A közműszolgáltatások nonprofittá alakításáról szóló törvénnyel a parlament megtiltaná a profitot a monopóliumnak minősülő közszolgáltatást végző cégeknek - mondta Rogán Antal. Ugyanitt Németh Szilárd polgármester köszönetet nyilvánított a soroksáriaknak és a csepelieknek, hogy több, mint 18 ezer aláírással támogatták a rezsicsökkentést.
A Fidesz frakcióvezetője a sajtótájékoztatón kiemelte: a jogszabály értelmében olyan módon kellene az árképzést végrehajtani, hogy az magában foglalja a szolgáltatás előállításának költségét és a fejlesztési, karbantartási költségeket, azonban profitelvárásról nem lehetne szó.
Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: a Fidesz-frakcióban éles viták bontakoztak ki, hogy biztosítsanak-e alkotmányos védelmet a rezsicsökkentésnek. Ez a kérdés azért merült fel, mert a Fidesz képviselőcsoportjának tagjai nem bíznak a szocialistákban, hiszen kormányzásuk idején - kampányuk ellenére -, nem rezsit csökkentettek, hanem drasztikusan emelték az árakat – fűzte hozzá.
„Bár azt gondolom, a szocialisták nem fognak kormányra jutni 2014-ben, de hát nemcsak 2014 van, hanem később is vannak évek, ezért komolyan felmerült bennünk az, hogy a rezsicsökkentés kapjon alkotmányos védelmet" – vélekedett a frakcióvezető.
Szavai szerint ez azt jelentené, hogy kétharmados lenne a közműszolgáltatások nonprofittá alakításáról szóló törvény, amihez először szükség lenne az alaptörvény módosítására. A Fidesz-frakció a következő két hétben vitatja meg a kérdést, és ha az alkotmányos védelem szükségessége mellett dönt, felkéri a kormányt, készítse elő az alaptörvény-módosítást, a nonprofit közműszolgáltatásokról szóló törvényt pedig eleve minősített többséget igénylő jogszabályként terjessze be a Háznak - fogalmazott.
Újságírói kérdésre reagálva Rogán Antal kifejtette: nem szükséges a közműszolgáltatások nonprofitosításához a többségi állami tulajdon megszerzése. Hozzátette: a nonprofittá alakítás egyszerű törvényi előírás, amellyel a parlament pusztán a működési körülményeket szabályozná. „Ha a szolgáltatók elfogadják a feltételeket, működhetnek tovább” – mutatott rá.
Soroksáron több, mint 3800, míg Csepelen 14 ezernél is több aláírás gyűlt össze a rezsicsökkentés védelmében – jelentette ki Németh Szilárd – a XXI. kerület polgármestere. Ennek kapcsán megjegyezte, az aláírásgyűjtők azt mondták, hogy itt egy nagyon erős, nagyon összetartó közösség van.
Kiemelte, hogy a rezsicsökkentés a Fidesz politikájának sarokköve. A kormánypárti politikus ezzel összefüggésben elmondta, hogy a napokban száznál több helyszínen zajló fórumok lehetőséget adnak arra, hogy a Fidesz kapcsolatban maradjon az emberekkel, és megvédje a rezsicsökkentés politikáját.
fidesz.hu
Baját használja fel egymás ellen Gyurcsány, Bajnai és Mesterházy, nem a város sorsa érdekli őket, hanem saját hatalmi versengésük - mondta Zsigó Róbert, Baja fideszes polgármestere pénteken a vasárnapi időközi önkormányzati választás kapcsán a városban tartott sajtótájékoztatóján.
"Jönnek-mennek a bukott baloldal politikusai a városban, sajnálattal látjuk, hogy Gyurcsány, Bajnai és Mesterházy az egymás közötti harcokat hozták el Bajára" - fogalmazott a polgármester.
Zsigó Róbert hozzátette: tegnap Mesterházy Attila vallotta magának a baloldal jelöltjét, ma Gyurcsány Ferenc jön a városba, holnap pedig úgy tudják, Bajnai Gordon jön Bajára, aki "annak idején a Hajdú-Béthez hasonlóan tett tönkre egy bajai céget" - jegyezte meg.
