Zórád Ernő képregényrajzoló, festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista, iparművész, a "Precíz Bohém".
Zórád felvidéki, elszegényedett középnemesi családból származott. Családjának 1918-ban, Csehszlovákia létrejöttekor el kellett hagynia Nyitrát és felköltöztek Budapestre, a Tabánba.
Kiemelkedő rajztehetsége korán megmutatkozott, 1927 és 1929 között az Iparművészeti Iskolában tanult Haranghy Jenő tanítványaként. Évfolyamtársa volt Ehrenfeld Miklós és Tóth Imre, akik később Michel Gyarmathy és Amerigo Tot néven váltak ismertté.
Zórád a második világháborúban a lovastüzérségnél szolgált Galíciában. A háború után kezdett a sajtóban dolgozni, először a Parragi György vezette Magyar Vasárnapnak, majd a Pesti Izének is rajzolt grafikákat, karikatúrákat. Első képregénye, a Karl May regényéből készült Winnetou 1957-ben jelent meg.
A következő évtizedekben számtalan képregényt rajzolt, amelyek a kor szűkös lehetőségei miatt csaknem mind irodalmi művek adaptációi voltak és néhány oldalas fekete-fehér folytatásokban jelentek meg különböző magazinokban. A hetvenes és nyolcvanas években néhány munkája teljes füzetekben, akvarellel színezett, nagyalakú albumokban, egész oldalas festményekkel gazdagítva látott napvilágot (1975-ben a Winnetout is újrarajzolta);
Rendkívüli grafikai tudása mellé széles körű műveltség párosult, ennek köszönhetően mindig hitelesen tudott megrajzolni letűnt korokat, a történelmi személyeket és helyszíneket igyekezett a legapróbb részletekig hűen visszaadni. Vallotta, hogy egy képregényrajzolónak mindent tudni kell, minden tudományterületen jártasnak kell lenni ahhoz, hogy hitelesen mutathassa be a művének tárgyát. Olyan művész volt, aki nem leereszkedett a lenézett műfajhoz, hanem a képregényt emelte művészi színvonalra.
Zórád nem csak a képregényben alkotott maradandót, 1952-től kezdve számos diafilmet készített, magazinokat, könyveket illusztrált. Sok illusztrációt készített kedvenc írói, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán, és Móricz Zsigmond műveihez.
Eredeti hivatásának, a festészetnek sosem fordított hátat, akvarelljeiből többször nyílt kiállítás (először 1947-ben Budapesten) itthon és külföldön egyaránt. Mesterien bánt a vízfestékkel és annak fedőfestékes változatával, a gouache-sal. Legismertebb és talán legszebb képsorozatán az 1930-as években lebontott bohém Tabánt örökíti meg (a képeket évtizedekkel a városrész lebontása után, egykori vázlatai alapján és emlékezetből festette). Művei Balassagyarmaton és a felvidéki Ipolyságon a Városi Képtárban láthatók.
Felháborítónak nevezte Orbán Viktor kormányfő a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága döntését, amely szerint Magyarország nem tarthatja fönn a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetését.
A miniszterelnök Körmenden, a Fidesz EP-választási rendezvényén azt mondta, felháborítónak tartja a döntést, egy újabb bizonyítéknak arra, hogy úgy tűnik, Brüsszelben és Strasbourgban, tehát az Európai Unióban „a bűnt elkövető emberek jogait az ártatlan emberek jogai és az áldozatok jogai elé helyezik”.
A magyar emberek akaratát semmibe véve a tényleges életfogytiglan ellen is támadást indítottak Brüsszelben a szocialisták európai parlamenti képviselői, Tabajdi Csaba és Göncz Kinga javaslatára. A vasárnapi európai parlamenti választás azért is fontos, hogy olyan európai parlamenti képviselőket küldjenek Brüsszelbe, akik meg fogják védeni a tényleges életfogytiglant és ki fognak állni a magyarok döntése mellett.
