Revizionista - Magyarországnak igazságot követelő plakát az 1930-as évekből

                         

Fricz Tamás: Ez most komoly, Brüsszel?

                              Magyarország már évek óta következetesen betartja a 3 százalék alatti államháztartási hiányra vonatkozó EU-s követelményt, s biztatóak a gazdasági adatok. Minderre az Európai Bizottság kristálytisztán „logikus” válasza: ismét túlzott deficit-eljárás indulhat országunkkal szemben… Az EB már június végi jelentésében meglebegtette ennek a lehetőségét, s ezt a napokban megismételték. Azt hiszem, már-már fölösleges az Európai Bizottság „aggodalmait” gazdasági adatokkal, mutatókkal cáfolni, amelyek egyébként valóban, feketén-fehéren azt igazolják, hogy az ország kezd kikecmeregni a válságból és elindult a gazdasági fejlődés. Azért fölösleges a számadatok segítségével vitába bocsátkoznunk – amelyet reális körülmények között csak megnyerhetnénk –, mert ebben az esetben ez itt és most nem számít semmit. A szándék számít, ami az EB jelentése mögött meghúzódik. Ez pedig nem más, mint hogy az Európai Bizottság meg akarja büntetni Magyarországot. Ha rászolgált erre, ha nem. Márpedig ha az EB büntetni akar bennünket, akkor büntetni is fog; hiszen az államadósságunkat nem tudjuk fél-egy év alatt 80 körüliről 60 százalék alá szállítani, mert erre – legjobb tudomásom szerint – még soha senki nem volt képes. Mit számít az, hogy a tények brutális módon cáfolják az EB bizottságának lesújtó mondatait? Mit számít az, hogy a 28 EU-tagállam közül kilencben a magyarnál magasabb, öt országban pedig hasonló az adósságszint, tehát a középmezőnyben vagyunk? Mit számít az, hogy az uniós országok átlagos adósságszintje jóval magasabb a magyar szintnél, jelesül 87,1 százalék, sőt az eurózóna 92,6 százalékos átlagadóssággal rendelkezik? Arról már ne is beszéljünk, hogy brüsszeli előrejelzések szerint az államadósság 2015-re az EU átlagában eléri a 90 százalékot, az eurózónában pedig a 96 százalékot. Ezzel szemben Magyarország azon kevés tagállamok közé tartozik, amelyik tartani tudja a 80 százalék körül ingadozó, de most az alatti adósságszintjét. Csak egy példa erre: Németország adósságszintje hazánkéhoz hasonlóan 78,4 százalék, míg Nagy-Britanniáé 90,6, Franciaországé pedig 93,5 (!) százalék. És mégis, ismét mi jövünk szóba. Ennek oka pedig a „megmásíthatatlannak” látszó döntés az Európai Bizottság részéről, mely talán Cato római államférfi unos-untalan ismételt mondásával vethető össze: „Ceterum censeo, Carthaginem esse delendam”, vagyis: változatlanul az a véleményem, hogy Karthágót el kell pusztítani. Az EB pedig azt mondja: változatlanul az a véleményünk, hogy Magyarországot túlzottdeficit-eljárás alá kell vonnunk… (Sajnos Karthágó sorsát ismerjük. Itt