"Baja városa nem hagyja magát. El fogunk menni, el kell menni vasárnap választani" - mondta, hozzátéve, hogy "a bukott baloldal" egyetlen esélye az, ha a jobboldali szavazók elkényelmesednek és otthon maradnak.
A város vezetője hangoztatta, valódi összefogás egyetlen jelölt, Kovács Csaba (Fidesz-KDNP) mögött van. "Az ő munkájára számítunk a testületben, szeretnénk folytatni a kormány támogatásával azokat a fejlesztéseket, amelyeket elkezdtünk" - tette hozzá.
"...ha a bajaikat hagyják nyugodtan dolgozni, sikeresek tudunk lenni' - fogalmazott. Kérdésre válaszolva azt mondta, a jelöltjüket ért kritikák nem igazak, azok "mind a bukott baloldal gyűlöletkampányának vádaskodásai".
A bajai 3-as számú választókörzetben azért rendeznek időközi képviselő-választást, mert májusban meghalt Bálint Tünde, aki a képviselő-testületben a Fidesz frakcióvezetője volt.
A vasárnapi választáson a Fidesz jelöltje Kovács Csaba, a Magyar Szocialista Párt, az Együtt - A Korszakváltók Pártja, valamint a Demokratikus Koalíció közös jelöltje Teket Melinda, a Jobbiké Markó György, a Lehet Más a Politika pedig Ikotity Istvánt indítja.
A tizennégy tagú bajai testületben jelenleg kilenc képviselővel a Fidesz van többségben.
MTI, fidesz.hu
Továbbra is születnek bírósági határozatok Szlovákiában a benesi dekrétumok jogfolytonossága alapján, ezt mutatja a szlovák Legfelsőbb Bíróság álláspontja alapján hozott ítélet – az ügyben pénteken tartott sajtótájékoztatót az érintett község, Pat polgármestere.
A nyitrai kerületi bíróság júniusi ítélete községi földterületeket ruházott át olyan személyek jogutódainak tulajdonába, akiknek az ingatlant a dekrétumok alapján elkövetett vagyonelkobzás utáni földosztáskor utalta ki a csehszlovák állam. Az említett bírósági döntés egy a Révkomáromhoz közeli Pat község és a vitatott földterületekre igényt formáló felperesek között immár közel kilenc éve zajló tulajdonjogi per legutóbbi fejleménye. A peres eljárás tárgyát több a község határában lévő, jelenleg összesen mintegy negyedmillió euró értékűre becsült földterület képezi.
Az eredetileg a Magyar Királyi Kincstár tulajdonát képező ingatlanok elkobzásáról 1946 augusztusában az Ógyallai Konfiskációs Bizottság hozott döntést a Szlovák Nemzeti Tanács (SNR) 104/1945-ös számú – „a magyarok, németek, árulók és a szlovák nemzet ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és annak szétosztásáról” – szóló rendelet alapján.
Az érintett ingatlanok egy részét a csehszlovák állam az Agra részvénytársaság, valamint dr. Barkóczi Hadik András elkobzott földjeivel együtt 1948 májusában egy a községbe betelepített házaspárnak (Pavol Kácerík és neje) utalta ki. Az ingatlanok átruházását nem vezették be a telekkönyvbe, és mivel az új tulajdonosok nem művelték meg, az állam 1955-ben egy újabb határozattal a Bajcsi Állami Gazdaságnak adta a területet kezelés és használat céljából. 1982-ben a föld egy része – a Pati Fürdő bővítéséhez szükséges földterületként – a Révkomáromban székelő Járási Idegenforgalmi Hivatal kezelésébe, majd a rendszerváltozást követően, 1991-ben, az önkormányzatok vagyonáról szóló törvény hatálybalépésével Pat község tulajdonába került.
