Bayer Zsolt: Nyílt levél a válogatottnak
Mi, magyarok, egészen páratlan teljesítményt nyújtunk a sport terén. Az olimpiai örökranglistán a fantasztikus kilencedik hely a miénk, ami összevetve lélekszámunkkal és anyagi lehetőségeinkkel, szinte felfoghatatlan.
A Monarchia örökségeként lettünk vívó- és öttusa-nagyhatalom.
Csak néhány név az összesen 56 (!) magyar olimpiai bajnok vívó közül: Petschauer Attila, Bujdosó Imre, Dömölky Lídia, Fenyvesi Csaba, Schmitt Pál, Gerevich Aladár, Kulcsár Győző, Szabó Bence, Rejtő Ildikó – és a legutóbbi: Szilágyi Áron. S nézzük az öttusázóinkat: Balczó András, Benedek Gábor, Fábián László, Kovács Aladár, Martinek János, Mizsér Attila, Móna István, Nagy Imre, Németh Ferenc, Szondy István, Török Ferenc, Vörös Zsuzsanna.
De a vívás és az öttusa csak kettő a csodák közül. Mert itt vannak az úszóink. Hajós Alfrédtól Gyurta Dánielig. A tornászaink, Keleti Ágnestől Berki Krisztiánig. A kajak-kenu sport magyar óriásai, Kovács Katalintól Kammerer Zoltánig. A vízilabdázó-fenoménjaink, Gyarmati Dezsőtől Benedek Tiborig. Az atlétáink, Zsivótzky Gyulától Németh Miklóson át Pars Krisztiánig.
Az ökölvívóink, Papp Lászlótól Gedó Györgyön át Kokóig. A birkózóink: Kozma, Hegedűs, Növényi, Repka és a többiek. Vagy éppen a cselgáncsozóink, Kovács Antal, az Ungvári fivérek, Csernoviczki Éva, Joó Abigél. S ha megengedhető nekem ennyi elfogultság: idén augusztusban nyert az ifjúsági cselgáncs-világbajnokságon ezüstérmet a nevelt lányom, Mihalovits Kincső.
Naponta látom, nézem, csodálom, hogy micsoda munka van ebben az eredményben. Látom, hogy ez a gyereklány micsoda büszkeséggel és felelősséggel ölti magára a címeres melegítőt. S látom, miképpen áll helyt az iskolában, mert hát dzsúdóból, ugye, soha nem fog megélni.
Miképpen soha nem fognak tisztességesen megélni teljesítményükből a csodálatos magyar kézilabdázók sem. Sem a fiúk, sem a lányok. Pedig hol vannak ők hozzátok képest, Istenem! Mint a gyöngyharmat a trágyalétől… S ugyanezt elmondhatjuk mondjuk a jégkorongozóinkról is.
Valahol itt van a lényeg, azt hiszem.
Ott, abban a szimbolikus pillanatban, amikor Dzsudzsák Balázs összetöri Lamborghinijét…
Valahol itt lehet elrontva minden. Hogy ti királyi módon megéltek ebből a teljesítményből. Ennek kell véget vetni, de azonnal. Tetszik vagy sem: ennek így nincs többé semmi értelme. Eddig sem volt – de áltattuk magunkat. Mindig kitaláltunk valami oktalan reménységet, aztán elkezdtünk hinni benne. Aztán ti sorra leköptétek a reményeinket.
Nem az a baj, hogy kikaptatok.
Az a baj, ahogy kikaptatok. Bukarestben is, Hollandiában is. Erre nincs mentség, és nincsen magyarázat. Nincsen többé semmiféle magyarázat és mentegetőzés. Takarodjatok.
Takarodjatok, mert ti vagytok a szégyen maga. S ez önmagában még senkit sem érdekelne. De ti akárhová mentek, mindenhol szégyent hoztok a hazátokra, és megaláztok mindannyiunkat.
Néztem azt a nyolcat, amit kaptatok. Néztem a „meccset”, és nem tudtam eldönteni, hogy tizenegy becstelen disznó van a pályán, vagy tizenegy képességtelen, mozgássérült szerencsétlen. S mindjárt megkövetem a mozgássérülteket, akik méltósággal és becsülettel viselik a rájuk mért sorsot, és helytállnak a saját helyükön.
Ti nem álltok helyt soha, sehol. És ebből vagytok milliomosok.
Takarodjatok.