Hozzátette: a kormány nevében a leghatározottabban vissza kell utasítani ezt, és meg kell védeni az életfogytig tartó szabadságvesztés intézményét, amely jelentős visszatartó erővel bír a bűnt elkövetők vagy az ilyen szándékkal rendelkező emberek számára. A magyar kormány a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőivel szemben továbbra is ragaszkodni fog a tényleges életfogytiglani büntetéshez.
Orbán Viktor a körmendi városháza előtt az öt körülvevő több száz szimpatizáns gyűrűjében arra biztatta hallgatóságát, hogy menjenek el vasárnap szavazni, vegyenek részt az európai parlamenti választáson.
Szavai szerint bár igaz, hogy Magyarországnak nemzeti kormánya van és a magyar ügyeket itt Magyarországon, a magyar emberek fogják eldönteni, de ez nem jelenti azt, hogy „ki tudnánk magunkat szakítani abból a világból, amelyben élünk”.
Magyarország tagja az Európai Uniónak, ezért „bár mi döntünk el nagyon sok kérdést”, de nagyon sok, már itt eldöntött ügyért meg kell harcolni Brüsszelben is, mert ott nagyon sok mindent akasztanak meg – fogalmazott. „Ott erősek a bankok, erősek a multik, erősek a bürokraták, akik néhanapján nem nézik jó szemmel, amit mi csinálunk” – mondta.
„Ha olyanokat küldünk oda, akik nem harcolnak értünk, nem állnak ki a magyarok igazságáért, nem állnak ki a magyar érdekek mellett, akkor Brüsszelben számos itthon eldöntött jó dolgot elgáncsolhatnak” – mondta.
Orbán Viktor arra szólította fel a polgári, keresztény és nemzeti táborral szimpatizáló választópolgárokat, hogy vegyenek részt a voksoláson és adják szavazatukat a Fidesz–KDNP jelöltjeire.
A kormányfő szerint kétfajta szélsőséges politikai irányzat létezik, amelyik „bajt tud hozni a magyarok fejére” Brüsszelben. Az egyik azt mondja, hogy valamiféle Európai Egyesült Államokat kellene létrehozni, feláldozva ezzel egy még nem létező európai egység oltárán az ezeréves magyar államiságot; a másik irányzat pedig azt követeli, hogy indulatainkat követve, a józan eszünket sutba dobva lépjünk ki az Európai Unióból.
Egyik sem szolgálja Magyarország érdekeit – szögezte le a kormányfő, hozzáfűzve: "a történelem megtanított bennünket arra, hogy ott kell ülni annál az asztalnál, ahol a világ dolgairól döntenek, mert ha nem ülsz ott az asztalnál, ne lepődj meg, ha az étlapon találod magad”.
mno
“Tudnod kell, hogy az emberek nem ok nélkül ragaszkodnak a középszerűhöz, a zavaroshoz és vajákoshoz, az illúziókhoz és a szobatiszta félismeretekhez, tehát a műveletlenséghez.
Mert a műveltség annyi, mint az igazságnak – minden dolgok igaz ismeretének – feltárása és elviselése. S az igazat elviselni mindig nagyon nehéz. A műveltséghez, tehát a valóság és igazság megismeréséhez, rendkívüli bátorság kell. Az ember egész szívével, sorsával, lényével ismeri meg az igazságot. Az ember csak életre-halálra lehet művelt.
Az emberek mindig készségesebben nyugodnak bele valamilyen kellemetlen igazság elkendőzött magyarázatába, tehát a műveletlenségbe, mint a nyers, egyszerű, tőmondatos igazságba, ami a műveltség.
Az emberek titokban tudják, hogy minden, ami igaz és emberi, tehát valóságos, vérben, verejtékben és szenvedélyben fogan, de szívesebben pusmogják, lesütött szemmel, hogy a gyermekeket a gólya hozza.
Ez így tetszetősebb és kényelmesebb. De a műveltséget nem a gólya hozza.”