A rendszerváltást követő kárpótlási eljárások során az ingatlanokat senki sem igényelte vissza. Ilyen igénnyel a 104/1945-ös rendelet és a 108/1948-as számú benesi dekrétum alapján tulajdonuktól megfosztottak állhattak elő a hatályos jog értelmében, amennyiben szlovák állampolgársággal rendelkeztek. 2004-ben azonban azok jogutódai, akiknek a vagyonelkobzást követő földosztáskor a földterületet kiutalta a csehszlovák állam, az ingatlanok visszaszolgáltatását célzó keresettel fordultak a Révkomáromban székelő járási bírósághoz.
A járási bíróság 2007-ben született elsőfokú ítélete megerősítette, majd a pati önkormányzat fellebbezését követően 2010-ben a felülrendelt nyitrai kerületi bíróság elutasította a felperesek keresetét, akik ezután a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak. A Legfelsőbb Bíróság, többek között a Szlovák Nemzeti Tanács 104/1945-ös számú rendeletére hivatkozva, ismét helyt adott a felperesek keresetének, és visszautalta az ügyet a kerületi szintre.
„Mivel a kerületi bíróságra nézve kötelező volt a Legfelsőbb Bíróság álláspontja, így ugyanazok a bírók, akik korábban elutasították a beadványt, most helyt adtak neki” – mondta az MTI-nek a nyitrai kerületi bíróság nemrégiben született döntéséről Szabó Olga, Pat polgármestere. Hangsúlyozta: a döntést elfogadhatatlannak tartják és ezért már panasszal is éltek ellene az Alkotmánybíróságon, valamint rendkívüli felülvizsgálati kérelmet adtak be a főügyészséghez is. Hozzáfűzte: az alkotmánybírósághoz címzett panaszukra két hónap eltelte után sem kaptak választ, a főügyészség részéről pedig csak annyi történt, hogy jelezték: meghosszabbítják az ügy elintézésére a törvény által előírt két hónapos határidőt.
A benesi dekrétumok sérthetetlenségét és ezáltal jogfolytonosságát 2007-ben, Robert Fico előző kormánya idején határozatban erősítette meg a szlovák parlament.
A határozat elfogadásának jelentős negatív visszhangja volt. A pozsonyi parlamenti határozat miatt 2012-ben Juhász Imre alkotmánybíró beadvánnyal fordult az EP petíciós bizottságához. Az ügyben mind ez idáig nem született döntés.
MTI, MNO
A Fidesz-frakcióban senki sem bízik a szocialistákban, hiszen egyszer már privatizálták az energiaszolgáltatókat, utána engedték, hogy az árak az egekbe szökjenek, majd sorozatosan árat emeltek. Ezért alakult ki egy olyan reflex a képviselőcsoportban, hogy a szocialistákkal szemben kétharmados törvénnyel lehet megvédeni az embereket.
Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, 2013. szeptember 20.
Zuschlag János szabadult. Öltönyben, kigyúrva lépett ki a börtön ajtaján, s kilépéséből hiányzott a Remény rabjainak tragikuma és fenségessége.
Ugyanúgy jött ki, ahogyan bement: nagyjából feleslegesen. És ebben természetesen nem Zuschlag János személyes élete a lényeges. Mert ő bizonnyal nem élte meg feleslegesen sem a bemenetelt, sem pedig a kijövetelt. És minden okunk megvan feltételezni, hogy Zuschlag János jobb ember lett ennyi év alatt. Jobb ember lett Zuschlag János, és talán okosabb is. Legalább annyival okosabb, hogy pontosan megértette, ha úgy alakulnak a dolgok, nem számíthat senkire, leginkább a sajátjaira nem.
Megértette, hogy ott, akkor, a Terror háza előtti hülye és felesleges viccével tette leginkább tönkre az életét. Aztán pedig azzal, hogy elhitte: ha pénzt gyűjt pártjának, akárhogyan is, akkor nem érheti baj.
Baj érte. Éppen akkora, amekkora egy nem elvetemült fiatalembernek untig elegendő. És most kijött Zuschlag János a börtönből, és körülveszi a feleslegesség furcsa iszonyata.
A publikum pedig áll, csak áll, és nézi őt. Egy pillanatra eltöpreng egy s máson, leginkább azon, hogy vajon Zuschlag János volt-e a legmegfelelőbb ember a bűnhődésre.
