Nem az, aminek látszik
Végül az is csak látszat, hogy az ellenzék szíve csaknem megszakad az ifjúságért, holott csupán – ha egyáltalán valamiért – a hatalom megszerzéséért szakadna meg.
Bíró Zoltán
Magyar Hírlap
Bayer Zsolt: Kultúrkampf - Álláspont - (teljes cikk)
Két évig keresték a fogást a kormányon a „demokratikus ellenzék” alakjai, vezetői, funkcionáriusai és a hátterükben meghúzódó kétes egzisztenciák. Két év elteltével az igazából soha véget nem érő kultúrkampfban találtak megoldást, továbbá visszahívták a megfejthetetlenül undorító moral insanityt, Ron Werbert. (Őrá nem vesztegetünk több szót.)
A lényeg ugyanis a kultúrharcban rejtőzik.
S e kultúrharc eleme minden, ami az elmúlt két hétben történt.
E kultúrharc jegyében estek neki a Magyar Művészeti Akadémiának és Fekete Györgynek. Senki nem lehet annyira naiv, hogy elhinné: ha Fekete soha életében semmit sem mond, tesz, nyilatkozik, akkor békében hagynák. Nem hagynák. Ugyanis nem az ő emberük. És aki nem az ő emberük, az nem lehet része a kánonnak.
Ugyanis a kultúrkampf lényege, hogy ők, csak és kizárólag ők, a baloldal és a liberálisok felkentjei határozhatják meg az értékeket a kultúra világában, és aki ebbe nem fér bele, azt bármilyen módon és bármilyen eszközzel eltakarítják az útból. Miközben ezt teszik, folyamatosan ordítanak, hogy őket nagyon bántják, kirekesztik, meghurcolják – és különben is, antiszemitizmus…
Ennek áldozata többek között Fekete György. (Aki amúgy nyilván nem hiba nélkül való. De hát ki az?)
És természetesen az egész Magyar Művészeti Akadémia is szálka immár a szemükben. És megkísérlik szétverni. Ócska kis haknibrigádokat küldenek az akadémia közgyűlésére, ordítsák szét az egészet (szétordítják, aztán büszkén távoznak). Azt harsogják, hogy lassan mindenki kilép a Magyar Művészeti Akadémiából, illetve távozik az „érték”. Nézzük: Huszti, Haumann, Kubik Anna és Cserhalmi most lépett be, Bukta Imre és Fehér felkent festőművész úr meg ki. Anélkül, hogy bárkit megbántanék, megjegyzem: ez azért annyira nem vállalhatatlan csere ám! Sőt!
A nagy baloldali kultúrkampf része az is, ami a Nemzeti Színház körül zajlik. Szögezzük le mindjárt az elején: Alföldi Róbert nagyon tehetséges ember. Az általa rendezett Ember tragédiája minden idők egyik legjobb színpadi adaptációja. Alföldi nélkül nincs magyar színházi kultúra. De most lejárt a mandátuma, és a kormány (a rusnya „hatalom”, az „embertelen diktatúra” és a többi) kiírta a pályázatot, amelyen Vidnyánszky Attila nyert.
Miképpen tudni lehetett előre, hogy az előző kormány regnálása alatt Alföldi fog nyerni, úgy most sem okozott túl nagy meglepetést Vidnyánszky győzelme. És akkor mi van? Vidnyánszky alkalmatlan? Tehetségtelen? Buta? Nem ért hozzá?
Szó sincs erről. Vidnyánszky tehetséges, alkalmas és ért hozzá. Számos rendezés bizonyítja mindezt. De Vidnyánszky nem az ő emberük. Tehát pusztulnia kell. Bármi áron. Vidnyánszkyt emberileg akarják majd kicsinálni, és nem fognak válogatni az eszközökben. S ez mindaddig így lesz, ameddig egyszer, legalább az életben egyszer nem kapnak majd egy olyan válaszlépést, amelyet nem fognak elfelejteni sohasem.
És végezetül a kultúrkampf része mindaz, ami a felsőoktatás körül folyik. És egyszersmind ez a legundorítóbb része is a dolognak. Megírtuk már pró és kontra mindazt, amit erről gondolunk. Megírtuk a felsőoktatás helyzetének és állapotának tarthatatlanságát, a diákok felelősségét és felelőtlenségét, megírtuk, hogy őket muszáj komolyan venni – megírtunk mindent.
