A magyarság nem létezhet elszigetelten, egymagában Európa közepén - mondta a kormányfő helyettese a Balassi Intézet éves hungarológiai konferenciáján hétfőn a fővárosban. Navracsics Tibor kiemelte: a hungarológia nem öncél, hanem a párbeszéd rendkívül fontos eszköze. A nemzeti elsorvadás első lépése azt lehet, ha elveszítjük kapcsolatunkat a külvilággal - fogalmazott a politikus. Az a tevékenység, amelyet a vendégoktatók, lektorok végeznek, teszi lehetővé, hogy Magyarország érthetővé váljon külföldön - tette hozzá.
MTI-Patrióta Európa Mozgalom
Martonyi János külügyminiszter szerint sok problémát meg lehet előzni azzal, ha a külföldön dolgozó magyar nagykövetek pontosan felkészülnek és odafigyelnek arra, hogy várhatóan milyen lesz egy még készülőben lévő magyarországi törvény nemzetközi hatása. "Mikor a terméket formázzuk itthon, akkor már arra is oda kell figyelni, hogy ezt a terméket a fogyasztó, a világ hogyan fogja befogadni", vagyis nem azt kell megvárni, hogy melyek lesznek az esetleges kifogások a már elfogadott jogszabállyal kapcsolatban - nyilatkozta Martonyi János a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának. A tárcavezető szerint egy jó diplomatának feladata, hogy már a törvények előkészítő szakaszában erőteljesebben részt vegyen, és jobban odafigyeljen a nemzetközi jogi összefüggésekre, így ugyanis a következőkben "sok gondot meg tudunk takarítani".
Patrióta Európa Mozgalom
Richard Silverstein, az ismert amerikai blogger azt állítja, kezébe jutott Izrael haditerve Irán megtámadására. A forrás azért szolgáltatta ki azt, mert nem akarja, hogy országa megkezdje a hadműveleteket Irán ellen. Silverstein szerint sem a hadseregben, sem a titkosszolgálatban nem támogatják a háború ötletét. Szerinte Benjamin Netanjahu miniszterelnök azzal igyekszik meggyőzni környezetét, a hadsereget és a titkosszolgálatokat, hogy egy gyors, precíziós és főként technológiai eszközökkel vívott háborúról lenne szó, melyben az izraeli emberveszteség minimális. Ám egy szót sem szól tervében egy esetleges iráni ellencsapásról.
Népszava
Izrael jogszerűen jelenleg nem alkalmazhat önvédelemből fegyveres erőszakot Iránnal szemben – állítja Daher Rashed, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem arab tanszékének tanársegéde. Izrael és Irán egymásnak szánt nyilatkozatai csak „szóbeli fenyegetések”, és nincs komoly realitása annak, hogy valamelyik fél regionális háborút akarna kirobbantani. Jelenleg egyébként is súlyos gondot okoz a szíriai konfliktus.
Izrael részéről ezért nem lenne „bölcs döntés” Irán megtámadása. Sonnevend Pál arra hívta fel a figyelmet, hogy a feltételezett jövőbeli támadás miatt nem lehet önvédelemre hivatkozni. Csak akkor alkalmazható az erőszak, ha a támadás már valóban megindult vagy a „küszöbön áll”, például ellenséges csapatok felsorakoztak a határ túloldalán.
Az atomsorompó-egyezmény megsértése önmagában nem tekinthető ilyen küszöbön álló támadásnak. A megelőző önvédelem nem elfogadott a nemzetközi jogban. George W. Bush erre alapozta országa védelmi stratégiáját, de a nemzetközi közösség nem támogatta ezt a megközelítést.
Magyar Hírlap
Úgy tűnik, Benjamin Netanjahu és Ehud Barak védelmi miniszter az Irán elleni támadás pártján áll, míg az államfő, Simon Peresz nyíltan ellenzi az egyedül végrehajtott akciót. Peresz többször kifejtette, jobban bízik Barack Obama amerikai elnökben, mint akár Netanjahuban, akár Barakban.
Az elnök bírálta a kormányfőt a palesztinokkal való békefolyamat teljes leállítása miatt, vagy a korábbi szövetséges Törökországgal kialakult hidegháború okán. - Martin Dempsey a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke szerint Izrael egyedül nem képes megsemmisíteni az Iráni nukleáris programot. A meghökkentően egyenes kijelentés azt mutatja, Washington minden erejével megpróbálja megakadályozni az Irán elleni támadást, akár azon az áron is, hogy megszégyeníti Izraelt.
Magyar Nemzet
Bíró Zoltán szerint ha az Egyesült Államok nem áll az izraeli háborús szándék mellé, akkor az valószínűleg csak szándék marad. Ha azonban győz Amerikában az izraeli politikát mindenáron támogatni kívánó (republikánus) politikai erő, akkor egy lépéssel közelebb kerülünk egy háborús helyzethez. Egy milliárdos zsidó tőkés, vagyona tekintélyes részével támogatja a republikánus jelöltet, aki megfelelően képviselné az izraeli érdekeket, szemben a jelenlegi elnökkel, aki óv a háborútól, és még az önálló palesztin állam létrehozását is támogatná.
