Régi magyar filmcsillagok – Mály Gerő (1884-1952)

Székudvarhelyen született örmény származású magyar színművész, komikus. Apja tiltása ellenére lett színész.

A család Aradon élt, apja itt volt állomásfőnök. Iskoláit itt végezte, egy osztályba járt, s padtársak is voltak Rajnai Gáborral. Együtt lettek színészek, s együtt indultak el Erdélyből Budapestre.

Solymosi Elek színiiskolájában tanult, 1903-ban csatlakozott Kárpáthy György társulatához. Tíz évig volt vándorszínész, 1913-ban játszott először Budapesten a Vígszínházban és az Angolparkban.

1913-tól 1915-ig a Pesti Színház tagja volt, 1915 és 1920 között játszott az Apolló Színházban, és 1918-tól 1920-ig a Fasor Kabaré tagja is volt.

1921-ben a Városi Színház, 1923-ban és 1924-ben a Belvárosi Színház és az Andrássy úti Színház tagja volt. 1924 és 1937 között a Vígszínház tagja volt, de játszott 1927 és 1930 között a Magyar Színházban, 1929-ben és 1931 és 1932 között a Belvárosi Színházban, a Budapest Színházban és a Royal Színházban is.

1937-től a Pesti Színházban játszott. 1913-ban szerepelt először filmen. Első hangosfilmje az 1931-ben készült Kék bálvány, utolsó filmje az 1943-ban készült Sári bíró volt.

Karakterszerepeket játszott, egyetlen főszerepe sem volt filmen. Emlékezetes szerepe a Légy jó mindhalálig című filmben a pedellus, a Három csengő-ben az inas és a Katyi című filmben a befutott színész inasa.

A második világháború alatt átélt borzalmak hatására 1946-ban elhagyta az országot, s az Egyesült Államokba emigrált. Tervei azonban nem sikerültek, egy New York-i magyar étteremben dolgozott, s koldusszegényen halt meg 1952 júliusában.

Filmjei

Némafilmek:

Házasodik az uram (1913)

Krausz doktor a vérpadon (1913)

Jönnek az oroszok (1914)

Az ezredes (1917)

A mi Budapestünk (1927)

A falu alatt folyik egy patak (1927)

Naftalin (1928)

Vasárnap délután (1929) német film

Melodie de Herzens (Szívek melódiája) (1929) német film

Kacagó asszony (1930)

Játékfilmek:

Kék bálvány (1931)

Csókolj meg, édes! (1932)

Ida regénye (1934)

Pechmarie (1934) német film

Az új földesúr (1935)

Halló Budapest! (1935)

Édes mostoha (1935)

Lovagias ügy (1935)

Mária nővér (1936)

A méltóságos kisasszony (1936)

Café Moszkva (1936)

Légy jó mindhalálig (1936)

Egy lány elindul (1937)

A férfi mind őrült (1937)

Pesti mese (1937)

Hotel Kikelet (1937)

Szerelemből nősültem (1937)

Családi pótlék (1937)

Az ember néha téved (1937)

Hetenként egyszer láthatom (1937)

Pusztai szél (1937)

Viki (1937)

Torockói menyasszony (1937)

Gyimesi vadvirág (1938)

Rozmaring (1938)

A hölgy egy kissé bogaras (1938)

Cifra nyomorúság (1938)

Süt a nap (1938)

Menschen vom Varieté (A varieté csillagai) (1938) Német-magyar film

Nehéz apának lenni (1938)

Magdát kicsapják (1938)

Szegény gazdagok (1938)

Uz Bence (1938)

Borcsa Amerikában (1938)

Fekete gyémántok (1938)

Elcserélt ember (1938)

Mátyás rendet csinál (1939)

A szerelem nem szégyen (1940)

Hétszilvafa (1940)

Balkezes angyal (1940)

Pénz beszél (1940)

Hazajáró lélek (1940)

Igen vagy nem? (1940)

Kádár kontra Kerekes (1941)

Lesz, ami lesz (1941)

Édes ellenfél (1941)

Ma, tegnap, holnap (1941)

Egy tál lencse (1941)

Európa nem válaszol (1941)

Három csengő (1941)

Havasi napsütés (1941)

Végre! (1941)

Négylovas hintó (1942)

Egy bolond százat csinál (1942)

Pista tekintetes úr (1942)

Negyedíziglen (1942)

Katyi (1942)

Szép csillag (1942)

Fráter Loránd (1942)

Egy szoknya, egy nadrág (1943)

A 28-as (1943)

Anyámasszony katonája (1943)

Jómadár (1943)

Családunk szégyene (1943)

Sári bíró (1943)

2021. March 10. 00:00

Egyéb

Ligeti Miklós (1871-1944) szobraiból

A 19. és 20. század fordulójának egyik legjelesebb magyar impresszionista szobrásza.

