Helyzetbe kell hozni a hazai cégeket!
A Közgép Zrt-t is tagjai között tudó EKMS-M43 konzorciummal szemben a Duna Aszfalt Kft. nyerte el az M43-as autópálya Makótól az országhatárig terjedő szakaszára kiírt közbeszerzési pályázatot. A Duna Aszfalt magyar magánszemélyek tulajdonában van. A társaság az elmúlt időszakban jelentős szerephez jutott a Mercedes kecskeméti gyárnak építésében is.
Napi Gazdaság
Ezt hívják patrióta gazdaságpolitikának
Az E.ON Földgáz Trade-nek 2015-ben újra kell kötnie hosszú távú importszerződését a Gazprommal. És nem kizárt, hogy – Orbán Viktor visszavásárlási bejelentését figyelembe véve – egy magyar állami cég jobban szem előtt tartja a lehető legkedvezőbb árakat az alku során, míg egy sor országra kiterjedő világbirodalom egyik, Münchenből nézve talán nem túl jelentős tagjának lehetnek egyéb preferenciái is akár.A szolgáltatók szerint a lakossági tarifarendszer sávossá alakításával lehetne nonprofittá tenni az energiaellátást a fogyasztók egy részének. Kiszelly Zoltán rámutat: Németországban 1945 óta a nagy közműcégek önkormányzati és tartományi tulajdonban vannak. A közműcégek számláikat a tartományi banknál vagy a helyi takarékszövetkezetnél vezetik, így biztosítva számukra kiszámítható forgalmat.
Ezért kedvező kamatra tudnak infrastrukturális fejlesztésekhez hosszú lejáratú hitelhez jutni. A közműcégek és a bankok nyereségüket a tulajdonos önkormányzatnak utalják át. Ehhez persze kellett egy politikai akarat, amely a közműcégeket, a beszállítókat és a bankokat egy rendszerbe szervezte.
Ezt hívják patrióta gazdaságpolitikának. Magyarország csak most kezd ehhez a ponthoz érni. Eddig a privatizált közműcégek szinte a mindegyke a saját országából vásárol autókat, hozza magával saját vállalkozói cégeit és berendezéseit. A Rába példájára talán egy-két gyártóbázist még fel lehet támasztani, így nem feltétlen a külföldi közműcég országának cégeit gazdagítanánk tovább.
Magyar Nemzet
Wekerle-terv
Közzétette a nemzetgazdasági tárca a Kárpát-medence gazdasági integrációjáról szóló Wekerle-tervet. A terv célcsoportja a kis- és középvállalkozások, a cél ezek külpiaci pozíciójának erősítése. Ehhez összehangolnák az infrastruktúrát (határ menti közlekedési összeköttetések fejlesztése, menetrendek, tarifarendszerek összefésülése) Kölcsönösen elismerhetné a szakmákat, elérhetővé tenne magyar nyelvű felnőttképzéseket. Erős hálózattá fogná össze a jármű és gépipari beszállítói cégeket, létrehozna egy energetikai és zöldgazdaság-fejlesztési szaktanácsadói hálózatot.
Világ Gazdaság
Kifakadt a Nobel-díjas közgazdász az USA politikájára
Szokásosan fanyar és kritikus blogbejegyzésben értékelte Paul Krugman az egész pénzügy világ által nagy figyelemmel kísért Bernanke-beszédet. A Nobel díjas közgazdász hű maradt korábbi nézeteihez: szerinte a Fed-elnöke Jackson Hole-ban arról beszélt, hogy a monetáris politika nem tesz semmit - pedig nagyon is tehetne.Öt egyszerű pontban foglalta össze Krugman, hogy szeritne mi is hangzott el Jackson Hole-ban:
1. A dolgok nagyon nagyon rosszul állnak.
2. A károk halmozódnak: minél tovább tart a mostani helyzet, annál rosszabbak a jövőbeli kilátások.
3. A Fednek megvan az ereje, hogy jelentősen segítsen a gazdaságon.
4. Miközben érvelhetünk amellett, hogy a beavatkozásnak költségei vannak, addig azt is láthatjuk, hogy ezek a költségek jóval kisebbek, mint a hasznok.
5. Ezért mi a Fednél továbbra is a kezünkön ülünk, és nagyon komolyan gondolkodunk azon, hogy talán egyszer majd csinálunk valamit.
portfolio.hu
Megérdemelt juttatás
Wittner Mária egykori halálraítélt nem hiába küzdött bajtársaiért. Harcában társra talált a szintén fideszes képviselő, Menczer Erzsébet személyében. Menczer Guszti bácsi, a „gulagos”, ezt már nem érhette meg. Háromezer-ötszáz napot töltött a Gulagon, de hogy ezt a súlyos büntetést vajon miért kaphatta, mi volt a bűne, talán még azok sem tudták, akik őt odaküldték. Fentről most biztosan elégedetten tekint le lányára, aki édesapja halála után továbbviszi, az egykor a Szovjetunióban fogva tartott magyar politikai rabok és kényszermunkások szervezetét. Úgy érezhette, hogy neki, mint szellemi örökösnek, ki kell állnia az ügyért, mert nagyrészt a meghurcolt politikai foglyoknak köszönhetjük, hogy ma egy demokratikus világban élhetünk.