tartunk, s már 2010 óta jól tudjuk, miért: Magyarország letért a világot még mindig uraló neoliberális gazdaságpolitika útjáról, melynek lényegét a legerősebb piaci szereplők – multik, bankok, globális pénzügyi csoportok – pozícióinak erősítésében, illetve ezzel párhuzamosan a nemzetállamok és a lakosságok erejének gyengítésében találhatjuk meg. Magyarország radikálisan átalakította a közteherviselés szerkezetét, s 2010 óta a terhek jelentős részét éppen a legerősebb piaci szereplők vállára rakja – teljességgel indokoltan. És ami a legmegdöbbentőbb az EU és a világ gazdasági-pénzügyi elitje számára, hogy működik a dolog… A világ vezető gazdasági-pénzügyi körei természetesen bosszúsak, félnek a példa ragadós jellegétől, ezért – az Európai Uniót (is) felhasználva – megpróbálják Magyarország gazdasági pozícióit meggyengíteni. Vagyis: ceterum censeo, Magyarországot gyengíteni kell, amíg meg nem törik, és visszatér a neoliberális „anyaméhbe” (ahol az erősek erősebbek lesznek, a gyengék pedig végül elpusztulnak). És a tények? Ó, azok a fránya tények. Hogy Magyarország adatai valójában nagyon jók és fejlődést mutatnak? Az unió elitje, úgy tűnik, olvasta a német klasszikus filozófusokat, köztük Fichtét is, akinek, akárcsak Kantnak, komoly dilemmát jelentett a szándék és a valóság ellentmondásos viszonya. Fichte azonban megadja az uniós elitnek a megoldást: ha a tények ellentmondanak a szándéknak, hát abban az esetben: „umso schlimmer für die Tatsachen”, vagyis: annál rosszabb a tényeknek… Lássuk be: az utóbbi hónapokban úgy tűnt, az EB kicsit alábbhagy a hazánk elleni támadásokkal. Azt gondolhattuk, hogy az Orbán-kormány újabb, szenzációsnak is mondható kétharmados győzelme, majd az EP- és az önkormányzati választásokon aratott megismételt sikere legalább arról meggyőzték az EU elitjét, hogy ha a magyar nép elsöprő többsége elfogadja, sőt támogatja az orbáni anti-neoliberális utat, akkor ők – mint igaz demokraták – meghajolnak a nép, az istenadta nép akarata előtt… Hát nem. A választási eredmények, a népakarat, a gazdasági mutatók javulása pusztán csak tények. Jelentéktelen, érdektelen, ostoba tények, igaz, ők írták elő őket, de sebaj. Nem a tények a fontosak: hanem a szándék. Ami végleges és megmásíthatatlan: Magyarországot meg kell büntetni! Ha egy tanár büntetést akar kiszabni egy általa utált diákra, meg fogja találni az indokot is hozzá. Ha egy kapcsolatot meg akarunk szakítani, meg fogjuk találni az érveket hozzá. A tények viszonylagosak e földön; a szándék az objektív, a szándék a tény. Éppen ezért – a „magyar ügy” forrón tartása okán – ma és holnap a szokásos demokráciatémákban is terítéken leszünk az unió fórumain. Európai barátaink elhatározták: embert faragnak belőlünk, pusztuljon bár az ország… mno

