Orbán Viktor a Magyar Rádióban
Olyan megállapodást akarunk kötni a valutaalappal, ami segít továbbhaladni azon az úton, amelyen Magyarország elindult - mondta Orbán Viktor a Magyar Rádióban a reggeli műsorában. Riasztó a 2008-as IMF-megállapodás, amelynek alapján 600 milliárd forintos gyorssegélyt adtak a bankoknak; a nyugdíjakat, a béreket és a szociális kiadásokat azért kellett csökkenteni, hogy a - jelentős részben külföldi - bankok pénzhez juthassanak - folytatta.
A mostani tárgyalásokon is felvetődött a pénzügyi intézményrendszer stabilitása, ezt úgy fordíthatjuk le magyarra, hogy „pénzt kéne adni a bankoknak”. De a magyar politikának éppen az a lényege, hogy a pénzintézeteket és a nagy cégeket is bevonjuk a közteherviselésbe, nem az emberekre tesszük állandóan a válság terhét.
A Magyarországnál tőkeerősebb országok pénzintézeteit miért a magyar adófizetők rovására kellene megerősíteni?!
Ilyen megállapodás nem lesz, abban tehát biztos lehet mindenki, hogy nyugdíjcsökkentést nem fogadunk el, bércsökkentés ki van zárva, családipótlék-csökkentés nem jöhet számításba.
A megállapodást az teszi szükséggé, hogy a magyar gazdaság ezer szállal kötődik az eurózónához, ott pedig nagyon nagy baj van, újabb válsághullám közeledik.
Az IMF-hitel - a kisebb kamatok miatt - az államadósság csökkentésére is jó.
A közszférában várható elbocsátásokat és a segélyezési plafon bevezetését nem mások, hanem az ország érdeke miatt kell megtenni. Magyarországnak meg kell fontolnia minden, állami pénzből fizetett ember alkalmazását, erkölcsi kérdés is, hogy ne fizessük fölöslegesen emberek százait, ezreit, tízezreit - miközben a munkájukra valójában már nincs szükség az államigazgatásban - továbbra is közpénzből. Emberségesen kell eljárni, segíteni kell ezeket az embereket, hogy a közigazgatáson kívül munkát találjanak.
A bajban lévő uniós országok most kezdik bevezetni azokat az intézkedéseket, amelyeket Magyarország már két éve meghozott. Lesz itt még mindenhol bankadó, meg jön majd a multiadó.
A magyar válságkezelés biztató lehet a többieknek, mert nő a munkából élők száma, gyarapodnak a megtakarítások.
Az eurózóna már nem az, mint 2004-ben, Magyarország EU-csatlakozásakor volt, ezért a belépést akkor vállaló országok kormányai jogosan teszik fel a kérdést, hogy az új eurózónához is akarnak-e csatlakozni. Óvintézkedésként az alaptörvényben rögzítettük, hogy Magyarország fizetőeszköze a forint. Ha bárki be akarna lépni az eurózónába, ahhoz meg kell változtatni az alkotmányt. Ahhoz kétharmados többség kell, egy dologban tehát a magyar emberek biztosak lehetnek: a parlament kétharmados döntése nélkül senki sem csatlakozhat az eurózónához.
patriotaeuropa.hu
Avasodó modernizáció a szocialistáknál
A tanulmányban vörös fonálként végighúzódó modernizációs koncepció a korszerűséggel és fiatalossággal mosódik egybe, ami arra enged következtetni, hogy a tanulmány szerzői fiatalok, ám az, hogy a modernséghez nyúlnak, nem különbözik a szocialisták általi szokványos tematizálástól. Már magának a Kádár-rendszernek a felvilágosultabb reformcsoportjai és az akkor a szocializmusban még hinni képes reformértelmiségiek retorikájában erőteljesen jelen volt a szocialista modernizáció, amit a rendszerváltással kezdődően - tehát a szocialista modernizáció bukása után - a szocialisták (MSZP) általi modernizációvá írták át. Így vált a modernizáció az MSZP nyelvezetének alapelemévé: a szocialisták tudják, hogy mi a modern, képviselik a modernséget, és ők tudják csak igazából modernizálni az országot.
