Olimpiai receptes könyv
Sportolóink nem attól váltak valakivé, mert szerencséjükre vagy pechjükre "átjönnek a médián", s így alkalmasak kreátoraik üzeneteinek közvetítésére. Hanem attól, hogy embert próbáló célt tűztek maguk elé, amelyért dolgozni, áldozatot vállalni, lemondani és akár szenvedni is tudnak. Reggeltől estig. Januártól decemberig. Éveken keresztül.
Borókai Gábor
Heti Válasz
Bollingerrel a kamatlábra
A Businessinsider magazin kimutatta, hogy egy nyolcvanmilliárd dolláros üzlet esetében a kamatláb egy bázispontos, vagyis minimális, szinte nem is érzékelhető manipulálásával szempillantás alatt 2 milliárdot lehet keresni. Ez ráadásul csak egy ügylet, naponta ezerszámra kötnek ilyeneket.
...Egyes felmérések szerint a világ GDP-jének több mint hetvenszeresét forgatják ilyen módon, bármilyen hozzáadott érték előállítása nélkül. Az egészben a legfelháborítóbb az, hogy miközben olyan munkát végeznek, amely gyakran semmivel sem különb egy közönséges bolti lopásnál, s mindössze az üzlet nagysága miatt nem tartóztatják le őket. A globális pénzintézetek vezetői országok sorsáról döntenek egy-egy kijelentésükkel, általuk írt elemzéssel.
Nagy Vajda Zsuzsa
Magyar Nemzet
A jegybank bűne
Egyetlen épkézláb indoklás sem látott eddig napvilágot, amely hitelesen alátámasztaná, hogy a rendkívül magas magyar kamatszint, a gyér lakossági fogyasztás és a stagnáló gazdasági teljesítmény ellenére még mindig hömpölyög az infláció. Mivel a jegybank hivatalos célja, mármint az árstabilizáció elérése nem sikerült, levonhatjuk a következtetést, hogy a magas kamat fegyverével nem az inflációt, hanem a beruházásokat és a gazdaság élénkítését sikerült túszul ejteniük.Egyszerű: ha a bankok biztonságos forintbefektetést szeretnének, akkor állampapírt vesznek, amelynek kamata hét-nyolc százalék. Ezt biztosan megkapják, sem ügyfelekkel, sem kockázatkezeléssel nem kell bíbelődniük. Másrészt vásárolhatnak kéthetes MNB-kötvényt, ez esetben is mérget vehetnek rá, hogy hozzájutnak a hétszázalékos hasznukhoz.
Ha viszont mégis úgy döntenek, hogy hiteleznek a lakosságnak és a vállalkozásoknak, akkor a hét százalékra nyilvánvalóan ráteszik a saját hasznukat, költségeiket, és a hitelkihelyezés kockázatából adódó lehetséges veszteségeket. Így mire a hitel eljutna a beruházóhoz, addigra 11-15 százalékra kerekedik a kamatszint.
Szabó Anna
Magyar Nemzet
Egynótás dalnokok
A magyar föld védelme a „rendszerváltozás” óta fontos belpolitikai téma, talán ma a legfontosabb és legérzékenyebb, mert élesen kettéválik az európai uniós és a magyar érdek. Ezért kell idéznem Révész Sándor véleményét a Népszabadságból (A szuverenitás földje), amelyben a szerző kiáll a szabad földkereskedelem mellett, mert szerinte a magyar állam meg akarja fosztani a magyar polgárt attól a szabadságától, hogy annak adja el a földjét, akinek akarja.„A magyar állam a magyar polgár szuverenitását támadja, s ezt a támadást álcázza olyan kommunikációval, mintha a randa idegen el akarná venni a szegény magyar földjét, holott csak meg akarja venni, amit a szegény magyar el akar neki adni: a szegény magyar meg pont attól lesz szegényebb, hogy az állama kizárja a földpiacról és egyáltalán a mezőgazdaságból a tőkeerő javát.”