Vámos György
Magyar Hírlap
Hatvanöt éve történt a kék cédulás választás
Annyi bizonyos: a jogállamba, a választásokba, a parlamentalizmusba vetett hit végzetes sebet kapott 1947-ben. De a másik oldalon a "siker" a gátlástalanság jogosultságát igazolta. Innen már csak egy lépés volt 1949, amikor egy lista maradt, vagy Kádár János híres szavai a 102 százalékos győzelemről 1963-ban, amikor "lefelé kellett csalni". Nevettek, biztosan nevettek akkor az MSZMP politikai bizottságának tagjai. S innen egyenes út vezetett a gátlástalanság politikai manifesztációjáig. Hogy ők tizenkétezren mit gondolnak ma tettükről, igazán érdekes lenne tudni. Megtennék újra?
Földesi Margit-Szerencsés Károly
Magyar Nemzet
Pénzt kell teremteni
A bankok úgy teremtenek pénzt, hogy betéteket fogadnak és hitelt adnak, körbe-körbejáratva ugyanazt a megtakarítást. A kihelyezett hitelek ugyanis betét formájában előbb-utóbb újra visszatérnek a bankokhoz, megteremtve egy újabb hitel nyújtásának alapját és így tovább. A részletekbe nem belemenve: ötszázalékos kötelező jegybanki tartalékrátát feltételezve egy egymillió forintos betétből a ki- és visszahelyezési ciklus végére húszmillió forintnyi betét- és tizenkilencmillió forintnyi hitelállomány keletkezik, miközben a kört elindító egymillió forint is hiánytalanul ott lesz a jegybank tartalékszámláján.
Az alapvető banki tevékenység nyomán hússzorosára dagasztott számlapénz persze nem valóságos, mégis képes dinamizálni a nagyon is valóságos gazdaságot – nem véletlenül érezte olyan fontosnak Széchenyi István a hitelezés megteremtését Magyarországon.
Most gyakorlatilag ott tartunk, hogy újra erre lenne szükség. Hogy ez miképpen lehetséges, remélhetőleg elkerülve a válságot megelőző pénzszórást – amikor annak is jutott kölcsön, akiről szinte biztosan lehetett tudni, hogy törlesztésre képtelen lesz –, de azért megmozgatva a mostani állóvizet is, az persze nagy kérdés.
Amikor Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a hazai bankszektort legalább fele részben magyar tulajdonban szeretné tudni, sokan felhördültek, hogy na, így biztosan nem, de ha szétnézünk egy kicsit a nagyvilágban, kiderül, ez igenis alappal bíró elképzelés. Magyarországon kilencven százalék fölötti a bankrendszer külföldi kézben lévő része.
Ennél nagyobb aránytalanság, leszámítva az alig félmilliós lélekszámú Luxemburgot, csak Burkina Fasóban, Barbadoson és Madagaszkáron van. Ha mellé állítjuk, hogy az Egyesült Királyságban 57, Kanadában 42, Németországban 14, Franciaországban pedig 6 százalékban van külföldi kézben az ágazat, nem kérdés, melyik csoporthoz tartoznánk szívesebben, de a szlovák, a román, a cseh és a lengyel aránytalanság is jóval elmarad a hazaitól.
Erdősi Csaba
Magyar Nemzet
A bojkott bojkottja
Ujhelyi István, a szocialisták parlamenti alelnöke szerdán délután még támogatta, fél napra rá már ellenezte Kolláth György jogász-showman választásibojkott-ötletét. ... Pillanatnyilag tehát úgy néz ki, a gyors beszédű Kolláth doktor párttámogatás nélkül lesz kénytelen bojkottálni a 2014-es parlamenti választásokat - ami viszont nem valószínű, hogy befolyásolja a voksolás végkimenetelét. A téma - a választás bojkottja - komolyságát egyébként mi sem jelzi jobban, mint hogy korábban maga Gyurcsány Ferenc is szóba hozta azt Facebook-oldalán. Bejegyzésében a meghurcolt habzóborász azt írja, "hajlik arra", hogy nem szabad részt venni a választásokon, ha azt a "Fidesz-szabályok" alapján tartják meg... Nem kizárt: a show folytatódik. Arról egyetlen szót sem ejtettek a "választási szakértők", hogy egy ilyen bojkottnak az égvilágon semmi értelme - ha csökkenne is a részvétel, a voksolás mindenképpen eredményes lenne. Ráadásul - onnan nézve - lesújtó.
Pilhál György
Magyar Nemzet
Gyurcsány-Bajnai kormányok indokolatlanul hívták le az IMF euró-hitel milliárdjait
Az Állami Számvevőszék vizsgálata alátámasztotta az Államadósság Kezelő Központ korábbi álláspontját, mely szerint 2008-ban az államadósság-kezelés igénye nem indokolta az IMF-hitel ilyen gyors felvételét. Az államadósság jelentős mértékben megugrott – nem utolsó sorban az IMF-hitel miatt.
Napi Gazdaság
Az MSZP szándékosan hozta szinte kilátástalan helyzetbe az országot, ezzel együtt a következő kormányt, hogy most torkaszakadtából ordíthassanak, hogy milyen tehetségtelen Matolcsy, Orbán, és az egész kormánya. Ez a felelőtlenség és arcátlanság csúcsa...(szerkesztő megjegyzése)