Füves könyv - részlet
Márai Sándor (1900-1998) - író, költő
"Kicsi fehér templomotokba
Most minden erők tömörülnek.
Kicsi fehér templom-padokba
A holtak is mellétek ülnek.
A nagyapáink, nagyanyáink,
Szemükbe biztatás vagy vád:
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!"
Templom és iskola - részlet
Reményik Sándor (1890-1941) - költő
A Mintarajziskolában szerzett rajztanári oklevelet. Székely Bertalan volt a mestere. 1907-től élénk színezésű naturalista tájképeket festett és állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban.
A nemzetbiztonsági ülés végén a jobbikos európai parlamenti képviselő, Kovács Béla elmenekült az újságírók kérdései elől. Németh Szilárd kijelentette, hogy a kémügyben felmerült vádak megalapozottságát bizonyította a mai meghallgatás. Kép- és hangfelvétel is van a bizonyítékok között.
Amíg Vona és Mirkóczki a sajtó kérdéseire válaszolt, Kovács egy szegedi kampányrendezvényre hivatkozva szinte elmenekült az újságírók elől. A média munkatársai üldözőbe vették, de a képviselő egyetlen kérdésre sem válaszolt. Arra sem, hogy „Kovács úr, ön szerint nem gyanús, hogy menekül?” – írja az Origo.
Németh Szilárd újságíróknak azt mondta: a szolgálatok tényekre, kép- és hangfelvételekre alapozva adtak dokumentált tájékoztatást, amely alapján a testület tagjai meggyőződhettek arról, hogy Kovács Béla kapcsolatot tartott fenn az orosz titkosszolgálattal, és ez a kapcsolat szervezett és konspirált volt.
„Van kémügy, de nincs James Bond” – nyilatkozta Molnár Zsolt, a bizottság elnöke azt követően, hogy a Belügyminisztérium, az ügyészség és a szolgálatok képviselői zárt ülés keretében tájékoztatást adtak a kémgyanúba keveredett politikus ügyéről. Az elnök arra reagált így, hogy a Jobbik megpróbálta elbagatellizálni a kémügyet azzal, hogy James Bondhoz hasonlította Kovácsot. Molnár leszögezte, hogy politikailag tisztán látnak, „a Jobbik az orosz érdekszférát választotta”.
Jogi értelemben nagy a felelőssége az ügyészségnek, mert egész Európa figyelni fogja az ügyet – tette hozzá a szocialista politikus, és kérdésre kijelentette: nagy valószínűséggel olyan dolgok vannak az ügyészség kezében, amelyek megalapozzák a gyanút.
Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja azt mondta: pártja számára elsőrendűen fontos az, hogy látni lehessen: miként növekszik az orosz befolyás Magyarországon, ezért tisztánlátást követelnek Kovács Béla ügyében.
Hozzátette: további vizsgálatokat és bizottsági ülést kezdeményez, hogy tisztázódjon, milyen szerepe van az ügyben a Jobbiknak és Kovács Bélának, aki mellett – mint Szél Bernadett mondta – a Jobbik teljes mellszélességgel kiáll. Az LMP-s politikus szerint Kovácsnak és a Jobbiknak is van még mondanivalója az ügyben.
mno
A Fidelitas egy honlapra gyűjtötte a „Magyarországot lejárató baloldali akciókat”, amelyek miatt a baloldali pártok méltatlanná váltak Magyarország európai uniós képviseletére.
Böröcz László, a szervezet ügyvezető alelnöke vasárnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a www.aszegyenfal.com-on az elmúlt négy év „leginkább arcpirító akcióit” gyűjtötték össze, amelyekkel a baloldal megpróbálta lejáratni a magyar kormányt és Magyarországot az uniós intézményekben.
Példaként említette Göncz Kinga európai parlamentbeli felszólalását, amelyben az MSZP képviselője a 2010-es kormányváltás után pár héttel arról beszélt, hogy Magyarországon megszűntek a demokratikus intézmények.