Most meg kell írjuk, hogy immáron világosan látszik, a „diákforradalom” réges-régen nem az oktatásról szól. Most, hogy a kormány –nagyon helyesen – visszakozott lényeges kérdésekben, most, hogy a kormány tárgyalóasztalhoz hívja a diákságot, hogy a szerdai kormányülés előtt egyeztessenek, és javaslataik bekerülhessenek a végső döntésekbe, most kiderül, hogy a diákság nem akar tárgyalni. Nem megy oda, nem tárgyal, helyette ülősztrájkol, vonul, tüntet, balhézik, és egyre több, egyre nagyobb hülyeségeket beszél.
A diákság nem akar semmit, csak balhét.
A diákság mögött az ellenzék vigyorog és vicsorog, amely most véli megtalálni a fogást a kormányon, két év meddő küzdelme és hazudozása után.
Ez a diákság alig egy hét alatt olyan lett, mint a ’68-as párizsi diáklázadások diáksága, mint Daniel Cohn-Bendit, az anarchia nagymestere. Fogalma sincs, mit akar, de azt nagyon akarja – és a rendet, a polgári társadalmat pedig nagyon nem akarja.
Akkor De Gaulle bőrére ment a játék. És az általa képviselt rendet akarták felszámolni. De Gaulle-t pedig egy sok százezres polgári tüntetés mentette meg. Annak láttán Vörös Daniék is eltakarodtak végre az utcákról és a barikádokról.
Most szólok: ha ezen fog múlni, akkor meglesz. Megcsináljuk ismét. Ne gondoljátok, hogy annyira egyszerű dolgotok lesz, mint a taxisblokád idején!
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Mario Draghi a globális pénzügyi diktatúra európai helytartója fenyegeti hazánkat - rövid lapszemle
Mario Draghi, az Európai Központi bank elnöke félreérthetetlen utalást tett a magyar kamatcsökkentési sorozatra.
Szerinte amennyiben a magán- és közületi szektor eladósodott, a nagyok a nyitott devizapozíciók, az infláció is magas, továbbá a szerkezeti s intézményi reformok sem érték el azt a kritikus tömeget, amely az ország kockázati felárral fenntartható szintre vinné le, akkor az irányadó kamat csökkentése idővel magával hozhatja az árfolyamgyengülést, aminek következtében még gyorsabb ütemre kapcsolhat az infláció.
Népszabadság
Két és fél éve nem látott alacsony szintre, 6,55 százalékra esett a 10 éves magyar állampapír másodpiaci hozama, ami az év elején még 11 százalék közelében járt. A piacon továbbra is árazzák a 25 bázispontos kamatcsökkentést.
Napi Gazdaság
Ez utóbbitól ideges a helytartó: homok került a "pénzszivattyú" szerkezetébe! Megint ezek a magyarok!(szerkesztő megjegyzése)
A pornográfia a civilizáció alapjait veszélyezteti
John Jalsevac, a LifeSiteNews szerkesztője szerint a pornográfia a civilizáció alapjait veszélyezteti. Az átlag tizenévesek által látogatott „kemény” internetes pornó az idősebb nemzedékek számára felfoghatatlan, erőszakos, gonosz perverziók tárháza, aminek köze sincs a normális szexualitáshoz.
Eltorzítja a szexualitás igazi értelmét – a szeretetben történő önajándékozást –, és önző gyönyörszerzés eszközévé alacsonyítja a másik ember testét, személyes találkozás nélkül. Ez az oka annak, hogy olyan világban élünk, ahol a fiatalok egyre kevésbé tudnak hosszú távú kapcsolatban elköteleződni. A nők már nem hisznek az igazi szerelemben, mert sohasem találkoztak mással, mint – jobb esetben szerelemnek álcázott – szexuális közeledéssel. A pornográfia a mai kor pestise, amit ki kell űznünk, mielőtt a szívünkig érve örökre megfosztana attól, hogy szeretni tudjunk.
magyarkurir.hu
Ha Bajnai főlúd visszajöhetne, ott folytatná, ahol abbahagyta - rövid lapszemle az egyes és a kettes szülőkkel kapcsolatosan
Francois Hollande a választási kampányban megígérte, hogy törvénybe iktatja a homoszexuálisok házasságát és gyermekvállalást. Az ellenállás azonban a vártnál nagyobb. S. Király Béla szerint a szavukat felemelő egyházi személyek közül különösen Gilles Berhim főrabbi érvelt mesterien a törvénytervezet ellen.
Hol marad a gyermek szempontja? Ő ugyanis nem tárgya, hanem alanya a jognak. A gyermekhez való jogról beszélni értelmetlen – a különneműeknek is. Senkinek sincs joga a gyermekhez pusztán azért, mert „borzasztóan” kívánja.
A gyermek származása csak az anyából és az apából vezethető le. És tudnia kell származásáról ahhoz, hogy képes legyen eligazodni a társadalomban.