Jegyezzük meg ezt az érvelést, még sokszor fogjuk olvasni és hallani balliberális politikusoktól és közgazdászoktól. Sajnos nem vicces, mert 1989-től kezdve ugyanezzel a magyarázattal privatizálták, majd tették teljesen tönkre az egész magyar gazdaságot a tőkeerős, randa idegenek, méghozzá a lerablásban közvetítőként részt vevő magyar politikusok, jogászok és közgazdászok segítségével. Ha az idézett véleményt, vagyis azt, hogy „a polgár elemi érdeke, hogy államának szuverenitását korlátozzák” bárki elhiszi, akkor tényleg mindegy lesz, ki vállalja a helytartói szerepet, csak gyomor és sima modor kell hozzá.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Gyűlölködők - Álláspont - (teljes cikk)
Még nem volt bemutatója Csurka művének az Új Színházban, de már kimondatott rá a fatva.
A fatvát kiáltók nagy része – saját bevallása szerint – nem is olvasta a darabot, de ítél: „Az eddigi információk alapján nyilvánvaló, hogy Csurka A hatodik koporsó című darabja fércmű, és ideológiai szempontból káros” – mondja Koltai Tamás. Hát persze. És az előbbi mondatból amúgy leginkább az „ideológiai szempont” szúr szemet. Magyar Fruzsina sem olvasta a darabot, de a Népszava beszámolója szerint azt mondta, hogy a Mein Kampfot sem olvasta, ám ettől még tudja, hogy milyen ideológia szerepel benne.Én nyilván nagyot hibáztam, mert olvastam a darabot, és ez a tény megzavarja ideológiai tisztánlátásomat. Olvastam a darabot, ezért tudom, mi van benne, s ennek alapján vagyok képes ítéletet alkotni róla, ahelyett, hogy a gyűlöletkarmesterek és gyűlöletideológusok rágnák a számba, hogy mit gondoljak. Egészen pontosan: hogy mit szabad gondolnom. Mert a gyűlöletkarmesterek és gyűlöletideológusok ebben a legnagyobbak. Irányt szabnak a gondolatnak – s ha lelépsz a kijelölt útról, kimondják rád a fatvát.
És természetesen mindenhez értenek, mindenben szakértők. A Nyirő-ügy idején huszonnégy óra alatt vált mindegyik megfellebbezhetetlen Nyirő-szakértővé. Soha életükben nem olvastak egy sort sem Nyirő Józseftől (Wass Alberttől, Tormay Cécile-től, Herczeg Ferenctől), de ítéletük s ítélkezésük teljes fegyverzetében pattantak a nyilvánosság elé, s hörögték a szokásos hörögnivalót.
Azt, amivel rajtuk kívül már mindenki torkig van.
De ha kell, akkor ők megfellebbezhetetlen igazságokat mondanak történelmünkről is. Bolgár György például imigyen: „(…) a türk és hun tudat csak annyiban tűnik veszélyesnek a nyugatosok számára, hogy alaptalan. Mi több, ezt az alaptalan rokonságot is a (régi) nyugatiaktól importáltuk, ugyanis amikor a 9-10. században a magyarok rájuk támadtak, ők azt hitték, hogy megint a pogány hunok, szkíták és avarok jöttek vissza. A későbbi magyar királyok krónikásai ezekből a nyugati forrásokból merítettek, amikor a magyarok eredettörténetét először megkonstruálták.(…)” Világos beszéd: mi, magyarok, olyan gyülevész horda voltunk (s nyilván vagyunk), amelynek még arról sincs fogalma, hogy honnan származunk, és nem tudjuk, kik vagyunk valójában.
Anonymus, Kézai Simon és a többiek nyugati krónikák alapján ollózták össze eredettörténetünket. De még Mohács árnyékában is így tett Szerémi György, aki Epistolae de perditione regni Hungariae című munkájában azt mondja, hogy még mindig inkább a törökök, mint a németek, mert azok legalább rokonok.
