Bayer Zsolt: Ütés - Álláspont - (teljes cikk)
Minekünk gyakran vannak rettenetes indulataink. Gyakorta érezzük a tehetetlen, fortyogó dühöt. S olyankor ökölbe szorul a kezünk – és mondjuk is, hogy ütni tudnánk. Aztán valahogy mindig elmarad az ütés. Mifelénk. Nem tudnám én megmondani, vajon miért. Csak azt tudom, hogy a ’48-49-es forradalom és szabadságharc után Kemény Zsigmond megírta híres röpiratát, amelyben alaposan leszedte a keresztvizet Kossuthról. Nemes egyszerűséggel őt tette egy személyben felelőssé az ország tragédiájáért.Olvasva Kemény Zsigmondot, olybá tűnik az embernek, hogy gyűlölte Kossuthot.
Aztán sok-sok évvel a szabadságharc után találkoztak egymással. Valahol a messzi Nyugaton – talán Svájcban. És Kemény Zsigmond kormányzó úrnak szólította Kossuthot, és barátságosan elbeszélgettek ők ketten, egymásba karolva, séta közben.
Korszerűtlen magyar úriemberek ők nyilván, Kossuth és Kemény…
Manapság más a módi.
Manapság leginkább rettegni, félni, aggódni szeretnek bizonyos emberek. A Ghymes együttes zseniális és elégszer soha nem idézhető sora szerint:
„Síró báránykát ha látok,/ A fogára jól vigyázok,/ Mert piszok farkast kiáltván/ Mért vicsorgat annyi bárány?”
Hát ez az, hogy miért?
De hogy vicsorgatnak a mi báránykáink, az egyszer bizonyos.
Vicsorgatnak mindenre és mindenkire. És rámutatnak a nekik nem tetszőre, és rázendít a kórus. S így lesz mindenki antiszemita és náci és rasszista – és visszhangozzák a bégetésnek tűnő vicsorgást szerte a határokon túlról, mert a vicsorgató báránykák szagról megismerik egymást.
S ha a vicsorgás már nem elég, hát ütnek.
Legutóbb egy Derzsi János nevű bárányka ütött. Nem akarták munka nélkül fizetni a Derzsi János nevű báránykát az Ú Sszínházban, mire a Derzsi János nevű nevű bárányka azonnal rádöbbent, hogy ő alapjában véve gyomorgörccsel jár be a teátrumba, és nem is bírja elviselni az ottani légkört. És felmondott a Derzsi János nevű bárányka, mert jól tudta, ha most felmond az Új Színházban, akkor tárt karokkal fogadják majd máshol, mert aki mostanában kap gyomorgörcsöt az Új Színházban, és távozik onnan, azt a többi, szagról felismerhető vicsorgó bárányka nem fogja cserbenhagyni.
Kiszámolta hát Derzsi a gyomorgörcsöt, és annak árát, és úgy ítélte meg, rentábilis lesz a buli.
Ennyivel el is lehetne intézni az ügyet. Ám a Derzsi nevű vicsorgó báránykának nem tetszett Pozsgai Zsolt főrendező valamely nyilatkozata, ezért berontott nevezett színházba, és úgy megütötte nevezett főrendezőt, hogy az elvesztette az eszméletét.
Tudni kell még az események pontos ismeretéhez, hogy Pozsgai Zsolt nemrégiben szenvedett súlyos balesetet, a könyökét műtötték, vagyis harcképtelen. Ezt mindenki tudja a környezetében, tudta Derzsi János is.
Csak hát, ezek ilyenek.
Annak idején a másik vicsorgó bárányka, bizonyos Haraszti Miklós is éppen Szentmihályi Szabó Pétert fenyegette meg veréssel, mivel Szentmihályi Szabó Péter ötvenkilós. Ilyen bátor, tisztességes, férfias lények ezek a mi síró báránykáink. S miközben Derzsi János leütötte a harc- és védekezésképtelen Pozsgait, meg volt róla győződve, hogy ő egy fantasztikus, befogadó, nyitott, toleráns, liberális, européer művész.