Magyar Hírlap
Még emlékszünk az első Fidesz-kormány visszatérő önjellemzésére, polgári kormánynak nevezte magát, s ez dacos programot is jelentett a legyőzött Horn–Kuncze-kormánnyal szemben. A polgári körök százhatvanezer tagot számláltak, és óriási erőt jelentettek önszerveződésükkel, lelkesedésükkel a 2002 után ismét vörösbe fordult országban.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Magyarország egy olyan Európai Unió tagja szeretne lenni, amelyben nemzeti érdekeit érvényesítheti, és amelynek intézményrendszere logikusan működik – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, szombaton Kőszegen, a Tranzit - Fesztivál a határon közéleti rendezvényen. A kormányfő szólt arról is, hogy Európa legversenyképesebb felsőoktatása lehet majd a magyar az ágazat átalakítása után.A személyi jövedelemadót (szja) és a társasági nyereségadót is tovább szeretném csökkenteni – mondta. A kormányfő úgy fogalmazott: a járulékcsökkentési és közmunkaprogramokat végig kell vinni, ezt tették a régió országai is az elmúlt időszakban, ettől váltak sikeressé. Hangsúlyozta: csak azt az irányt tartja lehetségesnek, amelyet kormánya választott. A Brüsszellel folyó vitákról szólva Orbán Viktor közölte: azért vették előre a nagy konfliktusokat, mert a Fidesz-KDNP-nek kétharmados többsége van a parlamentben, és "a kétharmad áll, mint a cövek".
Ezért tudták, hogy meg fogják nyerni a vitákat, ahogyan azt is, hogy lesznek olyan ügyek is, amelyeket el fognak veszíteni - fogalmazott.
A kétharmados többségét a kormány olyan konfliktusokra is használta, hogy "visszavegyük a Mol-részvényeket az oroszoktól, visszavegyük a vízművek egy részét a franciáktól, visszavásároljuk a Rábát a malájoktól, a Fradit meg az angoloktól, és hogy visszavásároljuk az E.ON-t a németektől" - sorolta Orbán Viktor.
Magyarország egy olyan Európai Unió tagja szeretne lenni, amelyben nemzeti érdekeit érvényesítheti, és amelynek intézményrendszere logikusan működik – szögezte le.
Ugyanakkor beszélt arról is, hogy a magyaroknak érdemes felkészülni arra, hogy a nemzeti szuverenitás kérdése minden korábbinál élesebben fog felvetődni, ugyanis az unióban, az utóbbi időben zajló folyamatok ebbe az irányba mutatnak. Szavai szerint számításba kell venni azt is, hogy a magyar szellemi élet nagyon provinciális, amit nem szabadna hagyni. Igazi „népi konzultációra” lenne szükség ebben a kérdésben.
Ugyanakkor, anélkül, hogy állást foglalt volna a vitában, a miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő fél-egy évben meglátjuk, hogy az eurózóna országai lesznek sikeresebbek, amelyek szuverenitásuk egy részéről lemondanak Brüsszel javára, vagy a pénzügyi unión kívül lévő tagállamok. Meglátjuk, hogy a szuverenitás átadása a sikeresebb út vagy a másik – fűzte hozzá.
Az államadóssággal kapcsolatban kifejtette: bár kritikusaink előszeretettel gúnyolódnak a „szabadságharcon”, azonban az ügy komoly. Egy országot kétfajta módon lehet rabságba süllyeszteni; karddal és adóssággal – idézte az ismert mondást a miniszterelnök. Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy az államadósság 2002-ben 52 százalékon állt, 2010-ben pedig 80 százalékon. Ezért hazánknak radikális fordulatot kellett végrehajtania, hogy ne a hitelezők döntsenek sorsunkról – fűzte hozzá.
Ezzel kapcsolatban a kormányfő rámutatott: ha az éves költségvetési hiány magasabb, mint 2,8 százalék, akkor az államadósság folyamatosan nő, ha azonban alatta van, akkor csökken. E kényszerűségek jelölik ki a gazdasági pályát, ezért a hiány és az államadósság csökkentésére kell törekedni a lehetőségekhez mérten – szögezte le.
A miniszterelnök szerint Európa legversenyképesebb felsőoktatása lehet majd a magyar az ágazat átalakítása után. Ma azonban a felsőoktatás rendszerében, a lényegi struktúrákat tekintve, még minden rossz – tette hozzá.
Elmondta, hogy éppen a napokban kapott Mezey Barnától, a Magyar Rektori Konferencia elnökétől egy előterjesztést arra, hogyan kellene megoldani az ágazat problémáit.
Önműködő rendszerre van szükség – mutatott rá, hozzáfűzve: az egyetemet végzett embereknek a saját befizetéseikből kell folyamatosan működésben tartaniuk a felsőoktatást. Bár az állami ösztöndíjakat nem tudják teljesen kiiktatni, a számukat minimálisra kell csökkenteni - vélekedett.
A kormányfő az előzetes regisztráció kérdését érintve elmondta, hogy a hazánkban élő kisebbségeknek, a határon túli magyaroknak, és a külföldön élő magyar állampolgároknak mindenképpen fel kell iratkozniuk, hiszen Magyarország nem rendelkezik névjegyzékükkel.
Ezért az lenne a legegyszerűbb, ha átállítanák az egész rendszert a feliratkozásra, ami morálisan és alkotmányosan nemcsak vállalható, hanem vállalandó is - vélekedett a miniszterelnök. Azoknak, akik valamilyen okból kimaradnak a regisztrációból, természetesen lenne lehetőségük utólagos feliratkozásra - tette hozzá.
fidesz.hu
A járulékcsökkentési és közmunkaprogramokat végig kell vinni, ezt tették a régió országai is az elmúlt időszakban, ettől váltak sikeressé.
részlet Orbán Viktor Kőszegen, a Tranzit - Fesztivál a határon elnevezésű rendezvényen tartott előadásából 2012. augusztus 25.
Mélyszántás, rigol-eke kell most a magyar léleknek, hogy újra teremjen.
Kodály Zoltán
"A mély gyökerű fák nőnek csak magasra."
Frédéric Mistral
XIX. századi francia író