Löffler Tibor
Magyar Nemzet
Következmények nélkül
A megállapodás körülményeiről és ütemezéséről is egészen hajmeresztő történeteket hallhattunk tegnap. Veres szerint azért vették fel a pénzt, hogy megvédjék a 13. havi nyugdíjat, mint ahogy azt Lendvai Ildikó korábbi MSZP-elnök állította, aztán kiderült, hogy változott a terv, és mégis inkább a spekulánsok ellen kellett bevetni az IMF-et.
A vállalt feltételekkel kapcsolatban továbbra is titok, mi történt a válság eltagadása és a megállapodás között eltelt néhány hétben. Bajnai Gordon ugyanis 2008. október elején még azt állította a parlamentben, hogy nincs válság, csak a Fidesz gerjeszti, Gyurcsány Ferenc pedig október legvégén már összehívott egy ötpárti találkozót, hogy tájékoztatást adjon az IMF-megállapodásról.
Felejthetetlen pillanat volt, amikor a színjáték után az exkormányfő kiállt a publikum elé, és közölte, hogy a valutaalap semmilyen feltételt nem támaszt az országgal szemben. Mondom, jókat lehetne derülni az ilyen üléseken, ha nem tudnánk, hogy a hitelt 2014-ig nekünk kell valahogy visszafizetni.
Szabó Anna
Magyar Nemzet
Kutyaharapást szőrével - azaz tömjük tovább a felelőtlen bankok zsebét
Barroso kutyaharapást szőrével akar gyógyítani, a bajba került európai együttműködést sokkal magasabb szintre helyezné. Javaslatát anélkül teszi meg, hogy azt megelőzően a bankrendszer felelőtlenségét mint válságokozót konkrétan megjelölné, és a vétségek megszüntetésére tenne kezdeményezést. A bajba került kevesebb Európa helyett több Európát óhajt az elnök úr, azaz több teherviselőt azoknak a bajoknak az orvoslására, amelyeket a banki felelőtlenség okozott.
Boros Imre
Magyar Hírlap, patriotaeuropa.hu
Bayer Zsolt: Kovacsics ítél - Álláspont - (teljes cikk)
Erdélyben, Mózsi bátyámék tisztaszobájában a Kormányzó portréja függ a falon. Mózsi bátyám megsüvegeli őt, a Kormányzó urat. Ugyanis Mózsi bátyám életének meghatározó élménye, amikor Észak-Erdély visszatért Magyarországhoz. Mózsi bátyám életében kevés boldog és önfeledt pillanat akad – de a visszacsatolás olyan pillanat. És ő ezt a pillanatot Horthy Miklóshoz köti – nagyon helyesen, hiszen ki máshoz is köthetné?
Sok-sok Mózsi bátyám-féle ember él Erdély-szerte. Sok-sok ilyen ember él idehaza, az anyaországban is. (Nagyapám, ameddig élt, gyakorta mondogatta, „hja kérem, az utolsó mesterember elment innen Horthyval”, amely mondatban az fejeződött ki, hogy a „létező szocializmusban” képtelenség bármit tisztességesen megcsináltatni, megjavíttatni, megszereltetni, mert a „létező szocializmus” a képtelenség maga.)
És természetesen élnek az országban olyanok is, akik számára Horthy Miklós maga az ördög és a rontás.
Feltételezhetően a kétféle gondolkodásmód és érzésvilág egész egyszerűen kibékíthetetlen egymással, ugyanis más-más tapasztalatokból táplálkozik. S mert családon belül mégis csak hagyományozódnak bizonyos dolgok, gondolkodási sémák és értékítéletek, így abban sem bízhatunk, hogy a közvetlenül érintett generációk kihalásával majd megszűnik ez a fajta szembenállás. Nem fog megszűnni. Legfeljebb majd akkor, amikor végképp vége lesz a nyugati civilizációnak – de akkor már úgyis lényegtelen és felesleges lesz ilyesmivel bíbelődni.
Most még azonban létezik ez a civilizáció, még ha rettenetes állapotban is. És ebbe a „még” létezésbe rontott bele a Siófoki Városi Bíróság.