Sütőtök: az őszi konyha vitaminbombája

                          A sütőtök különösen A-vitaminból tartalmaz sokat, de más miatt is javallott gyakran fogyasztani. Élelmi rostokban nem dús, vitaminokban annál gazdagabb. Karotint, C-vitamint, E-vitamint, B2 B6, B3-vitamint is tartalmaz jelentős mennyiségben, ezenfelül folsavban, pantoténsavban, is gazdag.  Kész ásványianyag-bomba: káliumot, foszfort, vasat, rezet, mangánt, rejt finom belseje. Gyógyhatást omega-3 zsírsavtartalma miatt főleg a tökmagnak tulajdonítanak, de a sütőtök húsának fogyasztása is kedvező hatású. A nagy káliumtartalom a sav-bázis egyensúly fenntartásában játszik szerepet, de vérnyomáscsökkentő és vízhajtó hatása is ismert. Az antioxidánsok és a karotinoidok megkötik a szabad gyököket, szerepet játszanak az immunrendszer erősítésében, a keringési betegségek és a daganatok megelőzésében.

A liberális fordulat nagyszámú vesztese kényelmetlenül érzi magát a demokráciában - rövid ellenzéki lapszemle

                            Salát Gergely sinológus szerint Kína a nyugati gondolkodók nagy talánya. Hogyan lehetséges az egypártrendszer keretei között olyan fejlődés, amely fűti a világgazdaságot, hitelez még az Egyesült Államoknak is? A Nyugat a saját logikáját követve harminc éve vár rá, hogy bebizonyosodjék: a kapitalizmus nem működhet pártállami körülmények között. Ám Kína eddig legalábbis nem igazolta az elméletet. Andrew Arato, a New York-i New School Egyetem szociológiaprofesszora, a demokratizálási folyamatok kutatója szerint a demokrácia nagy társadalmi csalódást keltett: sem strukturálisan, sem politikailag nem voltak túl sikeresek a vele kapcsolatos próbálkozások. A problémákhoz hozzájárul a korábbi hibás gazdaságpolitika is. A liberális fordulat nagyszámú vesztese kényelmetlenül érzi magát a demokráciában, nem úgy látja, hogy megfelelően képviselnék az érdekeit. Hiba volt, hogy a demokratikus rendszerváltás ennyire össze volt kötve a liberális gazdaságpolitikával. Hosszú távon okozott ezzel problémákat, és még okozhat továbbiakat. Éppen Gorbacsov és a Szovjetunió példája mutatta meg számukra, hogy a gazdaságpolitikát kell előre venni, a demokratizálást pedig inkább le kell lassítani. Népszabadság  

Elkerülhetetlen a lisszaboni egyezmény felülvizsgálata - rövid lapszemle

 

Szerinte a baloldal nem érti meg azt, hogy ha nyitva vannak a határok, nem lehet biztosítani a szélesebb társadalmi rétegek kielégítő életszínvonalát, mert a bevándorlás lenyomja a munkabéreket. Ugyanakkor a szabad bevándorlás lehetősége azon országok felé is igazságtalan, amelyekből a legjobb képességű emberek elvándorolnak. De nem csak a bevándorlás, hanem a tőke beáramlás és a kereskedelem bizonyos fokú korlátjára is szükség van, annak érdekében, hogy helyben munkahelyeket, megfelelő jövedelmeket és ezáltal létbiztonságot lehessen teremteni. A jelenlegi helyzetben – mivel az unió nem tud az egyes országok problémáira megoldást találni – a szeparálódás, a nemzeti hatáskörök visszaszerzésére irányuló igény egyre nagyobb lesz, és valóban kikényszerítheti a lisszaboni egyezmény felülvizsgálatát, az európai alapok újragondolását, beleértve az egyezmények elején meghirdetett négy szabadság, a javak, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlásának felülvizsgálatát is. Magyar Nemzet  

Németországot nem szabadna követendő példának állítani az eurózóna többi országa számára - rövid lapszemle

                        Philippe Legrain, a London School of Economics vendégoktatója szerint gazdasági szempontból veszélyes, hogy Angela Merkel Európa gazdaságait a német mintára kívánja átformálni. A német gazdaság távolról sem tekinthető Európa legsikeresebb gazdaságának. Bár Németországnak megvannak a maga erősségei: világhíres cégek, alacsony munkanélküliség és kiváló hitelminősítői besorolás, de egyben stagnáló bérek, csődbe ment bankok, nem megfelelő beruházások, alacsony termelékenység növekedés, lehangoló demográfiai adatok és erőtlen GDP-növekedés is jellemzi. A beruházási ráta a 2000-ben mért 22,3 százalékról 2013-ra 17 százalékra esett vissza. A partnergazdaságok kárából profitáló gazdasági modellt – alacsonyan tartják a béreket az export szubvencionálása érdekében – nem szabadna követendő példának állítani az eurózóna többi országa számára. A stagnálás terheinek oroszlánrészét a német munkavállalók viselik. Bár a termelékenységük az elmúlt 15 évben 17,8 százalékkal nőtt, reálértékben kevesebbet keresnek, mint 1999-ben. Németország valójában az instabilitást terjeszti. Bankjainak hitelezési politikája eszközár-buborékokat gerjesztett a pénzügyi válság bekövetkezte előtti időszakban, azóta pedig adósságdeflációt eredményezett. Azt látva, hogy milyen mértékben ártottak Németországnak az alacsony bérek, a bércsökkentésnek az eurózóna többi részére történő ráerőltetése katasztrofális hatással járna. Világ Gazdaság

"A pluralizmus és a szabad verseny mellett kiálló nyugati vezetők a gyakorlatban arcátlanul megsértik ezeket az elveket” - rövid lapszemle