És nem mondom, hogy szégyelljétek magatokat. Mert ugyan ti vagytok a szégyen maga, de a szégyenkezéshez önbecsülés kell, becsület kell, méltóság kell. Úgyhogy ne szégyelljétek magatokat. Csak takarodjatok. Adjátok le a szerelést, vegyétek le örökre a címeres mezt, mert csak beszennyezitek magatokkal. Az utolsó oltsa le a villanyt – és ne lássunk titeket, soha többé.
Aztán kezdjük el valahogy ezt az egészet elölről. A mai hatévesekkel. Addig pedig függesszük fel ezt az egész szánalmas, megalázó, arcpirító disznóságot. A pénzt pedig kapják meg azok, akik megérdemlik. Akik mögött van valami teljesítmény. És kapják meg a hatévesek a lehetőséget és a tökéletes körülményeket.
Benneteket, senkiháziak pedig tartsanak el a nézőitek ezentúl. Elég volt belőletek, egyszer s mindenkorra!
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Székelyek Nagy Menetelése - Műemlékek nagy menetelése
A Székelyek Nagy Meneteléséhez kapcsolódó fényképes blogbejegyzést állítottak össze a sepsiszentgyörgyi Hereditatum.org online műemlékes adatbázis szerkesztői, a tervezett útvonal tőszomszédságában lévő műemlék épületek egy részét mutatják be Kököstől Bereckig.
A háromszéki, de székelyföldi viszonylatban is egyedi kezdeményezésnek számító Hereditatum honlap fiatal szakemberei így kapcsolódtak a tervezett tiltakozási megmozdulásra.
Spontán ötlet volt, megpróbálták „összekapcsolni” a műemlékeket azokkal a hírekkel, amelyek az embereket foglalkoztatják – magyarázta érdeklődésünkre Ferenczi Z. Sámuel építőmérnök, aki kollégájával, Popovici Szabolcs Tiborral közösen készítette az összeállítást.
Kökös és Bereck közötti műemlékekből mutatnak be néhányat blogjukon (Hereditatum.blogspot.ro), a tíz település szinte mindenikéről kiválasztottak egy jobb állapotút és egy pusztulófélben lévőt. Figyelemfelkeltő fényképes anyagukat egyszerűnek, tájékoztató jellegűnek tartják.
Így például Kökösnél az unitárius templom a jó példa, a Serester József-ház fotóin pedig az látszik, sürgősen javításra szorulna az omladozó épület. Hasonló fényképek láthatók Uzon, Szentivánlaborfalva, Réty, Sepsibesenyő, Dálnok, Csernáton, Kézdivásárhely esetében (itt egy térképen több épületet is bejelöltek) továbbá Nyujtód, Lemhény és Bereck műemlékeire lehet rápillantani. Egy-egy fényképre kattintva a Hereditatum adatbázisába jut az érdeklődő, ahol több fotó megtekinthető, illetve más információ is olvasható műemlék épületről.
idekattintva elérhetjük a linket! http://hereditatum.blogspot.hu/
Mózes László
Háromszék, Patrióta Európa Mozgalom
Sütő András novellája alapján forgatnak filmet Énlakán és a Madarasi Hargitán
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) támogatásával október elején a Madarasi Hargitán és Énlakán forgatják a Sütő András Hargitai vadászkalandok című novellája alapján készült televíziós játékfilmet, amelynek rendezője András Ferenc, operatőre Kurucz Sándor, producere Füredi Vilmos, a dramaturg pedig nem más, mint Kincses Elemér.
A novella és az ebből írt Vadászmese című film a Hargitán játszódik, és két kamasz, egy árva fiú és meg egy vidéki lány szerelméről szól. A kamaszkor végén, a felnőttkor elején levők tiszta kapcsolatát beárnyékolja a felnőttek eldurvult világa. A történet hátterét a természet, a természetszeretet adja.
A főszereplő egy árva gyerek, akinek a nevelőapja az erdőpásztor, és ő felügyeli a vadászatot is. A történet keretét egy furcsa vadászat adja, ahol sok minden történik, ami befolyásolja a két fiatal érzelmi kapcsolatát is. A főszerepet Kis Szabolcs székelyudvarhelyi középiskolás játssza, míg a lány szerepére Horváth Kriszta bolyais diákot választották ki a válogatón Marosvásárhelyen. A felnőttek szerepét Berekméri Katus (anya), Győrffy András (nagyapa), Gáspárik Attila, Szélyes Ferenc, Nagy István (vadászok), Bokor Barna (narrátor), Bányai Kelemen Barna (apa) játssza. A két kamasz osztálytársait is a válogatón megjelent lányok és fiúk alakítják majd.