S Bolgár még arról sem hallott, hogy a finnugor elmélet nagy barátai és szponzorai a Habsburgok voltak, mert hát „vedd el egy nép múltját, és elvetted a jövőjét is”. Amúgy nincs gond a finnugor rokonsággal sem, és semmilyen keleti rokonsággal. Bolgár is csak azért tiltakozik ellene, mert szakértő. Mert része a gyűlöletszimfóniának. Amely most a halott Csurkát kezdi ki – ezredszer.
A hatodik koporsó jó dráma. Csurka az analízisben éleslátó és remek, a konklúziója azonban téves. A tévedés joga pedig megilleti őt – ugyanis csak a gyűlölet mesterei tévedhetetlenek. A hatodik koporsó utolsó jelenetét kellene átírni, átdolgozni értő és avatott kézzel, Csurka tehetségéhez méltón. S mivel még nem volt bemutató, azt sem tudhatjuk, átírták-e, átdolgozták-e.
Nem tudunk semmit, csak azt, hogy lesz nemzetközi felháborodás, lesz sok-sok igaztalan, hamis, ostoba és aljas vádaskodás, az ostobák és aljasok fesztiválján. S ennek ürügyén aztán jönnek majd az ugyanolyan ostobák és aljasok, akik igazolva látják rettenetes elméleteiket, és megmerítkeznek az artikulálatlan zsidógyűlölet mocskában.
Pedig csak gondolkodni kellene. Erről is, szabadon. És elolvasni Ungváry Krisztián kijelentéseit a Heti Válaszban: azokat a balos megközelítéseket, amelyek szerint Magyarország „utolsó csatlós”, „bűnös nemzet” lett a harmincas-negyvenes években, Ungváry abszurdumnak tartja, mert „nem arról van szó, hogy a csecsszopótól az aggastyánig mindenki felelős”. A történész szerint a keresztény középosztály az, amely akkor gyalázatosan leszerepelt. A Heti Válasz érdeklődésére, hogy olyat is ki lehet-e jelenteni, hogy 1919-ben a zsidóság leszerepelt, Ungváry nemmel válaszol, hiszen a honi zsidóságnak csak a töredéke lett kommunista akkor.
A történész nem tagadja ugyanakkor, hogy a zsidóságnak volt szerepe a kommunistává válásban, az antiszemitizmus mögött tehát „racionális tapasztalat áll”. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy „mivel racionális tapasztalat áll mögötte”, az antiszemitizmus „jogos”, a zsidók megérdemelték, kvázi ők tehetnek róla. „Csupán arról van szó: nem véletlen, hogy nem a biciklisták ellen voltak pogromok.”
Így valahogy. Szegény Ungváry még nem tudja, igazat szólt, és be is fog törni a feje. De ha már Csurka Trianonról szóló A hatodik koporsójában mindenképpen keresünk valami „zsidó vonalat”, akkor jó, ha tudjuk:
Csurka arról mer beszélni, amiről Ungváry a fentiekben. Minden más: politikai célzatú hisztéria és gyűlöletszimfónia.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Fricz Tamás a globális pénzügyi hatalomról
Fricz Tamás szerint a nemzetállami keretek között működő parlamentáris demokráciát kívülről próbálja bekebelezni a globális pénzügyi hatalom, amely egyre meghatározóbb befolyásra tesz szert a döntéshozatalban, s még a választások kimenetelére is hatással van. Kezében vannak a nemzetközi szervezetek, a propaganda- és marketingeszközök, valamint a kollaboráns politikai vezetők.
A hitelminősítők durván beavatkoznak az európai országok belügyeibe, s politikai eszközökkel tökretesznek országokat. Valakik valahol elhatározzák – akik a hitelminősítők mögött állnak pénzzel, tulajdonnal, döntési privilégiumokkal -, hogy Európát, mint még mindig veszélyes elemet kiiktatják a világgazdasági és pénzügyi versenyből.
