Paul Lendvai a magyarság legádázabb ellenségeinek egyike
Miközben Paul Lendvai végigturnézza az osztrák médiát a hazai zsidóság üldözöttségének vádjával, Yona Metzger, Izrael főrabbija Orbán Viktornak írt levelében háláját fejezte ki azért a nagyszerű kapcsolatért, amellyel a kormányfő a magyarországi zsidósággal ápol. A főrabbi imádkozik azért, hogy a miniszterelnök „továbbra is sikerrel vezesse országát méltósággal megértéssel és bölcsességgel.”
Magyar Nemzet
Orbán Viktornak az a fontos, hogy Budapest működőképes legyen
A miniszterelnökhöz közel álló forrás szerint Orbán Viktor nem szeretné leszorítani a pályáról Tarlós Istvánt. Sőt szeretné, ha a főpolgármester a kormányülések rendszeres meghívottja lenne. A miniszterelnök értékelte, hogy Tarlósnak a Siemens 70 millió eurós követelését sikerült 30 millió euróra lealkudnia.
Orbán nem foglalkozik a városházi csatározásokkal és személyeskedésekkel, neki az a fontos, hogy Budapest működőképes legyen. Rogán Antalt bízta meg a helyzet konszolidálásával. A Fidesz-KDNP-t Budapesten Tarlós István hozzá tudja segíteni a győzelemhez, ha ő lesz a jelölt. Támogatottsága a nyáron 40–53 százalék között mozgott. De ha nem ő lesz, akkor a Fidesz-KDNP-aspiráns bukását is elő tudja idézni, ha függetlenként elindul. Ha szeretne ismét elindulni a főpolgármesterségért, megkerülhetetlen tényező lesz.
Népszabadság
Sokba kerül nekünk ez a „hitelesség”, és haszna másnak van belőle
A Nemzetközi Valutaalap tanulmánya szerint a vizsgált 151 ország közül mindössze 51 tiltja egyértelműen, hogy a jegybank finanszírozza a költségvetést. Miközben kontinensünkön a jegybank függetlensége megkérdőjelezhetetlen axióma, a számos országban a kormány és a központi pénzintézet közösen határoz a kamatpolitikáról.
Ilyen például India, Japán, Malajzia és Izrael, de a norvég jegybanktörvény is előírja ezt. Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is a központi bankok aktívan részt vesznek az állampapír-piaci feszültségek csillapításában. A jegybanki kötvényvásárlás lehetőségéről az MNB berkeiben is készült már az idén szakmai tanulmány.
Ebben elismerik, hogy a művelet mérsékelheti túlzott a kockázati felárat, megakadályozhatja a piac kiszáradását és a pánik miatti túllövéseket. Ugyanakkor végső következtetésként elvetik a lehetőséget, ugyanis „a jegybanki hitelességet erodálhatja”.
Sokba kerül nekünk ez a „hitelesség”, és haszna másnak van belőle. /Szerkesztő megjegyzése)
Magyar Nemzet
A válságnak eddig Németország a nagy nyertese
Ulrike Guérot, az európai külpolitikai tanács nevű agytröszt berlini vezetője elismerte, hogy a német kormány eddig a „túlélésre játszott”, amely azt célozta, hogy az euró ne omoljon össze.
A német sajtó hajlamos volt arra, hogy az utóbbi két évben úgy mutassa be Németországot, mint Európa „fejőstehenét”, holott épp az ellenkezője igaz: senki nem járt olyan jól az eurózónában, mint Németország, amelynek vállalatai szabályosan elárasztották exportcikkeikkel a térséget. Még a válság kitöréséből is profitáltak: a spekulációs és befektetői tőke ide menekült, és a német kamatok történelmi mélypontra süllyedtek. Guérot tanulmánya szerint 80 milliárd eurót kerestek csak ezen két év alatt (miközben a Görögországnak juttatott német segély 50 milliárd euró körüli).
Népszabadság
Román közgazdász dicséri az orbáni politikát
A magyar kormány IMF-politikáját dicsérte az egyik legismertebb román közgazdász Ilie Serbanescu. Románia sokkal közelebb került ahhoz, hogy gyarmattá váljon, mint Magyarország.
A magyar kormány ugyanis nem hajlandó beleegyezni a háztartások terheinek növelésébe a bankok megadóztatása helyett. A román politikusok megvédik a bankokat, és a válságkezelés terheit a lakossággal fizettetik meg.