Nem a szexualitás alapozza meg a házasságot, hanem a férfi és nő közti antropológiai különbség.
S. Király reméli, számosan emlékeznek a pedagógusok közül Bajnai Gordon próbálkozására, amikor rendeletben nevezte ki az anyákat és az apákat egyes és kettes szülővé. Ha visszajöhetne, ott folytatná, ahol abbahagyta.
Magyar Nemzet
Kövér László: az EU-nak azt kell eldöntenie, hogy nyíltan szembemegy-e saját írott normáival
Arról, hogy Magyarország kikerül-e az uniós túlzott deficit-eljárás alól, Kövér László azt mondta: az EU-nak azt kell eldöntenie, hogy nyíltan szembemegy-e saját írott normáival, és igazolja azokat a félelmeket, hogy egy „európai szuperállam diktatúrája felé megyünk”, vagy alkalmazkodik a saját szabályaihoz és kiveszi Magyarországot a túlzot tdeficit-eljárás alól.
Szerinte ez utóbbi fog megtörténni. Ugyanakkor úgy vélte: Magyarország „kritikus pont” azoknak, akik nem szeretnék, hogy Európa másként működjön, mint eddig, mert ha a polgári kormány sikeres lesz, akkor sok ország követi a példáját, ezért be kell bizonyítani azt, hogy ezzel a politikával nem lehet belföldi sikereket sem elérni. Kövér László ezt nevezte 2014 igazi veszélyének és úgy fogalmazott: „reálisan számítani kell arra is, hogy ezek a külső erők, magyarországi belpolitikai erőket fognak támogatni, itt elsősorban Bajnai Gordonra meg az MSZP-re kell gondolni”.
mno.hu
Kövér László: Politikai manipulációról van szó
A politikus az 1990 előtti időkre visszanyúló, „aljas politikai manipulációnak” tartja azt, hogy nem a Politikai Bizottság vagy a Központi Bizottság tagjain kezdték a felelősségre vonást, hanem úgy állították be, mintha a III/III-as főcsoportfőnökség, azon belül is „piti besúgók” tartották volna fenn a rendszert.
mno.hu
Kövér László: „fizetett forradalmárok”
Kövér László „fizetett forradalmárokhoz” és az egykori KISZ-vezetőkhöz hasonlította azokat, aki most „hergelik” a hallgatókat. Úgy fogalmazott: a KISZ-vezetőket „ugyanúgy a kutya sem választotta meg a fejünk fölé, és ugyanúgy nem képviselték a valóságos érdekeinket, mint ahogy szerintem ma – tisztelet a kivételnek – nagyon sok HÖOK-vezető nem a valóságos érdekei szerint jár el azoknak, akiket elvileg képvisel”.
„Le kell ülni, normálisan, higgadtan, nyugodtan beszélni, lecsendesítve a hisztériát, pláne lecsendesítve a hisztériakeltőket” – hangsúlyozta a politikus, aki szerint így kiderülhet, a demonstrálók vajon azt akarják-e, hogy továbbra is tömegesen képezzék a titkárnőnek elmenni készülő bölcsészdiplomásokat és olyan „úgymond szakembereket”, akiknek a tudása semmire sem jó. Megjegyezte ugyanakkor, hogy szerinte a demonstrálók többsége jóhiszemű.
mno.hu
Pozsonyi Ádám: Meg is szűnt a birkaiskola - (teljes cikk)
Az apám 1923-ban született valahol Baranyában. A negyvenes évek elején érettségizett. Az egész faluban rajta kívül összesen ha két embernek volt érettségije. Járt is neki a megszólítás: tekintetes úr.
Aztán elteltek történelmi korok, és amikor én jártam középiskolába – nem ebbe a mai, iskolának nevezett idiótaképzőbe, ahol a felső szintnek kell megfelelni az alsóhoz, a diák veri a tanárt, és ha a diák úgy gondolja, hogy bármiféle követelmény kirekesztő, hát őrjöng, és ehhez joga van –, az olas zleckéimet kapásból megoldotta.
Fél évszázad elteltével ment neki középfokon az olasz, felsőfokon a német és döcögve a latin. (Én a nyolc évig tanult oroszból annyit tudok csak, hogy „nyikto nye at cusztvujet”, de ez még istenes, mert a maiak nemhogy oroszul, de magyarul sem tudnak beszélni, és ha azt mondom, Lika-Korbava, hát azt hiszik, valami orosz torrentoldal neve.)
„Egyszer volt egy nagy csoda,
Neve: birka-iskola.
Ki nem szólt, csak bégetett,
Az kapott dicséretet.”
