más előtakarékossági formák által lehetséges.
Világ Gazdaság
Individualizmus és a közösségi lét
Pokol Béla alkotmánybíró szerint az európai civilizáció országai az utóbbi évtizedekben már nagyon közel kerültek ahhoz, hogy az individualizmus végletesen korrodálja a közösségek létét. A közösségi élet gúzsba kötése az eredménye annak, ha az alapjogokat a közösségek létére tekintet nélkül fogjuk fel. Amíg az európai civilizáció az elmúlt kétszáz évben sokat profitált a közösségektől részben leoldódó individualizmus modernizációs előnyeiből, addig mára a közösségmegvető egyéni autonómiát egyre inkább hátrányként is kénytelen megtapasztalni. Csak a nők anyaszerepének fokozatos megszűnését kell példának hozni az individualizmus és az egyenlősítés biológiai szerepekre átvitelének túlhajtásaként, hogy megjelenjen előttünk az európai civilizáció demográfiai összeroppanásának szomorú valósága. Az egyéni autonómia és az ezt védő alkotmányos alapjogok mindig csak a közösségek létére tekintettel és harmonikus létének függvényében biztosíthatók, és nem fogadható el ezek abszolutizálása. Az alapjogvédelem csak a közösségvédelem mellett, ezzel párhuzamosan fogadható el, és az alapjogok csak a közösség fennállása érdekében, illetve függvényében biztosíthatók.
Magyar Nemzet
Háttér-kép - ECHO TV - avagy a globális hatalom leleplezése
Ezt meg kell nézni!
Kattints a videóra
http://www.echotv.hu/20120628_hatterkep.html
A minőség forradalma kell
Árva László szerint Németh László 1933-as tanácsa, hogy mennyiségi eredmények helyett a minőséget kellene a középpontba állítani, ma fontosabb, mint bármikor volt. Hiszen a rendszerváltást követően a magyar vállalatok nagy része összeomlott, és a magyar gazdaság a nemzetközi vállalatoknak olcsó munkaerőt kínáló összeszerelő műhelye lett, ahol a kreativitás és az alkotószellem egyre szűkebb területre kénytelen visszahúzódni. A minőség forradalmának ma azt kellene jelentenie, hogy a kormányzat igyekszik a hazai nagy a hozzáadott értékű tevékenységet folytató vállalkozásokat támogatni és helyzetbe hozni. Napjainkban az EU alapvetően szétszakadt a magas minőségi tevékenységet folytató centrumra, és az egyre inkább összeszerelő munkát végző, illetve turizmus-vendéglátás iparból élő perifériára. A minőségi szétszakadás sok közgazdász szerint a fő oka az EU jelenlegi válságának is, hiszen mindenki a centrum termékeit akarja megvenni. A centrum pedig már nem hajlandó a perifériának hiteleket adni azért, hogy azok több német és francia terméket vehessenek. A minőség forradalmát érvényesíteni kellene demográfia terén is, különben az egyenlőtlen gyermekvállalási hajlandóság a munkaerő minőségének leromlását, az ország versenyképességének további hanyatlását fogja eredményezni.
Magyar Nemzet
Vessünk véget a válságnak most
Paul Krugman „Vessünk véget a válságnak most” című könyvében tévesnek és kártékonynak minősíti azt a szemlélet, hogy a döntéshozók a hatalmas munkanélküliség helyett inkább a költségvetési hiány és az államadósság miatt kezdtek aggódni. Ez nem vet véget a válságnak, s a munkaerő képzettségi szintjének erodálásával, a beruházások elhalásával és a különböző szociális programok és közfinanszírozású feladatok megnyirbálásával hosszabb távon is rontja a gazdaságok termelő képességét. A legsúlyosabb probléma az elégtelen kereslet. Krugman hétköznapi példák révén magyarázza el az alapösszefüggést, hogy „az én kiadásom a te jövedelmed, a te kiadásod az én jövedelmem”. S ha egy gazdaságban, egyszerre nem költ senki, akkor lefelé tartó spirálba kerülünk, aminek következtében az adósságok erőltetett ütemű törlesztése ellenére egyre nagyobbá válik az adósságteher. Kitörni ebből az ördögi körből úgy lehet, ha a magánszféra elégtelen keresletét az állam pótolja.
Blahó Miklós szerint Krugman végig Keynes-re hivatkozik. Vagyis a mai uralkodó eszmékkel a korábbi és sikeres uralkodó eszmét állítja szembe. Az egyre nagyobb vagyont és befolyást központosító elit utasítja el Keynes tanait, nem kér az állami beavatkozásból, sőt egyre kisebb államot követel, a szabályozások könnyítését szorgalmazza.
Keynes most visszatér, az MIT, a Harvard, a Princeton újra befogadja tanításait. A pénz és a politika világa azonban egyelőre hallani sem akar róla. Ám Krugman figyelmeztet, az Egyesült Államokban most már három esztendeje évente ezermilliárd dollárra tehető a megtermelhető, de meg nem termelt javak értéke. Európában sem értik, hogy „az én kiadásom a te jövedelmed”, legalábbis a németek nem látják be, hogy úgy halmoztak fel kereskedelmi többletet, hogy a többieknél hiány keletkezett.
Népszabadság
Áldozat a kommunisták által megnyomorított élet is
Kövér László szerint nem csupán azok a kommunizmus áldozatai, akiket megöltek, hanem azok is, akiket megnyomorítottak ezen eszme jegyében. Az Országgyűlés elnöke pénteken Kecskeméten, a kuláküldözés áldozatainak emléket állító alkotás avatásán úgy fogalmazott: az egész magyar parasztságról emlékezünk meg a mai nap, mert a politikai hatalom elragadása, a polgári állam vezető rétegének likvidálása, kitelepítése után a kommunizmus célpontja minden szocialista országban a mezőgazdaságból, a földből élő ember volt.A város főterén felállított emlékmű előtt az Országgyűlés elnöke emlékeztetett arra, hogy Rákosiék "a szovjettől kölcsönöztek egy szót", és kuláknak bélyegezték azokat, akiket a felvilágosultan gondolkodó politikusok már a két háború között parasztpolgárnak neveztek.
Kövér László szerint ezen az emléknapon nem kerülhető meg a kérdés: miért nem látjuk még mindig mindannyian a kommunizmus valódi arcát? Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: a kommunizmus emberiség elleni bűne "nem a véletlen műve, nem egyszerű műhiba, nem is könnyen kiigazítható kisiklás volt". A terror, a megfélemlítés, a közösségek elleni gyűlöletkeltés és a tömeggyilkosságok "az ideológia lényegéből, annak velejéből következtek" - tette hozzá.
A szembenézés napja arra kötelez tehát valamennyiünket, hogy soha ne feledjük: a hazugságra és megfélemlítésre alapozott, az embereket szegénységbe taszító, néhány kiváltságosnak pedig korlátlan hatalmat és jólétet biztosító rendszer létezett - mondta.
Kövér László emlékeztetett a 2010-es országgyűlési választásokra, amikor "fényes győzelmet" aratott a jelenlegi kormányzó többség, lezárták a "nemzetsorvasztók korszakát", nekifoghattak hazánk felvirágoztatásának, újraindulhat az építkezés, "de a munka még koránt sem ért véget". "Mindent a helyére kell rakni, mert a rosszul elrendezett múlt el sem megy, a megíratlan idő pedig ködszerűen üli meg a lelkeket" - fogalmazott a szónok.
MTI-fidesz.hu