Holott csak egy gyáva, mocskos kis senki ő. Akinek bátran megígérhetjük, hogy ha összefutunk egyszer vele véletlenül, akkor leverjük rajta Pozsgait. Megígérhetjük – mert nem így lesz. Mert úgysem futunk vele össze, s ha összefutnánk, akkor is… Vagy akkor sem…
S bár nem fogjuk sem kormányzó úrnak, sem pedig művész úrnak szólítani, de megütni sem fogjuk. Mert még megütni sem érdemes.
Nem méltó rá.
Nagyon kevés olyan akad a mi vicsorgó báránykáink között, aki legalább egy pofonra méltó lenne. Ez a szerencséjük. No és persze a mi tragédiánk.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Az EU vezetőinek neoliberális ámokfutása
S. Király Béla szerint az EU vezetői a neoliberális eredetű válságra (lásd dereguláció) makacsul és paradox módon a neoliberális rendszer elmélyítésével válaszolnak. Miközben egyre-másra hozzák keserű intézkedéseket, a pénzügyi szektor átalakításával alig törődnek. A pénzügyi magánszektor válsága miatt már eddig is hihetetlen mértékű pénzt vontak ki a szociális ellátórendszerekből.Az államot leépíteni kívánják, a demokratikus választásokon győztes miniszterelnök kezét jogi dzsungelszabályokkal kötik meg, de a deregulált multik szinte azt tesznek, amit akarnak. Az „állami kiadások reformja” a jóléti állam maradványainak további lebontását jelenti, a 2011 márciusában elfogadott „versenyképességi paktum” munkahelyek tömegének megszűnését vonja maga után. És a kiváltságos kisebbség arcátlanul agresszívvá vált.
A külső kihívásokra nem az európai szuverenitás és önazonosság reflexiójával válaszolnak, hanem saját állampolgáraik megsarcolásával. A neoliberális elit mindenáron el akarja kerülni, hogy a még létező nemzeti egységek saját szabályokat hozzanak létre és alkalmazzanak.
Magyar Nemzet
Az Igazság Napja Budapesten: szeptember 1-én tüntetés - Kérünk mindenkit: osszuk meg a felhívást!
Ti megbecsültök minden rendet,
Melyen a béke alapul.
De ne halljátok soha többé
Isten igéjét magyarul?!
S gyermeketek az iskolában
Ne hallja szülője szavát?!
Ne hagyjátok a templomot
A templomot s az iskolát!
Reményik Sándor
Az Igazság Napja Budapesten: szeptember 1-én tüntetés
Románia Magyarországi Nagykövetsége előtt
Teljes mértékben egyetértünk a sepsiszentgyörgyi „Igazság Napja” tüntetés szervezői által megfogalmazott, a Székely Mikó református kollégium újraállamosítása elleni tiltakozással. A tiltakozást támogatva - s kiegészítve azt az államosított egyházi ingatlanok visszaadását minden eszközzel hátráltató román gyakorlat elleni, illetve a román kormánynak a magyar anyanyelvi oktatás elsorvasztási törekvései elleni tiltakozással - hívunk és várunk minden Magyarországon élő székelyt, erdélyi gyökerekkel rendelkező magyart és a határon kívül rekedt magyarok ügyével együtt érző embert szeptember 1-én délelőtt 11 órára a Budapesti Román Nagykövetség elé (XIV. kerület, Thököly út 72. Izsó u. sarok), hogy elégedetlenségünknek együtt adjunk hangot. Meg vagyunk győződve arról, hogy a székely közösség fent említett gondjait maradéktalanul csak az autonóm Székelyföld jogrendszere tudja orvosolni.
19 év telt el azóta, hogy az Európa Tanács - Románia csatlakozási kérelmére vonatkozó véleményezésében (176/1993) - felszólította a román kormányt az egyházi javak teljes visszaszolgáltatására. Itt az ideje, hogy két évtized elteltével emlékeztessük a román kormányt és az Európa Tanácsot Románia írásban vállalt és azóta sem teljesített kötelezettségeire. Ezért kérjük, aki teheti, hozzon magával nagyméretű (akár kartonból készített) faliórát, homokórát, székely zászlót, autonómia feliratú táblát, hogy a nagykövetség ablakaiból is láthatóak legyenek tüntetésünk követelései.