Strobl Alajos tanítványa volt, majd Nyugatra ment tanulni, Bécsbe és Párizsba, Párizsban a Julian Akadémián tanult festőnek, de mint szobrász alkotott jelentőset. Emlékműveket, portré-szobrokat, zsánereket, épületplasztikákat készített.

Munkásságára Rodin művészete volt nagy hatással, a századfordulóhoz közeledve impresszionista jellegű alkotásokkal jelentkezett, márványba faragott vagy bronzba öntött aktkompozícióit és portréit formagazdagság, s sejtelmes fényhatások megjelenítése jellemzi.

Az intimebb kisplasztikák mellett nagy szerepe volt az épületdíszítő szobrászatban (pld. Parlament, Adria Biztosító, Gresham-palota).

Bánffy Dezső (miniszterelnök) kérésére mintázta meg leghíresebb szobrát, a Városligetben ülő Anonymust (1903).

Az 1,9 méter magas alkotást a szolnoki művésztelepen készítette el, és a szobor teljes méretű gipszmintája egészen a Tanácsköztársaság "beköszöntéig" díszítette a telep kertjét. Koncepcióját később így foglalta össze:

„Elhagytam minden mellékest és csak az alakra fektettem súlyt, régi olasz, latin leírások alapján az akkori papi öltözékre.

Törekedtem az arcot homályba burkolni, és az alakkal kifejezni, amit gondoltam, misztikussá tenni azt, mi titok volt, és marad, a történelmi Gesta Hungarorummal a kézben.”

A névtelen jegyzőt és történetírót, akiről semmilyen kép nem maradt fent, szerzetesi ruhában, fejére kámzsát húzva bronzból mintázta meg, a szobor számos kiszögelése révén rejtélyes fény fut végig az alakon.

2021. March 10. 00:00

Alexy Károly (1816-1880) - Pesti Vigadó oszlopainak frizei - Budapest

A felvidéki Poprádon született szobrászunk..

A bécsi akadémia növendéke volt. 1840-től szerepelt kiállításokon.

1841-től készített kisbronzokat.

1844-ben kezdte el híres hadvezérekről készített kisbronz-sorozatát. 1848-ban Batthyány Lajos mellszobrát mintázta meg.

Az 1848–49-es szabadságharcban való részvételéért hosszabb várfogságot szenvedett. Kiszabadulása után 1852-ben Londonba emigrált, ahol újból elkészítette Batthyány és Kossuth mellszobrát.

1861-ben hazatért, és Pesten dolgozott mint szobrász és rajztanár.

A legismertebb munkája a Vigadó épületének homlokzatára készített táncolók reliefje volt.

Stílusa átmenetet képvisel a klasszicizmus és a romantika között.

2021. March 09. 00:00

Vörös Géza (1897-1957) festményeiből

A Képzőművészeti Főiskolán Balló Edénél tanult, majd Szolnokon és Nagybányán dolgozott.

1929-től a negyvenes évekig Szentendrén élt. Artisztikus, ám hűvösen megformált dekoratív képei egyaránt vallanak a neoklasszicizmus objektív tárgyszerűségének és az École de Paris elegáns, érzéki festészetének a hatására.

Szentendrén új színnel gazdagodott művészete: szellemes megoldással éles megfigyelőképességről és humorról árulkodott, miközben a korábbi steril színárnyalatokat meleg, puha színskála váltotta fel.

2021. March 09. 00:00

Példaképünk - Liszt Ferenc (1811-1886)

Aki a példaképünk!

"Nem lehet más igényem, csak hogy a művészet és a magyar hon jóakaratú, buzgó szolgája legyek."

Liszt Ferenc (1811-1886) - zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár - A 19. századi romantika legjelentősebb magyar zeneszerzője és minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze a világon

fotón: Barabás Miklós (1810-1898) - Liszt Ferenc - Magyar Nemzeti Múzeum - Budapest

2021. March 04. 00:00

Haza és haladás

Vaszary János (1867-1939) festményeiből

A 19–20. század. fordulóján és a 20. század első harmadában a képzőművészet európai irányait behatóan ismerte, s alkalmazta festészetében, grafikáin, gobelin munkáin.

Összességében leginkább a francia posztimpresszionizmust, art nouveau-t és a hazai nagybányai plein air stílust lelhetjük fel alkotásaiban.

A Mintarajziskolában Székely Bertalannál és Greguss Jánosnál kezdte tanulmányait. 1887 után előbb Münchenben von Hacklnál és von Löfflitznél tanult. Bastien-Lepage francia festő Münchenben kiállított képeinek hatására Párizsba ment, s ott 1899-ben beiratkozott a Julian Akadémiára.