                              Alekszandr Tolkacs távozó orosz nagykövet szerint nagyra értékelik az Oroszországgal a kapcsolataikat a jelenlegi hangulat ellenére is pragmatikusan, a kölcsönös előnyökre alapozva építő országokat. „A bajban ismerszik meg az igazi barát, és mi a barátokat nem hagyjuk cserben. Aki nehéz pillanatokban a kezét nyújtotta felénk, az adott esetben számíthat a támogatásra”. „Ami pedig a partnereinkre kétségkívül nehezedő nyomást illeti, csak sajnálni tudom, hogy a demokratikus értékek, a pluralizmus és a szabad verseny mellett kiálló nyugati vezetők a gyakorlatban arcátlanul megsértik ezeket az elveket”. A kereskedelmi kapcsolatok korlátozásának a politikája nem vezet sehova. Ez a felismerés könnyebb lesz, ha Európa végre a saját fejével kezd gondolkodni, a saját érdekeit követi, nem pedig kívülről jövő utasításokat követ. Nem véletlen, hogy a „szankciós hisztéria” egybeesik a transzatlanti szabad kereskedelemről szóló tárgyalásokkal. Az Oroszországgal folytatott kereskedelem korlátozása az alternatívától fosztja meg Európát, amelynek így ezen az egyeztetéseken jelentősen csökken a mozgástere. Tolkacs nem gondolja, hogy le kellene mondanunk a Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő Európa tervéről. Készek a párbeszéd felújítására, amennyiben az EU változtat kioktató hangnemén. Fontosnak tartják azt is, hogy Európa önállóan és ne lakáj módjára Washington felé pillantgatva döntsön. „Minden elismerésem az önök miniszterelnökéé, aki az európai értékek általános devalválódása közepette ráérzett a magyar társadalom többségének igényére, és nem fél belefogni a hagyományos értékekre alapozott átalakításba. Őszintén kívánom, hogy törekvést siker koronázza!” A Gazprom nem rúgta fel soha a szerződéseket, és a gázellátást nem használta nyomásgyakorlásra. Európa gázellátását mindkétszer Kijev veszélyeztette, s ahogy Ukrajnát ismerjük, erre a jövőben is számíthatunk. 2009-ben Ukrajna lopta a gázt, és most sincs pénze, így hozzá fog nyúlni az Európának szánt gázhoz. Magyar Nemzet

Híres tudósunk örök érvényű gondolata - és a róla elnevezett hágó a Magas-Tátrában - Felvidék

                              "Történettudás nélkül ki foghatja fel tisztán a jelent? S kinek nincs múltja, hová ülteti a jövendőt? Mely mélyebb földet kíván, mint a jelennek arasznyira ható kérge!" Hunfalvy Pál (1810-1991) -  jogász, etnológus, történetíró, az 1848-1849-es forradalom idején parlamenti képviselő, az MTA tagja

Kárpát-medence gyógynövényei - Cserszömörce

                        Délvidéken, Erdélyben, a Déli-Vértesben, a Bükk, a Mecsek és a Bakony hegyeiben, valamint a Balaton-felvidéken található, de kertekben is előszeretettel telepített fás szárú, cserje vagy fa. A meleg, száraz, meszes helyeken terjedt el. A cserszömörce a molyhos tölgy bokorerdő jellegzetes növénye. 3-5 méteres, terebélyes bokor. Fiatal hajtásai és levelei megdörzsölve jellegzetes kesernyés terpentin illatúak. Lombja ősszel mély bíborvörösre színeződik. Júniusban nyíló virágbugái érdekes díszét a rengeteg meddő virág tollas-szőrös virágkocsányai adják. Színük liláspiros, rózsaszínes vagy sárgászöld, és az elvirágzás után még sokáig - néha augusztus végéig is - megmarad. Levele gyulladáscsökkentő, fertőtlenítőszert készítenek belőle (fogíny-, torokgyulladás, aranyeres bántalmak, bélhurut, gyomor- és bélvérzés ellen).  A növényből ipari bőrcserző-anyagot és sárga festékanyagot is nyernek ki. A kézműiparban kelmefestőszer volt, a népművészek ma is hasznosítják ilyen célra. A cserszömörce latin nevéből ered a Cotinus szájvíz neve is. Mérgező hatása miatt használatát orvossal javasolt megbeszélni!

A haza mindenek előtt

                                    "A haza mindenek előtt." Deák Ferenc (1803-1876) - politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő, igazságügy-miniszter