András Ferenc rendezővel a szereposztó előtt Marosvásárhelyen elmondta, régi barátság köti Kincses Elemérhez, együtt nagyon sokat jártak Sütő Andráshoz, akivel szintén jóban voltak.
– Nagy megtiszteltetés számomra, hogy felvállalhatom a barátom, Sütő András novellája alapján készült film rendezését Kincses Elemér dramaturgiájával, akihez szintén baráti szálak kötnek több évtizede. 2003-ban kezdtünk el gondolkodni azon, hogy a Hargitai vadászkalandokból filmet készítsünk. Elemér megírta a szövegkönyvet, aztán sokáig nem kaptunk támogatót, míg az idén az MTVA úgy döntött, hogy megadja támogatást. Mindössze egy hónap forgatási idő áll egyelőre a rendelkezésünkre. A film időtartama 70 perc – mondta a rendező, majd azt is elárulta, hogy apai ágon kötődik Erdélyhez, ezért is nagy lelkesedéssel forgatják a filmet olyan gyönyörű helyszíneken, mint a Hargita és Énlaka.
ErdélyMa
Vizsgázik az Európai Bizottság
A szent tehénként kezelt „szabadpiac” a magyar lakosságnak nem a szolgáltatók valós versenyét hozta, hanem sokkal inkább a kartellszerű áremeléseket.
A piaci szereplők nem egymást túllicitálva próbáltak egyre kedvezőbb feltételekkel konkurálni a valós, szabadpiaci verseny szellemében, hanem kényelmesen hátradőltek és a biztos, törvényben garantált profitjukat évről évre zsebre tették, majd jó részét külföldre vitték. Megtehették? Igen, minden további nélkül.
A szocialista kormányok biztosították számukra az extraprofitot (ez lenne a szabad verseny?), és a kartellszerű működés ellen az égadta világon senki nem lépett fel.
Szabó Anna
Magyar Nemzet
Most az 1956-os események, hősök emlékét kívánják meggyalázni a gátlástalan posztkommunisták
Mint minden épeszű ember, a Műegyetem (BME) nekünk nyilatkozó rektora sem tartaná normálisnak, ha október 23-án, a nagy múltú intézmény elé tervezett „összellenzéki” rendezvényen a pártok 1956 emlékét és az akkori megmozdulásokat az ő mostani kampány- eseményükkel próbálnák párhuzamba állítani.
… De nem csupán a történelemhamisító párhuzam felállítása elfogadhatatlan - maga a helyszín is az. Kegyeletsértő olyan politikusok (Gyurcsánytól Mesterházyn át Bajnaiig) mondanak majd beszédet a rakparti emlékhelyen, akikből biztosan nem kérnének az akkori résztvevők.
Pilhál György
Magyar Nemzet
Gyurcsány Ferenc buggyos farmerban és tornacipőben a bíróság előtt
Én nem tudom, gondoltam-e valaha arra, hogy egyszer még eljön az az idő, amikor érdemesnek látom foglalkozni Gyurcsány Ferenc személyiségével.
... De tudomásul kell vennünk azt a tényt, hogy semmiképpen sem akarja önmagát politikai hullának tekinteni, s a bíróságon elvárja, hogy tisztelettel miniszterelnök úrnak szólítsák, betartva a protokoll szabályait. Nem akarom a szemére vetni, hogy ő maga megfeledkezett ezekről a szabályokról, amikor a bíróság előtt buggyos farmerban és tornacipőben jelent meg, bár nyilván tisztában van azzal, hogy egy tárgyalás hasonló öltözködési szokásokat követel meg, mint egy temetés.
Kristóf Attila
Magyar Nemzet
Színes karrier - a libatenyésztők kifosztásától kezdve, a "szakértő" miniszterelnökön keresztül - a szobor-lincselő szövetség vezetőjéig széles a skálája Bajnai pályájának
Amikor 2009-ben hosszas kaszting után Bajnai Gordont tette kormányfővé az akkori MSZP–SZDSZ-es parlamenti többség, a miniszterelnök olyan arculatot épített ki, amelynek középpontjában a szakértelem, a válságkezelés állt. (...) Úgy tűnik azonban, hogy az elmúlt időszakban sok sérülés érhette ezt az imázst, ráadásul részben Bajnai tevékenysége nyomán. Olyan lépéseket tett ugyanis, amelyek egyáltalán nem illenek a szakember szerepéhez.