Vajon tényleg neki kellett elvinni a balhét egyedül és mindenért?
Azt hiszem, végső soron ez a legkínzóbb kérdések egyike, legalábbis a kormányváltás óta. Mert lassan három esztendeje már, hogy az „igazságtétel” reményével vágott neki a kalandnak az ország egyik fele. Legalább az egyik fele – de az mindenképpen.
És aztán jött a csalódás. A csalódást pedig ki így, ki úgy élte, éli meg. A Fidesz és a kormány „jobboldali” ellenzéke hangosan ostorozza a hatalmat és személy szerint a miniszterelnököt, amiért, úgymond, „elmaradt az igazságtétel”. Akárcsak most, Gergényiék perének első napján, ahol többször is elhangzott, miszerint „Orbánék futni hagyják a terroristákat”.
Mindebből látszik, mennyire nincs semmi fogalma a kormány jobboldali ellenzékének a demokráciáról magáról. Demokráciáról, jogállamiságról, a törvények tiszteletéről és a hatalommegosztásról. A hozzájuk tartozó plebsnek fogalma sincs, a hangadóit pedig nem érdekli, sőt, éppen a jogállammal szemben fogalmazzák meg önmagukat és jövőképüket. S ebben a világképben magától értetődő, hogy majd a kormány és személyesen a miniszterelnök fog igazságot szolgáltatni, ítélkezni.
Ezért nem (sem) szabad ezeket a hatalom közelébe engedni.
A polgári oldal viszont egyszerűen csak csalódott. Csöndesen és egyre reményvesztettebben nézi, ahogy sorra buknak el a „komolyabb” baloldali politikusok elleni perek, vagy még csak el sem jutnak a bíróságokig. Mindezt az „elmúltnyócév” bűnösei, szekértolói és haszonélvezői kaján vihogással nyugtázzák, és legnagyobb „demokratáik” arcátlan és cinikus természetességgel veszik maguknak a bátorságot, hogy Orbán és a hatalom „csicskáinak” titulálják az ügyészséget, de ha véletlenül születik egy nekik nem tetsző ítélet, akkor a bírót is, vagy akár az egész bíróságot.
És fel sem fogják, hogy mindezzel mennyit kárt okoznak, micsoda sebeket ejtenek az amúgy is lesajnált jogállamon.
A tisztelt publikum pedig áll és néz. És már régen nem ért semmit. Olyanok vagyunk, mint Karinthy Tanár úr kérem-ében az osztály, amikor Steinmann, a jó tanuló felel. „Lassan intim dialógus alakul ki közöttük, és mi már rég nem értjük az egészet.”
Igen. Ilyen intim dialógus, amikor Joav Blum jogerősen nem bűnös, amiért látszólag jelentkezett be valahová, csak azért, hogy nyélbe üthessen egy üzletet.
Ezt egyikünk sem tehetné meg.
Miképpen egyikünk sem igényelhetne vissza áfát a lakás- vagy házfelújítása után, csak Gyurcsány Fittelinája tehette meg ezt.
És mállik szét lelkünkben az igazságérzet.
Mállik szét, ha látjuk Balla Irma felmentett fiát. És nem azért, mert felmentették, hanem azért, mert egyszer el merészelték ítélni. És senki sem kért még tőle bocsánatot. Mállik szét igazságérzetünk, ha olvassuk, hogy semmiféle hibát nem találtak a miskolci kórház koraszülött osztályán. Csak éppen meghurcoltak egy csomó embert, és az ellenzéki sajtó patkányai két héten át olyan mondatokat merészeltek leírni, miszerint „ott tart a magyar egészségügy, hogy tucatszám halnak meg a koraszülöttek”. És egyik sem fog bocsánatot kérni.