Budapest, 2012. augusztus 24.
György-Mózes Árpád
elnök
Székelyföldért Társaság
Dinnyeügy
Tiszteletben tartja a kormány a dinnyeértékesítési ügyben indult versenyhivatali eljárását - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön egy más témában tartott budapesti sajtótájékoztatón.
"Magyarország jogállam, és mi tiszteletben tartjuk a Gazdasági Versenyhivatalnak az eljárását" - mondta Budai Gyula újságírói kérdésre válaszolva.
A Gazdasági Versenyhivatal csütörtökön tudatta az MTI-vel, hogy eljárást indított több magyarországi kereskedelmi lánc ellen, mert feltételezik, hogy a görögdinnye értékesítésénél megsértették a versenykorlátozó megállapodás tilalmát.
Az eljárásba a cégek - az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt., az Auchan Magyarország Kft., a CBA Kereskedelmi Kft., a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt., a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. és a TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt. - mellett a hatóság bevonta a Magyar Dinnye Szövetség Közhasznú Egyesületet, valamint a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsot is.
Az érintettek "vélelmezhetően megegyeztek egyrészt a Magyarországon termesztett görögdinnye 2012. július közepétől alkalmazandó áraiban, másrészt abban, hogy a Magyarországon kívül megtermelt dinnyét nem, vagy csak diszkriminatív árazással forgalmaznak Magyarországon" - olvasható a GVH közleményében.
Dinnyeügyben az áruházláncok, a termelők, az érintett szövetségek és a minisztérium részvételével folytatott tárgyalás célja a magyar termelők védelme volt; a nemzeti termelők érdekében való fellépés pedig nem tilos, sőt bevett gyakorlat a világ minden táján - válaszolta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Mesterházy Attila (MSZP) országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszában, amelyet az Országgyűlés honlapján tettek közzé csütörtökön.
A miniszter azt írta: "arról pedig, hogy a fent említett egyeztetésen kialakított szóbeli egyezség kartellnek minősül-e, kérdezzék meg vidéken azokat a gazdákat, akiknek az érdekében ez a tárgyalás lezajlott".
Megjegyezte azt is, hogy ősztől a magyar almatermelők érdekében is promóciós kampányokat folytat majd a tárca.
Patrióta Európa Mozgalom
Sarkosan fogalmazva - (teljes cikk)
Ha leírom e nevet, Vásárhelyi Mária, milliók szívét tölti el valami leírhatatlan érzés. Egy falunap hordaléka címmel Sólyom László aszófői beszédéről értekezik hosszan, és bírálja a volt államelnököt, aki szerinte megfeledkezett saját felelősségéről politikai elemzésében. Mindez legyen kettejük gondja, van azonban a cikknek egy sokunkat érintő megállapítása, ugyanis Sólyom „érthető tiltakozásként” emlékezett meg a békemenetről, márpedig ennek „értelmi szerzői és vezetői közismert antiszemita, rasszista közéleti szereplők, valamint a politikai hazudozás és gyűlölködés legfontosabb médiafórumait finanszírozó, bármilyen hatalmat készséggel kiszolgáló oligarcha volt – már több mint az intellektuális és érzelmi zavarodottság jele. Akár harmincan, akár hárommillióan vonultak a gyűlölködés nagymesterei által manipulált, »Nem leszünk gyarmat« felirat alatt, ezt érthető és indokolt tiltakozásként értékelni, Bayer, Bencsik és Széles mögé beállni, ez méltatlan az Alkotmánybíróság volt elnökéhez, a köztársaság korábbi első emberéhez” – írja a szeretettől és felelősségtől teljesen átitatott hölgy.
Itt vegyünk mély lélegzetet, higgadjunk le mind, akik ott voltunk a menetben néhány százezren, tevőlegesen gyűlölködve vagy manipuláltan. Mit lehet erre mondani harag és részrehajlás nélkül? Ugyanez a kedves, baráti vélemény olvasható a lapban Megyesi Gusztáv tollából, aki a magyar–izraeli válogatott labdarúgó-mérkőzésről írva a meccsen jelenlévő Csányi Sándorról megállapítja, hogy „már-már államférfiúi magaslatokra emelkedve sunyított, lapított s kacsintott össze a csürhével”.