A Siófoki Városi Bíróság ítélete szerint ugyan Dániel Péter bűnös rongálás vétségében, de cselekedete „erkölcsileg pozitív tartalmú és társadalmilag hasznos figyelemfelhívás volt”. Majd e verdikt után Kovacsics István bíró hosszan indokolta mindezt.
Kár volt.
Kár ezért az egészért.
Nemrégiben egy másik bíróság másik bírája azt mondta ki, hogy Joav Blum ugyan elkövette a terhére rótt bűncselekményt, de mivel nem volt tudatában a törvényeknek, ezért nem büntethető.
Az a másik bíró ezzel egyszersmind ad acta helyezte a teljes római jogot. S mivel a római jog ennek a nyugati civilizációnak az egyik pillére volt, így partvonalon kívülre helyezése végül is tökéletesen beleillik mindazon folyamatokba, amelyeket elszenvedünk.
Kovacsics István bíró fenti ítéletével és ítéletének indoklásával nem szüntetett meg semmit, sokkal inkább visszahozott valamit minekünk.
Visszahozta 1952-t.
Ugyanis azóta nem nagyon fordult elő, hogy egy bíró az ítéletében és ítéletének indoklásában politikai nyilatkozatot tegyen.
Semmit sem tudok Kovacsics Istvánról.
Nem tudom, honnan jött, nem tudom, kik és hogyan nevelték, nem tudom, mi mindent hallott odahaza a világról, Magyarországról, történelemről, Horthyról, életről. Legfeljebb, ha elképzeléseim lehetnek ezek után Kovacsics István előéletéről és családi hátteréről. S ha megengedő vagyok, mindez egyszersmind felmentésül is szolgálhat számára. Persze, csak ha megengedő vagyok, s persze, csak szigorú korlátok között. Már azért is, mert protestánsként sem hiszek a predestinatióban, ugyanis az felment minden felelősség alól. Másrészt eleve kizárja annak lehetőségét, hogy az ember megváltozzon vagy felismerhesse tévedéseit, hibáit.
Vagyis nem szándékozom felmenteni Kovacsics István bírót.
Nincs magyarázat arra, amit tett, amit mondott.
Kovacsics István bíró teljességgel alkalmatlan hivatása ellátására, Kovacsics István bírót el kell zavarni a bíróságtól. Azt követően majdnem bármi lehet belőle – például nagyszerű karriert futhat be a Magyar Szocialista Pártban. Úgy vagyunk Kovacsics István bíróval, mint az egyszeri, nem túlságosan veszélyes szadistával. Ha az egyszeri, nem túlságosan veszélyes szadista mondjuk fogorvos lesz, akkor megtalálta helyét a társadalomban. Ha börtönőrnek megy, akkor viszont nem biztos, hogy a jó helyen van.
Kovacsics István bíró lehet az MSZP jogi szaktanácsadója. Még ügyvéd is lehet, mondjuk egy ügyvédi irodában Dániel Péterrel.
Egyvalami nem lehet: bíró. És most bíró.
Ha ennyire futotta a bírósági reformból, akkor nagy a baj. Tényleg.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Ami rád vonatkozik, rám csak akkor, ha az jó nekem is...
Az amerikai kormány szerint nemzetbiztonsági kockázatot rejt magában a Huwei és a ZTE kínai cégek további terjeszkedése az amerikai piacokon. A kongresszus hírszerzési bizottsága az vizsgálja meg, hogy a kínai vállaltok fokozott szerepe jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot.
Magyar Hírlap, patriotaeuropa.hu
És az amerikai cégek terjeszkedése világszerte? Hová lett a tőke szabad áramlásának kőbevésett alapelve? Ez a kettős mérce is nagyon érdekes! (Szerkesztő megjegyzése)
Gyanú szerint amerikai nagybankok és a legsötétebb alvilág együttműködnek
Amerikában szövetségi és állami szinten is vizsgálat indult több amerikai nagybank ellen, a gyanú szerint kábítószerkartellek, szervezet bűnbandák vagy akár terrorszervezetek is tisztára moshatták náluk a pénzüket.