Zila János
Magyar Hírlap
Magyar emlékek a nagyvilágban - Bessenyei György szobra - Bécs - Ausztria
A XVIII. század második felében számos fiatal magyar nemes szolgált – és művelődött – Bécsben, Mária Terézia testőrségében. Szálláshelyük a Trautson-palota volt, amely 1925-től a Collegium Hungaricumnak adott otthont.
A hatvanas évek elején a magyar állam eladta a barokk épületet, amelynek bejáratánál máig tábla őrzi az egykori daliás lakók emlékét: Palais der Ungarischen Garde. A legjelesebb magyar testőrök nevét azonban nem a had-, hanem az irodalomtörténet lapjaira jegyezték fel. Itt, a császárvárosban bontakozott ki Barcsay Ábrahám, Báróczy Sándor és legfőképpen Bessenyei György (1747-1811) tehetsége.
A köznemesi származású ifjú nyolc esztendőn át, 1765-től 1773-ig testőrködött, de kilépése után még évekig Bécsben maradt.
Képviselte a magyar protestánsok ügyeit, működött udvari könyvtárőrként. 1782-ben hazatért pusztakovácsi birtokára, és ott élt haláláig.
Irodalmi tevékenysége a testőrlaktanyában kezdődött, 1772-ben itt írta a Hunyadi László tragédiáját, majd az Ágis tragédiáját is.
Legjelentősebb művei – A filozófus (1777), A holmi (1779) – is Bécsben születtek, de a magyar felvilágosodás programadó, iránymutató alkotásaivá váltak. Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék című röpiratában pedig a tudományos akadémia létrehozását szorgalmazta.
Nem véletlen, hogy éppen Bessenyeinek állítottak emléket a bécsi magyarok. A mellszobor Fekete Tamás (1931-2007) munkája, az 1848-as forradalom 150. évfordulóján avatták fel a Trautson-palota előtti parkban.
magyar emlékek a világban
Nagy pofon a maffiabaloldalnak! - elsöprő Fidesz-győzelem Baján
A Fidesz jelöltje nyerte az újbóli időközi választást Baján a 32-es szavazókörben, ahol a választás végeredményét befolyásoló események miatt kellett újból urnákhoz járulniuk a választóknak.
A Fidesz jelöltje, Kovács Csaba nyerte 138 szavazattal az újbóli időközi választást Baján a 32-es szavazókörben – közölte Zsigó Róbert vasárnap este az előzetes eredmény kihirdetése előtt. Teket Melinda, az MSZP, az Együtt–Korszakváltók Párta és a Demokratikus Koalíció jelöltje 69 szavazatot kapott, a harmadik helyet a Jobbik szerezte meg 14 vokssal. Az LMP nem kapott szavazatot.
Az időközi választásokhoz képest kifejezetten magas részvételi arány mellett zajlott vasárnap a megismételt időközi választás Baján a 32-es körzetben. A hangulat igen-igen felfokozott volt, egy képzavarral élve a szavazóhelyiség közvetlen közelében – egy parlamenten kívüli kis párt által – főzött gulyás már csak „hab volt a tortán”.
A bajaiaknak azok után kellett újra a szavazóurnákhoz járulniuk, hogy a szeptember 22-én megtartott „első kör” után a Kecskeméti Törvényszék – vétkes megnevezése nélkül – kampánycsendsértést állapított meg. Akkor Kovács Csabára, a Fidesz jelöltjére 467-en (47 százalék), Teket Melindára, az MSZP, az Együtt–Korszakváltók Pártja és a Demokratikus Koalíció jelöltjére 406-an (41 százalék) szavaztak. A Jobbik jelöltje, Markó György a voksok 8, az LMP-s Ikolity István 4 százalékát kapta.
Patrióta Európa Mozgalom
Régóta tart Európa elrablása
Duray Miklós: Európa elrablása tehát folyamatban van. Már réges-régen nem a fehér bikáról és a szépséges királyleányról szól a történet, hanem teljesen másról. A hitelezők és a hitelt felvevők között létrejött egy türelmi egyezmény. Az Osztrák-Magyar-Monarchiában ezt a kiegyezés időszakának nevezik, Európa nyugati felében ez volt a dinamikus korszak leáldozásának ideje. Ennek jött el a vége 1914-ben. a végelszámolás 1918-ban következett be. A második világháború ennek a végelzámolásnak a revíziójaként értelmezhető. A hitelezők győztek. A második világháború borzalmai azonban felülírták a XVII. és XVIII. század "vallásháborúnak" álcázott ellentéteit.
Magyar Nemzet