Tudjuk, hogy balliberális körökben alapkövetelmény a rágalmazás, a hazugság és a csúsztatás elkerülése, hiszen ők a politikailag korrekt beszédmód képviselői ebben a szörnyű, vészterhes diktatúrában, így aztán csak elrebegünk értük egy imát, és kívánunk nekik mielőbbi gyógyulást.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
A Kecskemétre és térségére vonatkozó kormánydöntés nemzeti érdek
A Kecskemétet és térségét kiemelt járműipari központtá nyilvánító kormánydöntés nemcsak a várost és térségét szolgálja, de nemzeti érdek is - mondta Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere szerdán a városházán tartott sajtótájékoztatón.Hangsúlyozta: a hét elején a Magyar Közlönyben megjelent kormánydöntés segít abban, hogy az ország gazdasági potenciálját is erősítő térség alakul ki, mert az ehhez szükséges fejlesztések kiemelt támogatást kapnak. A polgármester emlékeztetett Orbán Viktor márciusi kecskeméti látogatására, amikor egy 10 pontos fejlesztési elképzelést adott át a miniszterelnöknek. A terv egyebek mellett tartalmazta a felsőfokú oktatás és a szakképzés átalakítását, az infrastruktúra fejlesztését, a munkavállalók letelepedését és mobilitását segítő terveket, valamint az AIPA Kft. (Alföldi Iparfejlesztési Nonprofit Közhasznú Kft.) megalapítását.
MTI - fidesz.hu
Az energiaellátó rendszer birtoklása biztonsági kérdés is
A növekvő rezsiköltségek megállítása mellett a kormánynak stratégiai motivációi is vannak abban, hogy olyan közszolgáltatási rendszert alakítson ki, amely nem profit alapon működik - mondta Navracsics Tibor szerdán, az M1 Ma reggel című műsorában.A miniszterelnök-helyettes szerint a lakosságnak jelenleg olyan hátraléka van a közműcégek felé, hogy az már "szociális veszéllyel" fenyeget, ezért a kabinetnek el kell érnie, hogy a növekvő energiaárak lehetőség szerint ne terheljék a lakosságot. Szólt ugyanakkor arról is, hogy a kormány nemzetstratégiai kérdésként is kezeli például az E.ON lehetséges felvásárlását.
A válság megmutatta - mondta -, hogy az energiaipari cégek birtoklása végső soron biztonsági kérdés és nem véletlen, hogy a közép-európai országok többsége állami tulajdonban tartotta ezeket a vállalatokat. Navracsics Tibor - a műsorvezető felvetésére - megjegyezte: ahogy a tárgyalófelek esetében mindig, úgy az E.ON esetében is "benne van a kalapban", hogy a német tulajdonosok nem adják el érdekeltségüket a magyar államnak.
A miniszter hangsúlyozta, a tranzakció előtt az európai közösségi jogi környezetet is meg kell vizsgálni annak felmérésére, hogy versenyjogi szempontból nem aggályos-e a cég államosítása. Hozzátette továbbá, hogy az Európai Bizottság feltehetően gyanakodni fog a kérdésben, de szerinte ez nem jelent problémát, hiszen a "szerződések őreként" éppen ez a dolga.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter a műsorban megismételte azon álláspontját, hogy mindenki számára könnyen elérhetőnek kell lennie a választási feliratkozásnak, hogy akaratán kívül senki se maradhasson le választójoga gyakorlásáról. Úgy fogalmazott, önmagában az előzetes feliratkozás is befolyásolhatja a következő választások részvételi arányát, bár szerinte ennek hatása nem kulcsfontosságú, mivel az eddigi tapasztalatok azt mutatják, ha a választópolgárok olyan politikai légkört érzékelnek, amelyben mindenképpen elmennek szavazni, akkor a regisztrációt is megteszik majd.