Napi Gazdaság
Az euró éppen azt a szerepet nem tölti be, amire létrehozták
Boros Imre szerint amit ma világgazdaságnak hívunk, az gyakorlatilag egy ismeretlen magántulajdonosi kör által tulajdonolt központi rendszer, az amerikai Federal Reserve System által irányított pénzforgalmi rendben működik, ami felett még magának a gazdaállamnak is csak korlátozott felügyelete van.
A gazdaállam időközben iszonyúra duzzadt államadósságát az ugyancsak gigantikusra duzzadt dollárban felhalmozott devizatartalékából a külföld olcsón finanszírozza, mert más befektetési alternatíva a kívánt nagyságrendben nem kínálkozik a dollárfelhalmozók részére. Az eurót éppen abból a célból hozták létre, hogy az Európára is rátelepedő dollárt saját irányítású pénzforgalommal váltsák fel, egyben megtisztítsák a térséget a pusztító valutaspekulációtól.
Magyar Nemzet
Európában a szegényebb nemzetek támogatják a gazdag országokat
Az 1977-es MacDougall-jelentésben az integráció felé vezető út elemzésekor öt föderáció, továbbá három egységes állam költségvetését elemezték, és megállapították, hogy a szövetségi államokban jelentős jövedelemátcsoportosítás történik, a gyengébben fejlett régiók irányában.
Ez részben automatikusan történik, mert például egy progresszív személyi jövedelemadó-rendszerben a szegényebb területek eleve kevesebb adót fizetnek, a nyugdíjakat, a munkanélküli segélyeket központilag garantálják, tehát helyi válság esetén sem csökken lényegesen az ott élők jövedelme, de emellett meghatározott fejlesztési célokra a kevésbé fejlett területek központi pénzeket kapnak.
Lóránt Károly szerint a jelentés következtetése, hogy az integráció magasabb fokán ugyanezt kell megvalósítani az Európai Közösségben is. Ám ma a jövedelemelosztásban ellentétes folyamat zajlik: a jövedelmek a szegények országokból a gazdag országok bankjai felé áramlanak a jövedelmek.
Az Európai Unióban tehát – miközben egyes vezetők megszállottan kampányolnak az integráció mellett – pontosan az integrációt akadályozó gazdasági folyamatok váltak uralkodóvá.
Magyar Nemzet
Orbán Viktor beszéde Kutaisziben, a második legnagyobb grúz város nemzetközi repülőterének megnyitásán
Büszkék vagyunk arra, hogy egy olyan ország sikertörténetének lehetünk részesei, amely egyértelművé tette, euroatlanti integrációra törekszik. A grúz nép számíthat ránk, számíthatnak a támogatásunkra azon a hosszú úton, amely előttük áll - mondta a magyar miniszterelnök Grúziában.
Ma, amikor minden ország keresi a kiutat a válságból, az ilyen események, mint egy nemzetközi reptér megnyitása, bizonyítják, hogy vannak olyan országok, amelyek már megtalálták a helyes utat - folytatta.
A grúz politika emiatt értékes Magyarország számára, a kríziskezelés ugyanis nehéz feladat, de az a politika, amellyel a válságkezelés közben is magasan lehet tartani a gazdasági növekedést, egyértelmű bizonyíték a kiemelkedő munkára. Bárcsak mi is hasonló eredményt érhetnénk el: ez kivételes lenne az Európai Unióban.
A magyarok szeretik a szabadságot, az elmúlt évszázadokban mindig a függetlenségért és a szabadságért harcoltak. Éppen ezért teljesen megértjük és támogatjuk azokat a nemzeteket, amelyek szintén a függetlenségért és a szabadságért harcolnak, mint a grúzok.
Grúzia mindig számíthat Magyarországra ebben a bonyolult geopolitikai helyzetben, amelyben a szabadságért és a jólétért harcolnak.
Néhány nap múlva parlamenti választásokat tartanak Grúziában; azt kívánjuk, a voksolás után is folytatódjon Grúzia euroatlanti elkötelezettsége, és maradjon meg politikai stabilitása.
patriotaeuropa.hu