Adjunk vissza valamit az igazságszolgáltatásba vetett hitből. És az igazságérzetből. Mert ezt a hitet a most szabadult Zuschlag János nem fogja visszaadni.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Nehezen követhető az ellenzék, a „demokratikus pártok” házibajnoksága. Mindenki haragszik mindenkire, és ez várhatóan így is marad, sőt talán fokozódik. Jól jelzi ezt, már a különféle fedezékekből előbukkant retró politikusok is igét hirdetnek, mintha nem is őket zavarta volna el a népakarat néhány éve. Pánikhangulat érződik, senki nem akar lemaradni a szerelvényről, holott még azt sem tudni, ki lesz a mozdonyvezető. Távolabbról nézve igen vicces az egész. Vagy inkább szánalmas.
Pilhál György
Magyar Nemzet
Több környező ország kormánya is érdeklődik az új magyar földtörvény iránt. Bitay Márton, az állami földprogramért felelős államtitkár szerint ez nem véletlen, hiszen a kormány Európa egyik legszigorúbb földtörvényét alkotta meg, amely kizárja a külföldi és hazai spekulánsok megjelenését a termőföldpiacon. Mint mondta, a jogszabály komoly érdeklődést váltott ki a szlovák, a román és a lengyel kormány részéről is.
Magyar Nemzet
Az olasz La Repubblica napilap olvasóit nagy meglepetés érte szeptember 11-én, szerdán reggel: Ferenc pápa levelét olvashatták, amelyben a főszerkesztőnek, Scalfarinak válaszol a hittel és az ateizmussal kapcsolatos, a lapban közzétett kérdéseire. „Eljött az ideje, hogy az út egy szakaszát együtt járjuk be” – mondja.
A főszerkesztő július 7-i írásában intézett hozzá kérdéseket, leírta személyes gondolatait a hitről, majd augusztus 7-én bővebben is elmélkedett a felvetett kérdésekről. „Kedves doktor Scalfari, ha csak nagy vonalakban is, de nagy örömmel igyekszem ebben a levelemben válaszolni a La Repubblicában közölt leveleire…” – így kezdődik Ferenc pápa írása.
„Mindenképpen pozitív dolognak érzem – nemcsak a saját szempontunkból, hanem annak a társadalomnak a szempontjából is, amelyben élünk –, hogy megállunk párbeszédet folytatni egy olyan fontos valóságról, mint a hit és ezzel kapcsolatban az igehirdetés és Jézus alakja.” Kötelesség ez a párbeszéd, amely egy paradoxonból születik meg: „a keresztény hitet, amely a fény szimbóluma, modern korunk évszázadai során azzal bélyegezték meg, hogy a babonaság sötétségét jelenti, szemben áll az értelemmel. Ily módon az egyik oldalon az Egyház és a keresztény ihletésű kultúra, a másik oldalon a felvilágosodás jegyeit viselő modern kultúra odáig jutott, hogy megszűnt köztük a kommunikáció.
Elérkezett a nyílt, előítéletektől mentes párbeszéd ideje — a II. Vatikáni Zsinat éppen ezt az időszakot nyitotta meg —, amely megnyithatja az utat egy komoly és termékeny találkozás felé.”
Azok számára, akik a hit fényében akarják követni Jézust, Ferenc pápa elmagyarázza: „ez a párbeszéd a hívő ember [lelke] mélyéből fakadó, nélkülözhetetlen dolog. Számomra a hit a Jézussal való találkozásból született meg.” Hozzáteszi azonban azt is, hogy az Egyház nélkül nem tudott volna találkozni Jézussal, „bár tudja, hogy az a végtelen ajándék, ami a hit, emberségünk cserépedényében van elrejtve.”
Bergoglio pápa az ateista Scalfari két kulcsfontosságú kérdésére igyekszik válaszolni: „Úgy érzem, hogy az Ön számára fontos kérdés megérteni, hogyan áll az Egyház azokhoz, akik nem osztoznak vele a Jézusban való hitben.
Mindenekelőtt azt kérdezi tőlem, hogy a keresztények Istene megbocsát-e azoknak, akik nem hisznek és nem keresik a hitet. Azt mondjuk – és ez alapvető fontosságú -, hogy Isten irgalma korlátok nélküli… Aki nem hisz Istenben, annak a számára az kérdés, hogy engedelmeskedik-e saját lelkiismeretének. Aki nem hisz, az akkor követ el bűnt, ha lelkiismerete ellen cselekszik.”