Magyar Nemzet
Torkos Matild szerint Lagarde asszony ma Orbán Viktor politikájának legnagyobb támogatója. Nem öncélú megszorítást akar, hanem azt, hogy az országok tartósan képesek legyenek a piacról finanszírozni magukat.
Pontosan ezért küzd a magyar kormány is. A piac el is ismeri az eredményeket: a forint árfolyama erősödött, a kockázati felár csökkent. A hazai baloldal és a liberális ellenzéken kívül szinte csak a hazánkat bóvli kategóriába soroló hitelminősítők erőltetik az IMF-fel való megállapodást.
A szocialisták szeretnék leginkább a pénzügyi kiigazítást, a strukturális reformot a hitelmegállapodásért cserébe.
Magyar Nemzet
Az emberek helyeslik a félkarú rablók betiltását
A Századvég felmérése szerint a megkérdezettek 89 százaléka támogatja a nyerőgépek kormányzati tilalmát. 21 százaléka mondta azt, hogy közvetlen környezetében ismer olyan embert, aki a havi keresetének egy részét nyerőgépekre költi.
Világ Gazdaság
Orbán Viktor küzd a pedagógusok béréért
Orbán Viktor küzd azért, és lát is esélyt rá, hogy a 2013 szeptemberében bevezethető legyen a tanárok életpályamodellje. A miniszterelnök szerint az unió olyan pénzelvonással fenyeget bennünket, hogy „bár nem értek velük egyet, az erő előtt ilyenkor meg kell hajolni”.
Népszabadság
Bűnök és ítéletek
Benedek-ügy, Hunvald-ügy, Verók-ügy, Hagyó-ügy és így tovább. Hogy a kisebb szereplőkről már ne is beszéljünk. Mindannyian baloldali politikusok és közszereplők, akik amint vizsgálat indult ellenük, mindjárt politikai lejáratást emlegettek. Hozzá kell tenni, az ügyek kipattanása nagyrészt a párton belül, illetve a baloldali blokkon belül vívott pozícióharcok és a zsákmány fölött folyó marakodások következménye volt. Zuschlag János, e belharcok egyik „hősi halottja” világosan megmondta, hogy az MSZP a pénzről és az erőről szól.
Sinkovics Ferenc
Magyar Hírlap
A szabadság napja
Igazán megható, amikor különös módon előadott szónoklatában Bajnai Gordon a szegénységről ömleng, de az említett érdekcsoportok helytartójaként – rejtély, mit keresett vele egy színpadon az antikapitalista Tamás Gáspár Miklós – mégiscsak ő vett el egyhavi nyugdíjat és közalkalmazotti bért, nézte tétlenül a devizahitelesek vergődését.
Amúgy jól emlékszik, 2010-ben a változásra szavaztak a polgárok: arra, hogy az a kormányzás, amelyet éppen akkor ő testesített meg, szűnjön már végre meg. Súlyos ügyekkel terhelt üzletemberi múltját ismerve pedig gyurcsányi gátlástalanság a részéről korrupciót meg hűbérurakat emlegetni.
Szerető Szabolcs
Magyar Nemzet
A nemzeti ünnepen kiderült, hogy az ellenzék fő ereje a Lúd-Milla
Bajnai Gordon október 23.-án beszédet mondott a Milla által szervezett rendezvényen. A nemzeti ünnepen 1956 jelentőségéről, hőseiről említést sem tett a kiszemelt vezető. De mit is várhatunk egy olyan alaktól, egy volt KISZ vezértől, aki most éppen gazdagsága okán érzi úgy, hogy bármihez ért: a libaágazattól, a miniszterelnökségig.
Tudjuk, mik ezeknek a vállalkozásainak a következményei. Pontos ismereteink, tapasztalatunk van kártékonyságáról, felelőtlenségéről. Hiszen saját bőrünkön érezzük a mai napig "szakértelmének" súlyos "áldásait".
"Felkenésének" egy fontos következménye azonban mindenféleképpen volt. Immár mindenki számára világossá válhatott, hogy mi is az a Milla, mit képvisel, és kivel kívánja megjeleníttetni azt.
Nem mással, mint Bajnai von Lúdas-sal.
Így mostantól kezdve az alakulat neve nem is lehet más, mint Lúd- Milla.
Mészáros László
Patrióta Európa Mozgalom