Navracsics Tibor emlékeztetett arra is, hogy három "nem elhanyagolható" csoportnak mindenféleképpen kötelező lesz a feliratkozás, hiszen a magyarországi lakhellyel nem rendelkező kettős állampolgárokról nincs választójogi névjegyzék, mellettük pedig a nemzetiségek országgyűlési képviseletéről döntő állampolgároknak és a választások napján külföldön tartózkodó szavazóknak is regisztrálniuk kell majd.
MTI - fidesz.hu
Csáky: érdekvédelmet az Országgyűlésben is - (interjú)
Jelentős figyelmet váltott ki Csáky Pál interjúja, amelyet a közelmúltban a SITA szlovák hírügynökségnek adott. Most a beszélgetés ama részével kívánunk részletesebben foglalkozni, amely a szlovákiai magyar érdekképviselet szükségességéről szól a magyar Országgyűlésben.Ön azt mondta a kérdéses interjúban, hogy új helyzet van, a felvidéki magyarságnak élnie kell azzal az új lehetőséggel is, amelyet a magyar állampolgársági törvény új változata kínál.
Valóban, ez egy új helyzet, amelyet közösen át kell gondolnunk. A magyar állampolgársági törvény új változata egyszerűsített eljárással kínálja fel a külhoni magyarok – így a Szlovákiában élő magyarok – számára is a magyar állampolgárságot.
A magyar választójogi törvény pedig aktív és passzív választójogot kínál a külhoni magyaroknak is. Ezzel a lehetőséggel élni kell, szerintem helyes lenne, ha a magyar Országgyűlésben is érvényesíteni tudnánk érdekképviseletünket. Ezt persze nagyon okosan és átgondoltan kell megvalósítanunk, tekintettel a szlovák állampolgársági törvény paranoid rendelkezéseire.
Nem tart a szlovák állami szervek megtorló lépéseitől ebben a vonatkozásban?
Ha okosan és átgondoltan cselekszünk, kezelhető a dolog. Természetesen annak a személynek, aki vállalja a jelölést a magyar Országgyűlésbe, számolnia kell a szlovák kormány esetleges ellenlépéseivel. A választók számára egyszerűbb lehet a helyzet: az lenne a legkézenfekvőbb, ha átsétálnának a határon, s vagy ott szavaznának, vagy ott adnák postára a szavazatukat. Azt viszont nem tartanám szerencsésnek, ha a szlovákiai magyarság kimaradna ezekből a folyamatokból, s ezáltal elismerné, hogy megfélemlíthető. Nem kell fejjel menni a falnak, mindig van út a hegygerincen át is.
Látható, hogy ebben a kérdésben sincs egyetértés a szlovákiai térfélen. A magyar-szlovák vegyes párt képviselői kijelentették, hogy ők nem fogják kérni a magyar állampolgárságot. Az MKP politikusai viszont kiállnak a kettős állampolgárság mellett.
Szabad emberként kell viselkednünk. Ha Csehország miniszterelnök-helyettesének – aki éppen a külügyminiszter is, és Csehország legnépszerűbb politikusa – lehet négy útlevél is a zsebében, amelyek közül a cseh sorrendben csupán a negyedik (Schwarzenberg külügyminiszternek svájci, német, osztrák és cseh állampolgársága van), ha a legismertebb szlovák europarlamenti képviselő, Peter Šťastný lehet kanadai-szlovák állampolgár, akinek a fia mellesleg USA-szlovák állampolgár, s a jégkorong-világbajnokságon az USA-válogatott tagja volt, s vígan játszott a szlovák válogatott ellen), ha az Európai Unióban több milliós nagyságrendű a kettős vagy többes állampolgárok száma, akkor részünkről sem helyes, ha a provincionális szlovák kicsiséget fogadjuk el viselkedési mintaként.