Böröcz László hozzátette: azok, akik részt vettek „az ország lejáratásában”, és akik jóváhagyták az akciókat, méltatlanná váltak arra, hogy Magyarországot képviseljék Brüsszelben.
Kattints a szégyenfalra:
http://aszegyenfal.com/
Ismét Európa tetején a magyarok!
Fantasztikus győzelmet aratott a Pick Szeged férfi kézilabda csapata
Megnyerték az EHF Kupát, miután a berlini négyes döntőben a tegnapi németek felett aratott győzelmet követően ma a fináléban 29-28-ra győztek a francia Montpellier ellen.
Gratulálunk fiúk, ez hatalmas teljesítmény volt!
Öregbítettétek a magyarok hírnevét a világban.
Hajrá Szeged! Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!
Mivel a Jobbik ez idáig szinte kivételezett helyzetben volt, és élvezte a nyugalmat, amelyet a média és a politikai ellenfelek biztosítottak számára, az elmúlt hetek történései láthatóan megviselték a pártot. A Gaudi-Nagy és Morvai-féle performance a parlament alakuló ülése alatt rávilágított a szavazótábor egy részének nyilas-ávós házmester mentalitására és persze az ugyanilyen mentalitással rendelkező prominensek lelkivilágára. A baloldali média és politika az elmúlt hónapokban többször leírta és elmondta, hogy a Jobbik nyugalmát a Fidesz biztosítja, természetesen saját politikai érdekei által vezérelve. Ennél nagyobb ostobaságot aligha lehet mondani. Vessen mindenki egy pillantást a Jobbik-közeli sajtó elképesztő Fidesz-gyűlöletére, nézze meg a választási eredményeket, ott lett legerősebb a Jobbik, ahol egykor az MSZP volt a legerősebb. A Jobbik szavazótáborának legnagyobb része az MSZP egykor volt szavazótáborából verbuválódott. Lásd még a Bolgár úr műsorában „comingoutoló”, baloldali érzelmű szavazót, aki a „cigánykérdés” miatt szavazott a Jobbikra. Szóval ez a Fidesz–Jobbik titkos szövetségről szóló balos legenda a legnagyobb marhaságok egyike az összeesküvés-elméletek széles mezején. A Jobbik és az MSZP szavazótábora ér ugyanis össze, a Jobbiknak pedig kizárólag a senki földjén vannak szövetségesei (Hatvannégy vármegye, Betyársereg!). A további szövetségesek pedig Keleten keresendők. Mert hát erről szól a Kovács Béla-ügy. Amely ügynek – eddig legalábbis – legérdekesebb fejleménye a baloldali mainstream média „ügykezelése”. Nevezett média ugyanis első reakcióként a Fidesznek és a kormánynak esett neki. A Népszabadság így ír szerkesztőségi vezércikkében: „A Fidesz módszereiről viszont már mindent tudunk. Az aktuális politikai ellenféllel szemben az ideális pillanatban habozás nélkül veti be az állam összes, elvben pártsemleges eszközét, rendőrséget, ügyészséget, titkosszolgálatot. Olyasmit szivárogtatnak ki jól időzítve, ami, ha igaz, azonnal cselekvésre kellett volna késztesse a hatóságokat, amikor a tudomásukra jutott, ha pedig nem igaz, akkor viszont bűncselekmény bedobni a köztudatba. Gond nélkül váltanak célpontot: mikor kit tartanak veszélyesnek magukra nézve. Ott állnak a dossziék glédában, csak szólnak fentről, hogy most X.-ről kéne egy kapucnis fotó, most Y.-ról egy ingatlanügy, nem is, inkább Z.-ről valami kompromittáló. »Mi? Hogy nem az amerikaiaknak, hanem az oroszoknak? Kár. Na mindegy, jó lesz ez is...