„Az utolsó kérdése az, hogy amikor az ember eltűnik a föld színéről, akkor az Istenre vonatkozó gondolkodás képessége is eltűnik-e majd. Isten nem az emberi gondolkodás — legyen az bármilyen magasztos — által megteremtett elképzelés, nem függ tehát gondolkodásunktól. Egyébként pedig, ha a földön meg is szűnne az emberi élet, az ember ezzel nem szűnik meg létezni, és általunk ismeretlen módon, de a teremtett világegyetem is létezni fog vele együtt” – hangsúlyozza Ferenc pápa a La Repubblica főszerkesztőjének írt levelében.
Ferenc pápa - Magyar Kurír
Bajnai Gordon szerint Magyarország ma rosszabb helyzetben van, mint 2010-ben, de többre képes és jobbat érdemel. Az ország minden hadszíntéren - az adósság, a megszorítások, a munkanélküliség és az Európai Unió ellen indított háborúban is - vesztésre áll. Bajnai Gordon hazudik.A heti értékeléséből kimaradt, hogy kiderült, ő maga elítélt bűnözőkkel közösen kampányol és a Hajdú-Béteseken túl egy másik agrárcéget is csődbe vitt.
Bajnai Gordon kormányzása idején csökkentek a fizetések, ma nőnek.
Bajnai Gordon idején csökkentek a nyugdíjak, ma nőnek.
Bajnai Gordon idején rezsiemelés volt, most rezsicsökkentés.
Bajnai Gordon idején a mélybe zuhant a gazdaság, mára gazdasági fordulatot hajtottunk végre.
Bajnai Gordon idején az IMF-függőségben volt az ország, ma saját lábunkon állunk.
Akkor megduplázódott a munkanélküliség, ma csökken a munkanélküliség.
Miközben a bukott baloldal ismét bűnözőkkel paktál le és személyes hatalmi harcaival van elfoglalva, addig a kormány folytatja a rezsicsökkentést, további 11,1%-kal csökkentjük a gáz, a távhő, az áram árát.
A Fidesz folytatja a kiskeresetű szülők adócsökkentését, a bajba jutott családok otthonmentését, a hazai vállalkozások pénzügyi megerősítését és a foglalkoztatottság növelését.
Miközben Európából ma is rossz hírek jöttek a foglalkoztatásról, Magyarországon már 207 ezerrel többen dolgoznak, mint a kormányváltás előtt. Magyarország jobban teljesít, Bajnai Gordon hazudik.
Patrióta Európa Mozgalom
A bukott baloldal semmit nem tanult a múlt hibáiból. Mesterházy Attila, Gyurcsány Ferenc egykori beosztottja, Bajnai szövetségese, ma délután hazudott a kiskeresetűeknek, hazudott a vállalkozóknak, hazudott a nyugdíjasoknak.
Sok más hazugság mellett, azt mondta, hogy a szocialisták 8 éve alatt a nyugdíjasok mindig jobban jártak. Ezzel szemben az igazság az, hogy Mesterházy 2009-ben megszavazta, hogy elvegyenek egy havi nyugdíjat tőlük.
Mesterházy hazudott a kiskeresetűeknek is, a szocialisták kormányzása idején az ő terheiket is folyamatosan növelték: háromszorosára emelték a gáz árát, kétszeresére emelték a villany árát, megvonták a családi adókedvezményt, nem tették ingyenessé a tankönyveket a szegény családok számára.
Mesterházy hazudott a vállalkozóknak is, mert a szocialista kormányok alatt az ő adóterheiket is növelték. Az Orbán-kormány ezzel szemben - sok más vállalkozásbarát intézkedése mellett - felére csökkentette a társasági adót.
A baloldal alkalmatlansága miatt 2010-re Magyarország az összeomlás szélére került. Mesterházy ugyanolyan, mint Gyurcsány: hazugsággal készül a választásokra.
Ahogy szövetségese, Bajnai Gordon sem, úgy Mesterházy Attila sem tanult a múlt hibáiból.
Patrióta Európa Mozgalom