A legnagyobb hatással voltak rá Hollósy Simon és a körülötte csoportosuló nagybányai művésztelep festői, művészete azonban mindvégig francia ihletettségű maradt.

Az első világháború alatt drámai hatású képeket festett a frontokról. 1920-tól tíz éven át a Lyka Károly által újjá szervezett Képzőművészeti Főiskola tanára volt, az 1932-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig, 1923-tól az UME alapító tagja és elnöke, 1924-ben a KÚT (Képzőművészek Új Társasága) egyik alapító tagja.

Kiváló mester volt a főiskolán, oktatta az új stílusirányokat, s maga is mind kipróbálta azokat. Egyéni stílusát mindvégig a lendületes, vázlatos ecsetkezelés jellemezte.

kattints a képekre - érdemes!

2021. March 03. 00:00

Zombory Lajos (1867-1933) festményeiből

Építész és festő. Állatábrázoló művészetével tűnt ki.

Pályáját építési rajzolóként kezdte. Tizenegy évig Lechner Ödön irodájában dolgozott, de önállóan is részt vett s díjat nyert építészeti pályázatokon (szegedi gőzfürdő és kultúrpalota). Tervei szerint épült a szegedi ügyvédi kamara.

A budapesti Mintarajziskola, a Benczúr-mesteriskola növendéke volt, majd 1898-tól 1902-ig Münchenben képezte tovább magát Heinrich von Zügelnél.

Szolnokra költözve a Szolnoki Művésztelep egyik vezető mestere lett. A nyaranta lelátogató Képzőművészeti főiskolások számára állatrajzot oktatott. 1908-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1917-ben az Ernst Múzeumban, 1922-ben a Belvederében, 1930-ban a Műcsarnokban rendezett gyűjteményes kiállításokat.

Több műve található a Magyar Nemzeti Galériában - Budapesten.

2021. February 25. 00:00

Dudits Andor (1866-1944) festményeiből

Művészeti tanulmányait Bécsben kezdte, majd Münchenben folytatta, végül Budapesten, Benczúr mesteriskolájában fejezte be.

Mesterei: Hollósy Simon, Herterich, Liezen Mayer, Benczúr Gyula. Első nagyobb művét a müncheni Glaspalastban állította ki 1890-ben. Ettől az évtől rendszeresen szerepelt a budapesti Műcsarnokban is.

A Benczúr Társaság egyik alapító tagja, később elnöke volt. 1925-től a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanáraként működött. Több állami és egyházi középületbe készített nagyméretű faliképeket.

A többi közt az Országházban, a pécsi egyetemen, az Országos Levéltárban találhatók alkotásai. Több művét őrzik a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében.

Főbb témái: naturalista és akadémista életképek, mozaikképek, oltár és falképek történelmi témákkal.

Főbb művei: Klinische Ambulance (1890), Plénparád (1893), Falkép ciklusok (Pécsi Egyetem, Magyar Országos Levéltár)

2021. February 20. 00:00

Gyurkovits Ferenc (1876 - 1968) festőművész képeiből

A felvidéki Losonc festője.

1894-ben végzte el a Mintarajziskolát, majd 1896-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerzett oklevelet, ahol mestere Balló Ede volt.

1902-ben a párizsi Julian Akadémián tanult és emellett akttanulmányokat végzett Colarossinál; 1904-ben a müncheni akadémián képezte magát, itt O. Seitz és Defregger voltak a mesterei.

1910-től Losoncon élt. Táj- és zsánerképeket festett, 1917-től állított ki képeit a Műcsarnokban. Az 1920–1930-as években magániskolát működtetett.

2021. February 19. 00:00

Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Körösi Csoma Sándor (Csomakőrös, 1784 – 1842, Dardzsiling- India)

Nyelvtudós, világjáró. Gyalog elindult Ázsiába, hogy a magyarok őshazáját és őstörténeti forrásokat keressen. 20 nyelven beszélt. 16 európai és keleti nyelven állított össze szójegyzéket. Elképzelhetetlen nélkülözések árán, lámakolostorokban tanulta és rakta le a tibeti nyelvészet alapjait. Elkészítette a világ első tibeti nyelvtanát és a tibeti-angol szótárt. A keleti nyelvészet történetében úttörő jelentőségű Calcuttában megjelent két műve: Grammar of the Tibetan Language, és Essays towards a Dictionary Tibetan and English. Halála után jelent meg szanszkrit-tibeti-angol szótára. 1982-ben Budapesten felavatták Európa első buddhista emlékművét, a Csoma-stupát.

2021. February 19. 00:00

Egyéb , Magyarok a Kárpát-medencében