Magyar Nemzet
A nyugatias demokrácia a világtörténelem legravaszabb diktatúrája
Bogár László szerint a civilizációt építő ember elmúlt tízezer évének döntő többségét nem demokratikus feltételek között élte le, és ehhez képest ma is megrendítő hatású kulturális teljesítményekre volt képes. A nyugatias berendezkedés demokráciája legfeljebb egy-két száz éves múlttal bír, és máris számos jelét adja a hanyatlás, felbomlás súlyos tüneteinek, míg például az ősi Egyiptom négyezer éven át volt képes fenntartani egy olyan ma is bámulatra méltó világot, amelynek teljesítményeit, nem hogy utánozni, de többnyire megérteni sem tudjuk. Az emberi egyenlőség kérdése kizárólag a nyugatias modernitás jellegzetessége és a francia forradalommal robbant be a közbeszédbe. Valóságos célja éppen az volt, hogy a „minden ember egyenlő” felkiáltással lehetővé tegye, hogy a korlátlanul manipulálható tömeg mögül gyakorolhassa hatalmát egy törpe kisebbség minden addiginál kegyetlenebb diktatúrája. Az egalitáriánus-demokracionista babona alapvető célja tehát az, hogy a hatalmi rendszer addigi átláthatóságát felszámolja. A klasszikus hatalomgyakorlási formákban ugyanis még átlátható hierarchia volt, és a döntést hozó uralkodó, illetve uralmi elit közvetlenül volt felelős tetteiért.
A demokrácia rendszere ezt az átláthatóságot számolta fel. A döntéseket formálisan egy olyan rendszerre bízta, ahol látszólag az egyenlő emberek gyülekezete dönt, de olyan egyenlő embereké, akik leginkább a teljes informálatlanságukban, következésképp korlátlan manipulálhatóságukban „egyenlők” és a fékek és ellensúlyok léte semmit sem változtat, mert az ezeket biztosítani hivatott intézmények ugyanúgy a manipulatív rendszer fenntartásában és üzemeltetésében érdekeltek, ugyanis a cinikus és gátlástalan uralmi elitek kezében vannak.
A nyugatias demokrácia tehát valójában kezdettől fogva, és nyilván ma is a világtörténelem legravaszabb diktatúrája. És egyben a legveszélyesebb is, mert a valóságos hatalom ezzel tökéletesen láthatatlanná, következésképp ellenőrizhetetlenné válik. Döntéseinek és tetteinek következményeiért semmilyen felelősséget nem kell vállalnia.
Ha a pusztító következmények már nagyon súlyosak, akkor legfeljebb beáldozza az épp akkor uralkodó elit bábfiguráit, s másokat, de mégis ugyanolyanokat hoz a helyükre. Ezt elnevezi demokratikus kormányváltásnak.
Egy darabig a meglévő garnitúrákat csereberélgeti, aztán mikor már mindegyik elhasználódott, akkor létrehoz egy újabb sorozatot, mindezt pedig rendszerváltásnak nevezi. A mai, egyre súlyosabb globális válság azt jelzi, hogy erre az ellenőrizhetetlen diktatórikus világerőre most kezdenek visszahullani planetáris diktatúrájának pusztító következményei.
Magyar Hírlap
Egy ellenzéki értelmiségi véleménye
Tamás Pál szerint a mai kormányzati kommunikáció professzionális. Az csak értelmiségi duma, hogy a választók millióit észérvekkel lehetne meggyőzni. A politika alapmítoszokról szól, s a hozzájuk társuló hitekről, amelyeket a választó befektet bizonyos politikusokba. Az Orbán-kormány sok olyan lépést megtett – a költségvetés lefaragása, az adók átalakítása – amire a Gyurcsány-kormány képtelen volt. Az ellenzék nehezen megy szembe Orbán mítoszaival, hiszen azok javarészt szép baloldali álmokra építenek. A diktatúra rémképe a baloldal mítoszának része, ám a lakosság többsége egyelőre nem hiszi el.
168 óra