Tegnap még...
Tegnap még térdig ért a nyár,
belegázoltam: égetett.
Mára megfagyott a határ,
konok szél zúg a fák felett.
A föld testén avar feszül,
rejtőznek benne bogarak
és hiszik rendületlenül,
hogy a füvek kihajtanak.
Kis cinke leng az ágakon,
szemében a nap áttelel.
Lelke a költővel rokon:
csak énekel, csak énekel
Füzesi Magda 1952. május 3-án született a beregszászi járási Nagyberegen. Költő, újságíró. Középiskolai tanulmányait Nagyberegen végezte.
Első verse 1967-ben jelent meg, azóta folyamatosan publikál. Írásai számos magyarországi lapban és antológiában láttak napvilágot, verseit közölték orosz, illetve ukrán fordításban is.
A Forrás Stúdió alapító tagja, 1971-től a József Attila Irodalmi Stúdió (1980-tól József Attila Alkotóközösség), 1986 novemberétől az Ukrajnai írószövetség, 1991-től a Magyar írószövetség tagja.
Veres Péter - festő, grafikus Csonkapapi, 1943-ban született
1964-68 – Ungvári Iparművészeti Szakközépiskolát végezte
Kárpátalja.ma, Patrióta Európa Mozgalom
A Háló Kárpátaljai Megyei Katolikus Egyesület szervezésében irodalmi estre került sor november 18-án, vasárnap Nagyszőlősön a Háló Közösségi Központjában, melynek előadója Kacsur András, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színésze volt, aki kedves istenes verseiből hozott egy csokorra valót a közönség számára.
Az előadást Nánásy Magdolna, a Háló kárpátaljai régiófelelőse nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy a Háló célja az, hogy a szétszóródott magyarságot közelebb hozza egymáshoz, kapcsolataikat építse, s közelebb hozza Istenhez.
A közel egy éves a Közösségi Központ a nagyon nehezen megmozdítható nagyszőlősieknek és Nagyszőlős környékieknek próbál olyan, kicsit csábítóbb programokat szervezni, amelyek közelebb hozzák a közösséget kereső embereket egymáshoz. Olyanok eseményeket kínál amely más megközelítéssel tárja a részt vevők elé az irodalmat, mint ahogyan az az irodalomórákon történik, ahol kötelezően meg kell hallgatni a verseket. Ezeken az alkalmakon viszont valóban közelebb kerülhet mindenki a lírához, az epikához, vagy más műfajokhoz, s olyan igazi irodalmi élményben részesülhet, amit máshol nem tapasztalhatna meg.
Kárpátalja.ma, Patrióta Európa Mozgalom
Az internet korában bárki tájékozódhat ezerféle lap és fórum segítségével, ha van kedve és ideje, de nem hiszem, hogy azzal a megnyugtató tudattal áll fel a számítógép mellől, hogy már a teljes igazság birtokában van. Elég a jelenleg folyó helyi háborúkra utalnom, amelyekről még utólag sem mindig tudjuk megállapítani, voltaképpen miért is törtek ki, s főleg milyen hatalom húzott belőlük hasznot.
Példa gyanánt elég az iraki háborút említenem, amely rengeteg áldozattal és rombolással járt, de semmit sem oldott meg. Sejtéseink persze vannak, mint a hallgatag Kádár-korban, de bizonyítékaink nincsenek. Figyeljük a sakktáblát, a bábuk mozgását, de a kezeket nem látjuk. Az újságírók ugyanúgy találgatnak, mint az olvasók. Talán jobb is így: ne idegesítsük magunkat.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
A házasság szentségének polgári jogi szerződéssé való degradálása hosszú, nagyon hosszú, ám annál egyenesebb úton vezetett el egy gyermek meggyilkolásáig. Lehet, hogy nem akarjuk tudomásul venni, de ő a család állami eszközökkel való szétbontásának, a társadalom züllésének az áldozata.