Az egyetem valaha azt jelentette, hogy egyetemes tudás. Latin, görög, német. Irodalom, történelem és filozófia. És természetesen csak a keveseknek adatott meg.
Valaha!
Ma több diplomás van – aki nem tud sehol elhelyezkedni –, mint suszter vagy ács. Olyan is a színvonal. Érdemes rákattintani egy egyetemi újság honlapjára. Szellemi élet ott nincs. Bulifotók, nyegleség, fogyasztói ostobaság polkorrekt mázzal leöntve. Harminc éve egy szakközépiskolás szégyellte volna ezt a nívót. És persze a tolerancia bajnokai most is teszik a dolgukat. (Pedig már ez is gyanús lehetne, ahol ezek ott vannak, a mellé az ügy mellé tisztességes ember oda nem áll.)
„Részt vesz a Hallgatói Hálózat tüntetésén az LMP” – olvashattuk. „Az ellenzéki párt közölte: szolidárisak a diákokkal az őket súlyosan érintő kormányzati lépések miatt.” Mert miért is?! A „Fidesz–KDNP kormányzat, korábbi ígéreteit megszegve, „gőzerővel elindult a felsőoktatás elsorvasztásának útján”. „A kabinet az állami férőhelyeket minimálisra szűkíti.” Tehát szűkítenek. Nagyon helyesen! Végre!
Ma nincs szerintem tíz kilométeren belül egyetlen suszter, de fix, hogy van tucatnyi háttéresztéta. Politológus meg médiaszociológus (tudnám, az mit csinál!) minimum kéttucatnyi. Ha elhajítok egy téglát a Nagykörúton, a szűcsök állományában semmi károsodás nem keletkezik, de bizton megsérül valami filmesztéta, filozófiatörténész vagy morálfilozófus.
De a társadalompolitikai szakértők sincsenek biztonságban, nem beszélve a szépirodalmat életükben kézbe nem vevő jogászpalánták felduzzadt seregéről. Ahogy utánanéztem, a fölvettek negyven százaléka nem kap diplomát, nyolcvan százaléka meg funkcionális analfabéta.
A züllésünk – akarom mondani: haladásunk – közepette már egy „böcsületes” iparost is nehéz kifogni. Radiátorcserémet fölfesthetném a Sixtus-kápolna kupolájába, vagy formalinba mártva mutogathatnám a British Museum különleges kiállításain. (Már hogy ilyen gyönyörű képzavarral éljek.) Egy élmény volt.
És amikor egy ismerősöm az egyetem (a nevét nem írom ki, mert nem akarom, hogy baja essen szerencsétlennek) lapjának kis kultúra rovatába Jaroslav Hasekről akart cikket írni, leintették, hogy „no name akárkikkel” nem foglalkozunk. De a partifotók jöhetnek.
„Ki oda se ballagott,
Még jutalmat is kapott,
Így hát egy se ment oda,
Meg is szűnt az iskola.”
Pozsonyi Ádám
Magyar Hírlap
Rövid lapszemle a HVG listázásáról
A KDNP szerint a radikális baloldal lekörözte a radikális jobboldalt, mert utóbbi csak beszélt a listázásról, előbbi azonban „egy kereszténybarátsággal nem vádolható hetilap (HVG) hasábjain listát közölt azokról a tankerületi igazgatókról, akik vették maguknak a bátorságot, hogy egyházi iskolában tanítsanak”.
A cikk mindössze tizenöt kinevezettről írta, hogy valamely egyházhoz lenne köthető, márpedig ha ez így is van, arányuk leképezi a társadalomban az egyházhoz kötődők arányát.
Magyar Hírlap
Bayer Zsolt szerint a HVG nyilvánvalóan a provokáció szándékával állt elő listájával, és teljesen biztos lehet abban, hogy akik tüntetni mentek a Parlament elé a „zsidó listák” ellen, azok megvédik őket. Ugyanis most keresztényeket listáznak.
Vajon a HVG odaírná azt is egy név mellé, hogy az illető a kerületi zsidó hitközség, esetleg a Ben Gurion énekkar tagja? Nem, nem írná oda. Mert a HVG gárdája abban az esetben a felvilágosodás, az emberi jogok, az európaiság, az egyetemes emberi értékek talaján állva felháborodottan utasítana vissza mindenféle listázást.
De mihelyt keresztény emberekről van szó, ezek Kun Béla szellemi-lelki örökösei nyomban felhatalmazva érzik magukat listák készítésére. E listákkal azt akarják bizonyítani, hogy akinek „nyilvános felekezeti kötődése” van, s amennyiben az nem zsidó kötődés, az adott személy alkalmatlan feladata ellátására.
Magyar Hírlap