«” (Jaj, gyerekek! Majd az emlékirataimban elmesélem, kitől is jött a kapucnis fotó! Meg fogtok döbbenni.) A Népszava lényegében ugyanezt öblögeti szegény hülye Dési János által: „Nincs a történteken mit csodálkozni. A Fidesz az ellenfeleit előszeretettel intézi el büntetőjogilag. Torgyán és a fia vagy éppen Szabadi, Hagyó, Hunvald, Dávid Ibolya, Herényi stb. Így megy ez. Elszemtelenedtek, mint Berija, akkor majd helyrerakjuk őket büntetőjogilag.” Ebben a kórusban (tényleg! Akkor most ki is védi a Jobbikot?) üde kivételnek számít az Index írása: „Túl nagy tétje van annak, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentése alapján a Legfőbb Ügyészség kérte Brüsszeltől Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését, méghozzá azzal az indokkal, hogy a jobbikos EP-képviselő az Európai Unió ellen, Oroszországnak kémkedett. Bár hivatalosan keveset vagy szinte semmit nem lehet tudni, de éppen ez az, ami miatt bizonyosan pontosak a kormány szócsövének is tekinthető Magyar Nemzet állításai: éppen a kémügyek azok, ahol általában minden, az üggyel kapcsolatos részlet titkos. Sőt, nemcsak a részlet, de még az alapinformációk is. Éppen ez erősíti meg a gyanút, hogy itt valóban nagyon súlyos ügyről van szó. (…) Az Indexnek név nélkül nyilatkozó, de a hírszerzés területét testközelből ismerő források éppen ezért nem valószínűsítik, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal egy koncepciós eljáráshoz asszisztálna, vagy felsőbb utasításra megalapozatlanul tenne feljelentést egy ilyen ügyben, ehhez ugyanis Kovács orosz sztorija túl meredek. Ahogy egyikük fogalmazott, ez »blöffnek kicsit durva lenne«. (…) A jobbikos kémbotrány kirobbanásakor Kovács Béla az újságíróknak azt mondta: szeretné, ha a parlament nemzetbiztonsági bizottsága nyilvánosan tárgyalná az ügyét. Ez viszont nonszensz és teljességgel kizárt, és ezzel nyilvánvalóan Kovács Béla is tisztában van, vagy ha ő nem, akkor pártja nemzetbiztonsági szakértői. Egy ilyen eljárás tele van államtitkokkal (…), így kizárt, hogy akár egy ezzel kapcsolatos nemzetbiztonsági ülés, akár egy büntetőügy teljesen sajtónyilvános legyen, erre korábban és a jövőben sem lesz példa. A Jobbiknak viszont remek lehetőség arra, hogy a közvélemény felé azt kommunikálja, hogy ő transzparenciát és teljes átvilágítást akar, bezzeg a Kovács Bélát lejárató hatóságok és politikusok titkolóznak.” Hát ez lenne a lényeg. Úgyhogy óvatosan a Bélával. A baloldali sajtó pedig lassan összeülhet kitalálni, hogy ha további disznóságok derülnének ki a Jobbikról, azt hogy lehetne mégis a Fidesz és a kormány nyakába varrni. Természetesen úgy, hogy közben tovább éljen a Fidesz–Jobbik-együttműködés legendája. Bayer Zsolt Magyar Hírlap
Fricz Tamás szerint a neoliberális gazdaságfilozófia elhitette a világgal, hogy a „befektetők” extraprofitja előbb-utóbb „lecsorog” a munkavállalókig.
Nos, az utóbbi húsz-harminc évben a multinacionális cégek extraprofitja brutálisan nagyra nőtt, a spekulatív műveletekből szerzett banki, biztosítótársasági, hedge fund-i bevételek, az offshore cégekbe mentett vagyonok pedig nem csorogtak le sehová. Az etikus gondolkodást úgy tudjuk megjeleníteni, ha piacot erős jogi törvényi eszközökkel kordában tartjuk, s az állam szerepét megnöveljük.
A leggazdagabb réteg önmérséklete nélkül – amelyre, ha másképp nem megy, rá kell kényszeríteni az érintetteket – nem tudjuk megoldani a szegénység és a közjó problémáját.
Napi Gazdaság