Azon társadaloménak, amely első lépésben megfosztja szentségétől a házasságot, majd pusztán két ember szerződésének hazudja, utóbb pedig vonakodik legalább szerződéses kötelezettségeit betartani, s igényt formál rá, hogy szerződésszegése következmények nélkül maradjon.
A liberális, individuális szemlélet halálos áldozata, akinek – a hírek szerint – azért „kellett” meghalnia, hogy ne legyen útjában egy individuumnak, akinek pedig „járt a boldogság”. A logika, ami állítólag a gyilkos tett mögött áll, kísértetiesen azonos a házasság felbonthatóságát hirdető – a felvilágosodás korában gyökerező liberális, állami – ideológiával.
Eszerint, mivel az embernek mint egyénnek joga van a boldogsághoz, egy korábbi rossz döntésének következményeit nem köteles holtáig viselni.
... A társadalom szerves, szakrális felfogása helyére társadalmi szerződéses ideológiák léptek, az értékekben való gondolkodás helyét az érdekek rendszeréről való spekuláció vette át, s mindez szükségképpen érte utol a házasságról és a családról való gondolkodást.
Csakhogy a tekintélyek által egykor ránk rótt kötelezettségek elutasítása után immár a szerződéseinket, a magunk vállalta kötelezettségeket is vonakodunk betartani, és pusztán érdekeinkre, „boldogsághoz való jogunkra” hivatkozunk. A gyilkos is ekként vélekedett.
Szmodis Jenő
Magyar Hírlap
A politikai racionalitást figyelembe véve kevés esély van arra, hogy a legjobb esetben is 7-8 százalékos támogatottsággal rendelkező LMP képes lenne elérni, hogy az úgynevezett alkotmányos bal- és jobboldal esetleges közös miniszterelnök-jelöltje ne Bajnai Gordon legyen, aki egyértelműen Orbán Viktor kihívójaként tért vissza, jelentős gazdasági-pénzügyi körök támogatásával.
Nem életszerű az a felvetés, hogy az LMP kedvéért majd hátrébb lép néhány sorral. És a személyi kérdésen túl még egyezségre kellene jutniuk a közös alapelvekről, legfontosabb programpontokról is a választási együttműködés érdekében, ami szintén nem lenne egyszerű, ha az LMP komolyan veszi 2010-es választási téziseit.
Két lehetőség áll a párt előtt: meghajol a balliberális sajtóorgánumokban is érzékelhető nyomás alatt, és csatlakozik Bajnaiékhoz, vagy kitart eredeti elvei mellett, és önállóan méreti meg magát a 2014-es választásokon.
Mindkét esetben valószínűsíthető a pártszakadás, ami akár az önálló parlamenti létük végét is elhozhatja. Az viszont biztosan kiderül, hogy mit jelent éles helyzetben az LMP politikai mássága.
Kis Ferenc
Magyar Nemzet
Nagy nehezen „észre vétetik” a balliberális szerzőknél, hogy nem úgy van az – mint hitték ez idáig –, hogy az a normális állapot, ha baloldali-balliberális, kozmopolita-internacionalista kormányzás és kánon uralkodik az országban, s ha mégis egy jobboldali korszak jönne, akkor az csupán történelmi „kisiklás”, amit gyorsan orvosolni kell, és orvosolni is fognak.
Lassan talán megértik, hogy ennek az országnak minimum a fele, de a felmérések alapján annál sokkal nagyobb része számára nem a liberális jelszavak a fontosak, hanem a hagyományok, a nemzet, a kereszténység, a család megtartó ereje, a határon túli magyarok sorsa, a tekintély, a jó erkölcs és még sorolhatnám.
Fricz Tamás , Patrióta Európa Mozgalom
Magyar Hírlap
Bogár László szerint a globális élelmiszeripar számára a legnagyobb profitot az élelmiszernek látszó „veszélyes hulladékok” hozzák, amelyekben a legkülönbözőbb adalékokkal érik el, hogy ízük, állaguk a vonzó legyen. A globális média sok ezermilliárd dolláros reklámmasinériája pedig érti a módját annak, hogy mindezt hogyan kell olyan mennyei élvezetként eladni, amely a függővé válást már gyermekkorban rögzíti.