A szlovák törvényt meg fogják változtatni, mert Európa legrestriktívebb törvénye, nem enged mérlegelési lehetőséget a hivatalnoknak. Persze, Ficóéket ismerve, nem úgy fogják megváltoztatni, hogy az a mi problémánkat is megoldja. Ficóék a saját kicsiségüktől félnek, minden magyar rezzenésben veszélyt látnak, így a kettős állampolgárság intézményében is. Ha egy kicsit felemelnék a fejüket a horizont felé, észre kellene venniük, hogy a szlovákiai magyarok azzal, hogy tiltakoznak az ellen, hogy a magyar állampolgárság felvétele nyomán elvegyék tőlük a szlovák állampolgárságot, a szlovákság irányában is egyfajta lojalitást fogalmaznak meg – de elsősorban a szülőföldjükhöz való ragaszkodásukat deklarálják az ilyen hozzáállással.
Ezt egy okos szlovák politikának méltányolnia kellene, s elismerni a felvidéki magyarság jogát a kettős kötődésre. Nem a vagy-vagy hamis választása elé kellene állítani az itteni magyarokat, hanem elismerni jogukat az is-is modellre: nemzetileg az egységes magyar nemzethez kötődünk, s ezt a kötődést jogilag is meg akarjuk jeleníteni, de ez nem kérdőjelezi meg politikai-gazdasági-közigazgatási kötődésünket Szlovákiához sem. Nem a huszadik, hanem a huszonegyedik század első felében élünk, amikor is mindkét ország ugyanannak a NATO-nak és EU-nak a tagja.
Sokan viszont pozitívan értékelik az új Fico-kormány politizálási stílusát.
A valódi értékeléssel még egy kicsit várni kellene, hiszen egyelőre marketingpolitizálás folyik Ficóék részéről. A nyár kellős közepén megváltoztattak számos törvényt, amely lépéssorozat az élet nehezedését fogja eredményezni Szlovákiában. A közvélemény-kutatások szerint már most növekszik a kormányzással elégedetlenek száma, ez az arány ősszel és főleg január után még inkább megnövekszik majd.
A probléma ott van, hogy egyelőre nincs alternatíva, a hatékony ellenzék fogalma Pozsonyban ma erőteljesebb nevetést vált ki, mint bármely kabarétréfa. Csak csendben teszem hozzá: az MKP nélkül hatékony alternatíva nem is építhető ki. Magam úgy gondolom, hogy jövőre az SDKÚ és a KDH is belátja, hogy az MKP nélkül kisebb az esélyük a megyei választásokon, s főleg a 2014-ben esedékes elnökválasztáson. Egyelőre azonban az látszik, hogy a Fico-kormány problémákat gerjeszt: ezért is okosabb lenne visszafogottabban nyilatkozni a szlovák-magyar viszonyról, hiszen bizonyos kérdésekben gyakorlatilag ugyanott tartunk, ahol 1946-ban tartottunk: Szlovákiában magyarokat fosztanak meg állampolgárságuktól akaratuk ellenére. Ez elfogadhatatlan.
Azt is hallani Budapestről, hogy a magyar politikának megértőbbnek kellene lennie a Most-Híd vegyes párt iránt, mivel a szlovákiai magyar választók közül többen őket is választották, így a jelek szerint igény van az általuk kínált modellre.
Az, hogy az emberek egy adott választáson kire szavaznak, nem lehet mérvadó annak ügyében, hogy az adott párt egyébként előremutató és szükséges politikai célokat jelenít-e meg. A pénz, a sajtó és a marketing nagyban befolyásolni tudja az emberek döntését az adott helyzetben.
Szlovákiában szavaztak már vastagon Ján Ľupták munkásvezér pártjára, Rudolf Schuster és Pavol Rusko jobbára vállalkozókból összeállt választási pártjaira, sőt Vladimír Mečiar pártjára többször is – mégis megkockáztatom, hogy még a rájuk szavazók is azt gondolhatták utólag, tévedtek, s abban a bizonyos helyzetben rossz döntést hoztak.
Bizonyára felhozhatnák magyarországi példákat is, amikor egy adott választáson a parasztvakítás győzött a felelős döntések fölött. Azt a kijelentést pedig, amely azt mondja, hogy a Híd által kínált sugalmazás irányában, mely szerint a Szlovákiában élő magyarok viselkedjenek a szlovák elvárások szerint, van társadalmi támogatás, csak a lényegi összefüggések meg nem értésének foghatom fel. 1920 óta van ilyen fogadókészség, amelyet szlovák oldalról ráadásul szisztematikusan gerjesztenek: hiszen éppen erről szól az egész történet, aki ezt nem érti meg, semmit sem ért a mi küzdelmeinkből.