Magyar Hírlap
Löffler Tibor szerint kérdés, hova fajulna a tudomány szabadsága, ha minden pontatlanságot az emberi gonoszságnak (rasszizmusnak) tulajdonítanánk? A rasszistázó kritikából nem derül ki, hogy Jeszenszky Géza állításában mi a valótlan, a tudománytalan, illetve a faji előítélet. A nyíltan rasszistázó kritikusok mindeddig nem reflektáltak a kibontakozott vitában elhangzott ellenérvekre és a Jeszenszky állítását alátámasztó bizonyítékokra.
Az Eötvös University Press (az ELTE kiadója) által 2000-ben megjelentetett Human Population Genetics in Europe című kötet (Vérrokonházasság és annak következményei az európai népek körében) című tanulmányában arról olvashatunk, hogy a nagy arányban beltenyészetű (endogám) cigány csoportok jelentős számú nyugatra települése helyi és regionális szinten markáns hatással volt a genetikai rendellenességek megfigyelt mintáira és elterjedtségére.
A Jeszenszkyt rasszistázó kritikák paradox módon elleplezik, hogy emberi jogi síkon, a roma nőket ért sérelmeket illetően igenis nyíltan beszélnek a vérfertőzésről mint kulturális problémáról! A Refugee Women’s Resource Project által 2002-ben kiadott Roma nők Kelet-és Közép Európából: egy „negyedik világ”, avagy a többszörös diszkrimináció tapasztalata című jelentés külön részben foglalkozik a roma nők ellen családon belül elkövetett erőszakkal, azon belül pedig a vérfertőzéssel (incest).
Zorica Mrsevic szerb helyettes ombudsman szerint úgy tűnik, a sértett boszniai roma nő közösségében annyira megszokott a vérfertőző aktus, hogy azt nem találta abnormálisnak az áldozat sem. A fiúktól elvárják a házasság előtti szexuális tapasztalatot, amit nincs honnan megszerezniük, ezért a lánytestvérek a probléma megoldásai…
Havas Henrik is azzal védte meg Jeszenszky Gézát, hogy Könyörtelenek című könyvének anyaggyűjtése során vérfertőző kapcsolatokról számoltak be neki a roma riportalanyok.
Magyar Nemzet
Önkritikus történelmi visszatekintést sugárzott a BBC Radio 4-es adása. Mike Thomson a kutatások és interjúk alapján arra a következtetésre jutott, hogy a BBC magyar adása figyelmeztethette volna a magyarországi zsidókat a német megszállás által jelentett veszélyekre. Az általános és katonai hírek közvetítése során soha nem esett szó az európai zsidók sorsáról, a koncentrációs táborokról. Carlile Macartney a brit külügyminisztérium magyar szakértője azon a véleményen volt, hogy ha a BBC kiállna a zsidók mellett, elidegenítené a magyar lakosság antiszemita többségét.
Népszabadság
Döntő fontosságú kérdés tehát, hogy a lassan kibontakozó, hosszú választási kampány során sikerül-e a viszonyokat úgy átalakítani, hogy a többség számára mégis elbeszélhető legyen a lényeg. A Bajnai nevével fémjelezhető törekvés lényege viszont éppen az, hogy ezt megakadályozza. Az Együtt 2014 egy szociológiai-politológiai értelemben kétségtelenül érdekes kísérlet arra, hogy a kollaboránsok elérjék: a kifosztott többség ismét attól a struktúrától várja helyzetének megoldását, amely az eddigi kifosztást előidézte. Vagyis hogy „a szembekötve vakon vezetés” továbbra is meghatározó maradjon a magyar társadalomban.
Bogár László
Magyar Hírlap