A „megmaradni" és a „beolvadni" ideológiája 90 éve mérkőzik egymással, s éppen a demográfiai változások mutatják, hogy van igény az asszimilációra is. De a dolog lényege éppen abban van, hogy ennek az igénynek ellen kell állni: ha győz, gyorsan elolvad a szlovákiai magyar közösség. Aki tehát nemzetpolitikával akar foglalkozni, itt kell, hogy kezdje: egy olyan etikai-politikai normarendszer támogatásánál, amely elveti a beolvadást és támogatja a megmaradást. Mindkét út támogatása értelmezhetetlen – illetve azt üzeni az embereknek, hogy az is jó, ha megmaradnak magyarnak, meg azt is támogatja Budapest, ha elszlovákosodnak. Szerintem ez az alappont: egyértelműen ki kell állni a megmaradás mellett. E nélkül nincs, nem lehet hatékony nemzetpolitika.
Találkozunk majd tehát Csáky Pál nevével a magyar Országgyűlés tagjainak névsorában?
Számunkra most a 2013-ban sorra kerülő megyei választások a legközelebbi prioritás. Állandó jelleggel igényelni kell e mellett a tarthatatlan szlovák állampolgársági törvény megváltoztatását. S azután majd eldöntjük, hogyan tovább: bölcsen, okosan kell eljárni. Dobbal verebet nehéz fogni. Kell határon túli magyar érdekképviselet a magyar Országgyűlésben is, ha ez a lehetőség megadatott. De úgy kell ezt megoldani, hogy Magyarország is, s a külhoni magyar közösségek is nyerjenek ezen az ügyön.
D. Rácz Éva
Felvidék.ma
Köszönjük, Agócs Valéria!
„A fogantatás l2-15. napjától, amikor a magzat még nem látható az anyaméhben, a szívcső már elkezd pulzálni és dobog életünk utolsó pillanatáig...A szív valóban az élet motorja, s ilyenként hatalmas munkát végez. Egy év alatt negyvenmilliószor húzódik össze, tíz év alatt tehát négyszázmilliószor. Egy élet során kétszázötven-háromszáz millió liter vért pumpál anélkül, hogy egy pillanatra is megpihenne..." /Papp Lajos európai hírű szívsebész professzor mondatai./
A napokban megállt egy ötgyermekes felvidéki magyar ember szíve, számos vészjelzés után, örökre.Ezt a pozsonyi asszonyt a szlovákiai magyar nemzeti közösség tagjai jól ismerték, hiszen a Szlovák Rádió magyar nyelvű műsoraiban évtizedeken át naponta megnyitotta előttük a szívét. Tisztelték és becsülték fiatalok és öregek, mert műsorait nagy felelősséggel készítette: ő is tisztelte és becsülte a hallgatóit. Rádióriporteri és szerkesztői pályája az első perctől kezdve szolgálat volt – ha megszólalt, lelki szemei előtt megjelent füleki cipész édesapja, a „jó"palócok, s az ország többi magyarja. Nekik mondta el, mi történik velünk az egyre vadabb történelmi hömpölygésben, szólt arról, hogy mi igaz és mi nem az emberpróbáló időkben.
Mindig megtalálta a megfelelő hangot, s műsorai általában a bizakodást, a derűt sugározták. Azt kevesen tudták, hogy a szerkesztő-riporter és műsorvezető éjszakánként ruhát varr a gyerekeinek és olykor hajnalig fordít különféle szövegeket, hogy ezekkel a plusz pénzekkel is segítse családja boldogulását. Volt ideje figyelni az új könyvekre, s elolvasásuk után megosztani másokkal a véleményét.
A küzdelmes, de mindvégig becsülettel élt évek kikezdték az egészségét, ám ő sohasem vesztette el a derűjét. Nem tudni, hányat kondult Agócs Valéria szíve, míg megállt. Azt azonban sokan érezzük, hogy ez a szív értünk is dobbant. Köszönet érte!
Batta György
Felvidék.ma